Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Szlovénia

Utolsó frissítés: 30-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Szlovénia

 

TARTALOMJEGYZÉK

Bírák Bírák
Bírósági ügyintézők Bírósági ügyintézők
Ügyészek Ügyészek
Államügyész Államügyész
Az ügyvédi hivatás Az ügyvédi hivatás
A közjegyzői hivatás A közjegyzői hivatás

 

A Szlovén Köztársaságban az egyetemi végzettséggel rendelkező jogász számos területen dolgozhat: lehet bíró, bírósági ügyintéző, ügyész, államügyész, ügyvéd és közjegyző – ezek a hivatások az igazságszolgáltatás rendszerébe tartoznak.

Bírák

A bírák jogállását a Szlovén Köztársaság alkotmányának 125-134. cikke és a Bírósági Törvény szabályozza. A bírákat az országgyűlés választja a Bírói Tanács javaslata alapján. A bírói tisztség állandó kinevezéssel jár. Az életkorra vonatkozó követelményeket és a megválaszthatóság egyéb feltételeit a jogszabály határozza meg. A bírói tisztségre az a személy pályázhat, aki szlovén állampolgár, alapos szlovén nyelvtudással rendelkezik, szakmailag alkalmas, továbbá jó egészségi állapotban van, 30. életévét betöltötte, Szlovéniában vagy elismert külföldi jogi egyetemen jogi egyetemi végzettséget szerzett, letette az állami jogi szakvizsgát, és általános beállítottságánál fogva alkalmas a bírói tisztség betöltésére. A bírák fizetését -az országgyűlés tagjainak fizetésével azonos módon - a Bírósági Törvény határozza meg. A bírák közhivatalnokok, azonban feladataik ellátása során az Alkotmány és a jogszabályok kötik őket. A bírói tisztség nem egyeztethető össze más állami szervekben, a helyi önkormányzati testületekben és politikai pártok szerveiben viselt tisztségekkel, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb tisztségekkel és tevékenységekkel. A bírák hivatalosan nem szakosodnak. A bíró fő működési területét az egyes bíróságok belső szabályzatában határozzák meg, amely bíróságok az egyedi típusú jogviták rendezése érdekében különböző ügyszakokkal rendelkeznek, amelyekhez a bíróság éves munkaprogramjának megfelelően jelölik ki a bírákat. A Bírói Tanács dönt a magasabb bírói tisztségbe való előléptetésről és a fizetési skálán való előmenetelről. Ez a testület tesz továbbá javaslatot az országgyűlés felé a bírói tisztség alóli felmentésre, ha a bíró feladatainak végzése során megsérti az Alkotmányt vagy súlyos jogszabálysértés követ el, illetve bírói tisztségével visszaélve szándékos bűncselekményt követ el. A bírák rangsorát a bírói karon belül a szlovén bírósági szervezet szabályzata határozza meg. A bírák helyi bírák, kerületi bírák, felsőbb bírák vagy legfelsőbb bírósági bírák lehetnek. A bírák a Jogi Társadalom tagjai, amely a Nemzetközi Jogi Szövetség (International Law Association) részét képezi.

Lap tetejeLap teteje

Bírósági ügyintézők

A bírósági ügyintéző közhivatalnoki jogállású bírósági alkalmazott. Feladatait a Bírósági Törvény, a bíróságról szóló rendeletek és különösen az egyes jogi ágazatok eljárási szabályai határozzák meg. A bírósági ügyintéző (egyetemi végzettséggel és állami szakvizsgával rendelkező jogász) fő feladata a bíró munkájának segítése. A bírósági ügyintézők előkészítik a tárgyalásokat, meghallgatják a feleket, átveszik a jegyzőkönyvi és határozattervezet iránti kérelmeket a végrehajtási, telekkönyvi, peren kívüli és felfüggesztett eljárásban. A bírósági ügyintézők jogszabályban meghatározott fizetésben részesülnek, és a Köztisztviselői Törvényben meghatározott megfelelő hivatalos tisztségre nevezik ki őket.

Ügyészek

Az Alkotmány 135. cikke értelmében az ügyészek nyújtják be és képviselik a vádat büntetőügyekben, továbbá rendelkeznek a jogszabályban meghatározott egyéb hatáskörökkel. Az ügyészi hivatalok szervezeti felépítését és hatáskörét az Ügyészségi Törvény állapítja meg. Az ügyész Szlovéniában közhivatalnok, és az e minőségéből fakadó jogok tekintetében – az Ügyészségi Törvény ellenkező rendelkezésének hiányában – a bíróval azonos jogállású. Az ügyész fizetését az országgyűlési képviselők fizetéséhez kapcsolódóan állapítják meg. Az ügyész – aki tisztviselő – feladatait az ügyészi hivatalban látja el. Az ügyészt az Igazságügyi Minisztérium javaslata alapján a szlovén kormány nevezi ki. A miniszter az Ügyészi Tanács véleményének beszerzését követően javaslatot tesz a jelölt személyére. A feltételek, amelyeknek az ügyészi tisztségre pályázó jelölteknek meg kell felelniük, megegyeznek a bírói tisztségre vonatkozó kinevezési feltételekkel. Az ügyész szakterülete az egyes ügyészi hivatalok belső szervezetétől függ. Az ügyész az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően látja el feladatait. Az ügyészi tisztség nem egyeztethető össze a más állami szerveknél, a helyi önkormányzati szerveknél és politikai pártok szerveinél viselt tisztségekkel, valamint a jogszabályban meghatározott más tisztségekkel és tevékenységekkel. Az ügyészi hivatalok szervezeti felépítése a következő: kerületi ügyészi hivatalok, felsőbb ügyészi hivatalok és a Legfőbb Ügyész Hivatala; ez egyben az ügyészek előléptetési rangsorának alapját is képezi. Az ügyészi szervezetben ügyészhelyettesek is működnek, akik jogállása és kinevezési feltételei a helyi bírákéval azonosak.

Lap tetejeLap teteje

Államügyész

Az államügyészi tisztséget az Államügyészségi Törvény határozza meg. A Legfőbb Államügyész képviseli az államot, az állami szerveket és a jogi személyekből álló hivatalos szerveket a bíróság előtt, és elvégzi a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. A Legfőbb Államügyész Hivatalának feladatait a Legfőbb Államügyész, az államügyészek és az államügyész-helyettesek látják el. Az államügyészeket és államügyész-helyetteseket az Igazságügyi Minisztérium javaslata alapján, a Legfőbb Államügyésszel folytatott konzultációt követően a szlovén kormány nevezi ki. Az ügyészek hivatali ideje nyolc év, amely meghosszabbítható. Az államügyészi tisztségre vonatkozó kinevezési feltételek – a szakmai gyakorlati idővel kapcsolatos további követelmények mellett – megegyeznek a bírói tisztségre megállapított feltételekkel. Az államügyész az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően látja el feladatait. Az államügyész hivatalból képviseli az államot. Az államügyész fizetését az országgyűlési képviselők fizetéséhez kötve állapítják meg. A bírói munka összeegyeztethetetlenségével kapcsolatos rendelkezések megfelelően alkalmazandók az államügyészi feladatokra is.

Az ügyvédi hivatás

Az Alkotmány 137. cikke értelmében az ügyvédi hivatás független szolgáltatás az igazságszolgáltatási rendszeren belül, és az ügyvédi hivatást jogszabályok szabályozzák. Az Ügyvédi Törvény értelmében az ügyvéd feladatainak végzése során jogi tanácsot ad, képviseli és védi a feleket a bíróság és más állami szervek előtt, okiratokat készít, és képviseli a feleket másokkal fennálló jogviszonyaikban. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában kizárólag ügyvéd képviselheti a feleket pénzbeli ellenszolgáltatás fejében a bíróság előtt. Az ügyvédekkel szemben támasztott feltételek a következők:

Lap tetejeLap teteje

  1. szlovén állampolgárság,
  2. szakmai alkalmasság és jó egészségi állapot,
  3. szlovén egyetemi végzettséggel vagy a Szlovén Köztársaság által elismert külföldi jogi egyetemi végzettséggel szerzett ügyvédi szakképzettség,
  4. állami jogi szakvizsga,
  5. legalább négy éves jelöltként eltöltött gyakorlati idő, amelyből legalább egy évet a jelölt ügyvéd mellett töltött,
  6. alapos szlovén nyelvtudás,
  7. hitelt érdemlő személyiség az ügyvédi feladatok ellátása vonatkozásában,
  8. az ügyvédi feladatok ellátásához szükséges felszerelés és irodahelyiség rendelkezésre állása.

A külföldi ügyvéd, aki a székhelye szerinti tagállamban jogot szerzett az ügyvédi működésre, a következő feladatokat láthatja el a Szlovén Köztársaságban - a jogszabályban meghatározott feltételekkel:

  • ügyvédi szolgáltatások,
  • az ügyvédi hivatás gyakorlása a székhely szerinti országban szerzett szakmai cím alatt,
  • az ügyvédi hivatás gyakorlása „ügyvéd” megjelölés alatt.

Az ügyvéd székhely szerinti országa az az ország, amelyben az ügyvéd az adott ország szabályainak megfelelően megszerzett szakmai cím alatt jogosult ügyvédi tevékenységet folytatni.

E cikk alkalmazásában az Európai Unió más tagállamaiból származó ügyvédek azok az ügyvédek, akik az adott ország szabályainak megfelelően megszerzett szakmai cím alatt bármely tagállamban jogosultak ügyvédi tevékenységet folytatni.

Az ügyvédi hivatás gyakorlása nem egyeztethető össze az alábbiakkal:

  1. más szakmai tevékenység, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti vagy reklámágazatot;
  2. fizetett állami alkalmazás;
  3. közjegyzői szolgáltatások;
  4. vállalatirányítási tevékenység egy cégnél;
  5. az ügyvédi hivatás jó hírnevével vagy függetlenségével ellentétes egyéb munkatevékenység.

Az ügyvéd tevékenységeit nem reklámozhatja. Az ügyvédi tevékenység önállóan vagy több ügyvéd által közösen működtetett ügyvédi iroda keretében folytatható. Az ügyvéd a tevékenysége folytatásához való jogot az Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi névjegyzékbe történő bejegyzéssel szerzi meg. A szakosított képzésben az előírt szintet megszerzett vagy szakirányt elvégzett ügyvédek - meghatározott feltételekkel - szakügyvédi címük elismerését kérhetik az Ügyvédi Kamaránál. Az Ügyvédi Kamara az ügyvédek fő szervezete, amely saját jogokkal és alapszabállyal rendelkezik. A más országból származó ügyvédeknek az ügyvédi névjegyzékbe történő felvétel előtt vizsgán kell tanúsítaniuk a szlovén igazságügyi rendeletek ismeretét. A más országból származó ügyvédek vizsgájáról szóló rendelet pontosabban megállapítja a vizsga tartalmát és a vizsgaeljárás szabályait. Az ügyvédi szolgáltatásokért fizetendő díjat az Ügyvédi Kamara által az Igazságügyi Minisztérium egyetértésével kibocsátott ügyvédi díjszabás szabályozza.

Lap tetejeLap teteje

A közjegyzői hivatás

Az Alkotmány 137. cikkének (2) bekezdése értelmében a közjegyzői tevékenység a jog által szabályozott közszolgáltatás. A Közjegyzői Törvény értelmében: e cikk rendelkezéseinek megfelelően a közjegyzők, mint a közbizalom letéteményesei a jogi tevékenységgel kapcsolatos közokiratokat, szándéknyilatkozatokat és az e jogokat megalapozó tényállásokat dolgoznak ki; harmadik személyek vagy az állam részére történő átadás céljából okmányokat, pénzösszegeket és értékpapírokat vesznek át megőrzésre; bírósági utasításra elvégzik a jogszabályokban számukra előírt feladatokat. A közjegyzői kinevezés feltételei a következők:

  1. szlovén állampolgárság,
  2. szakmai alkalmasság és jó egészségi állapot,
  3. szlovén egyetemi végzettséggel vagy a Szlovén Köztársaság által elismert külföldi jogi egyetemi végzettséggel szerzett jogászi szakképzettség,
  4. állami jogi szakvizsga,
  5. legalább öt éves jelöltként eltöltött gyakorlati idő, amelyből legalább egy évet a jelölt bíróságnál, illetve ügyvéd vagy államügyész mellett töltött,
  6. hitelt érdemlő személyiség a közjegyzői feladatok ellátása vonatkozásában,
  7. alapos szlovén nyelvtudás,
  8. a közjegyzői feladatok ellátásához szükséges felszerelés és irodahelyiség rendelkezésre állása,
  9. nem lehet 64. évesnél idősebb.

Az előző (1) pont ellenére az említett pontban megállapított egyéb követelményeknek megfelelő külföldi állampolgárok a jogi és ténybeli viszonosság alapján is kinevezhetők közjegyzővé.

Lap tetejeLap teteje

A közjegyző feladatai az ügyvédi feladatokkal, illetve bármilyen más fizetett tisztséggel vagy feladattal összeegyeztethetetlenek.

A közjegyző nem jogosult olyan feladatok végzésére, amelyek összeegyeztethetetlenek a közjegyzői feladatok végzéséhez szükséges jó hírnévvel és feddhetetlenséggel, vagy amelyek aláássák a közjegyző pártatlanságába vagy az általa kidolgozott okmányok hitelességébe vetett bizalmat.

A közjegyzőt a megüresedett közjegyzői tisztségre a jog érvényesüléséért felelős miniszter nevezi ki. A közjegyző kinevezése előtt a felterjesztett jelöltekről kikérik a Szlovén Közjegyzői Kamara véleményét. A közjegyzők száma korlátozott, azt az Igazságügyi Minisztérium által megállapított korlátok alapján határozzák meg. Főszabály szerint minden egyes helyi bíróság illetékességi területére egy közjegyzőt neveznek ki, illetve - ha a népsűrűség nagyobb vagy a gazdasági tevékenység jelentősebb - 20.000 lakosonként működik egy közjegyző. A közjegyző működésének megkezdése előtt esküt tesz az illetékes felsőbb bíróság elnöke előtt. A jog által meghatározott szabálytalanság esetén a közjegyzőt az igazságügyminiszter felmenti. A Közjegyzői Kamara a közjegyzők fő szervezete.

Szlovéniában a szakjogászi képviselettel kapcsolatos kötelezettségeket vagy követelményeket az eljárási szabályzatban határozzák meg. A helyi bíróságon a feleket ügyvédi végzettséggel vagy állami jogi szakvizsgával nem rendelkező személy is képviselheti. A kerületi bíróságon vagy valamelyik felsőbb bíróságon azonban a képviseletet kizárólag ügyvéd vagy állami szakvizsgával rendelkező és e tényt a bíróság előtt igazoló más személy láthatja el. Különleges szabályok vonatkoznak a büntetőjogi ágazatra, ahol a felek képviseletének hivatalból eljáró ügyvéd által történő ellátására vonatkozó feltételeket a Büntetőeljárási Törvény állapítja meg.

« Jogi hivatások - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság