Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Málta

Utolsó frissítés: 17-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Málta

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bírák 1.
2. Legfőbb ügyész 2.
3. Bírósági tisztségviselők 3.
4. Ügyvédek 4.
5. Ügygondnokok 5.
6. Igazságszolgáltatási Bizottság 6.
7. Közjegyzők 7.

 

1. Bírák

A Máltai Köztársaság igazságszolgáltatási rendszere kétlépcsős: alsó és felsőbb bíróságokból áll. A felsőbb bíróságot bírák, az alsó bíróságot pedig rendőrbíró vezeti.

Az Alkotmány értelmében a bírákat és rendőrbírókat a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki. E hivatalok betöltésének alkalmassági feltétele bírák esetében tizenkét év, rendőrbírák esetében pedig hét év joggyakorlat.

A bírói testület független, kizárólag az Alkotmánynak és a jognak van alárendelve. A bírói testület tagjainak függetlensége az Alkotmányból ered, mivel az Alkotmány kimondja, hogy a bírák hatvanötödik, a rendőrbírók pedig hatvanadik életévük betöltésekor kötelesek távozni hivatalukból. A hivatalból történő eltávolításukhoz hivatali feladataik ellátására való alkalmatlanságuk bizonyítása (tekintet nélkül arra, hogy alkalmatlanságuk fizikai, lelki betegség vagy más ok következménye), illetőleg bizonyítottan helytelen magatartásuk és a Képviselőház kétharmados többségének jóváhagyása szükséges.

A máltai felsőbb bíróságok a következők:

  • Alkotmánybíróság
  • Fellebbviteli Bíróság
  • Büntetőjogi Fellebbviteli Bíróság
  • Polgári Jogi Bíróság
  • Büntetőjogi Bíróság

Az egyetlen bíróság, amelyet közvetlenül az alkotmány hozott létre, az Alkotmánybíróság. A polgári és kereskedelmi jogi kérdéseket érintő ügyek tárgyalására és eldöntésére illetékes bíróságokat a szervezeti és polgári eljárásjogi törvénykönyv (Málta törvényei – 12. fejezet) hozta létre, míg a büntetőügyeket tárgyaló bíróságokat a Büntető Törvénykönyv (Málta törvényei – 9. fejezet) alapján állították fel.

Lap tetejeLap teteje

Az Alkotmánybíróságon és a Fellebbviteli Bíróságon folyó eljárást (mind büntető-, mind polgári jogi) másodfokon a legfőbb bíró és két bíró vezeti, míg a többi felsőbb bíróságon, ideértve a fellebbviteli bíróságokat is (mind büntető-, mind polgári jogi), alsó fokon egyesbíró vezeti az eljárást.

A máltai alsó bíróságok neve rendőrbíróság (Málta) és rendőrbíróság (Gozo). Az e bíróságon folyó eljárást egyesbíró vezeti, és e bíróság döntése ellen a megfelelő fellebbviteli bíróságon mint alsóbb hatáskörben eljáró bíróságon kell benyújtani a fellebbezést.

Továbbá a felsőbb hatáskörében eljáró rendőrbíróságnak (Gozo) két ügyszaka van: a „családügyi ügyszak” és az „általános hatáskörű ügyszak”. A családügyi ügyszak az e bíróság mint felsőbb hatáskörben eljáró bíróság illetékességi körébe tartozó ügyekkel foglalkozik, míg az általános hatáskörű ügyszak foglalkozik az e bíróság illetékességi körébe tartozó egyéb ügyekkel.

Az alkotmány utasítja az Igazságszolgáltatási Bizottságot a bírói testület tagjainak magatartására vonatkozó etikai kódex kidolgozására. A kódexet legutóbb 2004. május 18-án módosították.

2. Legfőbb ügyész

A legfőbb ügyészi tisztségre pályázó személyre az Alkotmány értelmében ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a bírákra. A legfőbb ügyész hatvanadik életévének betöltéséig marad hivatalában.

A legfőbb ügyész ugyanolyan függetlenséget élvez, mint a bírói testület tagjai. A legfőbb ügyész kizárólag a bírákra meghatározott okból mozdítható el hivatalából.

Lap tetejeLap teteje

A legfőbb ügyész kettős feladatot lát el: közvádló és az állam első számú jogi képviselője minden egyéb jogi területen. Feladatai közé tartoznak az alábbiak: (i) a kormány első számú jogi tanácsadója minden jogi területen; (ii) a jóváhagyás céljából az országgyűlés elé terjesztendő jogszabály-tervezetek előadója; és (iii) mint a kormány első számú védője, a kormány képviselőjeként köteles eljárni a máltai bíróságon, illetőleg Máltán kívüli bíróságon indított peres eljárásban.

A polgári jog területén azonban azon túl, hogy az állam jogi képviselőjeként jár el, a legfőbb ügyészre mint a közérdek védőjére számos különleges feladat is hárul. A törvény erejénél fogva hivatalból tagja a Szabályzat-előkészítő Tanácsnak, amely a tárgyalásvezetéssel kapcsolatos kérdéseket szabályozza, és hivatalból tagja az Igazságszolgáltatási Bizottságnak, amely felügyeleti jogot gyakorol a bíróságok működése felett. Az említett bizottság tíz tagból áll, beleértve a bírói testület képviselőit is.

Az eljárásjog területén a legfőbb ügyész képviseli a kormányt minden olyan eljárásban, amely a követelés természete miatt nem indítható valamelyik minisztérium vezetője ellen. Továbbá a legfőbb ügyész a törvény értelmében – az örökségre esetlegesen jogosult személy érdekeinek védelme céljából – köteles birtokba venni valamennyi olyan személy örökségét, aki ismert örökös nélkül hunyt el Máltán. Ilyen esetben a legfőbb ügyész — felperesként vagy alperesként — az örökség törvényes képviselője. A legfőbb ügyész közvetlenül is intézkedhet a polgári jogi tartozás címén behajtható pénzbírság behajtása érdekében, és hasonlóképpen polgári keresetet indíthat a polgári eljárásban zár alá vételre kötelezett áruk zár alá vételéért. Követelheti valamely személy cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondozás alá vételét a személy elmebetegsége miatt, kivéve, ha a követelést más személy terjeszti elő. Ha valamely személy eltűnik, és halálát vélelmezik, a legfőbb ügyész a megfelelő körülmények fennállása esetén az illetékes bírósághoz fordulhat, és kérheti a személy holttá nyilvánítását.

Lap tetejeLap teteje

3. Bírósági tisztségviselők

A szervezeti és polgári eljárásjogi törvénykönyv (Málta törvényei – 12. fejezet) különbséget tesz a bíróságokon dolgozó állami tisztségviselők között. A törvénykönyv megkülönbözteti a bírósági hivatalvezetőket, a bírósági tisztviselőket és a bíróságok főigazgatóját.

A bíróság valamennyi dolgozója közalkalmazott. A dolgozóknak alá kell vetniük magukat a Közszolgálati Bizottság által felügyelt szigorú felvételi eljárásnak.

A bíróságok főigazgatója, akit a miniszterelnök nevez ki, felel a bírósági hivatalok, bírósági irattárak és a bírósági szolgáltatások irányításáért,

és az összes közigazgatási tisztviselő neki van alárendelve.

Minden bírósági hivatal élén hivatalvezető áll, akit az igazságügy-miniszter nevez ki e tisztségre. A hivatalvezető veszi át a felsőbb bíróságokon ítélkező bírák, valamint az alsó fokú bíróságokon tevékenykedő rendőrbírók végzéseit. Minden más esetben a hivatalvezető a végzést a legfőbb bírótól veszi át. Ezek a végzések bírósági eljárásra vonatkoznak vagy bírósági jogcselekménnyel kapcsolatosak.

A hivatalvezető feladatai közé tartoznak az alábbiak:

a bírósági eljárások és végzések nyilvántartása;

az előírt határozatmásolatok, illetőleg a bírósági hivatalban tárolt okiratmásolatok hitelességének igazolása;

felelős a nyilvántartóba beadott határozatok és okiratok elveszéséért, sérüléséért, valamint módosulásáért;

a perköltség megállapítása és kirovása.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági tisztviselők feladata a bírósági határozatok, végzések és a bíróság által kiadott egyéb rendelkezések kézbesítése és végrehajtása, valamint a bíróságok főigazgatója által rá és a hivatalvezetőkre bízott egyéb feladatok teljesítése. E tisztviselők feladatai közé tartozik továbbá a megfelelő rend és viselkedés fenntartása a bírósági épületekben; feladataik ellátása során a bíróság épületében rendőri hatalommal rendelkeznek.

A köztisztviselői jogállású bírósági tisztviselőkre a köztisztviselők etikai kódexe kötelező erővel vonatkozik English - Malti.

A bírósági tisztviselők feladatairól és felelősségéről további információk a Szubszidiárius jogszabályok 12.21 English PDF File (PDF File 30 KB) alatt (címe: „Polgári eljárásjogi rendelkezések (a hivatalvezetőkre, irattárakra, a bíróságok főigazgatójára és más bírósági tisztviselőkre vonatkozó rendelkezések)” – hatálybalépés időpontja: 2004. március 30.) találhatók.

4. Ügyvédek

A Máltán ügyvédként működni kívánó magánszemélynek a köztársasági elnök által kiadott, Málta állami bélyegzőjével ellátott oklevéllel kell rendelkeznie. Az oklevél megszerzését követően az említett személy a hűség- és hivatali eskü letétele céljából köteles megjelenni a Fellebbviteli Bíróság nyilvános ülésén.

Lap tetejeLap teteje

A fent nevezett törvénykönyv meghatározza az említett oklevél megszerzéséhez szükséges képesítést:

  • a jelölt megfelelő magatartása és etikus viselkedése;
  • a jelölt máltai állampolgár, valamelyik tagállam állampolgára, illetve jogszabály lehetővé teszi számára a Máltán történő munkavégzést;
  • a Máltai Egyetem alapszabályában (http://www.um.edu.mt English) foglaltak szerint jogi egyetemi fokozatot (LL.D.) vagy a képesítések kölcsönös elismerésének alapelve szerint más illetékes hatóságtól – Máltán vagy más tagállamban folytatott jogi tanulmányait követően – a fentiekkel egyenértékű képesítést szerzett;
  • a iii. pontban meghatározott követelmény teljesítését követően, illetőleg a Máltai Egyetemen rendszeres jogi egyetemi tanulmányokat folytató személy esetében az említett szak utolsó egyetemi évének megkezdését követően bármikor legalább egy évig rendszeresen bejárt a Máltai Ügyvédi Kamara egyik gyakorló ügyvédjének irodájába, valamint a felsőbb bíróságok tárgyalásaira;
  • alapos máltai nyelvtudással rendelkezik, mivel a bíróságok nyelve a máltai;
  • két bíró a törvény által előírt módon levizsgáztatta, jóváhagyta kinevezését, továbbá aláírással és bélyegzővel ellátott igazolást ad ki arról, hogy a bírák megítélése szerint a jelölt rendelkezik a fenti képesítéssel, és alkalmas az ügyvédi hivatás gyakorlására a máltai bíróságokon.

Az Alkotmánnyal létrehozott Igazságszolgáltatási Bizottság feladatai között szerepel, hogy a Bizottság mindenkor köteles a törvényben meghatározott összetételű, ott megjelölt céllal, jogkörrel és feladatokkal rendelkező Ügyvédi és Ügygondnoki Bizottságot fenntartani. A Bizottság az ügyvédi és ügygondnoki hivatással kapcsolatos feladatainak teljesítése során (ideértve valamely ügyész vagy ügygondnok hivatali kötelességmulasztásával kapcsolatos ügyet) e bizottságon keresztül köteles eljárni. Az ügyvédekre nézve az e Bizottság által ügyvédek számára összeállított etikai és magatartási kódex kötelező.

Lap tetejeLap teteje

Ha a Bizottság megítélése szerint valamely ügyvéd vagy ügygondnok hivatásának gyakorlása során hivatali kötelességmulasztást követett el, vagy ha a Bizottság véleménye szerint az ügyvéd vagy ügygondnok olyan elmebetegségben szenved, amely hivatásának gyakorlásában jelentősen befolyásolja,

  • kérheti a Bizottságot, hogy ajánlja a miniszterelnöknek, hogy a máltai köztársasági elnöknek tanácsolja az ügyvéd vagy ügygondnok véglegesen vagy határozott időre történő felfüggesztését hivatásának gyakorlása alól;
  • pénzbüntetést szabhat ki;
  • figyelmeztetésben részesítheti az ügyvédet vagy ügygondnokot; vagy
  • a körülmények ismeretében általa megfelelőnek ítélt ajánlásokat tehet az ügyvéd vagy ügygondnok számára.

A „Jogi szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló rendelkezések” című, 12.17. számú kiegészítő jogszabály (hatálybalépés időpontja: 2004. május 1.) a nem máltai állampolgárok Máltán történő ügyvédi működésével foglalkozik. A Máltán letelepedni és ott ügyvédként működni kívánó magánszemélynek először be kell jelentenie szándékát a máltai köztársasági elnöknél. Szándékát 3 hónapnál nem régebbi igazolással kell alátámasztania, amely bizonyítja, hogy az állandó lakhelye szerinti tagállam illetékes hatóságánál nyilvántartásba vétele megtörtént. A máltai köztársasági elnök felszólíthatja, hogy jelölje meg, milyen szakmai szervezetnek tagja az állandó lakhelye szerinti tagállamban, illetőleg milyen bíróságon jogosult működni az állandó lakhelye szerinti tagállam joga szerint. A kérelmező bármikor kérheti képesítésének elismerését a szakképesítések és továbbképzések kölcsönös elismeréséről szóló rendelkezések (2002. évi 271. jogi közlemény) alapján, a jogászi hivatás Máltán történő gyakorlásának engedélyezése céljából.

Lap tetejeLap teteje

5. Ügygondnokok

A Máltán ügygondnokként működni kívánó magánszemélynek a köztársasági elnök által kiadott, Málta állami bélyegzőjével ellátott oklevéllel kell rendelkeznie. Az oklevél megszerzését követően az említett személy hűség- és hivatali eskü letétele céljából köteles megjelenni a Fellebbviteli Bíróság nyilvános ülésén.

Az említett oklevél megszerzéséhez szükséges képesítések az alábbiak:

  • a jelölt megfelelő magatartása és etikus viselkedése;
  • a jelölt máltai állampolgár, valamelyik tagállam állampolgára, illetve jogszabály lehetővé teszi számára a Máltán történő munkavégzést;
  • a Jogi Kar vizsgabizottsága a Máltai Egyetem alapszabálya szerint szabályos vizsgán levizsgáztatta az ügygondnokjelöltek számára kötelező tantárgyakból, és jóváhagyta felkészültségét, illetőleg a képesítések kölcsönös elismerésének alapelve szerint más illetékes hatóságtól – Máltán vagy más tagállamban folytatott jogi tanulmányait követően – a fentiekkel egyenértékű képesítést szerzett;
  • a iii. pontban meghatározott követelmény teljesítését követően, illetőleg a Máltai Egyetemen rendszeres jogi egyetemi tanulmányokat folytató személy esetében az említett szak utolsó egyetemi évének megkezdését követően bármikor legalább egy évig rendszeresen bejárt a Máltai Ügyvédi Kamara egyik gyakorló ügygondnokának irodájába, és ott szakmai gyakorlatot szerzett;
  • két bíró a törvény által előírt módon levizsgáztatta, jóváhagyta kinevezését, továbbá aláírással és bélyegzővel ellátott igazolást ad ki arról, hogy a bírák megítélése szerint a jelölt rendelkezik a fenti képesítéssel, és alkalmas az ügygondnoki hivatás gyakorlására a máltai bíróságokon.

Az ügygondnok elsődleges feladata az ügyvéd segítése az eljárás során, akivel együtt megbízást kapott; írásbeli előterjesztések benyújtása a bírósági hivatalhoz az ügyfelek nevében, valamint egyéb általános szolgáltatások teljesítése a perek ügyvédi előkészítésével kapcsolatban.

Lap tetejeLap teteje

Az ügygondnok jogosult tanácsadásra a rendőrbíróságokon és különleges törvényszékeken, valamint bizottságok előtt.

Az ügygondnokot az ügyvédével megegyező jogosultságok illetik meg, és ugyanazon kizáró okok vonatkoznak rá. Az ügygondnok felett a felügyeleti jogot szintén az Igazságszolgáltatási Bizottság gyakorolja.

Az Igazságszolgáltatási Bizottság 1998-ban etikai és magatartáskódexet fogadott el az ügygondnokok számára.

6. Igazságszolgáltatási Bizottság

Az Igazságszolgáltatási Bizottságot az Alkotmány vonatkozó rendelkezései alapján hozták létre; a Bizottságot a máltai köztársasági elnök vezeti. A Bizottság kilenc további tagból áll, akik a következők: a legfőbb bíró (a Bizottság alelnöke), a legfőbb ügyész, a felsőbb bíróságok bírái által választott két tag, az alsó fokú bíróságok rendőrbírói által választott két tag, a miniszterelnök által kijelölt egy tag, valamint az ellenzék vezetője és az Ügyvédi Kamara elnöke által jelölt egy további tag.

A Bizottság feladatai közé tartozik a bíróságokon folyó munka felügyelete, ajánlások benyújtása az igazságügy-miniszternek, a bíróságok hatékony működésének biztosítása. A Bizottság tanácsot ad továbbá a miniszternek az igazságügyi szervezettel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben, az Ügyvédi és Ügygondnoki Bizottsággal folytatott konzultációt követően etikai kódexeket dolgoz ki az igazságügyben dolgozók magatartásának szabályozására.

Lap tetejeLap teteje

A törvény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság gyakorolja a fegyelmi jogkört a hivatásukat gyakorló ügyvédek és ügygondnokok felett.

7. Közjegyzők

A közjegyzők köztisztviselők, akiknek feladata a személyek által életükben (inter vivos) tett jognyilatkozatok és végrendeletek átvétele és hitelesítése. E kötelesség és feladat következtében felelősek az említett okiratok őrzéséért, és azokról másolatot adhatnak ki. Málta törvényeinek 55. fejezete (A közjegyzői hivatás és a közjegyzői irattárakról szóló törvény) ismerteti a közjegyző egyéb jogköreit és feladatait.

Az ügyvédi vagy ügygondnoki oklevéllel rendelkező személyek, valamint a bankigazgatók, kereskedők, hivatásos tőzsdei alkuszok és tőzsdei ügynökök közjegyzői hivatalt nem tölthetnek be.

A közjegyzői kinevezéshez szükséges képesítések a következők:

  • a jelölt máltai állampolgár;
  • megfelelő magatartás és etikus viselkedés;
  • részvétel a Máltai Egyetem alapszabályában és szabályzatában a közjegyzői diploma megszerzéséhez előírt tanulmányokban, és az előírt vizsgák letétele;
  • egy gyakorló közjegyző irodájába történő rendszeres bejárás az utolsó egyetemi év megkezdését követően legalább egy évig;
  • a iv. pontban előírt követelmények teljesítését követően minősítő vizsga letétele.

Hivatásuk gyakorlásának megkezdése előtt a közjegyzők hűség- és hivatali esküt tesznek a Fellebbviteli Bíróságon.

A közjegyzői szakmát a Közjegyzői Kollégium irányítja, amelynek valamennyi közjegyző tagja; a Kollégium fő szerve a Közjegyzői Tanács, amelynek tagjait évente választják a Kollégium tagjai közül. A Tanács feladata az egyes közjegyzők szakmai magatartásáról való tájékozódás.

A közjegyzők, a közjegyzői irattárak és az állami nyilvántartó hivatal felügyeletét a „Közjegyzői intézkedések felügyeleti bírósága” elnevezésű különleges bíróság látja el. Ez a bíróság a miniszter által a nyugállományba vonult bírák és rendőrbírók, valamint ügyvédek és közjegyzők közül kijelölt tagokból áll.

A bíróság az általa alkalmasnak ítélt időben előzetes bejelentés nélkül felkeresheti és ellenőrizheti az irattárakat, az állami nyilvántartó hivatalt vagy bármely közjegyző irodáját.

További információk

  • Közszolgálatok irányításáról szóló törvénykönyv English - Malti
  • Ügyvédi Kamara – Málta English
  • A közjegyzői szakmáról és a közjegyzői irattárakról szóló törvény English PDF File (PDF File 238 KB)
  • Polgári bíróságok English PDF File (PDF File 6 KB)

« Jogi hivatások - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság