Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Hollandia

Utolsó frissítés: 28-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Hollandia

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A bíró 1.
2. A bírósági titkár 2.
3. Az ügyész 3.
4. Az ügyvéd 4.
5. A polgári jogi közjegyző (notaris5.
6. Végrehajtó (gerechtsdeurwaarder6.

 

1. A bíró

A bíró feladata tárgyilagos határozat meghozatala a jogi eljárásokban, azaz olyan ügyekben is, amelyekben a kormány az egyik részt vevő fél. A kormány vonatkozásában fennálló pártatlanságot egyedi felvételi és kinevezési rendszerrel garantálják, a bírák jogállása pedig különbözik az állami tisztviselők jogállásától.

A bírói tisztségre pályázónak legalább hét éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Ez a tapasztalat a bírói kar belső tanfolyamán vagy más jogi területen is megszerezhető. Az igazságszolgáltatási rendszer biztosítja a szükséges képzést.

A bírákat az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt a Királynő nevezi ki. Bírói tisztségre kizárólag holland állampolgár nevezhető ki. Ezen túlmenően a jelölteknek holland egyetemen szerzett jogi végzettséggel is rendelkezniük kell.

Magánszemélyek kizárólag - a bíróságok tagjaiból, az ügyészi hivatal tagjaiból és aktív közéleti szerepet játszó magánszemélyekből álló - valamely nemzeti felvételi bizottság ajánlásával jelölhetők bírói tisztségre. A bírót egy adott bíróságon történő igazságszolgáltatási feladatra nevezik ki. A kinevezés kizárólag akkor lehetséges, ha a szóban forgó bíróság jelölte a leendő bírát. Az említett feltételeknek köszönhetően a kinevezési rendszer a lehető legobjektívebb. A bíró különleges jogállású állami tisztviselő. Az első kinevezést követően a bíró nem köteles máshova szóló kinevezést elfogadni.

A bírák 70. életévük betöltéséig maradhatnak hivatalban. Ennél fiatalabb életkorban akaratuk ellenére kizárólag a Hollandiában működő legfelsőbb bíróság, a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) mozdíthatja el őket hivatalukból, e bíróság főügyészének (procureur-general) kezdeményezésére. Ez a rendszer megfelelő védelmet biztosít a kinevezésre és a hivatalból történő elmozdításra nehezedő politikai befolyással szemben.

Lap tetejeLap teteje

A holland Alkotmány a jogvitákban történő határozathozatalra utasítja a bírákat, és rendelkezéseket tartalmaz a bírói kar tagjainak jogállásával kapcsolatban.

Kellő figyelemmel a mindenkori jogszabályokra, a bírák mérlegelési jogkörükben tárgyalhatják az ügyeket; nagymértékben meghatározhatják továbbá az eljárás gyakorlati lefolyását, például az eljárás egyes részeinek időtartamát. Ha az eljárásban részt vevő valamelyik félnek az eljárás során kétsége támad a bíró pártatlansága felől, a jog lehetőséget biztosít az ügyet tárgyaló bíró kifogásolására.

Előfordul, hogy valamelyik peres fél elégedetlen a bíró munkájával. Különbséget kell tenni a bíróság által hozott határozat és a bíró magatartása között. Ha az elégedetlenség az ítélettel kapcsolatos, a panaszos fél rendszerint fellebbezést nyújthat be. A bíró magatartásával kapcsolatos panaszok azon bíróság tanácsához nyújthatók be, ahol a szóban forgó bíró hivatalban van. Minden bíróságnak van panaszeljárása, amely a panaszok kezelésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.

A bírák magatartását törvényi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések célja annak garantálása, hogy a bírák pártatlanul végezzék munkájukat.

A bírák kerületi bíróságokon (rechtbanken) dolgoznak. A kerületi bíróságokon négy ügyszak működik: a polgári jogi ügyszak, a büntetőjogi ügyszak, a közigazgatási jogi ügyszak és a kerületi albírósági ügyszak. Az utóbbi ügyszakban dolgozó bírák elnevezése: kantonrechter, a többieké: rechter. A fellebbviteli bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák elnevezése: raadsheer.

Lap tetejeLap teteje

A bíráknak rendszerint egy időben egy szakterület ügyeit kell tárgyalniuk, ezt követően váltanak egy másik szakterületre. A bíráknak legalább két területen kell szakértelemmel rendelkezniük. E szabály célja annak megakadályozása, hogy a bírák túlságosan sokáig és kizárólag egy szakterületre összpontosítsanak.

A kantonrechter-ek egyesbíróként tárgyalják az ügyeket. A kerületi bírósági bírák rendszerint egyesbíróként tárgyalják az ügyeket, bizonyos ügyeket azonban három bíróból álló tanácsban kell tárgyalni. A fellebbviteli bíróságok bírái három bíróból álló tanácsban tárgyalják az ügyeket, kivéve, ha egy ügyet egy bíró is tárgyalhat. Erről a jogszabályok rendelkeznek. A Legfelsőbb Bíróság minden ügyet öt bíróból álló tanácsban tárgyal.

2. A bírósági titkár

A bírák munkáját minden esetben titkár (griffier) segíti. A titkárok egy része az ügyekkel kapcsolatos adminisztrációt végzi. A titkárok másik része - akik magasabb jogi képzettséggel rendelkeznek - segíti a bíró tárgyalás-előkészítő munkáját, továbbá a bíró utasításai alapján elkészíti a tárgyalás hivatalos jegyzőkönyvét és a határozattervezeteket.

A bírói karról további gyakorlati tájékoztatás található a következő honlapon: www.rechtspraak.nl English - Nederlands. Ez az igazságszolgáltatási rendszer hivatalos honlapja. Ezen az oldalon találhatók adatok arról, hogy hova kell küldeni a leveleket, megtalálható továbbá a bíróságok címe, e-mail címei, félfogadási ideje, ill. hogy miként lehet odatalálni, a panaszeljárás módja, stb.

Lap tetejeLap teteje

3. Az ügyész

Az ügyész (Officier van Justitie) fő feladata egyénekkel szembeni büntetőeljárás indítása. Az ügyész eljárhat továbbá polgári ügyekben is, például adott személy gyámság alá helyezésére irányuló kérelemmel, egy adott polgár kötelező pszichiátriai gyógykezelésének elrendelésével vagy az anyakönyvi hivatalból származó hivatalos okmányok módosításával kapcsolatban. Az ügyész az ügyészi hivatal dolgozója. Felettese az igazságügy miniszter. Az Ügyészi Minisztérium (Openbaar Ministerie vagy OM) alatt működik a Nemzeti Hivatal (parket-generaal), amely a nemzeti tanács, és minden bíróságon működik ügyészi hivatal (parket), ahol az ügyészek dolgoznak. A fellebbviteli bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon az ügyészeket Advocaat-Generaal-nak hívják. A Legfelsőbb Bíróság ügyészi hivatala független testület, vezetőjét Procureur-Generaal-nak hívják.

Ld. még: www.om.nl Nederlands (kizárólag holland nyelven).

4. Az ügyvéd

Az ügyvéd feladata annak biztosítása, hogy ügyfelei jogi helyzete nem sérül. E célból az ügyvédek jogi szakvéleményt adnak, és képviselik ügyfeleiket jogvitákban és a bíróság előtt.

Az ügyvédek ügyfeleikkel szemben kötelesek a titoktartásra, és mentességet kérhetnek. Másképpen fogalmazva: az ügyvédeknek nem kell közölniük a bírósággal az ügyfeleiktől kapott információkat. Az ügyvédek elsősorban abban a kerületben működnek, ahol bejegyezték őket, de minden kerületi bíróságon és fellebbviteli bíróságon eljárhatnak.

Lap tetejeLap teteje

Nem kötelező ügyvédet igénybe venniük azoknak, akiknek polgári jogi ügyét a kerületi albíróság (kantonrechter) tárgyalja. Minden más polgári ügyben (a kerületi bíróságon, a fellebbviteli bíróságon vagy a Legfelsőbb Bíróságon) a polgárokat ügyvédnek kell képviselnie. Ezt kötelező jogi képviseletnek (verplichte procesvertegenwoordiging) nevezik.

A viszonylag alacsony jövedelmű személyek jogsegélyre jogosultak (ld. a jogsegély adatlapját). Képviseletükre ügyvédet rendelnek ki. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi díjat az állam viseli. Az igazságszolgáltatást igénybe vevő személy csupán hozzájárulást fizet, amelynek összege a személy jövedelmétől és egyéb vagyonától függ.

Az ügyvédi kamarába mindenki felvételt nyerhet, aki holland egyetemen szerzett jogi végzettséget.

Az ügyvédi kamarába történő felvételt követő első három évben az ügyvédek egy másik ügyvéd felügyelete alatt gyakornokként kötelesek működni. Ez azt jelenti, hogy valakiből csak akkor lehet ügyvéd, ha talál egy másik ügyvédet, aki kész képezni őt. Az európai uniós országokból származó ügyvédek is kérhetik felvételüket a holland ügyvédi kamarába, ha megfelelnek a vonatkozó európai irányelveknek. Azon másik tagállamból származó ügyvédek, akik egy másik tagállamban nyújtanak ügyvédi szolgáltatást, szintén kérhetik felvételüket, feltéve, hogy egy helyi ügyvéddel együtt dolgoznak.

Az ügyvéd független szakember (vrije beroepsbeoefenaar).

Az ügyvédi hivatásra, az ügyvéd jogkörére, kinevezésére és a kamarából történő kizárásra vonatkozó szabályokat a holland Ügyvédi Törvény (Advocatenwet), valamint számos rendelet és szabályzat tartalmazza, beleértve az 1998. évi Könyvviteli Szabályzatot (Boekhoudverordening 1998), a Pénzügyi Hozzájárulási Szabályzatot (Verordening op de financiële bijdrage) és a Szakmai Működési Szabályzatot (Verordening op de praktijkuitoefening).

Lap tetejeLap teteje

A jogszabályok szerint minden, Hollandiában működő ügyvéd a Holland Ügyvédi Kamara (Nederlandse Orde van Advocaten vagy NOvA) tagja. Az ügyvédekkel szemben fegyelmi eljárás folytatható le.

E szakmai szervezet jogszabályban meghatározott feladata a tagjai által nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása. Ez a következőket foglalja magában:

  • kiterjedt továbbképzési program a kamarai tagok számára
  • szabályzatok és az ügyvédekre kötelező más szabályok kidolgozása
  • fegyelmi eljárások
  • a tagok tájékoztatása és a tagok részére nyújtott szolgáltatások
  • ajánlások a kormány felé a politikák tervezésével és a törvényekkel kapcsolatban.

A holland ügyvédi kamarai tagságon kívül számos ügyvéd egy adott jogi szakterületre szakosodott szakmai szervezetnek is tagja. Ezek az ügyvédek egy bizonyos jogi területre szakosodtak, mint például családi jog, társadalombiztosítási jog, munkajog, büntetőjog vagy bérleti jog.

Ezek a szakértők rendszerint szakmai szervezetbe tömörülnek, amely szervezetek a következő honlapon találhatók: www.advocatenorde.nl/advocaten/adressen_en_ledenlijst.asp Nederlands.

E jogi hivatással kapcsolatban további információkat a következő honlapon talál: www.advocatenorde.nl English - Nederlands.

Lap tetejeLap teteje

Ha Ön külföldi lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkezik, és gondot okoz az Ön számára, hogy Hollandiában ügyvédet találjon, a Hágában működő Jogsegély Tanácshoz (Raad voor rechtsbijstand) fordulhat. Részletes információkat a jogsegély adatlapján talál a 6. pontban.

5. A polgári jogi közjegyző (notaris)

A polgári jogi közjegyző feladata a közjegyzői okiratoknak (akten) nevezett okiratok kidolgozása, amelyekre pontosságuk révén a polgárok támaszkodhatnak, és a joggyakorlatban alkalmazhatók. A polgári jogi közjegyző biztosítja, hogy ezek az okiratok pontosan tükrözzék a vonatkozó tényeket, valamint a felek között létrejött megállapodásokat. A holland jogban a polgári jogi közjegyző által kidolgozott okiratok különleges bizonyító erővel bírnak.

A polgári jogi közjegyzők különösen a családi jog, társasági jog és (ingatlan-) tulajdonjog területén működnek. A jogszabályok rendelkezése szerint igen sok, jogi hatással felruházni kívánt aktus kizárólag közjegyző előtt aláírt okirattal hozható létre: jogi személy - például egyesületek, alapítványok, magán és állami részvénytársaságok - bejegyeztetése, továbbá alapító okiratuk/alapszabályuk módosítása, nyilvántartott tulajdon - például ingatlantulajdon - és nyilvántartásba vett hajók átruházása, végrendeletek, valamint házasság előtti és utáni megállapodások kidolgozása.

A polgári jogi közjegyző az általa kidolgozott okiratok eredeti példányának letétkezelője, tehát ezek az okiratok a későbbiekben bármikor fellelhetők. A felek a polgári jogi közjegyzőtől szerzik be a hiteles másolatokat. Jó példa erre a végrendelet. Egy adott személy halálát követően a polgári jogi közjegyző az eredeti végrendelet másolatát átadja az örökösöknek. A polgári jogi közjegyző bizonyos, az ingatlanokkal kapcsolatos feladatokat is elláthat.

Lap tetejeLap teteje

A polgári jogi közjegyző állami hivatalt visel, és hivatalánál fogva jogosult hitelesített okiratok (authentieke akten) létrehozására. Az ilyen okiratok a magánokiratoknál erősebb bizonyító erővel rendelkeznek. Bár a Hollandiában működő polgári jogi közjegyzők állami hivatalt viselnek, szabadon állapíthatják meg díjazásukat. Saját cégük pénzügyi kockázatát maguk viselik, és többé-kevésbé független szakemberek. A holland jog értelmében és erejénél fogva léteznek szabályok, amelyek azt kívánják lehetővé tenni, hogy a polgári jogi közjegyző függetlenül és pártatlanul, az érdekelt felek érdekeit a megfelelő gondossággal képviselve láthassa el hivatalát.

A polgári jogi közjegyzőket az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt a Királynő nevezi ki. Kizárólag holland állampolgárok nevezhetők ki közjegyzőnek. A jelölteknek továbbá holland egyetemen szerzett közjegyzői jogi végzettséggel kell rendelkezniük, vagy olyan képzést kell szerezniük, amely a végrehajtott európai uniós irányelvek szerint ennek megfelelőnek minősül. Az adott személy polgári jogi közjegyzővé történő kinevezése előtt a közjegyzői jogot végzett jogásznak legalább hat éves gyakorlati idővel kell rendelkeznie, amelyet egy Hollandiában alapított polgári jogi közjegyzői irodánál kell letöltenie közjegyzői fogalmazóként. E gyakorlati idő első három évében a közjegyzői fogalmazónak szakmai képzéseken kell részt vennie. Az igazságügy miniszternek címzett kinevezési kérelemhez üzleti tervet is csatolni kell.

A közjegyző hivatalára, jogkörére, kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat a Közjegyzői Törvény (Wet op het notarisambt vagy Wna), valamint különböző rendeletek és szabályzatok tartalmazzák, mint például a közjegyzői fogalmazókkal szemben támasztott szakmai követelményekről szóló rendelet (Besluit beroepsvereisten kandidaat-notaris), a szakmai szabályzat és etikai kódex (Verordening beroeps- en gedragsregels) és a különböző szakterületek együttműködéséről szóló szabályzat (Verordening interdisciplinaire samenwerking).

Lap tetejeLap teteje

A polgári jogi közjegyző egyfelől köteles elvégezni a törvény által rábízott vagy valamelyik fél által kért munkát, másfelől viszont köteles visszautasítani a szolgáltatás teljesítését, amennyiben az ellentétes volna a joggal vagy a közrenddel, illetve olyan jogi aktusokat eredményezne, amelyek célja vagy következménye nyilvánvalóan jogellenes, illetőleg ha erre más alapos indoka van.

A szolgáltatási kötelezettség nem zárja ki, hogy a polgári jogi közjegyzők egy adott szakterületre szakosodjanak. A polgári jogi közjegyzőknek és közjegyzői fogalmazóknak számos olyan szervezetük van, amelyek a közjegyzői gyakorlat egy vagy több vonatkozásában különleges szakértelemmel rendelkeznek: a Mezőgazdasági Vállalkozásokkal kapcsolatos Közjegyzői Jogi Szakértők Szövetsége (Vereniging voor Agrarisch Specialisten in het Notariaat vagy VASN), az Ingatlantervezők Szövetsége (Vereniging van Estate Planners vagy VEP), a Polgári Jogi Közvetítők Szövetsége (Vereniging van Mediators in het Notariaat or VMSN) és az Informatikai Polgári Jogi Szövetség (Vereniging voor Notariaat en Informatietechnologie vagy VNI).

A törvény értelmében valamennyi, Hollandiában működő polgári jogi közjegyző és közjegyzői fogalmazó tagja a Közjegyzők Szakmai Szervezetének (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie vagy KNB), amely a holland jog szerint létesített állami szerv. E szervezet fő feladata a megfelelő hivatásgyakorlás elősegítése. A szervezet ezen kívül igen sokféle terméket és szolgáltatást kínál tagjai számára.

Lap tetejeLap teteje

A szervezet törvény által előírt feladatai a következők:

  • szabályzatok és rendeletek kidolgozása;
  • a megfelelő hivatásgyakorlás elősegítése;
  • a szaktudás megszerzésének támogatása;
  • a közjegyzői hivatal jó hírének és elismertségének védelme.

A polgári jogi közjegyzőkre és közjegyzői fogalmazókra törvényben előírt fegyelmi szabályok vonatkoznak, amelyeket (a kerületi bíróságokéval azonos földrajzi területen működő) fegyelmi bizottságok alkalmaznak; minden fegyelmi bizottság öttagú, akik közül az elnök a kerületi bíróság elnöke. A fegyelmi bizottságok által hozott határozatok ellen az amszterdami fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni.

A közjegyzői tevékenységről további információk a következő honlapon találhatók: www.notaris.nl Nederlands.

6. Végrehajtó (gerechtsdeurwaarder)

A holland végrehajtóra olyan feladatokat látnak el, amelyeket más személy nem hajthat végre. Feladatai különösképp az alábbiakat tartalmazzák:

Idézések és más okiratok kézbesítése, amelyek célja keresetindítás vagy perbeli utasítások közlése.

Bírósági végzések, hirdetmények, kifogások és más bírói megkeresések kézbesítése.

Kilakoltatás, letiltás, vagyonértékesítés bírósági végzés alapján, felügyelet alá helyezés bírósági végzés nem teljesítése miatt, valamint a végrehajtási végzés végrehajtásának részét képező vagy ahhoz szükséges, illetve jogok biztosításához szükséges egyéb cselekmények.

Lap tetejeLap teteje

Az ingó vagyon önkéntes értékesítésének hivatalos felügyelete nyilvános árverésen.

A törvény értelmében ezeket a feladatokat - amennyiben a polgári jog területére tartoznak - a végrehajtóknak kell ellátniuk.

A végrehajtó a Királynő által kinevezett fizetetlen köztisztviselő. A végrehajtók maguk viselik vállalkozásuk kockázatát. A végrehajtók hivatalos feladataikon kívül kiegészítő tevékenységek végzésére is jogosultak - feltéve, hogy ez nem sérti vagy akadályozza hivatalos munkájuk megfelelő és független teljesítését vagy hírnevüket. A Hollandiában működő végrehajtók felhatalmazást kaptak arra, hogy a kerületi albíróság előtt ad litem képviselőként járjanak el, zárgondnokként vagy vagyonkezelőként járjanak el, leltárt és értékelést készítsenek, pénzt szedjenek be harmadik felek számára és bizonyos tényeket megállapító hivatalos jelentéseket készítsenek.

Az adós által a végrehajtó hivatalos munkájáért fizetendő díjakat a végrehajtó díjazásáról szóló rendelet (Besluit tarieven ambtshandelingen gerechtsdeurwaarders) állapítja meg. A végrehajtó által az ügyfél számára felszámított költségeket a végrehajtó határozza meg, és azt a végrehajtó és ügyfele kölcsönös egyeztetés során állapítják meg. Ez a végrehajtó által külföldről kapott megbízásokra is érvényes.

A végrehajtó hivatalára, jogkörére, kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat a Végrehajtói Törvény (Gerechtsdeurwaarderswet), valamint különböző rendeletek és szabályzatok írják elő, mint például a végrehajtók képzéséről és szakmai gyakorlatáról szóló rendelet (Besluit opleiding en stage gerechtsdeurwaarder), az üzleti tervről szóló rendelet (Besluit ondernemingsplan), a számviteli szabályzat (Administratieverordening), valamint a szakmai szabályzat és etikai kódex (Verordening beroeps- en gedragsregels).

Lap tetejeLap teteje

A törvény értelmében minden, Hollandiában működő végrehajtó és végrehajtójelölt tagja a végrehajtók szakmai szervezetének (Koninklijke Beroepsorganisatie van Gerechtsdeurwaarders vagy KBvG). E szervezet fő feladata a megfelelő hivatásgyakorlás, valamint a tagok megfelelő munkavégzésének és szaktudása megszerzésének elősegítése. Ezeken a területeken a szervezet kötelezettségeket és szabályokat állapíthat meg tagjai számára. Fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi intézkedésekről; határozatai ellen az amszterdami fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni.

Ha Önnek végrehajtót kell igénybe vennie, a legjobb, ha az elvégzendő munka helye szerinti helyhatóság területén választ egyet. Az ezen a honlapon található európai igazságügyi atlasz (http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil) az „iratok kézbesítése” címsor alatt, majd a „végrehajtók” mezőben felsorolja az összes európai országban működő végrehajtó címét.

További információk és címek a végrehajtók szakmai szervezetének honlapján találhatók: Deutsch - English - français - Nederlands.

« Jogi hivatások - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság