Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Magyarország

Utolsó frissítés: 28-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Magyarország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bírák 1.
2. Ügyészek 2.
3. Bírósági ügyintézők 3.
4. Bírósági végrehajtók 4.
5. Az „avoué” jogi foglalkozást a magyar jogrendszer nem ismeri. 5.
6. Ügyvédek, jogtanácsosok 6.
a) Ügyvédek a)
b) Jogtanácsosok b)
7. Közjegyzők 7.

 

1. Bírák

Az Alkotmány értelmében a bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

A bírák kinevezésének joga a köztársasági elnököt illeti meg, aki a kinevezés előtt beszerzi a bíróságok központi igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) javaslatát. Bíróvá nevezhető ki az a személy, aki:

  • magyar állampolgár,
  • büntetlen előéletű,
  • választójoggal rendelkezik,
  • egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
  • a jogi szakvizsgát letette,
  • vállalja, hogy a törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot leteszi.

A kinevezés első alkalommal 3 évre történik, ezen időszak letelte után tehet az OIT javaslatot a határozatlan időre szóló kinevezésre. A bírákat a bíróságokra az OIT osztja be; a bírák polgári, büntető és közigazgatási területre szakosodnak.

A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bíró nem lehet továbbá országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, gazdasági társaság vezető tisztségviselője sem.

A bírákat megillető mentelmi jog alapján a bírákkal szemben büntető és szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A bíró a mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

Lap tetejeLap teteje

A bíró fegyelmi vétséget követ el, ha szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi vagy az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

A bíró javadalmazása keretében illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult. A bíró illetménye alapilletményből, továbbá különböző pótlékokból tevődik össze. A bíró alapilletménye a szolgálati ideje alapján kialakított fokozatok szerint kerül meghatározásra.

2. Ügyészek

Az ügyészség feladata gondoskodni az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Ennek érdekében az ügyészség:

  • meghatározott ügyekben nyomozást végez, valamint felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett,
  • a bírósági eljárásban képviseli a vádat, és
  • felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,
  • továbbá közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket, törvénysértés esetén pedig fellép a törvényesség érdekében.

Az ügyészség a legfőbb ügyész irányítása alatt álló centralizált szervezet, amely az Országgyűlésnek felelős. Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel. Ügyésszé azt a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van és jogi szakvizsgával rendelkezik. Az ügyész kinevezése első alkalommal 3 évre, azt követően pedig határozatlan időtartamra szól.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytathat, nem lehet egyidejűleg országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, tudományos, oktatói, művészeti, illetőleg szerzői jogvédelem alá eső tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat, munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el, nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja, illetőleg személyes közreműködésre kötelezett tagja, valamint hivatásával összeérhetetlen egyéb tisztséget nem vállalhat.

Az ügyészeket mentelmi jog is megilleti. Ez alapján az ügyészeket a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellenük büntető-, illetőleg szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet. E jogról – a szabálysértési eljárás kivételével – lemondani nem lehet.

Az ügyész javadalmazása keretében illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult. Az ügyész illetménye alapilletményből és pótlékokból tevődik össze. Az ügyész alapilletménye az ügyészi szolgálati idő alapján kialakított fokozatok szerint kerül megállapításra.

3. Bírósági ügyintézők

A bírósági ügyintézők olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők, akik a bíró feladatkörében eljárva – annak irányítása és felügyelete mellett – önálló felelősséggel intézik a jogszabály által hatáskörükbe utalt feladatokat. A bírósági ügyintézők főiskolai képzésben vesznek részt.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági ügyintéző polgári ügyekben minden olyan bírósági hatáskörbe tartozó feladatot ellát, amelyre őt a bíró utasítja, azonban ítélet meghozatalára, ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, permegszüntető végzés meghozatalára, keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására nem jogosult és nem járhat el azokban az esetekben, amelyeket jogszabály a végrehajtási ügyintéző feladatkörébe utal. A büntetőeljárásban a jogszabály pontosan meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az eljárás során elláthat, ilyen feladat pl. jegyzőkönyv-vezetői és gyorsírói feladatokat ellátása, hivatalos iratok hirdetményi úton történő kézbesítése iránt történő intézkedés, iratokról másolat készítése és kiadása, a terhelt vagy a tanú lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének a megállapítása iránt történő intézkedés.

A bírósági ügyintézők igazságügyi alkalmazottak; kinevezésük feltételei a következők:

  • 18. életév betöltése,
  • büntetlen előélet,
  • választójog,
  • magyar állampolgárság,
  • igazságügyi ügyintézői szakképesítés,
  • vagyonnyilatkozat letétele.

A bírósági ügyintéző nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné. A bírósági ügyintéző pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. A bírósági ügyintéző kereső foglalkozást – a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélyével végezhet.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági ügyintéző fegyelmi vétséget követ el, ha a szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi.

A bírósági ügyintéző illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult. A bírósági ügyintéző illetménye alapilletményből, továbbá pótlékokból tevődik össze. Az alapilletményt az igazságügyi szolgálati idő alapján a megfelelő fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba való besorolással állapítják meg.

4. Bírósági végrehajtók

A végrehajtási intézkedéseket a bírósági végrehajtó (önálló bírósági végrehajtó és megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja.

Bírósági végrehajtóvá az nevezhető ki, aki:

  • magyar állampolgár,
  • büntetlen előéletű,
  • a 24. életévét betöltötte,
  • választójoggal rendelkezik,
  • végrehajtói szakvizsgát letette,
  • kétéves bírósági végrehajtó helyettesi-gyakorlatot szerzett.

A végrehajtó a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként. A végrehajtó a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, nem közvetíthet ingatlan és kölcsönügyletet, valamint nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget.

Lap tetejeLap teteje

A polgári ügyekben hozott bírósági határozatokban foglalt követeléseket főszabály szerint az önálló bírósági végrehajtók hajtják be. Az önálló bírósági végrehajtót az igazságügy-miniszter nevezi ki meghatározott helyi bíróság mellé, meghatározott illetékességi területre.

Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó, ha a jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelezettségét vétkesen megszegi, illetőleg magatartásával vagy életmódjával a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbítja. Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó akkor is, ha vétkes magatartása a kamara iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti, továbbá ha a kamarai tagdíj befizetését elmulasztotta.

Az önálló bírósági végrehajtók nem állnak állami alkalmazásban, bevételeiket az ügyfelek fizetik meg munkájuk ellenértékeként.

A megyei bírósági végrehajtók csak egy speciális, szűk területen, az államot illető, igazságügyi követelések behajtása érdekében járnak el és igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állva a megyei bíróságokon működnek. A velük kapcsolatos igazgatási jogosítványokat és a kinevezés jogkörét a megyei bíróság elnöke gyakorolja. A szolgálati viszony megszűnésének esetei megegyeznek az önálló bírósági végrehajtónál ismertetett esetekkel.

5. Az „avoué” jogi foglalkozást a magyar jogrendszer nem ismeri.

6. Ügyvédek, jogtanácsosok

a) Ügyvédek

Az ügyvéd hivatásának gyakorlásával elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Az ügyvéd minden ügyben, valamennyi hatóság előtt elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd szakmai munkájában független, ami azt jelenti, hogy nem utasítható és nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek ezt a függetlenséget veszélyeztetik (pl. munkaviszonyban nem állhat).

Lap tetejeLap teteje

Díjazás ellenében kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységek:

  • képviselet, védelem büntetőügyben,
  • jogi tanácsadás,
  • okiratszerkesztés,
  • előbbi tevékenységekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelése.
Nem kizárólagosan ügyvédi tevékenységek, de a mai gazdasági élet követelményei miatt ügyvéd is végezhet pl. adótanácsadást, ingatlanközvetítést, peren kívüli közvetítést.

Ügyvédi tevékenységet – az alkalmazott ügyvéd kivételével - az a személy végezheti, aki az ügyvédi kamara tagja és az ügyvédi esküt letette. A kamarába történő felvétel feltételei: Európai Gazdasági Térség tagállambeli állampolgárság, büntetlen előélet, jogi egyetemi végzettség megszerzése és magyar jogi szakvizsga letétele, felelősségbiztosítás megkötése, valamint megfelelő irodahelyiség.

Az Európai Unió tagállamaiból érkező ügyvédek lényegében három formában folytathatnak ügyvédi tevékenységet Magyarországon: eseti szolgáltatást nyújtóként, állandó jelleggel, továbbá az ügyvédi kamarába felvételt nyert személyként. Az eseti szolgáltatást nyújtó a Magyarországon folytatott ügyvédi tevékenységéről a szolgáltatás nyújtás helye szerint illetékes ügyvédi kamaránál köteles bejelentést tenni, aki pedig állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, az irodája címe szerint illetékes ügyvédi kamaránál köteles kérelmezni a kamarai felvételét. A névjegyzékbe felvételt nyert európai közösségi jogász a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén [pl.: eltelt a törvényben előírt gyakorlati idő, de a kamara előtt bizonyítja a magyar jogban (ideértve az Európai Unió jogát is) való jártasságát, és a tevékenység végzéséhez szükséges magyar nyelvtudását, stb.] kérheti felvételét az ügyvédi kamarába. Amennyiben a kamara tagjai sorába az európai közösségi jogászt felvette, jogosulttá válik az ügyvéd szakmai megnevezés használatára, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a magyar ügyvédekre.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban, továbbá nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet. Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységen kívül csak tudományos, művészeti, sport, oktatói stb. tevékenységet láthat el. Az ügyvéd viszont lehet országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő.

Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során tudomást szerez.

Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az ügyvédi kamara etikai szabályzatában meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Az ügyvédek díjazása főszabály szerint az ügyvéd és az ügyvédi megbízást adó fél szabad megállapodásának a tárgya. Az ügyvéd munkadíja csak abban az esetben szabályozott, ha a bírósági eljárásban hivatalból rendelik ki.

A büntetőeljárási szabályozás a következő esetekben teszi kötelezővé védő közreműködését:

  • a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
  • a terheltet fogva tartják,
  • a terhelt süket, néma, vak vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
  • a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
  • a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
  • e törvény erről külön rendelkezik (pl. fiatalkorú terhelt esetében).

Lap tetejeLap teteje

A polgári eljárási szabályozás a következő esetekben teszi kötelezővé a jogi képviseletet:
  • az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést, továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a jogszabályban meghatározott fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára,
  • törvényben meghatározott egyéb esetben (pl. cégeljárásban).
Az ügyvéd a tevékenységét alkalmazott ügyvédként is elláthatja. Alkalmazott ügyvéd az, aki az ügyvédi tevékenységet ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd önálló ellenjegyzési joggal nem rendelkezik.
b) Jogtanácsosok

A jogtanácsos alapvető feladata, hogy elősegítse annak a szervezetnek a működését, melynél munkaviszonyban áll. A jogtanácsos az őt foglalkoztató szervezetnél jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, valamint részt vesz a jogi munka szervezésében. A jogtanácsos – szemben az ügyvéddel - főszabály szerint munkaviszony keretében látja el a feladatait, melyek az ügyvédi feladatoknál szűkebb körűek. A jogtanácsosok díjazása a munkaviszonyra vonatkozó előírások alapján történik.

Jogtanácsos az lehet, akit a megyei bíróság – Budapesten a Fővárosi Bíróság – által vezetett névjegyzékbe felvettek. A névjegyzékbe be kell jegyezni azt, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik és a magyar jogi szakvizsgát letette. Az állampolgársági feltétel alól az igazságügy-miniszter esetileg felmentést adhat.

Lap tetejeLap teteje

7. Közjegyzők

A közjegyzőség célja a jogviták kialakulásának megelőzése. A közjegyző tevékenységét csak kamarai tagként gyakorolhatja. A törvény alapján a közjegyzőt az igazságügy-miniszter nevezi ki meghatározott székhelyre, határozatlan időre. Közjegyzővé az a büntetlen előéletű választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette és legalább háromévi közjegyző-helyettesi gyakorlatot igazolt, valamint vagyonnyilatkozatot tett. A közjegyző köteles továbbá felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt közjegyzői tevékenységének tartama alatt fenntartani.

A közjegyző kizárólagos hatáskörébe tartozik, hogy jogügyleteket, jognyilatkozatokat és tényeket közokiratban rögzítsen. A közjegyző klasszikus feladata a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások lefolytatása. Fontos feladata a közjegyzőnek az ingó jelzálogjogi nyilvántartás vezetése, továbbá a letétkezelési tevékenység, amelynek keretében a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás céljából.

Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, aki a jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve akinek vétkes magatartása a közjegyzői kamara iránymutatásába ütközik vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.

A közjegyzőt a hivatali helyiségében elvégzett, a terjedelem, a jogi megítélés és a felelősség szempontjából átlagos tevékenység ellátásáért a jogszabályban meghatározott mértékű munkadíj illeti meg. Kivételes esetekben (pl. különösen nehéz jogi megítélésű ügy esetében) a munkadíj a szokásostól eltérő mértékű lehet. Ha közjegyzői tevékenység tárgyának értéke megállapítható, a közjegyzői munkadíj ennek alapján kerül megállapításra. Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell meghatározni. Az okiratról készült másolat közjegyző általi hitelesítésének díja fix összegű.

A bírák, ügyészek, bírósági ügyintézők, a bírósági végrehajtók, valamint a közjegyzők esetében a magyar állampolgárság alapvető feltétel, így külföldi állampolgárok Magyarországon e tisztségre nem nevezhetők ki.

« Jogi hivatások - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság