Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Finnország

Utolsó frissítés: 17-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Finnország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bírák 1.
2. Ügyészek 2.
3. Bírósági kézbesítők 3.
4. Végrehajtó hatóságok 4.
5. Ügyvédek 5.
6. Állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek 6.
7. Közjegyzők 7.
8. Az EU/EFTA állampolgárok szakképesítésének elismerése 8.

 

1. Bírák

A bírák független bírói testület tagjai. A bírói testület különböző területein különféle bírói állások találhatók: a Legfelső Bíróságon, a fellebbviteli és a kerületi bíróságokon, a Közigazgatási Legfelső Bíróságon, a közigazgatási bíróságokon, valamint a Biztosítási, a Munkaügyi és a Tőzsdei Bíróságon. A bírák állami köztisztviselők, akik nem mozdíthatók el hivatalukból. A bírát hivatalából felfüggeszteni nem lehet, kivéve, ha erről bírósági ítélet rendelkezik. A bíró más hivatalban beleegyezése nélkül nem helyezhető át.

A jelentkezőnek becsületes finn állampolgárnak kell lennie, aki jogi szakvizsgát (oikeustieteen kandidaatti) tett, és bíróságon vagy máshol végzett előzetes tevékenységével igazolta szakmai hozzáértését, és megmutatta, hogy rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek e szakma gyakorlásához elengedhetetlenek. A Legfelső Bíróság és a Közigazgatási Legfelső Bíróság elnöke és bírái elsőrangú jogi szakértők. Ezen túlmenően a Legfelső Bíróság és a Közigazgatási Legfelső Bíróság elnökének, valamint a többi bíróság vezető bíráinak vezetői képességgel is rendelkezniük kell. Hivatala elfoglalása előtt minden bíró köteles bírói esküt tenni.

A bírói tisztségre pályázó jogászok számára a bírósági gyakorlat hasznos érdem, azonban nem előfeltétel. A jogi szakvizsgával rendelkezők (oikeustieteen kandidaatti) valamelyik kerületi bíróságon jelentkezhetnek bírósági gyakorlatra, ahol egy évet töltenek el fogalmazóként (notaari). Finnországban a bírósági fogalmazók az állandó bírák bizonyos feladatait végzik. A bírósági gyakorlat letöltését követően a jelölt a tiszteletbeli varatuomari (bírósági gyakorlattal rendelkező szakvizsgázott jogász) címért folyamodhat.

Lap tetejeLap teteje

A bírák kinevezése

A bírákat a köztársasági elnök iktatja hivatalba. Ezt megelőzően a független bírói kinevezési tanács köteles indoklással ellátott javaslatot előkészíteni és megszövegezni a bírói testületbe történő kinevezésekről, és benyújtani azt a kormányhoz, amely a köztársasági elnök elé terjeszti az iratot.

A bírói kinevezési tanács hatáskörébe egyebek mellett az alábbiak tartoznak: kinevezési javaslat az alábbi tisztségekre: fellebbviteli bíróság elnöke, fellebbviteli bíróság tanácsvezető bírája és bírája, közigazgatási bíróság vezető bírája és bírája, valamint a kerületi bíróság tanácsvezető bírája és bírája. Az alábbi tisztségekre történő javaslattétel nem tartozik a bírói kinevezési tanács hatáskörébe: a Legfelső Bíróság és a Közigazgatási Legfelső Bíróság elnöke és bírái. A Legfelső Bíróság és a Közigazgatási Legfelső Bíróság köteles indoklással ellátott javaslatot tenni a Legfelső Bíróság, illetőleg a Közigazgatási Legfelső Bíróság bíráinak kinevezésére, és köteles benyújtani azt a kormányhoz, amely a köztársasági elnök elé terjeszti az iratot.

A bírói kinevezési tanácsot a kormány hozza létre öt éves időtartamra. A tanács tagjai a bírói testületből, az állami ügyészi szervezetből, az ügyvédi kamarából, valamint a jogi kutatás és oktatás területéről kerülnek ki. A Legfelső Bíróság jelöli az elnököt, a Közigazgatási Legfelső Bíróság pedig az alelnököt. A bírói testületbe kizárólag finn állampolgár jelölhető.

Bírósági ülnökök

A finnországi kerületi bíróságokon nem csak jogvégzett bírák, hanem ülnökök („bírósági ülnökök”) is betöltenek bírósági hivatalt. A bírósági ülnök elsősorban büntetőügyek tárgyalásában vesznek részt. Az ülnökök bevonására bizonyos polgári ügyek esetében is sor kerülhet. Az ülnökök fejenként egy szavazattal rendelkeznek a bíróságon.

Lap tetejeLap teteje

Ülnök kizárólag olyan finn állampolgár lehet, akinek állandó lakhelye a kerületi bíróság illetékességi területén található. Az ülnök nem lehet fizetésképtelen vagy gyámság alatt álló személy, és az ülnöki tisztségre alkalmasnak kell lennie. A 25 évesnél fiatalabb, illetőleg 63 évesnél idősebb személy ülnökké nem választható. A bírósági ülnök pártatlan személy, ezért a következő személyek nem tölthetnek be ülnöki tisztséget: az általános bíróságok tisztségviselői, valamint a büntetés-végrehajtásban dolgozó tisztségviselők, állami ügyészek, védők, végrehajtók, büntetőügyben eljáró nyomozók, illetőleg vám- és rendőrségi hivatalnokok.

A helyhatósági tanácsok saját hivatali idejükkel megegyező időtartamra, azaz négy évre választják a bíróság ülnököt. A névjegyzék célja, hogy az ülnök évente legfeljebb tizenkét napot legyen szolgálatban. Így a teljes munkaidőben dolgozó személyek is betölthetik az ügynöki tisztséget anélkül, hogy ebből kellemetlenségük lenne. Az ülnök megfelelő díjazásban részesül. A díjazás az állami alapból fizetett napidíjat, valamint a bevételkiesés és az utazási költségek fedezésére szolgáló költségtérítést foglalja magában.

További információk

  • Ülnökök a kerületi bíróságon English - suomi - svenska

2. Ügyészek

Az ügyészek ügyészi tömbökben működnek. Az ügyészek köztisztviselők.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyészek jogi végzettséggel rendelkező, szakvizsgázott jogászok (oikeustieteen kandidaatti). A legtöbb ügyész tiszteletbeli varatuomari címmel is rendelkezik, ami annyit jelent, hogy valamelyik kerületi bíróságon egy éves képzésben részesült. Aki az ügyészi pályára szeretne menni, alsó fokú ügyészi beosztás elnyerésével értékes tapasztalatra tehet szert e területen Ez a beosztás meghatározott időre, egy évre nyerhető el; fő célja gyakorlati képzés biztosítása különböző ügyészi tömböknél. A képzés gyakorlati ügyészi munkából és záróvizsgából áll. Akik a képzést befejezték és levizsgáztak, kerületi ügyészi tisztségre pályázhatnak. Aki más jogi területen szerzett gyakorlatot, szintén lehet ügyész; a legtöbb esetben az ügyészi kinevezéshez sokéves gyakorlat szükséges.

Az ügyész feladata arról gondoskodni, hogy a bűnelkövetők viseljék a felelősséget az általuk elkövetett bűncselekményért. Finnországban az eljárást megelőző nyomozás a rendőrség feladata. A nyomozás lezárását követően az ügyész értékeli, hogy valóban bűncselekmény áll-e fenn, és hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a bűnvádi eljárás lefolytatásához. Ha az első tanúvallomások alapján a gyanúsítottal szemben biztosnak látszó peres ügy áll fenn, a vádemelés kötelező. Azonban a törvény által tételesen meghatározott esetekben az ügyész jogosult a vádemeléstől eltekinteni.

Az ügyésznek objektívnek kell lennie; ugyanúgy figyelmet kell fordítania a gyanúsított javára felmerült bizonyítékokra is. Az ügyész döntésének meghozatalában független személy, büntetőügyben saját érdekét nem nézheti, hanem kizárólag a társadalomét: mind a társadalom, mind a vádlott érdekeit szem előtt kell tartania.

Lap tetejeLap teteje

A Legfőbb Ügyész Hivatala

A Legfőbb Ügyész Hivatala mint központi közigazgatási intézmény teremti meg az egész bűnvádi szolgálat működési feltételeit, továbbá a Legfőbb Ügyész vezető beosztottainak irodájaként is szolgál. A Legfőbb ügyész Hivatalában dolgoznak azok az államügyészek, akik a társadalomra nézve kiemelt jelentőségű büntetőügyekkel foglalkoznak. Ezek az ügyek az egész országból az ő hatáskörükbe tartoznak. Az államügyész felel a vádemelésért a már első fokon a fellebbviteli bíróság elé kerülő ügyekben.

Az ügyészi szolgálatot az ügyészi testület vezetője, a Legfőbb Ügyész vezeti, aki az elé kerülő vád értékelése során függetlenül jár el.

A Legfőbb Ügyész irányítja és felépíti az ügyészi szervezetet, felügyeli az alárendelt ügyészeket, kinevezi az ügyészeket, továbbá általános rendelkezéseket és útmutatót ad ki az ügyészek számára. A Legfőbb ügyész átvehet ügyet valamelyik beosztott ügyésztől, illetőleg átadhat olyan ügyet valamelyik beosztott ügyész számára, amelyben már elrendelte a vádemelést. A Legfőbb Ügyész felel továbbá a vádemelésért abban az esetben, ha az országgyűlés vádemelésről határoz a köztársasági elnök vagy valamelyik kormánytag ellen.

A Legfőbb Ügyész helyettese a Legfőbb Ügyészével megegyező felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, és helyettesíti a Legfőbb Ügyészt.

A vádhatóság különleges képviselői, mint pl. az állampolgári jogok biztosa vagy az igazságügyi miniszter, kizárólag egyedi, pontosan körülírt ügyekben jogosultak vádemelésre.

Lap tetejeLap teteje

További információk:

  • A Legfőbb Ügyész Hivatala English - suomi - svenska

3. Bírósági kézbesítők

A bírósági kézbesítők a kerületi bíróságokkal állnak kapcsolatban. Jogi végzettség számukra nem feltétel, mint ahogy általában nem is szakképzett jogászok. A bírósági kézbesítők köztisztviselők.

Ha az idézés hagyományos úton (közönséges levélpostai küldemény vagy tértivevényes levél) történő kézbesítése sikertelen, a bírósági kézbesítő személyesen kézbesíti az idézést a címzett részére.

Ld. Okiratok kézbesítése - Finnország

4. Végrehajtó hatóságok

A végrehajtási feladatokat a helyi végrehajtók látják el (kerületi végrehajtók, vidéki rendőrfőnökök és az Åland tartományi végrehajtó). E tisztviselőket segítik a végrehajtó-helyettesek; a gyakorlatban a legtöbb egyedi végrehajtási munkát ők végzik el. A végrehajtó hivatalokban irodai alkalmazottak is dolgoznak. A végrehajtó hatóságként eljáró személyek köztisztviselők.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtó szervezet általános irányítása, ellenőrzése és felügyelete az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Az állami tartományi irodákon működő bírósági adminisztráció vezetőinek szintén van ellenőrzési és felügyeleti feladatuk a végrehajtásra vonatkozóan. Ők foglalkoznak például a végrehajtó hatóságok eljárásával kapcsolatos panaszokkal. Azonban sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a jogi adminisztráció vezetői nem jogosultak valamely egyedi végrehajtási vagy egyéb intézkedés hatályon kívül helyezésére vagy módosítására.

Finnországban a végrehajtás leginkább az ítéletben megállapított tartozások beszedésére irányul, ezért szorosan kapcsolódik a bírósági eljáráshoz. Az eljárásban a hitelező követelésének érvényességét és az adós fizetési kötelezettségének fennállását vizsgálják. Ha az ítéletnek önként nem tesznek eleget, annak kötelező erővel – végrehajtás útján – szereznek érvényt. Bizonyos követelések, mint pl. az adók és egyes biztosítási díjak, ítélet hiányában is kikényszeríthetők.

Anyagi jellegű büntetőjogi szankciók (pl. bírság, gyorsított büntetőeljárási díj) szintén beszedhetők végrehajtás útján. Ezen túlmenően a végrehajtó hatóságok hatáskörébe tartozik a kilakoltatás, vagyon bíróság által elrendelt zár alá vétele, valamint a szülői felügyeletre és a láthatási jogra vonatkozó bírósági végzések érvényre juttatása.

A végrehajtó hatóság mind a hitelező, mind az adós érdekét védi. A végrehajtó hatóság célja, hogy beszedési felszólítás kiküldésével elérje az önkéntes fizetést. Ha a fizetés nem történik meg, a jövedelmet, fizetést, nyugdíjat vagy üzleti tevékenységből származó bevételt letiltják, vagy a vagyont lefoglalják. A lefoglalt vagyontárgyak végrehajtási árverésen értékesíthetők English - suomi - svenska.

Lap tetejeLap teteje

További információk:

  • Végrehajtás English - suomi - svenska

5. Ügyvédek

Finnországban az ügyvéd tevékenységét az ügyvédi törvény szabályozza. Az asianajaja vagy advokat címet kizárólag a Finn Ügyvédi Kamara tagjai sorába felvett, bizonyos alkalmassági követelményeknek megfelelő ügyvédek használhatják. A Finn Ügyvédi Kamara mintegy 1600 taggal rendelkezik.

Finnországban az ügyvédi tevékenységre nincs monopólium, azaz jogi szolgáltatásokat szakmai felügyelet alá nem tartozó személyek is nyújthatnak. Az ügyvédet szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

A Finn Ügyvédi Kamara feladata az ügyvédek, az ügyvédi irodáknál dolgozó egyéb jogászok és az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek szakmai felügyelete. Jogsegély nyújtásával foglalkozó más személyek nem tartoznak törvényi felügyelet alá. Azt az ügyvédet, aki nem tartja be az ügyvédi törvény vagy az ügyvédekre vonatkozó megfelelő szakmai szervezet rendelkezéseit, végül kizárhatják az Ügyvédi Kamarából. Az Ügyvédi Kamara igazgatósága köteles ügyvédi névjegyzéket és ún. EU-nyilvántartást vezetni; e névjegyzékek nyilvánosak.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyvéd szakképzettségével kapcsolatos követelmények

Az a 25. életévét betöltött finn állampolgár, illetőleg az Európai Gazdasági Térség valamely országának állampolgára lehet ügyvéd, aki közismerten becsületes, továbbá jelleme és életvitele alapján alkalmas az ügyvédi hivatásra. Letette a Finnországban az igazságszolgáltatás területén ellátott tisztség betöltéséhez szükséges egyetemi vizsgákat, és megszerezte a gyakorlati ügyvédi működéshez szükséges jártasságot, továbbá az ügyvédi feladatok ellátása terén tapasztalatot szerzett. Anyagi helyzetét tekintve nem lehet fizetésképtelen, és teljes körű jogképességgel kell rendelkeznie.

A Finnországban hatályos nemzetközi kötelezettségek értelmében az a személy, aki egyetemi vizsgáit nem tette le, vagy a Finnországban előírt gyakorlati időt nem töltötte le, azonban az Európai Gazdasági Térség valamelyik államában ügyvédi képesítést szerzett, az ügyvédi névjegyzékbe felvehető. Ilyen esetben a jelentkező az Ügyvédi Kamara által szervezett vizsgán köteles bemutatni, hogy a finn jogrendszerről és a finnországi jogi gyakorlatról elegendő tudással rendelkezik.

Továbbá az a személy, aki az Európai Unió valamelyik tagállamában szerzett ügyvédi végzettséget, vizsga nélkül is felvehető az ügyvédi névjegyzékbe. A vizsga nélkül történő felvétel feltétele, hogy a jelölt anyaországában az ügyvédi címet használó védőknek az Ügyvédi Kamara által vezetett névjegyzékében legalább három éven keresztül szerepelt, és az ügyvédi tevékenység más tagállamban történő gyakorlására képesítést szerzett (EU-nyilvántartás). Ezen túl a jelöltnek legalább a fent megjelölt időszakra igazolnia kell, hogy Finnországban rendszeres ügyvédi tevékenységet folytatott.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet Finnországban az ügyvédi törvényt módosító törvénnyel (1249/1999) ültették át a finn jogba.

Az ügyvédek számára előírt megfelelő szakmai viselkedés szabályai

Az ügyvéd köteles a rábízott feladatokat becsületesen és lelkiismeretesen elvégezni, köteles továbbá mindenkor betartani az ügyvédek számára előírt megfelelő szakmai viselkedés szabályait. Az e szabályok alapján megalkotott etikai kódex az ügyvédek személyes tapasztalatain alapul. Szabályai egyrészről a társadalom aktuális erkölcsi normáit és az állampolgároknak a jó igazságszolgáltatásról alkotott felfogását tükrözik, másfelől az ügyvédek saját hivatásának és feladatainak fontosságáról, valamint értékéről alkotott nézeteit rögzítik. Az etikai kódex azt mutatja meg, melyek a jó ügyvéddel szemben támasztott elvárások.

További információk:

  • Finn Ügyvédi Kamara suomi

6. Állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek

Az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek a következő személyek lehetnek: ügyvédek, valamint az állami jogsegély hivatalok által alkalmazott védők. Az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek köztisztviselők, akiket az igazságügy-miniszter nevez ki. Az állami jogsegély irodák az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartoznak.

Lap tetejeLap teteje

Az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédi tisztség alkalmassági követelményei: jogi szakvizsga (oikeustieteen kandidaatti) és megfelelő ügyvédi vagy bírósági gyakorlat. Számos állami jogsegélyt nyújtó ügyvéd rendelkezik a megtisztelő varatuomari (szakvizsgázott és bírósági képzésben részesült ügyvéd) címmel.

Az állami jogsegélyt nyújtó ügyvéd bíróság előtti képviselettel foglalkozik; tevékenységének gyakorlása során köteles betartani az ügyvédek számára előírt megfelelő szakmai viselkedés szabályait. E vonatkozásban a Finn Ügyvédi Kamara fegyelmi hatáskörébe tartoznak. Finnországban az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek több mint fele tagja az Ügyvédi Kamarának. Az állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek megbízásuk teljesítése során az eljárás más szereplőitől függetlenek.

További információk:

  • Állami jogsegélyt nyújtó ügyvédek English - suomi - svenska

7. Közjegyzők

Finnországban a közjegyzők feladatait törvény szabályozza. A közjegyzők a helyi telekkönyvi hivatalok és bírósági kerületi irodák alkalmazottai. Közjegyzői tisztséget kizárólag szakvizsgázott jogász (oikeustieteen kandidaatti) tölthet be.

Lap tetejeLap teteje

A számos hasonlóság ellenére a finn közjegyzők feladatai sokban különböznek a többi európai állam és az Egyesült Államok közjegyzőinek feladataitól. Finnországban a közjegyző minden esetben köztisztviselő. Azonban nem minden közjegyző látja el a közjegyzői munkát teljes munkaidőben; a közjegyzői feladatokat ellátó tisztviselők többsége a helyi telekkönyvi hivatalban dolgozó kerületi telekkönyvvezető. Mivel a polgári szerződések megkötésének módja szabadon megválasztható, Finnországban a közjegyzői hitelesítés a szerződések érvényességének nem előfeltétele. A közjegyzői hitelesítést igénylő egyetlen polgári jogi szerződés Finnországban az ingatlanátruházási szerződés.

A közjegyző foglalkozik továbbá többek között aláírás- és másolathitelesítéssel, valamint önéletrajz valódiságának igazolásával. A közjegyző ún. Apostille tanúsítvánnyal igazolja továbbá, hogy egy adott okirat aláírója az okiratban szereplő beosztásban van, és jogosult az okirat aláírására.

További információk:

  • Helyi telekkönyvi irodák English - suomi - svenska

8. Az EU/EFTA állampolgárok szakképesítésének elismerése

A legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK tanácsi irányelvet az Európai Közösség területén szerzett szakképzettség elismerésének általános rendszeréről szóló törvénnyel (1597/1992), valamint az Európai Közösség területén szerzett szakképzettség elismerésének általános rendszeréről szóló kormányrendelettel (520/1997) ültették át a finn jogba.

Lap tetejeLap teteje

A törvény a diplomák, bizonyítványok és más igazoló okmányok által tanúsított végzettség vagy beosztás elnyerésére az elismerésről szóló közösségi rendelkezésekben említett hivatalos követelményekről, valamint valamely szakma Finnországban történő gyakorlásához való jogról tartalmaz rendelkezéseket.

Főszabály, hogy ha Finnországban valamely szakmai gyakorlásához vagy beosztás betöltéséhez bizonyos képzettségi szint elő van írva, a más országban szerzett bizonyítvány ugyanolyan végzettségnek felel meg – feltéve, hogy az elismerésről szóló közösségi rendelkezésekben egyenértékűként szerepel.

Abban az esetben, ha a más országbeli képzés és a szakmai feladatok valamely foglalkozás esetében jelentősen eltérnek az adott szakma finnországi képzésétől, illetőleg feladataitól, a jelentkezőnek valamely EU tagállamban szerzett szakmai gyakorlatot, beilleszkedési időt kell igazolnia, vagy alkalmassági vizsgát kell tennie.

Ha a jelölt jogi szakvizsgához (oikeustieteen kandidaatti) vagy baccalaureusi jogi végzettséghez (oikeusnotaari) kötött álláshelyre vagy feladatra jelentkezik, az alkalmassági vizsga kötelező számára. Az alkalmassági vizsgát a Helsinki Egyetem szervezi.

Az alkalmasságról való döntést az Országos Szakképzési Igazgatóság hozza meg a kérelem alapján.

További információk

  • Országos Szakképzési Igazgatóság: Szakképzettség nemzetközi összehasonlítása English - suomi - svenska

« Jogi hivatások - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság