Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Szlovákia

Utolsó frissítés: 29-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Szlovákia

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Jogi okmányok vagy jogforrások 1.
2. További jogforrások 2.
3. A jogforrások hierarchiája (normák hierarchiája) 3.
4. Hogyan lépnek hatályba a nemzetek feletti jogi aktusok Szlovákiában 4.
5. Jogi rendelkezések elfogadására jogkörrel rendelkező hatóságok (jogalkotó szervek) 5.
6. A jogalkotási folyamat 6.
6.1. A jogalkotási folyamat elindítása 6.1.
6.2. A törvényjavaslat vitája 6.2.
6.3. Szavazás a törvényjavaslatról 6.3.
6.4. Aláírás 6.4.
6.5. Kihirdetés 6.5.
7. Hogyan lépnek hatályba a nemzeti jogi aktusok 7.
8. Hogyan rendezik Szlovákiában a különböző jogforrások között felmerülő ellentéteket 8.

 

1. Jogi okmányok vagy jogforrások

A „jogforrás” fogalmát három értelemben használják:

  1. jogforrások anyagi jogi értelemben: az anyagi jog forrásai;
  2. jogforrások ismeretelméleti értelemben: a jogtudomány forrásai;
  3. jogforrások hivatalos értelemben: a hivatalos jog forrásai.

A jogi normák létrejötte és kifejeződési formája szerint hagyományosan négyféle jogforrást különböztetünk meg:

  1. jogszokás;
  2. jogeset (esetjog)
  3. normatív jogi aktusok;
  4. normatív szerződések
    • továbbá az általános jogelvek és az ésszerű gondolkodás,
    • valamint a kortárs könyvek, jogi szakirodalom és szakértői jelentések.

A nemzetközi szerződések akkor tekintendők a belföldi jog forrásainak, ha jogszerűen becikkelyezték azokat a Szlovák Köztársaság jogrendjébe.

2. További jogforrások

Szokásjog – jogszokás

  1. ez történetileg a legrégebbi eredeti jogforrás;
  2. átmenetet képez az eredeti szokások, gyakorlat és a társadalom önszabályozása, valamint a jogszabályokon alapuló szabályozás között;
  3. a szokás olyan magatartási szabály, amely hosszabb időn keresztül történő ismételt alkalmazásán keresztül bekerült az emberek gondolkodásába és viselkedésébe, és a társadalom és az állam általánosan elfogadta;
  4. a szokás jogilag kötelező erejű normaként történő elfogadásához a szokásnak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, nevezetesen:
    1. az időtényező;
    2. egyetemesség;
    3. meghatározó jelleg;

A szlovák jogrendszerben a jogszokások kizárólag akkor minősülnek jogforrásnak, ha azokra törvény kifejezetten hivatkozik (a Polgári Törvénykönyv hivatkozik a szomszédjogokra), azonban ezzel még nem válnak hivatalos jogforrássá. Jogi erejüket abból a törvényből merítik, amely hivatkozik rájuk.

Lap tetejeLap teteje

Ami az esetjogot illeti, Szlovákiában a bírósági ítéleteknek nincs általánosan kötelező jogi ereje. A bírósági ítélet nem jogforrás. Azonban ítélethozatalkor a bíróságok követik a Szlovák Legfelsőbb Bíróság határozatait. A Legfelsőbb Bíróság határozatai mindazonáltal csupán de facto, nem pedig de iure jogforrások.

3. A jogforrások hierarchiája (normák hierarchiája)

A szlovák jogrendszer egyik alapelve a normák hierarchiája. A joggyakorlatban és a végrehajtásban elfoglalt helyének megértése a törvényesség szempontjából igen fontos. Azonban a normák hierarchiája nem egyszerűen logikai sorrend vagy alárendeltség kérdése. A hierarchia összefügg a legitim hatalom egész kérdésével, és magában foglalja a kategorikus imperatívuszt, miszerint a jogi rendelkezést kizárólag az arra törvényileg felhatalmazott szerv, a törvényben meghatározott határokon belül és saját jogalkotó hatáskörében állapíthatja meg.

A jogi rendelkezéseket a „jogerő” néven ismert szempont szerint osztályozzák. A jogerő a jogi rendelkezések azon tulajdonságára utal, amely szerint az egyik rendelkezés a másikhoz (amelynek jogereje nagyobb) képest alárendelt, vagy az egyik rendelkezés egy nagyobb jogerejű rendelkezésből származik. Ha egy adott helyzet különböző jogerejű rendelkezéseket érint, a gyengébb rendelkezés nem cáfolhatja az erősebbet, míg az erősebb rendelkezés hatálytalaníthatja a gyengébbet.

A jogerő szintje szerint a jogi rendelkezéseket az alábbiak szerint osztályozhatjuk a hierarchiában:

Lap tetejeLap teteje

A. Elsődleges jogszabályok (törvények)

  1. alkotmánytörvények (mindig elsődleges);
  2. törvények (elsődleges vagy az alkotmánytörvényekből származtatott).

B. Másodlagos jogszabályok (a törvényi szint alatt)

  1. kormányrendeletek – mindig másodlagos;
  2. a központi kormányszervek jogi rendelkezései – mindig másodlagos;
  3. helyhatósági, illetve helyi önkormányzati (hivatali) rendeletek – elsődleges vagy másodlagos;
  4. a kormányszerveken kívül más szervek által kiadott rendkívüli jogi rendelkezések – mindig másodlagos.

Ha a jogi rendelkezések rendszerében egy adott törvény elsőbbséget élvez, ez azt jelenti, hogy az összes egyéb jogi rendelkezésnek ebből a törvényből kell fakadnia, azzal összeegyeztethetőnek kell lennie, továbbá nem lehetnek azzal ellentétesek. Azaz a gyakorlatban olyan esetben, amikor a hierarchia alsóbb szintjén álló valamely jogi rendelkezés ellentmond egy magasabb rangú rendelkezésnek, a magasabb rangú rendelkezést kell követni.

4. Hogyan lépnek hatályba a nemzetek feletti jogi aktusok Szlovákiában

Általánosságban a nemzetek feletti jogi aktusok nemzeti jogba való beemeléséhez egy adott nemzeti jogforrásnak (amely általában az alkotmány vagy valamely törvény) a nemzetközi jogszabályra utaló rendelkezést kell tartalmaznia.

A nemzetek feletti jogi aktusok nemzeti jogba való különleges beemelése két vagy több jogi aktus elfogadásához kötött. Az első általában a parlamenti szavazás, amelynek során a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nemzetközi politikai szerződéseket, általános jellegű nemzetközi gazdasági szerződéseket és olyan nemzetközi szerződéseket hagy jóvá, amelyek kizárólag törvénnyel léptethetők hatályba. Második lépésben, a parlament által történt elfogadást követően a nemzetközi szerződések elnök által történő megerősítése (ratifikáció) következik. Amennyiben a szerződés végrehajtásához nincs szükség törvényre, az alkalmazott eljárás a kormány vagy az egyes kormánytagok általi megerősítés, nem pedig a ratifikáció. A harmadik lépés a ratifikált vagy megerősített nemzetközi szerződés kihirdetése a Zbierka zákonov Slovenskej republiky című lapban (a szlovák Hivatalos Lap).

Lap tetejeLap teteje

A rendeletek egyetemesen kötelező normatív jogi aktusok:

  • elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokkal szemben, és érvényességükhöz nem szükséges átemelni őket a nemzeti jogba;
  • a bennük meghatározott napon lépnek hatályba, vagy
  • ha ezt a napot nem határozták meg, 20 nappal a kihirdetést követően lépnek hatályba;
  • az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésük napjától kezdve kötelező erejűek.

Az irányelvek kizárólag a segítségükkel elérni kívánt eredmények vonatkozásában kötelező erejűek.

A határozatok egyedi jogi okmányok, amelyek kizárólag a címzett felekre nézve kötelező erejűek; a bennük meghatározott napon, vagy ha ezt a napot nem határozták meg, a kihirdetésüket követő 20. napon lépnek hatályba.

Az ajánlások és a vélemények jogilag nem kötelező erejűek.

5. Jogi rendelkezések elfogadására jogkörrel rendelkező hatóságok (jogalkotó szervek)

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa: alkotmány, alkotmánytörvények, törvények, a törvénynél magasabb rangú nemzetközi szerződések, törvényerejű nemzetközi szerződések.

A Szlovák Köztársaság kormánya: kormányrendeletek.

Minisztériumok és más központi kormányszervek: rendeletek, nyilatkozatok és intézkedések.

Helyi önkormányzati és városi hatóságok: általánosan kötelező rendeletek.

A Szlovák Köztársaság állampolgárai (szavazásra jogosultak): a népszavazás alkotmánytörvény-erejű eredménye, a népszavazás törvényerejű eredménye.

Lap tetejeLap teteje

Törvényhatósági joggal felruházott település vagy város lakói: a helyi népszavazás általánosan kötelező rendelet erejű eredménye.

Helyi önkormányzati és városi hatóságok, valamint helyi önkormányzati testületek: általánosan kötelező rendeletek.

6. A jogalkotási folyamat

A jogalkotási folyamat szakaszai

  1. Törvényjavaslat benyújtása – a jogalkotási folyamat elindítása
  2. A törvényjavaslat vitája
  3. Szavazás (döntés a törvényjavaslatról)
  4. Az elfogadott törvényjavaslat aláírása
  5. A normatív jogi aktus kihirdetése (közzététel)
6.1. A jogalkotási folyamat elindítása

A 460/1992. törvény (a szlovák alkotmány) 87. §-ának (1) bekezdése értelmében törvényjavaslatot az alábbiak nyújthatnak be:

  1. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bizottságai
  2. országgyűlési képviselők
  3. a Szlovák Köztársaság kormánya

A benyújtott törvényjavaslatokat paragrafusonként magyarázó előterjesztésekkel együtt dolgozzák ki.

6.2. A törvényjavaslat vitája

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának eljárási szabályzata értelmében (350/1996. törvény) a törvényjavaslatot három ízben olvassák fel.

Az első olvasat után a törvényjavaslat lényegi részének, azaz ismert nevén „filozófiájának” általános vitája következik. Ebben a szakban nem nyújtható be módosítás vagy kiegészítés a törvényjavaslathoz.

Lap tetejeLap teteje

A második olvasatot követően a Nemzeti Tanács erre kijelölt bizottságai megvitatják a törvényjavaslatot. Minden törvényjavaslatot be kell terjeszteni az Alkotmányügyi Bizottság elé, különösen a szlovák alkotmánnyal, az alkotmánytörvényekkel, a Szlovák Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződésekkel, a törvényekkel és az Európai Unió jogszabályaival való egyezőség vizsgálata céljából. A második olvasatkor már módosítást vagy kiegészítést is be lehet nyújtani a törvényjavaslathoz, és a bizottsági viták lezárulását követően ezekről szavaznak. Ezért a törvényjavaslat Nemzeti Tanács előtti vitáját megelőzően be kell mutatni a különböző álláspontokat; ez a feladat a Koordinációs Bizottságra hárul, amely ezt követően külön határozatban hagyja jóvá a bizottságok közös jelentését. E jelentés képezi a Nemzeti Tanács vitájának, valamint a második olvasaton átesett törvényjavaslatról való szavazás alapját.

A harmadik olvasaton már csak a törvényjavaslat azon rendelkezéseivel foglalkoznak, amelyekhez a benyújtott módosítást vagy kiegészítést a második olvasatot követően elfogadták. A harmadik olvasat esetében az országgyűlési képviselők kizárólag szövegezési, nyelvtani vagy helyesírási hibákra vonatkozó változtatásra tehetnek javaslatot. Az egyéb hibák kijavítására irányuló módosítást vagy kiegészítést legalább 30 országgyűlési képviselőnek  együttesen kell kezdeményeznie. E módosítások, illetve kiegészítések megvitatását követően a törvényjavaslatról teljes egészében szavaznak.

Lap tetejeLap teteje

6.3. Szavazás a törvényjavaslatról
  • Az alkotmány módosítása és kiegészítése, valamint egyes cikkeinek hatályon kívül helyezése kizárólag minősített többséggel, azaz a Nemzeti Tanács összes tagjai három-ötödének igenlő szavazatával történhet.
  • Törvény elfogadásához legalább a jelenlévő tagok felének igenlő szavazata szükséges.
  • A Nemzeti Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van.
6.4. Aláírás
  • Az elfogadott törvényt az alábbiak írják alá:
    1. a Szlovák Köztársaság elnöke;
    2. a Nemzeti Tanács elnöke;
    3. a miniszterelnök.
  • Ezen eljárási lépés célja az elfogadott törvényjavaslat tartalmának, eljárási kifogástalanságának és jogerős formájának ellenőrzése. Az aláírással ezek a legmagasabb közjogi méltóságok hitelesítik a törvény szövegét.
  • Az elnök ún. felfüggesztő vétójoggal rendelkezik, azaz hibás tartalom címén megtagadhatja az elfogadott törvény aláírását. Észrevételeivel együtt ismételt tárgyalásra visszaküldi az elfogadott törvényt a Nemzeti Tanácsnak. A visszaküldött törvény második és harmadik olvasaton megy keresztül, ahol kizárólag az elnök észrevételeit tárgyalják. Ezen a ponton a Nemzeti Tanács figyelembe veheti (de nem köteles figyelembe venni) az elnök észrevételeit. A Nemzeti Tanács ismételt szavazással hatályon kívül helyezheti a felfüggesztő vétót; ilyen esetben a törvényt ki kell hirdetni, bár az elnök nem köteles azt aláírni.
6.5. Kihirdetés
  • a jogalkotási folyamat utolsó szakasza;
  • az országos területi hatályú jogi rendelkezéseket hivatalosan a Szlovák Köztársaság Zbierka zákonov című lapjában (Hivatalos Lap) hirdetik ki; e közzététel a szlovák Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

7. Hogyan lépnek hatályba a nemzeti jogi aktusok

Az országos területi hatályú jogi rendelkezéseket hivatalosan a Szlovák Köztársaság Zbierka zákonov című lapjában (Hivatalos Lap) hirdetik ki; e közzététel a szlovák Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A normatív jogi aktusok a közzétételüket követően lépnek hatályba.

Lap tetejeLap teteje

A helyi rendelkezéseket – korlátozott területi hatályuk miatt – hivatalos hirdetőtáblán teszik közzé meghatározott ideig, amely általában 15 nap.

8. Hogyan rendezik Szlovákiában a különböző jogforrások között felmerülő ellentéteket

  • Az alacsonyabb rangú normatív aktus nem lehet ellentétes egy magasabb rangú normatív aktussal.
  • A normatív aktust kizárólag egy egyenlő vagy magasabb rangú normatív aktus helyezheti hatályon kívül, illetve módosíthatja.

Ha az egyenlő rangú jogi rendelkezések ellentétesek egymással, a joggyakorlat azt az elvet alkalmazza, miszerint az újabb rendelkezés hatályon kívül helyezi, illetve módosítja a régebbit, és a külön szabály hatályon kívül helyezi, illetve módosítja az általánost.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága vizsgálja az alábbiak egyezését, és dönt a kérdésben:

  1. törvények egyezése az alkotmánnyal és az alkotmánytörvényekkel;
  2. kormányrendeletek, a minisztériumok és más központi kormányszervek általánosan kötelező jogi rendelkezéseinek egyezése az alkotmánnyal, az alkotmánytörvényekkel és a törvényekkel;
  3. a helyi hatóságok szervei általánosan kötelező rendeleteinek egyezése az alkotmánnyal és a törvényekkel;
  4. a helyi államigazgatási szervek általánosan kötelező jogi rendelkezéseinek egyezése az alkotmánnyal, a törvényekkel és más általánosan kötelező jogi rendelkezésekkel;
  5. az általánosan kötelező jogi rendelkezések egyezése a jogszabályok közzétételéről szóló törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel.

Ha az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogszabályok, azok rendelkezései vagy részei, illetve az azokban foglalt szabályok nem állnak egymással összhangban, azok hatályukat vesztik. Ha az adott rendelkezést kibocsátó szerv a döntés meghozatalától számított törvényes határidőn belül nem hozza összhangba az adott rendelkezést a vonatkozó magasabb rangú jogi aktussal, a jogszabály, annak vonatkozó rendelkezései vagy részei, illetve az abban foglalt szabályok hatályukat vesztik.

« Jogrend - Általános információk | Szlovákia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 29-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság