Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Németország

Utolsó frissítés: 27-12-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Németország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bírák 1.
2. Államügyészek 2.
3. Ügyvédek 3.
4. Szabadalmi ügyvédek 4.
5. Közjegyzők 5.
6. Bírósági iktató 6.
7. Vezető tisztviselők 7.
8. Végrehajtók 8.

 

1. Bírák

Jogállás

A közjog értelmében a bírák különleges szolgálati és bizalmi kapcsolatban állnak az állammal; ez a „bírói jogviszony" különbözik a köztisztviselői jogviszonytól. Ennek az az oka, hogy a bíráknak a köztisztviselőktől eltérően nem kell utasításokat követniük. A bírói viszony a közszolgálati (jog)viszony egy formája, amelyet a közszolgálati szféra olyan tagjai foglalnak el, akiknek bírói döntések meghozatalára felhatalmazott személyként állami hivatalban bírói döntéseket kell meghozniuk. A bírákat vagy a szövetségi kormány, vagy pedig a 16 Bundesland (szövetségi tartomány) egyike alkalmazza.

Bajorország, Mecklenburg-Előpomeránia, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz, Saarland, Szászország és Szász-Anhalt szövetségi tartományokban a bírákat a végrehajtó hatalom szervei választják és nevezik ki, a politikai felelős pedig az illetékes miniszter, amely rendszerint a tartományi igazságügyi miniszter.

A többi Länder-ben egy „bíróválasztó bizottság” vesz részt a kinevezésben. Az egyes Bundesländer-ek bíróválasztó bizottságai összetétel és funkció tekintetében jelentősen eltérnek egymástól; tagjai között főként parlamenti képviselőket vagy általuk utasított személyeket találunk; néha a bírói rendszer képviselői és sok Länder-ben egy vagy két ügyvéd is közéjük tartozik.

A szövetségi legfelsőbb bíróságok (Bundesgerichtshof – Szövetségi Törvényszék, Bundesverwaltungsgericht – Szövetségi Közigazgatási Bíróság, Bundesfinanzhof – Szövetségi Adóügyi Bíróság, Bundesarbeitsgericht – Szövetségi Munkaügyi Bíróság, Bundessozialgericht – Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság) bíráinak kinevezésével kapcsolatos döntéseket a szövetségi bírói bizottság és az adott bíróságért felelős szövetségi miniszter hozzák meg. A szövetségi bírák szolgálati jogviszonyát megteremtő kinevezést a szövetségi elnök adja. A többi szövetségi bíróság bíráit a szövetségi elnök nevezi ki a felelős szövetségi miniszter előterjesztése alapján, de a bíróválasztó bizottság részvétele nélkül.

Lap tetejeLap teteje

A Bundesverfassungsgericht (Szövetségi Alkotmánybíróság) egyszerre bíróság és alkotmányos szerv. A Szövetségi Alkotmánybíróság bíráinak felét a Bundesrat (Szövetségi Tanács), másik felét pedig a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) 12 delegáltból álló bizottsága választja ki kétharmados többséggel, a kinevezés pedig a szövetségi elnök feladata.

A szövetségi bíróságokon, valamint a szövetségi tartományok bíróságain dolgozó bírák független fizetését a Bundesbesoldungsgesetz (szövetségi bérezési törvény) fekteti le; a fizetéseket pedig az R. fizetési rendelet alapján határozzák meg. Az alapfizetést elsődlegesen a kizárólag a bírák beosztásával összefüggő fizetési osztályok alapján számítják ki. Egy bíró csak akkor léphet magasabb fizetési osztályba, ha magasabb értékkel együtt járó beosztásba kerül. A két alsóbb fizetési osztályban (R1 és R2) a bírói fizetések szintjét alapvetően életkor alapján állapítják meg. A fizetést az illetékes munkáltató (a szövetségi kormány vagy a Land) biztosítja.

A hivatásra vonatkozónemzeti rendelkezések

A bírói jogállással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az alaptörvény (Grundgesetz) egy a „bíráskodással” kapcsolatos külön szakaszában fektették le. Az alaptörvény kimondja, hogy a bírói döntések meghozatalával kapcsolatos jogkört a bírákra ruházzák (92. szakasz), és ugyanez a törvény garantálja a bírói függetlenséget is (97(1). szakasz).

A bírói jogviszony rendszerének további részleteit különböző egyéb törvényeknek tartották fenn; különösen fontos a német bírói törvény (Richtergesetz), amely főként a hivatásos bírák beosztásával foglalkozik.

Lap tetejeLap teteje

A német bírói törvény 1. szakasza tartalmazza a szövetségi kormány és a Länder-ek által alkalmazott bírákra vonatkozó és különösen a jogállással kapcsolatos rendelkezéseket. A 2. szakasz a szövetségi kormány által alkalmazott bírák jogviszonyát szabályozza. Végezetül keretrendelkezések formájában a 3. szakasz a Länder-ek által alkalmazott bírákkal kapcsolatos alapelveket határozza meg. Ezeket a keretrendelkezéseket a megfelelő Land bírói törvényei egészítik ki – a 16 Länder mindegyikének megvan a saját bírói törvénye.

Főként jogtechnikai okok miatt a német bírói törvény és a Land bírói törvények más rendelkezésekre is hivatkoznak. A köztisztviselői törvényre (Beamtenrecht) történik például hivatkozás az olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket köztisztviselők esetében is hasonló módon lehet megoldani. Noha a Német Szövetségi Köztársaságban a bírák fizetését 1975 óta egy független fizetési rendeletben fektették le, ez a fizetési rendelet része a szövetségi bérezési törvénynek (Bundesbesoldungsgesetz), amely a bírák mellett a köztisztviselők és a katonák fizetését is szabályozza.

A német bírói törvény rendelkezései annyiban vonatkoznak a Szövetségi Alkotmánybíróság bíráira, amennyiben azok összhangban vannak e bíráknak az alaptörvényben és a szövetségi alkotmánybíróságra vonatkozó törvényben (Gesetz über das Bundesverfassungsgericht) meghatározott különleges jogi helyzetével.

Specializálódás

Németországban egyrészt létezik a „rendes bíráskodás", amely büntető- és polgári jogi bíráskodást foglalja magába. Döntéseket ezen a területen az Amtsgericht (Helyi Bíróság/Járásbíróság), a Landgericht (Tartományi Bíróság), az Oberlandesgericht (Tartományi Törvényszék/ Ítélőtábla) és legfelsőbb bíróságként a Bundesgerichtshof (Szövetségi Törvényszék) hoznak. Ezen túlmenően létezik még négy speciális illetékesség: a közigazgatási bíráskodás (ide tartoznak a Verwaltungsgericht (Közigazgatási Bíróság), az Oberverwaltungsgericht (Felsőbb Közigazgatási Bíróság) vagy a Verwaltungsgerichtshof (Közigazgatási Törvényszék), és a Bundesverwaltungsgericht (Szövetségi Közigazgatási Bíróság)), a pénzügyi bíráskodás (ide tartoznak a Finanzgericht (Pénzügyi Bíróság) és a Bundesfinanzhof (Szövetségi Pénzügyi Bíróság)), a munkaügyi bíráskodás (ide tartoznak az Arbeitsgericht (Munkaügyi Bíróság), a Landesarbeitsgericht (Tartományi Munkaügyi Bíróság) és a Bundesarbeitsgericht (Szövetségi Munkaügyi Bíróság)), valamint a szociális illetékesség (ide tartoznak a Sozialgericht (Társadalombiztosítási Bíróság), a Landessozialgericht (Tartományi Szociális Bíróság) és a Bundessozialgericht (Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság)). Ezen túlmenően további speciális szövetségi bíróságokként léteznek még a Bundespatentgericht (Szövetségi Szabadalmi Bíróság) és a Katonai Bíróság. Az ezeken a bíróságokon alkalmazott valamennyi bírót vagy a Szövetségi Kormány, vagy pedig a Länder-ek alkalmazzák.

Lap tetejeLap teteje

A Szövetségi Alkotmánybíróság és a Tartományi Alkotmánybíróságok bírái speciális helyzetben vannak, ugyanis ezek a bíróságok alkotmányos szervek, amelyeknek a jogait és kötelezettségeit külön törvényekben fektették le. A Szövetségi Alkotmánybíróság esetében ez az alaptörvény és a Szövetségi Alkotmánybíróságokról szóló törvény, a Tartományi Alkotmánybíróságok esetében pedig ezek a tartományi alkotmányok és a német bírósági szervezetről szóló megfelelő törvények.

Kötelező vagy választható igénybe vétel

Miután az alaptörvény kimondja, hogy a bírósági döntések meghozatalával a bírák vannak megbízva, számukra kötelező a részvétel.

Szakmai képviseleti testületek

A bírósági képviseleti szervek bizonyos mértékig részt vesznek a bírákat érintő igazságügyi igazgatással kapcsolatos döntésekben is. Ebből a célból a német bírói törvény két testületről is rendelkezik, amelyek összetétel és funkció szempontjából eltérnek egymástól. Az egyik az elnöki tanács a bíró kinevezése vagy kiválasztása előtti részvétel céljára, és a bírósági tanács az általános és a szociális ügyekkel kapcsolatos részvétel céljára.

Más vonatkozásokban Németországban az alaptörvény rendelkezik a szabad egyesülési jogról, így tehát a bírák is létrehozhatnak szakmai egyesületeket, bár kötelezve nincsenek erre.

Lehetőségek külföldiek számára

Külföldiek nem válhatnak bíróvá Németországban. A német bírói törvény rendelkezései szerint csak (az alaptörvényben meghatározott jelentés szerinti) német személyek kérhetik bírói kinevezésüket.

Lap tetejeLap teteje

2. Államügyészek

Jogállás

Az egy Land által alkalmazott államügyészeket a Land kormánya, a miniszterelnök, vagy az adott Land igazságügyi minisztere nevezi ki, míg a szövetségi kormány által alkalmazott államügyészeket a szövetségi igazságügyi miniszter javaslatára a szövetségi elnök nevezi ki a Bundesrat beleegyezésével. Köztisztviselőként ők közszolgálati alkalmazottak. Fizetésüket a munkáltatójuktól (vagyis a szövetségi kormánytól vagy Land-tól) kapják, és fizetésük meghatározása a szövetségi bérezési törvény alapján történik a bírák fizetésével összhangban.

A hivatásra vonatkozó nemzeti szabályok

Államügyésznek csak azok nevezhetők ki, akik bírói hivatal gyakorlására vannak képesítve. Az államügyészek hivatalának köztisztviselői nem függetlenek, be kell tartaniuk elöljáróik hivatalos utasításait. Utasítások adására a vezető államügyészek és az igazságügyi miniszter jogosultak. Az államügyészekre vonatkozóan nincsenek szakmai szabályok.

Specializálódás

Specializációról vagy az államügyészek munkaköri leírásában lévő kategóriákról nincsenek törvényi előírások. A gyakorlatban azonban bizonyos területeken (fehérgalléros bűnözés, szervezett bűnözés, tőkével kapcsolatos szabálysértések) gyakran fordul elő specializáció.

Kötelező vagy választható igénybe vétel

Németországban az államügyész hivatala rendelkezik a vádemelés „monopóliumával”. Elméletben csak az államügyész hivatala emelhet vádat bíróságon büntetőügyekben és megfelelő jogalap fennállása esetén ezt köteles is megtenni.

Lap tetejeLap teteje

Szakmai képviseleti testületek

Nincsenek olyan különleges szakmai képviseleti testületek, amelyekben kötelező lenne a részvétel az államügyészek számára. A bírák számára létrehozott szakmai képviseleti testületek azonban az államügyészek előtt is nyitva állnak.

Lehetőségek külföldiek számára

Az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai is kinevezhetők államügyésszé.

3. Ügyvédek

Jogállás

Németországban az ügyvédek „jogi szolgáltatásokat nyújtó független szervként” hivatásukat szabadon gyakorolják. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása csak engedéllyel lehetséges. Az engedélyezési eljárást az ügyvédi kamarák végzik. Az európai ügyvédi rendelkezések függvényében (lásd alább) csak azok vehetők fel, akik a német bírói törvény értelmében bírói hivatal gyakorlására nyertek képesítést. Ezt a képesítést azok szerzik meg, akik elvégeznek egy (legalább három és fél évig tartó) jogi kurzust egy egyetemen, amelyet az első államvizsgával zárnak le, majd pedig a (két éves) felkészítő gyakorlatot követően egy második államvizsgát tesznek.

A hivatás gyakorlásáról szóló nemzeti szabályok

A jogállást, a hivatásba történő belépéssel kapcsolatos követelményeket, az ügyvédek jogait és kötelezettségeit, az ügyvédi kamarák és a szakmai felügyeleti szerv szervezetét és feladatait, valamint az Ügyvédek Fegyelmi Bíróságának (Anwaltsgericht) eljárásait az ügyvédi hivatásról szóló szövetségi szabályzatok (Bundesrechtsanwaltsordnung-BRAO) tartalmazzák. A szakmai jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos részletesebb rendelkezéseket az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályzat (Berufsordnung für Rechtsanwälte – BORA) tartalmazza, amelyet kötelező jelleggel a Szövetségi Ügyvédi Kamara hagy jóvá. Az ügyvédek javadalmazásáról az ügyvédi javadalmazási törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz – RVG) rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

Kötelező vagy választható igénybe vétel

A helyi bíróságokon tárgyalt polgári ügyekben rendszerint nincs szükség ügyvéd részvételre. A tartományi bíróságokon, a tartományi főtörvényszékeken és a Szövetségi Törvényszéken zajló összes eljárás során, valamint egy sor családi ügyben a helyi bíróságokon is előírás az ügyvéd általi képviselet.

Munkaügyi jogvitákban a felek magukat képviselhetik a Munkaügyi Bíróság előtt. A tartományi és a szövetségi munkaügyi bíróságok esetében azonban a felelnek gondoskodniuk kell arról, hogy az eljárás során meghatalmazott képviselők képviseljék őket. Az ügyvédekhez hasonlóan a szakszervezetek képviselői, illetve a munkáltatói szövetségek vagy az ilyen szövetségek kombinációinak képviselői ugyancsak felléphetnek perbeli meghatalmazottként, feltéve, hogy alapszabályuk értelmében jogosultak képviseletet biztosítani, vagy ha az ügyvéd, illetve a kombináció, a szövetség vagy tagjai részes felei az eljárásnak.

Szakmai képviseleti testületek

Valamennyi ügyvéd tagja az irodája szerint illetékes ügyvédi kamarának. A közjogi értelemben testületként működő és a Tartományi Törvényszékek szintjén szerveződő 27 ügyvédi kamara, valamint a Szövetségi Törvényszéknél működő ügyvédi kamara alkotják a Szövetségi Ügyvédi Kamarát (www.brak.de Deutsch). A legnagyobb magánszövetség a Német Ügyvédszövetség (Deutsche Anwaltverein), amelyben az ügyvédeknek mintegy fele szerveződik önkéntes alapon (www.anwaltverein.de Deutsch - English - español - français).

Lap tetejeLap teteje

Lehetőségek külföldiek számára

Az európai ügyvédek németországi munkavégzéséről rendelkező német törvény (Gesetz über die Tätigkeit europäischer Rechtsanwälte in Deutschland – EuRAG) szabályozza azokat a követelményeket, amelyek alapján az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Szerződés szerződő országainak, további Svájcnak az állampolgárai (akik saját származási országukban jogosultak az ügyvédi tevékenység gyakorlására, vagy akik olyan diplomával rendelkeznek, amely feljogosítja őket arra, hogy saját származási országukban beléphessenek az ügyvédi hivatásba) gyakorolhatják hivatásukat (szolgáltatások nyújtása, a származási ország szakmai jogcímének használata melletti letelepedés), illetve ügyvéddé válhatnak Németországban. Más külföldi ügyvédek esetében a BRAO szabályozza azokat a lehetőséget, amelyek alapján ők Németországban ügyvédi gyakorlatot folytathatnak.

4. Szabadalmi ügyvédek

Jogállás

Az ügyvédekhez hasonlóan Németországban a szabadalmi ügyvédek is „jogi szolgáltatásokat nyújtó független szervként” szabadon gyakorolják hivatásukat. Tanácsadási és képviseleti jogkörük az iparjogvédelmi kérdések területére korlátozódik. A hivatás gyakorlásához engedély szükséges, amelyet a Német Szabadalmi és Védjegy Iroda (www.dmpa.de; "információ", "szabadalmi ügyvédek és képviselet") elnöke ad meg. Ilyen gyakorlatot azok a személyek folytathatnak, akik műszaki képesítéssel rendelkeznek (tudományos vagy műszaki tanulmányok záróvizsgával; egy éves gyakorlati műszaki munka), majd ezt követően elvégezték az iparjogvédelmi képzési kurzust (34 hónap, nem vonatkozik az olyan szabvány-specialistákra, akik legalább tíz éve ebben a hivatásban dolgoznak), és letették a szabadalmi ügyvédi vizsgát.

Lap tetejeLap teteje

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos nemzeti szabályok

A jogállást, a hivatásba történő belépés követelményeit, a szabadalmi ügyvédek jogait és kötelezettségeit, a szabadalmi ügyvédek kamaráinak szerveződését és feladatait, a szakmai felügyeleti szervet, valamint a Szakmai Fegyelmi Bíróság eljárását a német szabadalmi ügyvédekre vonatkozó szabályzat (Patentanwaltsordnung) határozza meg. A szakmai jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos részletesebb rendelkezéseket a német szabadalmi ügyvédek szakmai szabályzata tartalmazza, amelyet kötelező jelleggel a Szabadalmi Ügyvédek Kamarája hagy jóvá.

Szakmai képviseleti testületek

Valamennyi szabadalmi ügyvéd tagja a Szabadalmi Ügyvédek Kamarájának (amely egy közjog alapján szerveződő testület) (www.patentanwalt.de Deutsch).

Lehetőségek külföldiek számára

A szabadalmi ügyvédi hivatásba történő felvételhez szükséges alkalmassági vizsgával kapcsolatos német törvény szerint (Gesetz über die Eignungsprüfung für die Zulassung zur Patentanwaltschaft) a szabadalmi ügyvédi hivatás Németországban történő gyakorlásának engedélyezéséhez szükséges alkalmassági vizsgát azok a szabadalmi ügyvédek tehetik le, akik az Európai Unió tagállamainak, és az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Szerződés szerződő országainak az állampolgárai, és akik olyan diplomával rendelkeznek, amely feljogosítja őket arra, hogy saját származási országukban beléphessenek a szabadalmi ügyvédi hivatásba. A származási ország szakmai címének használatával történő azonnali letelepedés lehetőségeit a Szabadalmi Ügyvédek Szabályzata tartalmazza.

Lap tetejeLap teteje

5. Közjegyzők

Jogállás

A közjegyzők „közhivatal független birtokosai”, akiket jogi ügyletek hitelesítésére, valamint jogi elővigyázatossággal kapcsolatos területeken felmerülő egyéb feladatok elvégzésére neveznek ki. A kinevezést a Land jogügyigazgatási hatóságai végzik. A kinevezéshez német állampolgárság, valamint a bírói hivatalhoz előírt és a német bírói törvényben meghatározott képesítés szükséges. Ezt a képesítést azok szerzik meg, akik elvégeznek egy (legalább három és fél évig tartó) jogi kurzust egy egyetemen, amelyet az első államvizsgával zárnak le, majd pedig a (két éves) felkészítő gyakorlatot követően egy második államvizsgát tesznek. Németország bizonyos részein ügyvédeket neveznek ki közjegyzőkké, akik a közjegyzői feladatokat ügyvédi hivatásuk mellett látják el (ügyvéd-közjegyzők), míg az ország más részeiben kizárólag közjegyzői munka ellátására szóló kinevezések vannak gyakorlatban (főfoglalkozású közjegyzők, vagy kizárólagos közjegyzők), Baden-Württembergben pedig a közjegyzők bizonyos esetekben köztisztviselők is.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos nemzeti szabályok

A beosztást, a hivatásba történő belépés követelményeit, a közjegyzők jogait és kötelezettségeit, a közjegyzői kamarák szerveződését és feladatait, valamint a fegyelmi eljárásokat a német szövetségi közjegyzőkre vonatkozó szabályok (Bundesnotarordnung) határozzák meg. A szakmai jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos részletesebb rendelkezéseket azok az irányelvek határozzák meg, amelyeket kötelező jelleggel a közjegyzői kamarák hagynak jóvá. A közjegyzői költségeket (díjak és kiadások) a peren kívüli jogszolgáltatás költségeivel kapcsolatos német törvény (Gesetz über die Kosten in Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit (Kostenordnung) szabályozza.

Lap tetejeLap teteje

Kötelező vagy választható igénybe vétel

A (különösen a konzuli joggal) kapcsolatos néhány kivételtől eltekintve a hitelesítések tekintetében a közjegyzők rendelkeznek kizárólagos jogkörrel. A hitelesítés törvényi előírás különösen földtulajdonnal kapcsolatos szerződések, valamint bizonyos társasági, családi és öröklési jogi ügyletek esetében.

Szakmai képviseleti testületek

Valamennyi közjegyző tagja az irodája szerint illetékes közjegyzői kamarának. A közjogi értelemben testületként működő és a tartományi törvényszékek szintjén szerveződő 21 közjegyzői kamara alkotja a Szövetségi Közjegyzői Kamarát (www.bnotk.de Deutsch - English - español - français).

6. Bírósági iktató

Jogállás

A bírósági iktatók jogi szolgáltatások független biztosítói. Feladatukat és beosztásukat a német jogszolgáltatási törvény (Rechtspflegergesetz) egyértelműen meghatározza. A törvény ugyancsak meghatározza azoknak az ügyleteknek a listáját, amelyeket az iktatókhoz tesznek át, valamint az ezeken a területeken érvényes jogfenntartásokat: például törvényes öröklés alapján az iktatók bocsátják ki az öröklési bizonyítványokat és veszik át az örökségi bizonyítványokra vonatkozó kérelmeket, ők adják meg a gondnoksággal kapcsolatos bírósági jóváhagyásokat, kísérik figyelemmel a gondnokok és a gyámok munkáját, dolgozzák fel, illetve döntenek a földhivatalhoz, továbbá a cégnyilvántartáshoz benyújtott kérelmeket / kérelmekről, és végzik a végrehajtási feladatokat.

Lap tetejeLap teteje

Noha feladataik végzését illetően az iktatók ténylegesen függetlenek, viszont nem bírók, tehát nem rendelkeznek az alaptörvény 92. szakasza szerinti ítélkezési jogkörrel.

A bírósági iktatók a bírósági szolgálat vezető beosztású köztisztviselői. Az iktatókat főleg az egyes Land-ok jogügyigazgatási hatóságai nevezik ki a megfelelő működési területre, de korlátozott mértékben a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium is nevez ki iktatókat.

A hivatásra vonatkozó nemzeti szabályok

Visszahívás lehetősége mellett az iktatói képesítést köztisztviselőként eltöltendő felkészítő szolgálat folyamán, majd pedig iktatói vizsga letételével szerzik meg. A képzés keretfeltételeit és minimális szabványait az iktatókról szóló törvény határozza meg, a felkészítő szolgálat, valamint a vizsga részleteit pedig Land szinten szabályozzák a Land-ok által alkotott képzési és vizsgaszabályzat alapján.

Lehetőségek külföldiek számára

Az iktatóvá válni kívánó személyek számára előírás a német állampolgárság (az alaptörvény szerinti értelemben), vagy az Európai Unió egyik tagállamának az állampolgársága. Az EGK-Szerződés  48(2). cikkében foglalt lehetőséget kihasználva azonban számos Land csak német állampolgárok felkészítő foglalkoztatás iránti kérelmét fogadja el.

7. Vezető tisztviselők

A vezető tisztviselők ugyancsak jogi szolgáltatások független biztosítói. A vezető tisztviselők különösen a dokumentumok, idézések, végrehajtások, a tárgyalások dokumentumainak, a hitelesítéseknek, és más hasonló dokumentumoknak a kiszolgáltatásában vesznek részt.

Lap tetejeLap teteje

Jogállás

A vezető tisztviselők jogállása a német bírósági szervezetről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG) 153. cikkéből következik. A vezető tisztségviselők a bírósági szolgálat közepes beosztású köztisztviselői. A vezető tisztviselőket főleg az egyes Land-ok jogügyigazgatási hatóságai nevezik ki a megfelelő működési területre, a szövetségi bíróságok esetében azonban a Szövetségi Igazságminisztérium vagy maguk a szövetségi bíróságok nevezik ki őket.

A vezető tisztviselők feladatait főleg az egyes eljárási törvények határozzák meg (pl. a német polgári perrendtartás szabályai – Zivilprozessordnung; vagy a peren kívüli jogszolgáltatással kapcsolatos német törvény - Gesetz über die Angelegenheiten der Freiwilligen Gerichtsbarkeit), amelyeket a Land-ok által a működési területekkel, valamint a szövetségi kormány által a szövetségi bíróságokkal kapcsolatban meghozott rendelkezések egészítenek ki.

A hivatásra vonatkozó nemzeti szabályok

Visszahívás lehetősége mellett a vezető tisztviselői képesítést köztisztviselőként eltöltendő felkészítő alkalmazás folyamán, majd pedig egy karriervizsga letételével szerzik meg. A keretfeltételeket és a minimális szabványokat a német bírósági szervezetről szóló törvény 153. szakasza határozza meg. A felkészítő munka felosztását, a képzés tartalmát, valamint a vizsga részleteit Land szinten szabályozzák a Land-ok által alkotott képzési és vizsgaszabályzat alapján. Szövetségi szinten nincsen képzés.

Lap tetejeLap teteje

Lehetőségek külföldiek számára

A vezető tisztviselővé válni kívánó személyek számára ugyancsak előírás a német állampolgárság (az alaptörvény szerinti értelemben), vagy az Európai Unió egyik tagállamának az állampolgársága.

8. Végrehajtók

Jogállás

A közepes szolgálati beosztású és élethosszig tartó végrehajtói állás betöltői mindig Land köztisztviselők. Kinevezésük a Tartományi Törvényszék adott területért felelős elnöklő bírájának a feladata. A végrehajtók köztisztviselőként, de függetlenül lépnek fel. A végrehajtók hivatásuk gyakorlásának módját tekintve függetlenek.

Köztisztviselőként a végrehajtók fizetést kapnak, és a munkájuk során felszámított díjak egy bizonyos részét ugyancsak megkapják. Annak érdekében, hogy létre tudják hozni, és fenn tudják tartani irodáikat (amely előírás), a Land adóhivatala a végrehajtók hivatali költségeinek egy részét (általában átalány formájában) visszatéríti.

A hivatást szabályozó nemzeti szabályok

A végrehajtók jogviszonyát a német bírósági szervezetről szóló törvény 154. és 155. szakaszai, valamint a különböző Land-ok jogi rendelkezései határozzák meg. A végrehajtók munkájának elvégzését szabályozó általános törvényi előírások nincsenek. Léteznek azonban olyan általános igazgatási rendelkezések, amelyeket az egyes Land-ok jogügyigazgatási hatóságai határoztak meg. Ilyenek a végrehajtókra vonatkozó szabályzat (Gerichtsvollzieherordnung), valamint a végrehajtási tevékenység irányelvei (Gerichtsvollziehergeschäftsanweisung).

Specializálódás

A végrehajtó munkaköri leírása szabványos jellegű. Ebből a szempontból nincsen specializálódás. A meglévő törvényi és alacsonyabb szintű szabályozások ugyanolyan módon vonatkoznak valamennyi végrehajtóra.

Szakmai képviseleti testületek

Németországban a végrehajtók esetében nem létezik a kamarák rendszere. Ennek az az oka, hogy ők köztisztviselők. A végrehajtók azonban szinte kivétel nélkül érdekcsoportokba tömörülnek, így például legtöbbjük tagja a Német Végrehajtók Szövetségének (Deutscher Gerichtsvollzieher Bund – DGVB). Ez viszont a Német Köztisztviselői Szövetség (Deutscher Beamtenbund) tagja. Az érdekcsoportbeli tagság nem kötelező, hanem önkéntes.

Lehetőségek külföldiek számára

A jelenlegi törvény szerint csak német kérelmezők képzése lehetséges. Csak német állampolgársággal rendelkező személyek válhatnak végrehajtóvá.

« Jogi hivatások - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-12-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság