Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Lengyelország

Utolsó frissítés: 03-03-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Lengyelország

A lengyel Alkotmány megkülönböztet egyetemesen kötelező erejű és nemzeti jogszabályokat.

Az egyetemesen kötelező erejű jogszabály az országban lévő valamennyi jogalanyra nézve kötelező, a polgárok és más jogalanyok (mint például jogi személyek, vállalkozók, társulások, szervezetek stb.) jogi helyzetét szabályozza, valamint meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket.

A nemzeti jogszabályok kizárólag az e jogszabályokat kibocsátó szerv szervezeti struktúráján belüli jogalanyok jogi helyzetére vonatkoznak.

Az Alkotmány III. fejezete (87-94. cikk) felsorolja az egyetemesen kötelező erejű jogforrásokat. Ezek a következők:

  • az Alkotmány;
  • a törvények;
  • a megerősített nemzetközi megállapodások;
  • a rendeletek és
  • a helyi jogszabályok (azzal a feltétellel, hogy e jogszabályok kizárólag az azokat kibocsátó szerv illetékességi területén belül, és a jogszabályban meghatározott hatásköri határok között kötelező erejűek).

A fentieken túlmenően az Alkotmány 234. cikke előírja, hogy a köztársasági elnök által kibocsátott törvényerejű rendeletek polski is egyetemesen kötelező erejű jogszabályok - kizárólag az Alkotmányban pontosan meghatározott esetekben (például a hadi jogban vagy ha a szejm nem tud ülésezni).

További egyetemesen kötelező erejű jogforrást alkotnak a nemzetközi szervezetek jogszabályai, ha az ilyen szervezeteket létrehozó nemzetközi megállapodás előírja, hogy az adott szervezet által hozott jogszabályok a hazai jogban is jogi hatással bírnak (az Alkotmány 91. cikkének (3) bekezdése). Ez a cikk a másodlagos közösségi jogra vonatkozik.

A törvények, rendeletek és helyi jogszabályok teljes szövegét közzé kell tenni valamelyik lengyel hivatalos lapban (az Alkotmány 88. cikke). Jelenleg három ilyen lap létezik: a Lengyel Köztársaság Közlönye, a Lengyel Köztársaság Hivatalos Lapja (Lengyel Figyelő) és a Lengyel Köztársaság Hivatalos Lapja (Lengyel „B” Figyelő). Az egyetemesen kötelező erejű jogszabályokat a Közlönyben kell közzétenni.

Lap tetejeLap teteje

A lengyel Alkotmány (kelt 1997. április 2-án) a legfontosabb egyetemesen kötelező erejű jogforrás Lengyelországban. Az Alkotmány törvény, azaz egyetemesen kötelező erejű jogszabály. Az Alkotmányt a rendes törvényektől eltérő módon fogadják el, valamint módosítják (az Alkotmány 235. cikke). Az Alkotmány tartalmát, formáját és jogerejét tekintve alaptörvénynek számít. Az Alkotmány Lengyelország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét szabályozza, és meghatározza a lengyel állampolgárok alapvető jogait és szabadságait. Az Alkotmány a lengyel jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el. Meghatározza a többi jogforrást, e jogforrások hatályát, valamint autonóm vagy végrehajtási jellegét. Minden más normatív jogi aktusnak összhangban kell állnia az Alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság őrködik a többi normatív aktus Alkotmánnyal való összeegyeztethetőségén, valamint azon, hogy az alárendelt normatív aktusok összeegyeztethetők legyenek a magasabb rangú jogszabályokkal. Ezen túlmenően az Alkotmány 79. cikke értelmében bármely személy, akinek alkotmányos jogait vagy szabadságait megsértették, panaszt nyújthat be az Alkotmánybírósághoz valamely törvény vagy más normatív aktus alkotmányosságával kapcsolatban, amelyre hivatkozva bíróság vagy államháztartási szerv az adott személy alkotmányos jogaira, szabadságaira vagy kötelezettségeire vonatkozóan jogerős ítéletet bocsátott ki.

A nemzetközi megállapodásokat a köztársasági elnök erősíti meg. Ha azonban a nemzetközi megállapodás alapvető kérdéseket érint, mint például a következők: a béke, politikai vagy katonai megállapodások, a polgárok szabadságai, jogai és kötelezettségei, tagság nemzetközi szervezetekben, jelentős pénzügyi kötelezettségvállalás az állam részéről, valamint törvényben szabályozott, illetve olyan kérdések, amelyek törvényi szabályozását az Alkotmány előírja, a nemzetközi megállapodás megerősítése az adott törvényben foglalt előzetes megállapodástól függ (az Alkotmány 89. cikke). Miután a megerősített nemzetközi megállapodást közzétették a Közlönyben, a megállapodás a nemzeti jog részévé válik, és közvetlenül alkalmazandó, kivéve, ha az alkalmazáshoz törvényi kihirdetés szükséges. Ezen túlmenően a törvényben foglalt előzetes hozzájárulással megerősített nemzetközi megállapodás elsőbbséget élvez a törvényekkel szemben, ha a törvény összeegyeztethetetlen a megállapodással. A nemzetközi szervezet által hozott jogszabály szintén közvetlenül alkalmazandó, és ha ellentétes a törvényekkel, elsőbbséget élvez azokkal szemben, amennyiben ezt az adott szervezetet létrehozó és Lengyelország által megerősített megállapodás előírja (az Alkotmány 91. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Az Alkotmány 91. cikke határozza meg a közösségi jog helyét a hazai jogrendben. Az Európai Unió elsődleges joga, amely nemzetközi megállapodások formáját ölti, a hazai jogrend részét képezi, és közvetlenül alkalmazandó, valamint elsőbbséget élvez a törvényekkel szemben. Az Európai Unió másodlagos joga közvetlenül alkalmazandó, és ha ellentétes a törvényekkel, elsőbbséget élvez.

A törvények alá vannak rendelve az Alkotmánynak, valamint a törvényben foglalt előzetes hozzájárulással megerősített nemzetközi megállapodásoknak polski, de a rendeleteknél polski magasabb rangúak. Bármely tárgyat szabályozhatnak törvényben, de a legfontosabb kérdések kizárólag törvényben szabályozhatók (például a Költségvetési törvény polski, a polgárok jogállását meghatározó törvény, a helyhatósági polski rendszerekről és azok megbízásáról szóló szabályok). A kormányszervek által hozott normatív aktusok kizárólag törvényi felhatalmazás alapján, a törvény végrehajtása céljából bocsáthatók ki. Az Alkotmány polski esetenként - vázolva az abban előírt megoldásokat - előírja a megfelelő törvény elfogadását.

A jogalkotási eljárást az Alkotmány (118-124. cikk), valamint a parlament (szejm) és a felsőház eljárási szabályzata szabályozza.

Jogszabály alkotását kezdeményezheti a kormány polski, legalább 15 parlamenti képviselőből álló csoport, a felsőház polski, a köztársasági elnök, valamint egy polski legalább 100.000 polgárból álló csoport. A törvényjavaslatokat a szejmhez nyújtják be, ahol három olvasatban foglalkoznak a javaslatokkal. E folyamat során a szejm megvizsgálja a törvényjavaslatot, és továbbítja a megfelelő parlamenti bizottságoknak a módosítások elkészítése céljából. A törvényjavaslatot ezt követően visszaküldik a szejmhez, amely szavaz a módosításokról, majd a törvényjavaslat egészéről. A szejm egyszerű többséggel hagyja jóvá a törvényjavaslatot, azonban a törvényben előírt képviselői létszám legalább felének jelenléte szükséges a szavazásnál. Ha a szejm elfogadta a törvényjavaslatot, továbbítják azt a felsőházhoz, amelynek egy hónap áll rendelkezésére a javaslat módosítás nélkül történő elfogadására, módosítására, illetve elvetésére. Ha a felsőház módosítja vagy elveti a törvényjavaslatot, a szejmnek újra kell azt tárgyalnia. Ebben az esetben a szejmben - a törvényben előírt képviselői létszám legalább felének jelenléte mellett - a felsőházi ajánlás mellőzéséhez abszolút többséget kell elérni. Ha a parlament lezárja a jogalkotási folyamatot, a törvényjavaslatot az elnökhöz továbbítják, akinek három héten belül alá kell azt írnia, és el kell rendelnie a törvény közzétételét a Közlönyben. A törvényjavaslat aláírása előtt az elnök átteheti a javaslatot az Alkotmánybírósághoz alkotmányossági vizsgálat céljából. Ha az Alkotmánybíróság megítélése szerint a törvényjavaslat összhangban áll az Alkotmánnyal, az elnök nem tagadhatja meg a javaslat aláírását. Az elnök úgy is dönthet, hogy nem teszi át a törvényjavaslatot az Alkotmánybírósághoz, hanem visszaküldi azt a szejmnek még egy olvasatra („elnöki vétó”). A szejm azonban - a törvényben előírt képviselői létszám legalább felének jelenléte mellett - 3/5-ös többséggel elutasíthatja az elnöki vétót. Ha a törvényjavaslatot a szejm ismételten elfogadja, az elnöknek egy hét áll rendelkezésére a javaslat aláírására, és a közzététel elrendelésére.

Lap tetejeLap teteje

A rendeleteket az Alkotmányban meghatározott szervek bocsátják ki részletes törvényi felhatalmazás alapján, a törvény végrehajtása céljából. A felhatalmazásnak meg kell neveznie a rendelet kibocsátására jogosult szervet, a szabályozandó kérdések körét és a törvény tartalmára vonatkozó irányelveket (az Alkotmány 92. cikke). Az Alkotmány a következő szerveket jogosítja fel rendeletek kibocsátására: az elnök polski, a kormány polski, a kormányfő polski, a kormányzati igazgatásért felelős miniszter polski, a kormány által kijelölt bizottság elnöke és a Nemzeti Rádió- és Televízió-műsorszolgáltató Tanács polski. A rendeletalkotásra kijelölt szerv polski nem ruházhatja át ezt a felhatalmazást más szervre. A rendelet célja valamely törvény végrehajtása, ezért a rendelet nem lehet összeegyeztethetetlen az adott törvénnyel, illetve nem terjeszkedhet túl a ráruházott hatáskör hatályán.

A rendeletek elfogadásához bírósági normakontroll szükséges. E célból a rendeleteket az Alkotmánybíróság, valamint bíróságok vagy közigazgatási törvényszékek is megvitathatják. Ha valamely bíróság egyedi eljárásban úgy dönt, hogy valamely rendelet vagy annak rendelkezései magasabb rangú jogszabályba (azaz törvénybe) ütköznek, tartózkodhat az adott rendelet alkalmazásától a szóban forgó ügyben, és semmisnek tekintheti azt.

A nemzeti jogszabályok (például határozatok) belső jellegűek, és kizárólag az adott jogszabályt kibocsátó szervnek alárendelt jogalanyokra nézve kötelező erejűek (az Alkotmány 93. cikke). A nemzeti jogszabályok közé tartoznak például a kormányrendeletek, valamint az elnök és a miniszterek által kibocsátott határozatok. Határozat kizárólag törvény alapján bocsátható ki. A határozatok nem képezhetik polgárokat, jogi személyeket vagy más jogalanyokat érintő határozat alapját.

Lap tetejeLap teteje

A helyi jogszabályokat a helyhatósági szervek (például önkormányzati határozatok formájában) és a központi kormányzati igazgatási szervek bocsátják ki törvényi felhatalmazás alapján, és e felhatalmazás alkalmazási körén belül (például a tartományok végrehajtási rendeletei és határozatai - az Alkotmány 94. cikke). Ezek a jogszabályok kizárólag az azokat kibocsátó szervek illetékességi területén kötelező erejűek, azonban - tekintetbe véve egyetemesen kötelező jellegüket - valamennyi jogalanyra irányulhatnak, és megállapíthatják jogaikat és kötelezettségeiket.

Lengyelországban az esetjog nem jogforrás. Az Alkotmány 178. cikkének (1) bekezdése értelmében Lengyelországban a bírák kizárólag az Alkotmánynak, a törvényeknek és a törvényben foglalt előzetes hozzájárulással megerősített nemzetközi megállapodásoknak vannak alárendelve. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok kötelessége az Alkotmány, a törvények és a fent említett nemzetközi megállapodások alkalmazása. A bíróságok nem tagadhatják meg az említett normatív aktusok alkalmazását azzal az indokkal, hogy azok alkotmányellenesek. Az Alkotmány 193. cikke szerint azonban jogi kérdést intézhetnek az Alkotmánybírósághoz azzal kapcsolatban, hogy egy adott normatív aktus megfelel-e az Alkotmánynak, a megerősített nemzetközi megállapodásoknak vagy a törvényeknek, ha valamely, a bíróság előtt folyamatban lévő ügy végeredménye az említett jogi kérdésre adott választól függ. A törvényeknél alacsonyabb rangú jogszabályok - például a rendeletek - azonban nem kötelezőek a bírákra nézve, és a bírák egy adott ügy vizsgálata során szabadon eldönthetik, hogy az említett jogszabályok összhangban állnak-e a törvényekkel és az Alkotmánnyal. Amennyiben valamely jogszabály összeegyeztethetetlennek bizonyul az említettekkel, a bíróság megtagadhatja alkalmazását, és mellőzheti döntésének meghozatala során.

Az esetjog - különösen a Legfelsőbb Bíróság esetjoga - azonban döntő szerepet játszik a bíróságok jogértelmezésében.

Hasznos linkek

A lengyel Alkotmány:

http://www.sejm.gov.pl/prawo/konst/polski/kon1.htm Deutsch - English - français - polski

A szejm:

http://www.sejm.gov.pl English - polski

A felsőház:

http://www.senat.gov.pl English - polski

A jogalkotási folyamat:

http://www.sejm.gov.pl/prace/prace.html English - polski

Az Alkotmánybíróság:

http://www.trybunal.gov.pl/index2.htm English - polski

« Jogrend - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-03-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság