|
Az Igazságügyi Hálózatról |
Események |
Könyvespolc |
Glosszárium |
Újdonságok |
Ugrópontok |
Polgári Ügyek Atlasza
Jogrend
Igazságügyi szervezet Jogi hivatások Jogsegély Bíróságok hatásköre és illetékessége Bírósághoz fordulás Eljárási határidők Alkalmazható jog Iratok kézbesítése Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök Ideiglenes és biztonsági intézkedések Ítéletek végrehajtása Egyszerűsített és gyorsított eljárások Válás Szülői felelősség Tartási igények Fizetőképtelenség Alternatív vitarendezési szabályok Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása Automatikus feldolgozás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A máltai jogrendet, eltekintve a közösségi jogtól, főleg a parlamenti törvények (elsődleges jogszabályok) szabályozzák, továbbá a másodlagos vagy származtatott jogszabályok és egyes esetekben az angol common law és a szokásjog. A preferencia-sorrend a fenti listának felel meg. A jogszabályokat a bíróság értelmezi a rendelkezések szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bírósági precedens nem irányadó. A bírók valójában főszabályként nem térnek el az esetjog által megállapított állandó jogelvektől, komolyabb ok hiányában. Az alsóbb szintű bíróságoknál az is része a gyakorlatnak, hogy a felsőbb szintű bíróságok által egyes jogi kérdésekkel kapcsolatosan megállapított jogelveket követik.
Málta írott alkotmánnyal rendelkezik. Ez tartalmazza az állampolgárok alapvető emberi jogainak védelmét és a végrehajtói, bírói és törvényhozói hatalom szétválasztására vonatkozó elveket. Málta mint liberális parlamenti demokrácia az általános választójog alapján rendszeresen választásokat tart. Az elnök az állam feje, a végrehajtói hatalom pedig a miniszterelnöké és a kormányé. A képviselőház 65 képviselőből áll, és minden 5 évben van választás.
A máltai alkotmány az ország legmagasabb szintű joga. Az alkotmány legmagasabb szintű mivoltából következően az alkotmánnyal semmilyen jogszabály nem lehet összeférhetetlen. A parlamenti törvények alkotmányosságának megvizsgálására vonatkozó hatáskörrel a bíróságok rendelkeznek. A bíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényeket alkotmányellenességük mértékéig semmisnek és érvénytelennek nyilvánítják.
Az elsődleges jogszabályok körébe a törvények tartoznak. Jelenleg 476 törvény van Máltában. A legfőbb törvényeket, vagyis a polgári, kereskedelmi, büntetőjogi és eljárásjogi törvényeket törvénykönyvként állapítják meg.
A törvényjavaslatok parlamenti törvényként való elfogadására a westminsteri rendszert alkalmazzák, amely szerint ehhez a képviselőház és Málta elnökének jóváhagyása szükséges. A parlamenti eljárás a következő: a törvényjavaslatot a ház elé terjesztik, lehetőség szerint az érdekelt felekkel folytatott konzultációs eljárást követően, rendesen fehér könyv formájában. A törvényjavaslat elveit a második olvasat során vitatják meg a házban. A törvényjavaslat részletesebb vizsgálatát a bizottsági szakaszban végzik, melynek része a törvényjavaslat szükséges módosításainak megtétele. A törvényjavaslatot és annak módosításait aztán harmadik olvasatra visszaküldik a házhoz.
A törvényjavaslat eltérő rendelkezés hiányában a parlamenti törvény kihirdetésének napján hatályosul, vagyis azon a napon, amikor az elnök jóváhagyja és közzéteszik. Azonban a törvény meghatározhatja a hatálybalépés vagyis az alkalmazandóság napját. Egy törvény egy adott napon vagy teljes egészében hatályba lép, vagy egyes cikkei eltérően megállapított napokon is hatályba léphetnek.
A parlamenti törvényeket máltai és angol nyelven szövegezik, azonban a két szöveg közötti eltérés esetén és eltérő rendelkezés hiányában a máltai szöveg az irányadó.
A parlament a rendeletalkotási jogkört a miniszterekhez vagy alárendelt jogalkotási szervekhez delegálhatja. Ide kormányzati szervek és más hatóságok tartoznak. Így a parlamenti törvényeket a szabályozott kérdés legfontosabb szempontjainak megfogalmazásával szövegezik, lehetővé téve, hogy az illetékes miniszter rendelkezzen a szükséges részletekről szabályok, rendeletek és rendelkezések formájában az alaptörvény szerint. Másrészt általában a hatóságokat is felhatalmazza az alaptörvény rendelkezések vagy tiltó rendelkezések formájában helyi rendeletek alkotására.
Az 1987. évi XIV. törvény szerint az emberi jogokról szóló európai egyezmény része a máltai jognak. Máltán az ebben az egyezményben megállapított jogokkal és szabadságokkal szemben semmilyen jogszabály nem lehet ellentétes. A felülvizsgálat joga a bíróságoké.
A 2003. évi V. törvény (az Európai Unióról szóló törvény) rendelkezik többek között Máltának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról. 2004. május 1-jétől a Csatlakozási Szerződés és az Európai Unió által elfogadott valamennyi jogszabály kötelező Máltára, illetve része a nemzeti jognak. Máltának a Szerződés szerinti kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen nemzeti jogszabályok az összeegyeztethetetlenség mértékéig hatályukat vesztik.
A máltai jog további forrása az angol common law. Az esetjog alapján, ha az írott máltai jogban joghézag adódik, az angol common law-t alkalmazzák.
További jogforrás a szokásjog. A szokásjog olyan szabályra vonatkozik, mely évek óta létezik, és időközben jogi erőre tett szert. A szokásjog jellemzői az alábbiak:
« Jogrend - Általános információk | Málta - Általános információk »
Utolsó frissítés: 03-07-2006
Lap teteje