Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Csehország

Utolsó frissítés: 02-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Csehország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. BÍRÁK 1.
2. ÜGYVÉDEK 2.
3. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK 3.
4. KÖZJEGYZŐK 4.
5. ÜGYÉSZEK 5.

 

1. BÍRÁK

Jogállás

A bíró közhivatalnok, azaz olyan állami alkalmazott, aki az igazságszolgáltatás teljesítésében vesz részt. A bírák főtevékenysége a polgári, közigazgatási és büntetőeljárási jogviták tárgyalása, és az ítélet meghozatala e jogvitákban, valamint az ítélethozatal a bíróság elé terjesztett egyéb ügyekben.

A Cseh Köztársaságban a bíróvá történő kinevezés feltételei a következők: cseh állampolgárság, jogképesség, szilárd jellem, egyetemi végzettség, élettapasztalat és a bírói tisztség megfelelő ellátását garantáló erkölcsi hozzáállás, bírói szakvizsga, valamint a bírói eskü letétele a köztársasági elnök előtt.

A kinevezés folyamata és hivatali idő

A bírákat - valamennyi szükséges feltétel teljesítése esetén - a köztársasági elnök nevezi ki, és a bíró eskütételt követően lép hivatalba.

A bíróvá történő kinevezés felkészülési ideje alatt a jelölt három éves bírósági gyakornoki szolgálatot teljesít bíróságon. A felkészülési idő végén a bírósági gyakornokok bírói szakvizsgát tesznek.

A bírói kinevezésnek nincs határideje; a bírák tevékenysége azonban felfüggeszthető, ha az igazságügyi miniszter ideiglenesen mentesíti őket feladataik teljesítése alól. A bíró hivatali ideje azon év végéig tart, amelyben 70. életévét betölti, illetőleg a bíró haláláig vagy hivatalos holttá nyilvánításáig, a bíró hivatalának ellátására való képtelenségéről szóló határozat meghozataláig, illetőleg a bíró lemondásáig terjed.

Lap tetejeLap teteje

Bírói függetlenség

A bírák saját vagyonuk kezelésén, valamint tudományos, oktatói, irodalmi, publicisztikai és művészeti tevékenységen, illetőleg minisztériumok vagy a kormány tanácsadó testületeiben vagy parlamenti szervben végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak (kivéve a bíróság elnöki és elnökhelyettesi tisztséget).

Díjazás

A bírák anyagi biztonságáról jogszabály rendelkezik.

A bírák hivatali jogai és kötelezettségei

A bírák feladatuk ellátásával kapcsolatos alapvető joga és kötelezettsége, hogy függetlenségüket megőrizzék, valamint hogy határozataikkal kapcsolatban kizárólag a jogszabályok kössék őket, amelyeket legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint kötelesek értelmezni; nem engedhetik például, hogy politikai pártok érdekei, a közvélemény vagy a média befolyásolja őket. A bírák függetlenségének és pártatlanságának megsértése vagy veszélyeztetése tilos.

A bírák kötelesek az ítéletet ésszerű határidőn belül, késedelem nélkül meghozni, és kötelesek módot adni az eljárásban részt vevő feleknek és képviselőiknek jogaik gyakorlására; nem vitathatják meg azonban velük az adott ügy tartalmát vagy olyan eljárási kérdéseket, amelyek befolyásolhatják az ügyet.

A bíró azt követően, hogy megválik tisztségétől, továbbra is köteles bizalmasan kezelni a hivatali ideje alatt tudomására jutott tényeket; e kötelezettsége alól kizárólag kivételes esetben kaphat felmentést.

A bíró felelőssége a bírói feladatok ellátásáért

Lap tetejeLap teteje

Az állam felelős a bíró jogellenes ítélete vagy őrizetbe vételt elrendelő végzése, határozata vagy védintézkedése által okozott károkért, illetve a helytelen közigazgatási eljárással okozott kárért; az állam kizárólag abban az esetben követelhet visszamenőleges kifizetést a bírótól, ha a bírát fegyelmi vagy büntetőeljárásban bűnösnek találják. A bírák igazságszolgáltatási feladataik teljesítésével kapcsolatban szakmai hozzáértésükért elszámoltathatók.

A bírák fajtái és szakosodása

A bírák - ítélkezési tevékenységükön kívül - kinevezhetők a bíróság elnöki, illetve alelnöki tisztségére. A köztársasági elnök (a Legfelsőbb Bíróság és a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság esetében) vagy az igazságügyi miniszter (felső, regionális és kerületi bíróságok esetében) nevezi ki őket e tisztségre. E tisztviselők feladata a bíróságok állami igazgatásának ellátása.

A bírákat a Legfelsőbb Bírósági Osztály vagy a Közigazgatási Legfelsőbb Bírósági Osztály elnöksége, illetve a bírósági kamara elnöksége is kinevezheti.

A kerületi, regionális és felső bíróságok belső szervezete az egyes eljárásfajták vonatkozásában büntető, polgári és közigazgatási bírósági területre szakosodott bírósági szakokon alapul.

Szakmai szervezetek

A Cseh Köztársaság bírái beléphetnek a Cseh Köztársaság Bírói Szövetségébe (Soudcovská unie ČR), amely önkéntes szakmai szervezet; közgyűlése - a bírói tevékenység morális elveiként - elfogadta a bírák magatartásának etikai alapelveit.

Lap tetejeLap teteje

2. ÜGYVÉDEK

Jogállás

Az ügyvédek jogi szolgáltatások - ideértve (többek között) a jogi képviseletet bíróság és más hatóság előtti eljárásban, a védői feladatok ellátását büntetőügyben, jogi tanácsadást, jogi okiratok kidolgozását, jogi elemzés készítését és a jogsegély más formáit - rendszeres, ellenszolgáltatás fejében történő teljesítésére képes, jogban jártas szakértők. Az ügyvédek önálló vállalkozók, akiknek üzleti tevékenysége a jog gyakorlása és akik tevékenységeit az állam szabályozza.

Az ügyvédi működés feltételei a következők: felvétel a cseh Ügyvédi Kamara (Česká advokátní komora) által vezetett, nyilvánosan hozzáférhető ügyvédi névjegyzékbe, a jogképesség feltételeinek teljesítése, jogi egyetemi végzettség, legalább három év ügyvédjelölti gyakorlat, szilárd jellem, ügyvédi szakvizsga, valamint eskütétel a cseh Ügyvédi Kamara elnöke előtt.

A kinevezés folyamata és hivatali idő

Az ügyvéd az ügyvédi névjegyzékbe történő felvételt követően kezdheti meg működését.

A szakmai felkészülést az ügyvédjelöltként történő működés jelenti, amely egy másik ügyvéd alkalmazásában eltöltött gyakorlati idő.

Az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékbe történő felvételére vonatkozóan nincs előírt határidő; az ügyvéd azonban a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, illetve a cseh Ügyvédi Kamara határozata alapján felfüggeszthető.

A joggyakorlat folytatására való felhatalmazás megszűnik, ha az ügyvédet törlik az ügyvédi névjegyzékből, ami a jogszabályban foglaltakkal összhangban történik. Az ügyvédi névjegyzékből való törlés főbb okai többek között a következők: az ügyvéd halála, holttá nyilvánítása, munkaképtelenné válása vagy jogképességének korlátozása, az ügyvédi névjegyzékből való törléssel járó fegyelmi intézkedés foganatosítása az ügyvéddel szemben, az ügyvéddel szemben tett csődnyilatkozat, illetve az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékből való törlésére irányuló kérelem. A cseh Ügyvédi Kamara is dönthet az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékből való törléséről.

Lap tetejeLap teteje

Hivatali összeférhetetlenség

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az ügyvédek ügyvédi működésük ideje alatt nem állhatnak munkaviszonyban, illetve más hasonló jogviszonyban (az egyetemi óraadó tanárként történő foglalkoztatás kivételével), és az ügyvédi működéssel nem összeegyeztethető más tevékenységet nem folytathatnak.

Díjazás

Az ügyvéd rendszerint jogi szolgáltatásokat teljesít az ügyfél által fizetett díj ellenében; az ügyvéd jogosult ésszerű mértékű előleget követelni a díjból. A jogi szolgáltatásokért fizetendő ügyvédi díj megállapításának módját, valamint a készpénzbeli költségek és az időráfordítás megtérítését általánosan kötelező rendelet állapítja meg. A jogi szolgáltatások teljesítéséért járó ügyvédi díjra alapvetően az ügyvéd és az ügyfél között fennálló szerződés az irányadó (szerződéses díj); ha nem kötnek ki szerződéses díjat, a díjazást a szerződésen kívüli díjak mértékét megállapító rendelkezésekkel összhangban határozzák meg. Ha az ügyvédet az állam rendeli ki jogi szolgáltatások nyújtására, az ügyvéd díjazását az állam fizeti.

Az ügyvédek jogai és kötelezettségei működésük során

A jogi szolgáltatások teljesítése során az ügyvédet a jogszabályok, valamint - e jogszabályi keretek között - az ügyfél utasításai kötelezik, akinek jogait és jogos érdekét az ügyvéd az általa hasznosnak ítélt valamennyi eszközzel köteles védeni. Az ügyfél utasításai nem kötelezőek az ügyvédre nézve, ha azok jogszabálysértők vagy szakmai rendelkezést hágnak át; az ügyvéd köteles erről tájékoztatni az ügyfelet.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyvéd szakterületétől függetlenül köteles minden kérdésben jogi szolgáltatást nyújtani; jogosult azonban a jogi szolgáltatások teljesítését megtagadni, kivéve, ha a Kamara rendeli ki vagy bízza meg őket erre a feladatra. Az ügyvéd köteles a jogi szolgáltatások teljesítését megtagadni, ha az adott vagy kapcsolódó ügyben más, eltérő érdekű ügyfél részére már nyújtott jogi szolgáltatásokat. Az ügyvéd bizonyos körülmények között elállhat a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződéstől.

Az ügyvéd köteles továbbá bizalmasan kezelni a jogi szolgáltatások teljesítése során tudomására jutó tényeket; e kötelezettség alól kizárólag az ügyfél vagy az ügyfél jogutódja mentesítheti az ügyvédet, egyébként a kötelezettség még az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzőkből való törlését követően is hatályban marad. E kötelezettség bűncselekmény elkövetésének megakadályozására irányuló jogszerű feladat teljesítése során megszeghető.

Az ügyvéd köteles az általa teljesített jogi szolgáltatásokról megfelelő nyilvántartást vezetni.

Szakmai felelősség

Az ügyvéd elszámoltatható az ügyfél felé az általa, alkalmazottja vagy képviselője által a jogi szolgáltatások nyújtása kapcsán az ügyfélnek okozott kárért. E felelősség vonatkozásában az ügyvéd köteles biztosítást kötni.

Az ügyfél fegyelmi vétségért (kötelezettségeinek súlyos vagy ismételt megszegése) is felelős.

Az ügyvédi szolgáltatások Európai Unión belül történő teljesítéséért járó díj védelméről szóló külön jogszabály

Lap tetejeLap teteje

A joggyakorlatról szóló törvény felhatalmazza az Európai Unió valamely tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely tagállamának azon állampolgárait, akik az adott államban (azaz a székhely szerinti tagállamban) felhatalmazást szereztek arra, hogy jogi szolgáltatásokat nyújtsanak, hogy a Cseh Köztársaságban „európai ügyvédként” - a székhely szerinti állam által az ügyvédre ruházott, az ezen állam nyelvén megszövegezett írásbeli szakmai kinevezés értelmében - jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. Az európai ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtására rendelkezik engedéllyel, amelyek közé tartozik a bíróság és más szerv előtti képviselet, ideértve a védői feladatot büntetőeljárásban, még olyan ügyekben is, amelyekre nézve külön jogszabály írja elő az advokát [a cseh ügyvéd megfelelője] által ellátandó kötelező jogi képviseletet az eljárásban részt vevő fél számára, illetve azt, hogy az eljárásban részt vevő fél képviselője kizárólag advokát lehet.

Az európai ügyvéd európai vendégügyvédként vagy a cseh Ügyvédi Kamara által vezetett európai ügyvédek névjegyzékébe felvett kinevezett európai ügyvédként ideiglenesen vagy alkalmilag is működhet a Cseh Köztársaságban. Az európai ügyvédek kötelesek a hazai ügyvédekre vonatkozó, valamint a saját székhelyük szerinti állam által rájuk nézve előírt kötelezettségeket egyaránt betartani.

Szakmai szervezetek

A prágai székhelyű és Brnóban kirendeltséggel rendelkező cseh Ügyvédi Kamara valamennyi ügyvéd autonóm szakmai szervezete; saját testületei vannak, és az ügyvédekre nézve kötelező szakmai rendelkezéseket ad ki, amelyeket a cseh Ügyvédi Kamara lapjában tesz közzé.

Lap tetejeLap teteje

Az egyik ilyen rendelkezés a Cseh Köztársaság ügyvédeinek szakmai etikai és versenyszabályzata.

3. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓK

Jogállás

A bírósági végrehajtó az állam által a bírósági végrehajtói feladatok elvégzésével megbízott önálló vállalkozó; feladata a végrehajtási okirat végrehajtása az e feladat elvégzésére a bírósági végrehajtót felhatalmazó személy javára. Ezen kívül nyújthat például jogsegélyt, kidolgozhat okiratokat (különösen végrehajtási jelentéseket), letétbe vehet készpénzt, okiratokat és más ingóságokat, továbbá kézbesíthet bírósági iratokat.

A Cseh Köztársaságban a bírósági végrehajtó közhivatalnok, tevékenysége bírósági tevékenységnek minősül. Bírósági végrehajtó a következő személy lehet: jogképes cseh állampolgár, jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, szilárd jellemű, legalább három éves szakmai gyakorlata van a végrehajtás területén, és a bírósági végrehajtói szakvizsgát letette.

A kinevezés folyamata és hivatali idő

A bírósági végrehajtókat - nyílt kiválasztási eljárás alapján - eskütételt követően az igazságügyi miniszter nevezi ki. Kinevezésük napján a Bírósági Végrehajtók Kamarájának (Exekutorská komora) tagjává válnak. A bírósági végrehajtóvá történő kinevezéshez bírósági végrehajtói gyakornokként eltöltött szakmai gyakorlati idő szükséges (a gyakorlati időt bírósági végrehajtó alkalmazásában kell eltölteni); a felkészülési időszak magasabb szintjén a bíróságivégrehajtó-jelöltek állnak, akik a bírósági végrehajtók névjegyzékébe történő felvételük előtt legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkeznek a végrehajtás területén és letették a bírósági végrehajtói szakvizsgát.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági végrehajtói kinevezésnek nincs határideje; az igazságügyi miniszter azonban felfüggesztheti a bírósági végrehajtót. Felfüggesztése esetén a bírósági végrehajtó nem végezheti végrehajtási tevékenységét, és helyére helyettest neveznek ki; ha a bírósági végrehajtó más ok miatt (például betegség, szabadság) nem tudja ellátni a végrehajtási tevékenységet, helyére helyettes időszakosan is kinevezhető.

A bírósági végrehajtó megbízatásának ideje véget ér, ha tagsága megszűnik a Bírósági Végrehajtók Kamarájában; ez az alábbi okok miatt következhet be: a bírósági végrehajtó halála vagy hivatalos holttá nyilvánítása, a bírósági végrehajtó felmentése, ha a bírósági végrehajtó elveszti cseh állampolgárságát, illetve amennyiben teljesen munkaképtelenné vagy részlegesen jogképtelenné válik.

Hivatali összeférhetetlenség

A bírósági végrehajtó végrehajtási tevékenysége a saját vagyonának kezelésén kívül más jövedelemszerző tevékenységgel összeegyeztethetetlen. A bírósági végrehajtó végezhet azonban tudományos, publicisztikai, oktatói, fordítói, szakértői és művészeti tevékenységet ellenszolgáltatás fejében.

Díjazás

A bírósági végrehajtó díjazás ellenében végez végrehajtási és más tevékenységet, a díjazás elsősorban a bírósági végrehajtói díjból, a végrehajtás során felmerült készpénzbeli költségek és az időráfordítás megtérítéséből, valamint az iratok kézbesítési díjából áll. A bírósági végrehajtó díja a bírósági végrehajtó és a jogosult személy közti megállapodásban rögzíthető; ilyen megállapodás hiányában a díj összegét általánosan kötelező rendelet határozza meg. A bírósági végrehajtó jogosult ésszerű mértékű előleget kérni a végrehajtási eljárás költségeire.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági végrehajtók jogai és kötelezettségei

A bírósági végrehajtók végrehajtási tevékenységük vonatkozásában függetlenek; kizárólag a Cseh Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok, egyéb jogi rendelkezések, valamint a határozatok végrehajtása iránti eljárásban és a végrehajtási eljárásban hozott bírósági ítéletek kötik őket. Ha egy megbízás alapján végzendő cselekmény jogszabályba vagy jogi rendelkezésbe ütközne, vagy ha a végrehajtást kérő személy nem ad ésszerű mértékű előleget a végrehajtás költségeire, a bírósági végrehajtó megtagadhatja a cselekmény foganatosítását.

A bírósági végrehajtó köteles bizalmasan kezelni a végrehajtás, illetve az általa végzett más tevékenység során tudomására jutott tényeket. E kötelezettsége alól a Bírósági Végrehajtók Kamarájának egyik szerve - kivételes esetben - felmentést adhat.

A jogszabály értelmében a bírósági végrehajtónak számos kötelezettsége van az általa végzett végrehajtási tevékenységet dokumentáló nyilvántartások vezetésével kapcsolatban.

Felügyelet

Az Igazságügyi Minisztérium felelős a végrehajtás és a bírósági végrehajtók tevékenységének állami felügyeletéért; a Bírósági Végrehajtók Kamarája felügyeli a bírósági végrehajtók tevékenységét, és végzi a bírósági végrehajtó irodák irányítását.

Felelősség

A bírósági végrehajtók felelősek a végrehajtási tevékenység során általuk vagy alkalmazottaik által okozott kárért. Számukra a biztosítás e károk vonatkozásában kötelező.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági végrehajtók és a bíróságivégrehajtó-jelöltek fegyelmi eljárásban felelnek jogi kötelezettségeik megszegéséért, illetve a bírósági végrehajtói hivatás méltóságának súlyos vagy ismételt megsértéséért.

Szakmai szervezetek

A bírósági végrehajtók szakmai szervezete a Cseh Köztársaság Bírósági Végrehajtói Kamarája (Exekutorská komora ČR), amely a jogszabályokkal összhangban létrehozott autonóm szervezet, és amely valamennyi bírósági végrehajtót tagként tömörít; saját szervekkel és bevétellel rendelkező jogi személy.

A Kamara kidolgozta és jóváhagyta a Bírósági végrehajtók etikai kódexét.

4. KÖZJEGYZŐK

Jogállás

A közjegyző közjegyzői iroda működtetésére jogosult természetes személy. A közjegyző tevékenysége magában foglalja a jogcselekményekről szóló köz- és más okiratok elkészítését, jogilag jelentős tények és nyilatkozatok tanúsítását, valamint okiratok és készpénz letétként történő megőrzését; közjegyzői feladataikkal kapcsolatban a közjegyzők nyújthatnak továbbá jogi tanácsot, elláthatnak jogi képviseletet olyan eljárásban, ahol a határozatot közigazgatási hatóság hozza, illetőleg öröklési eljárásban, végezhetnek vagyonkezelést, valamint csődgondnokként is eljárhatnak.

Közjegyzővé az a személy válhat, aki cseh állampolgár, teljes körű jogképességgel rendelkezik, szilárd jellemű, jogi egyetemi végzettséget szerzett, legalább öt éves gyakorlattal rendelkezik a közjegyzői tevékenység területén, és letette a közjegyzői szakvizsgát.

Lap tetejeLap teteje

A kinevezés folyamata és hivatali idő

A megüresedett közjegyzői tisztségre a közjegyzőket az igazságügyi miniszter nevezi ki nyílt versenyeljárásban a Kamara javaslata alapján. A közjegyző a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája (Notářská komora ČR) által vezetett közjegyzői névjegyzékbe történő felvétele után lép hivatalba.

A közjegyző-gyakornokok közjegyző alkalmazásában szerzett közjegyzői gyakorlati idő során készülnek fel jövőbeni hivatásukra. A felkészülési időszak következő állomásaként közjegyzőjelöltté lépnek elő, akiknek legalább három év gyakorlattal és közjegyzői szakvizsgával kell rendelkezniük.

Kinevezését követően a közjegyző határozatlan ideig hivatalában marad, azonban felfüggeszthető. A közjegyző megválik hivatalától, ha betölti 70. életévét, meghal vagy hivatalosan holttá nyilvánítják, elmozdítják hivatalából, elveszti cseh állampolgárságát, munkaképtelenné válik, vagy ha a kinevezett közjegyző megtagadja eskütételt, illetve egészségi állapota miatt közjegyzői feladatait nem tudja megfelelően ellátni.

Hivatali összeférhetetlenség

A közjegyzői hivatal a közjegyző saját vagyonának kezelésén kívül más jövedelemszerző tevékenységgel összeegyeztethetetlen; a közjegyző végezhet azonban tudományos, publicisztikai, oktatói, fordítói, szakértői és művészeti tevékenységet ellenszolgáltatás fejében.

Díjazás

A Közjegyzői szabályzat úgy rendelkezik, hogy a közjegyző ellenszolgáltatás fejében végzi tevékenységét, ami elsősorban díjból, valamint az időráfordítás és a készpénzbeli kiadások megtérítéséből áll. A költségeket a közjegyző tevékenységét igénylő fél fedezi; a közjegyző jogosult ésszerű mértékű előleget kérni a díjból és a készpénzbeli költségekből. A közjegyzői díjak részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Lap tetejeLap teteje

A közjegyzők jogai és kötelezettségei

A közjegyző közjegyzői tevékenység végzésére jogosult; köteles betartani a jogszabályokat és más általánosan kötelező jogi rendelkezéseket, és a jogsegély nyújtása során az ügyfél utasításaihoz is kötve van. Kizárólag akkor jogosult megtagadni a közjegyzői cselekmények elvégzését, ha e cselekmények általánosan kötelező rendelkezést sértenének, ha a közjegyző vagy közeli hozzátartozója az adott ügyben félként szerepel, ha a közjegyző az adott ügyben már nyújtott jogsegélyt másik, ellenérdekű félnek, vagy ha a kérelmező alapos indok nélkül nem fizeti meg az előleget a közjegyzői díjból. A közjegyző elállhat az ügyféllel kötött szerződéstől, illetve elutasíthatja a jogsegélyre irányuló kérelmet, ha az ügyféllel fennálló kölcsönös bizalmi viszony megrendült.

A közjegyző köteles bizalmasan kezelni a hivatali ideje alatt tudomására jutott, az ügyfél vagy a jogsegélyért folyamodó kérelmező jogos érdekét esetlegesen befolyásoló tényeket; e kötelezettsége alól kizárólag az érintett személyek adhatnak felmentést.

A közjegyzőnek számos további irattározási kötelezettsége is van.

Felelősség

A közjegyző a kérelmezővel, az ügyféllel és a többi féllel szemben felelős a közjegyzői tevékenység végzése során e személyeknek okozott károkért, felelős továbbá az alkalmazottak felé a munkavégzésük során bekövetkező károkért. A közjegyző köteles e tekintetben felelősségbiztosítást kötni.

A közjegyző ellen fegyelmi eljárás indítható.

Lap tetejeLap teteje

A közjegyzők tevékenységének állami felügyelete az Igazságügyi Minisztérium, a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája és a közjegyzői kamarák feladata.

Szakmai szervezetek

Az egyes regionális bíróságok és a prágai Fővárosi Bíróság kerületében jogszabály alapján létrehozott közjegyzői kamarák az adott kerületben működő valamennyi közjegyzőt tömörítik. A közjegyzői kamara saját szervekkel és bevétellel rendelkező jogi személy.

A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája (Notářská komora ČR) a közjegyzői kamarákból álló autonóm szakmai szervezet. Saját bevétellel és szervekkel rendelkező jogi személy, amelynek egyik feladata a végrendelet-nyilvántartás vezetése és kezelése; a végrendelet-nyilvántartás a végrendeleteknek, örökségből való kizárásról szóló okiratoknak és e cselekményt visszavonó iratoknak, az öröklési eljárásban eljáró végrehajtók kinevezési és felmentési okiratainak stb. elektronikus magánlistája. A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája a zálogjogokról is nyilvántartást vezet.

5. ÜGYÉSZEK

Jogállás

Az ügyészek közhivatalnokok, akiknek feladata az állam képviselete a közérdek védelmében, különösen az állami kereset benyújtása büntetőeljárásban, a jogi rendelkezések betartásának ellenőrzése a fogvatartás vagy a szabadságvesztés letöltése helyén, védőőrizet, védő- vagy intézményes felügyelet, bűnmegelőzési cselekmények foganatosítása és segítségnyújtás bűncselekmények sértettjei részére.

Lap tetejeLap teteje

Az ügyészi kinevezés feltételei a következők: cseh állampolgárság, teljes jogképesség, szilárd jellem, jogi egyetemi végzettség, valamint az ügyészi tisztség megfelelő ellátását garantáló erkölcsi hozzáállás.

A kinevezés folyamata és hivatal idő

A szakvizsga letételét követően az ügyészeket az igazságügyi miniszter nevezi ki; a kinevezés napján az ügyésznek legalább 25 évesnek kell lennie, továbbá hozzá kell járulnia ügyészi kinevezéséhez és egy adott ügyészi hivatalba történő kihelyezéséhez. Ezt követően az ügyész az igazságügyi miniszter előtt ügyészi esküt tesz.

Az ügyész egy ügyészi hivatal alkalmazásában három évi joggyakornoki szolgálattal készül fel az ügyészi hivatás gyakorlására.

Az ügyészeket határozatlan időre nevezik ki; az igazságügyi miniszter azonban határozatával ideiglenesen mentesítheti őket feladataik ellátása alól. Az ügyész megválik hivatalától, ha betölti 70. életévét, meghal vagy hivatalosan holttá nyilvánítják, teljesen vagy részlegesen munkaképtelenné válik, megtagadja az eskütételt, elveszti cseh állampolgárságát, az ügyészi tisztséggel összeegyeztethetetlen hivatalt vállal, bűncselekmény elkövetése miatt elítélik, hivatalának betöltésére alkalmatlannak minősítik, illetve egészségi állapota miatt hosszú távon nem tudja ellátni feladatait. Az ügyész fegyelmi eljárásban is felmenthető tisztségéből, illetőleg lemondhat.

Hivatali összeférhetetlenség

Az ügyészek a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve nem járhatnak el választottbíróként vagy közvetítőként jogviták rendezése során, nem képviselhetnek peres felet bírósági eljárásban, illetve nem járhatnak el a kérelmező vagy valamelyik fél megbízottjaként bírósági vagy közigazgatási eljárásban. Az ügyészek továbbá - ügyészi, főügyészi és főügyészhelyettesi tisztségükön, valamint a minisztériumok vagy a Bírósági Akadémia ideiglenes megbízásához kapcsolódó tevékenységen kívül - semmiféle más fizetett hivatalt nem viselhetnek, valamint saját vagyonuk kezelésén és tudományos, oktatói, irodalmi, publicisztikai és művészeti tevékenységen, illetőleg a kormány vagy a minisztériumok tanácsadó testületeiben vagy parlamenti szervben végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak.

Lap tetejeLap teteje

Díjazás

Az ügyészek díjazását jogszabály rögzíti; az ügyészek jövedelmét az állam fizeti.

Az ügyészek jogai és kötelezettségei

Az ügyész feladatainak ellátása során köteles betartani hivatali feletteseinek utasításait, kivéve ha az utasítás az adott ügyben jogsértő volna.

A jogszabályok értelmében az ügyész köteles felelősen ellátni feladatait, és szakmailag magas színvonalon, lelkiismeretesen, pártatlanul és tisztességesen, késedelem nélkül eljárni; köteles minden olyan külső beavatkozást vagy más befolyást elhárítani, ami e kötelezettségek megsértését eredményezné.

Az ügyész - a jogszabályok értelmében - köteles továbbá bizalmasan kezelni a tevékenysége végzése kapcsán tudomására jutott tényeket; e kötelezettsége alól kényszerítő okok fennállása esetén a legfőbb ügyész adhat számára felmentést; a legfőbb ügyészt kizárólag az igazságügyi miniszter mentesítheti a bizalmas kezelés kötelezettsége alól.

Az ügyészek fajtái és szakosodása

Az ügyészi hivatalok hierarchikus felépítése határozza meg a főügyészek - azaz a legfőbb ügyész és a felső, regionális, fővárosi és kerületi ügyészek - hivatalát.

Az ügyészek szakosodása a legfőbb ügyész utasításai szerint történik; lényegében büntető- és nem büntető ügyekre szakosodnak.

Szakmai szervezetek

A Cseh Köztársaság Ügyészi Egyesülete (Unie státních zástupců ČR) önkéntes szakmai szervezet, amelynek célja a segítségnyújtás az ügyészi hivatalok feladatainak elvégzésében, és a jogszerűség elősegítése a befolyástól mentes határozathozatalban. Az Egyesület hozzájárul az ügyészek és ügyészgyakornokok szakmai képzéséhez, és képviseli az ügyészek érdekeit.

Az Ügyészek szakmai etikai kódexe szakmai rendelet.

Az ügyészek tevékenységének felügyelete

Az ügyészek tevékenységeinek felügyeletét - a feladataik végzésével kapcsolatban - a különböző szintű ügyészi hivatalok közötti és az egyéni ügyészi hivatalokon belüli kapcsolatok irányítása és ellenőrzése biztosításának részeként végzik.

Az ügyészi hivatal irányításának célja olyan feltételek biztosítása - különösen személyi, szervezeti, gazdasági, pénzügyi és szakmai továbbképzési téren -, amelyek között az ügyészi hivatal megfelelően el tudja látni tevékenységét, valamint az ügyészi hivatalra bízott feladatok jogszerű ellátásának felügyelete. Az ügyészi hivatal irányítását végző központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium; további szervek a főügyészek és főügyészhelyettesek. A főügyészek az Igazságügyi Minisztérium felé felelősek hivataluk irányításáért.

Szakmai felelősség

Az állam külön jogszabály értelmében felelős az ügyész jogellenes határozatával vagy helytelen hivatali eljárásával okozott kárért.

Az ügyészek a fegyelmi vétségekért is felelősek.

« Jogi hivatások - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság