Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Görögország

Utolsó frissítés: 14-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Görögország

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. BÍRÁK I.
II. ÜGYÉSZEK II.
III. BÍRÓSÁGI TITKÁROK III.
IV. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK IV.
V. KÖZJEGYZŐK V.
VI. TELEKKÖNYVVEZETŐK VI.
VII. ÜGYVÉDEK VII.

 

I. BÍRÁK

A jogi egyetemről kikerülő diplomások abban az esetben nevezhetők ki bíróvá, ha megfeleltek a kiírt pályázaton (írásbeli és szóbeli vizsga), és sikeresen elvégezték a tanfolyamot az Országos Bírói Továbbképző Intézetben. A büntető- és polgári rendes bíróságokon a legalsó rang az elsőfokú bíróság tanácsjegyzője, őt követi az elsőfokú bíróság bírája, az elsőfokú bíróság elnöke, a fellebbviteli bíróság bírája, a fellebbviteli bíróság elnöke, a fellebbviteli bíróság elnöke, a Legfelső Bíróság (Áreios Págos) bírája, a Legfelső Bíróság elnökhelyettese és végül a Legfelső Bíróság elnöke. Léteznek továbbá közigazgatási rendes bíróságok, ahol hasonló a rangsor, amelynek tetején az Államtanács, továbbá a közigazgatási legfelső bíróság áll, létezik továbbá Számvevőszék, amely elsősorban az állami kiadások könyvvizsgálatával foglalkozik.

A békebírák különleges csoportot alkotnak a polgári és büntetőbíráskodás területén: e foglalkozás gyakorlásának előfeltétele egy írás- és szóbeli vizsga sikeres letétele; a jelöltekből A, B, C, és D osztályú békebíró válik.

II. ÜGYÉSZEK

Az ügyészek a rendes büntetőbíróságokon működnek; kinevezésük módja és szakmai előmenetelük a bírákéval megegyező. A görög alkotmány értelmében a bírák és ügyészek kinevezése „élethosszig" tartó, ami azt jelenti, hogy bíróságuk, illetőleg irodájuk megszűnése esetén is tovább dolgoznak. Görögországban jelenleg 1559 kinevezett bíró és 524 ügyész működik.

Lap tetejeLap teteje

A bírákra és ügyészekre a Bírósági működési szabályzat vonatkozik, amely szolgálati feltételeikre, feladataikra és előlépésükre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, továbbá szabályozza felelősségüket, életvitelüket és teljesítményüket. A szabályzat a fegyelmi testületekről és a fegyelmi bírságról is rendelkezik.

III. BÍRÓSÁGI TITKÁROK

A bírósági titkárt (dikastikoí ypálliloi) nyilvános pályázattal nevezik ki; az országban működő bármelyik bíróságon vagy ügyészi irodán munkát vállalhat. A titkár kinevezése „állandó”, ami azt jelenti, hogy kizárólag addig működhetnek, amíg bíróságuk és állásuk fennáll. Szolgálati feltételeiket a Polgári szolgálati szabályzat, valamint a foglalkozásukra vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák.

IV. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK

A bírósági végrehajtók (dikastikoí epimelités) szintén az országban működő bíróságokon működnek. Kinevezésük általában állandó. Feladatuk az ügyiratkezelés, az idézések, határozatok és általában a bírósági okiratok kézbesítése. Szolgálati feltételeiket a fentiekhez hasonlóan a Polgári szolgálati szabályzat, valamint a külön jogszabályok tartalmazzák.

V. KÖZJEGYZŐK

A közjegyzők (symvolaiográfoi) nem rögzített fizetésű köztisztviselők. A már működő helyekre nyilvános pályázat útján nevezik ki őket; fő feladatuk szerződéstervezetek, végrendeletek, előszerződések stb. készítése. Szolgálatuk feltételeit a Közjegyzői szabályzat tartalmazza; közjegyzői szakmai szervezetekbe tömörülnek.

Lap tetejeLap teteje

VI. TELEKKÖNYVVEZETŐK

A telekkönyvvezetők (ypothikofýlakes) általában nem rögzített fizetésű köztisztviselők. A speciális követelményeknek megfelelő jelölteket nyilvános pályázat útján nevezik ki már működő helyekre. Fő feladatuk nyilvántartás vezetése az alábbiakról: a) ingatlanjelzálogok és ingatlanárverések, b) tulajdonátruházási okiratok, c) bírósági jogcselekmények és az ingatlanokkal kapcsolatos egyéb lépések. Szakmai szervezetekbe tömörülnek.

VII. ÜGYVÉDEK

Az ügyvédek pályázati úton kezdik meg működésüket; az elsőfokú bíróságok mellé szerveződő szakmai szervezetekbe tömörülnek. Az ügyvédi szakmára az Ügyvédi szabályzat vonatkozik, amely a fegyelmi kérdéseket, az ügyvédi díjszabást és a szakmai előmenetelt szabályozza általánosságban. Az ügyvédeknek az életvitelt szabályozó Etikai kódex rendelkezéseit, valamint a szakmai szervezetek szabályait is be kell tartaniuk. Első lépésként az elsőfokú bíróságon járhatnak el, majd - gyakorlati idejüktől és az általuk elvállalt ügyek fajtájától függően - a fellebbviteli bíróságokra és a Legfelső Bíróságra is bebocsátást nyernek.

A más EU tagországban képesítést szerzett személyek (98/5/EK irányelv) az állandó görögországi ügyvédi praktizálásáról szóló 152/2000 államelnöki rendelet értelmében azok az ügyvédek, akik valamely EU-tagállam állampolgárai, önálló vállalkozóként vagy fizetett alkalmazottként egyaránt állandó jelleggel működhetnek Görögországban. Ennek feltétele, hogy más EU-tagállamban ügyvédi képesítést szereztek. Görögországban kötelesek magukat az ügyvédek szakmai szervezeténél bejegyeztetni, és a praxisuk helye szerinti térségben irodát kell fenntartaniuk. A következő iratokat kell bemutatniuk:

Lap tetejeLap teteje

  1. állami vagy közigazgatási hatóságtól származó hivatalos irat, amely a személy állampolgárságát igazolja;
  2. a személy büntetlen előéletéről szóló igazolás, valamint a származási ország illetékes hatóságától származó, három hónapnál nem régebbi igazolás a személy szakmai státusáról és arról, hogy az ügyvédi nyilvántartásban szerepel; ezen az igazoláson szerepel továbbá, milyen célból adták ki, valamint tartalmazza a személy ügyvédi nyilvántartásba vételének adatait, a rá vonatkozó esetleges fegyelmi előírásokat és a rá kiszabott bírságokat; az elutasított kérelem ellen az elutasító határozatnak az érintett fél vagy görögországi címmel rendelkező képviselője általi kézhezvételétől számított 60 napon belül fellebbezés nyújtható be az Államtanácshoz;
  3. a személy szakmai megnevezése a származási ország valamelyik hivatalos nyelvén;
  4. a személy származási országában működő szakmai szervezete vagy azon bíróság hivatalos elnevezése, amely előtt származási országuk jogszabályai értelmében jogosultak eljárni.

Azok az ügyvédek, akiknek nyilvántartásba vételi kérelmét jóváhagyták, a görög ügyvédekével megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azonban kizárólag akkor lehetnek részei teljes mértékben a görögországi jogi szakmának, ha igazolják, hogy három évig folyamatosan gyakorolták ügyvédi hivatásukat Görögországban. E három év alatt a valamely ügyfelet bíróság előtt képviselni kívánó ügyvéd köteles az ügyet tárgyaló bíróságon megjelenésre jogosult másik ügyvédet fogadni maga mellé, aki elkíséri őt a bíróságra. A görög jog értelmében állami hatóság intézkedésének minősülő jogcselekményeket és feladatokat kizárólag görög állampolgárságú ügyvédek láthatják el. Az ügyvédi hivatást egy vagy több Görögországban működő ügyvéd közösen is gyakorolhatja eredeti szakmai megnevezésük alatt, ha származási országukban működő olyan csoportosulás tagjai vagy társult partnerei, amely Görögországban fiókot vagy irodát tart fenn.

« Jogi hivatások - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság