Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Írország

Utolsó frissítés: 14-03-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Írország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Jogi okmányok/jogforrások 1.
1.1. Nemzeti jogforrások 1.1.
1.2. Közösségi jog 1.2.
1.3. Nemzetközi jogforrások 1.3.
2. Egyéb jogforrások 2.
3. A jogforrások hierarchiája 3.
4. Nemzetek feletti szerződések hatálybalépése 4.
5. Felhatalmazás jogszabályok elfogadására 5.
6. A jogszabályalkotás folyamata 6.
7. A nemzeti jogszabályok hatálybalépése 7.
8. Jogforrások ütközésének feloldása 8.

 

1. Jogi okmányok/jogforrások

1.1. Nemzeti jogforrások

Írország Alkotmánya (ír nyelven: Bunreacht na hÉireann) az állam alapvető vagy alapjogszabálya. Az Alkotmány hozza létre az állam intézményeit és apparátusát, valamint rendelkezik a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom különválasztásáról. Garantálja továbbá az alapvető jogok érvényesülését, amelyek értelmezését és kiterjesztését a bíróságok igen szigorúan végzik.

Az elsődleges jog körébe az Oireachtas (országgyűlés) által elfogadott jogi aktusok tartoznak; az országgyűlés a következőkből áll: Írország elnöke, a Seanad Éireann (Felsőház) és a Dáil Éireann (Alsóház). Az elsődleges jog az alábbiakat foglalja magában: alkotmánymódosító törvények, amelyek kizárólag népszavazást követően fogadhatók el, hogy azután hatályba léphessenek; általános társadalmi aktusok, amelyek alkalmazási köre általános; valamint a magáncélú jogi aktusok, amelyek egy adott magánszemély vagy magánszemélyek egy csoportjának magatartására irányulnak.

A másodlagos jog az a mechanizmus, amelynek segítségével az Oireachtas jogalkotó hatásköröket ruházhat a kormány minisztereire vagy egy adott hatóságra. A ráruházott jogalkotó hatáskört kifejezetten elsődleges jogszabállyal kell átruházni, és e hatáskör gyakorlására szigorú feltételek vonatkoznak: az alapelveket és a végrehajtandó politikákat világosan és egyértelműen rögzíteni kell az anyajogszabályban, és a másodlagos jogot alkotó hatóságnak szigorúan be kell azokat tartani. A törvényerejű okmányok a másodlagos jog leggyakoribb formái, ezek azonban lehetnek rendeletek, végzések, szabályok, szabályozások és helyhatósági rendeletek. 

Lap tetejeLap teteje

Az Alkotmány 50. cikke erejénél fogva az 1922 előtti, Írországgal kapcsolatos jogszabályok (pl. az Egyesült Királyság parlamentjének törvényei) és a Ír Szabadállam (1922-1937) által elfogadott intézkedések, ha nem ellentétesek az Alkotmánnyal, továbbra is hatályban maradnak.

Az ír jogrendszer szokásjogon alapuló rendszer, ami azt jelenti, hogy a bírói ítéletek által keletkezett jog fontos jogforrás. A bíróság a precedens-elv avagy stare decisis alapján köteles követni a korábbi ügyekben hozott ítéleteket, különösen a felsőbb bíróságok ítéleteit. Ez azonban csak vezérelv, nem megváltoztathatatlan, kötelező szabály. Ebben a joganyagban szabályok, általános jogelvek, értelmező szabályok és irányelvek találhatók.

1.2. Közösségi jog

Mivel Írország az Európai Unió tagja, a közösségi jog az állam hazai jogrendjének fontos része. A közösségi tagsággal együtt járó kötelezettségek következtében az Alkotmány és a többi nemzeti jogszabály a Közösség hatáskörébe tartozó ügyekben alá van rendelve a közösségi jognak. Ahhoz, hogy az állam felhatalmazást kapjon az Európai Közösségekhez való csatlakozásra, és elkerüljék az alkotmány és a közösségi jog rendelkezései közötti összeütközést, alkotmánymódosításra volt szükség.

1.3. Nemzetközi jogforrások

Írország számos nemzetközi megállapodáshoz és szerződéshez csatlakozott, és számos nemzetközi szervezet tagja. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy Írország az államok közötti kapcsolatok tekintetében irányadónak fogadja el a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveit.

Lap tetejeLap teteje

Írország dualista állam, ezért a nemzetközi egyezményeket az államon belüli formális jogi aktussá válásukhoz – az államok közöttitől eltérően – az Oireachtasnak a hazai jog részévé kell tennie.

Írország 1953-ban aláírta az emberi jogokról szóló európai egyezményt, így azóta a polgárok – az állam nemzetközi jogi kötelezettségei útján – hivatkozhatnak az egyezmény rendelkezéseire az EJEB előtt. Az egyezmény hazai hatályát az emberi jogokról szóló európai egyezményről szóló 2003. évi törvény biztosítja; ennek nyomán magánszemélyek is hivatkozhatnak az egyezmény rendelkezéseire az ír bíróságok előtt.

2. Egyéb jogforrások

Formális jogszabályok hiányában a bíróság döntésének meghozatalakor tudományos írásokra is hivatkozhat. Bár a természetjog és a természetes jogok alkalmazása vitatott, jelentőségük pedig csökkent az elmúlt években, a bíróságok támaszkodtak rájuk az alkotmányos értelmezés és az alkotmányos jogok számbavétele során.

A szokásjogon alapuló jogrendszerekben a stare decisis elv különbséget tesz a ratio decidendi (a határozat betartandó kötelező erejű része) és az obiter dictum (az ítéletben tett kötelező erővel nem rendelkező nyilatkozat) között. Az obiter dictum ennek ellenére – a más joghatóságban vagy nemzetközi bíróságon hozott bírósági ítéletekhez hasonlóan – bizonyító erővel rendelkezik.

3. A jogforrások hierarchiája

Írország jogrendszerének csúcsán az alkotmány áll. A jogszabályok, kormány- és közigazgatási határozatok, valamint a gyakorlat az alkotmánnyal való egyezés szempontjából felülvizsgálható.

Lap tetejeLap teteje

Az alkotmány mindazonáltal úgy rendelkezik, hogy az európai uniós vagy közösségi tagság által megkövetelt jogi aktusokat vagy intézkedéseket nem érvényteleníti. Ennélfogva a közösségi jog valamennyi nemzeti jogszabállyal szemben elsőbbséget élvez, ideértve az alkotmányt is. Mivel a közösségi jog úgy rendelkezik, hogy a közösségi jog végrehajtásának módját a nemzeti eljárási szabályoknak kell meghatározniuk, az EU/EK jogot végrehajtó intézkedéseknek meg kell felelniük az alkotmányos eljárási követelményeknek. 

Az emberi jogokról szóló európai egyezményről szóló 2003. évi törvény magánszemélyek számára is lehetővé teszi, hogy az egyezmény rendelkezéseire hivatkozzanak az ír bíróságok előtt. Az egyezményt alkotmány alatti szinten vették át a nemzeti jogba, és az alkotmány elsőbbsége fennmaradt. A törvény előírja, hogy a bíróságok lehetőség szerint a nemzeti rendelkezéseket kötelesek az egyezményben foglalt elvek szerint értelmezni és alkalmazni. Ha a hazai jogszabályok nincsenek összhangban az egyezménnyel, meg kell állapítani az összeegyeztethetetlenséget.

A bíróságok megállapítása szerint a nemzetközi szokásjog a 29. cikk (3) bekezdésének erejénél fogva a hazai jog részét képezi, azonban kizárólag olyan mértékben, amennyire nem ütközik az alkotmánnyal, a jogszabályokkal vagy a szokásjoggal. A nemzetközi megállapodások kizárólag abban az esetben erősíthetők meg, ha összhangban állnak az alkotmánnyal, egyébként megerősítésükhöz népszavazás szükséges.

Lap tetejeLap teteje

A később kiadott jogszabály a korábbiak helyébe léphet vagy módosíthatja azokat, az elsődleges jogszabályok a másodlagos jogszabályok helyébe léphetnek, ugyanígy a másodlagos jogszabály létrehozására irányuló átruházott hatáskör is, azonban másodlagos jogszabály sohasem helyezhet elsődleges jogszabályt hatályon kívül. A bíróságok mellőzhetik egy jogszabály alkalmazását azon a címen, hogy az az alkotmány rendelkezéseinek fényében érvénytelen (az 1937 után keletkezett jogszabályok esetében), illetőleg ellentétes az alkotmánnyal (az 1937 előtt keletkezett jogszabályok esetében).

A bírósági határozatok jogalkotási vagy alkotmányos rendelkezésekkel, és ezt követő azonos vagy magasabb fokú bírósági határozatokkal hatályon kívül helyezhetők.

4. Nemzetek feletti szerződések hatálybalépése

Amint fentebb említettük, az alkotmány eredeti szövege nem állt összhangban az Európai Közösség szerződéseivel. Például úgy rendelkezett, hogy az állam egyetlen törvényhozó szerve az Oireachtas. Ezért rendelkezést illesztettek be az alkotmányba, amely kimondja, hogy az alkotmány nem érvényteleníti az európai uniós vagy közösségi tagság által megkövetelt jogi aktusokat vagy intézkedéseket. Megállapították azonban, hogy ha például új szerződés miatt meg kell változtatni az alkalmazási területet vagy a célkitűzéseket, ezt népszavazás útján kell megtenni, és ha azt a polgárok elfogadják, rendelkezést kell beilleszteni az alkotmányba arról, hogy az állam megerősítheti az említett szerződést.

Lap tetejeLap teteje

Ha az európai jogot az államnak át kell ültetnie saját jogába, ez elsődleges jogszabállyal vagy még gyakrabban a kormány vagy valamelyik minisztere által hozott törvényerejű okmánnyal történik.

Az alkotmány értelmében a nemzetközi megállapodások akkor válnak a hazai jog részévé. ha az Oireachtas így dönt. A döntés általában törvényben történik; példa erre az emberi jogokról szóló európai egyezményről szóló 2003. évi törvény, amellyel az egyezményt átültették a hazai jogba, és aminek következtében magánszemélyek is hivatkozhatnak az egyezmény rendelkezéseire hazai bíróságok előtt.

5. Felhatalmazás jogszabályok elfogadására

Az alkotmány kizárólag a polgárok népszavazással hozott határozatával módosítható.

Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a Dáilból (Alsóház), a Seanadból (Felsőház) és az elnökből álló Oireachtas „rendelkezik egyedüli és kizárólagos hatáskörrel az állami törvényalkotásra”. A javasolt jogszabály hatálybalépéséhez a jogszabályt az elnöknek kell aláírnia törvényjavaslat formájában; amennyiben az elnöknek kétsége van a javasolt jogszabály alkotmányosságával kapcsolatban, a kérdés eldöntésére beküldheti azt a Legfelsőbb Bíróságra.

Amint fentebb említettük, az Oireachtas átruházhatja a jogalkotási hatáskört valamelyik miniszterre vagy más hatóságra; e hatáskört az átruházó okmány pontosan körülírja. Az európai uniós irányelvek végrehajtása általában miniszter által kiadott törvényerejű okmány útján történik. A jogalkotási hatáskör számos testületre átruházható, mint például a kormány miniszterei, törvényhozó tanácsok, félig állami szervek, szabályozó szervek, szakértő testületek és helyi hatóságok.

Lap tetejeLap teteje

Az alkotmány értelmében a kormány felelős a külkapcsolatok irányításáért; a kormány az alkotmányos követelményekre figyelemmel írhat alá nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, illetve csatlakozhat nemzetközi szervezetekhez.

A szokásjogon alapuló jogrendszerben a bírói ítéletek által keletkezett jog kötelező erejű.

6. A jogszabályalkotás folyamata

Alkotmány

A 46. cikk értelmében az alkotmánymódosítás első lépése a törvényjavaslat benyújtása a Dáilhoz. A törvényjavaslatot az Oireachtas mindkét házának el kell fogadnia, ezt követően a polgárok elé kell azt vinni megerősítés vagy elutasítás céljából. A javaslat akkor minősül elfogadottnak, ha a leadott szavazatok többsége támogatja a becikkelyezést, és legalább a névjegyzékben szereplő szavazók egyharmada szavazott. A törvényjavaslatot „alkotmánymódosító törvénynek” kell nevezni, és semmiféle más javaslatot nem tartalmazhat. Ha a polgárok jóváhagyják, az elnök köteles a törvényjavaslatot aláírni, és „törvényként szabályosan kihirdetni azt”.

Jogalkotási eljárás

Az elsődleges jogszabály megalkotása során az első lépés általában a törvényjavaslat benyújtása az országgyűlés valamelyik házához. A Dáilhoz benyújtott valamennyi törvényjavaslatot meg kell küldeni megvitatásra a Seanadnek; ezt követően nyújthatók be a módosítások, amelyeket a Dáil köteles megvitatni. Ha azonban a Seanadhoz benyújtott és ott elfogadott törvényjavaslatot ezt követően a Dáil módosítja, úgy kell tekinteni, mintha azt a Dáilhoz nyújtották volna be, ezért vissza kell küldeni a Seanadhoz megvitatásra.

Lap tetejeLap teteje

A törvényjavaslatot kihirdetés előtt az Oireachtas mindkét házának jóvá kell hagynia, és az elnöknek is alá kell írnia. A jogalkotási folyamat során a törvényjavaslatot a Dáilban és a Seanadban is módosíthatják. Az alkotmány azonban a polgárok által választott Dáil elsőbbségét erősíti; a 23. cikk értelmében abban az esetben, ha a Seanad a Dáil szándéka ellenére elutasított vagy módosított egy törvényjavaslatot, a Dáil 180 napon belül határozatot hozhat, amelyben a törvényjavaslatot mindkét ház által elfogadottnak minősíti.

A törvényjavaslatok túlnyomó többségét a kormány valamelyik minisztere kezdeményezi a Dáil Eireannban.

Pénzügyi törvényjavaslat (pl. adókivetéssel, adó hatályon kívül helyezésével, adócsökkentéssel, -módosítással vagy adók szabályozásával foglalkozó törvényjavaslatok, valamint állami alapok közterhét érintő törvényjavaslatok) kizárólag a Dáil Éireannban kezdeményezhető, és ott szavazható meg. Az ilyen típusú törvényjavaslatot „ajánlásra” küldik meg a Seanad-nak.

A törvényjavaslat törvényerőre emelésének utolsó lépése az elnöké: ő írja alá a törvényjavaslatot. Az elnök az Államtanáccsal folytatott konzultációt követően a Legfelsőbb Bíróság elé utalhatja a törvényjavaslatot vagy annak egy részét alkotmányossági vizsgálatra. Ez ismertebb nevén a „26. cikk szerinti megküldés”. Ha a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a törvényjavaslat alkotmányos, az alkotmányossági alapon többé nem támadható meg bíróságon, és az elnök köteles azt aláírásával törvényerőre emelni. Ha a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a törvényjavaslat alkotmányellenes, az elnök köteles annak aláírását megtagadni.

Lap tetejeLap teteje

Másodlagos jogszabályok

Az anyajogszabály általában úgy rendelkezik, hogy az általa átruházott hatáskörben alkotott jogszabályt az Oireachtas megsemmisítheti vagy jóváhagyhatja. E rendelkezések általában kimondják, hogy az aktusokat „be kell terjeszteni” az Oireachtas egyik vagy mindkét háza elé, amely meghatározott időn belül megsemmisítheti azokat. Ez a megsemmisítő mechanizmus minden esetben vonatkozik az európai uniós intézkedést végrehajtó másodlagos jogszabályokra. Egyes törvényerejű okmányokat a törvényerőre emelkedést követően letétbe kell helyezni a kijelölt könyvtárakban, és közleményben kell tudatni törvényerőre emelkedésüket az Iris Oifigiúilban.

Nemzetközi jog

A kormány aláírhat nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, valamint csatlakozhat nemzetközi szervezetekhez, bár megállapítást nyert, hogy nem tehet ilyen jogcselekményt, ha azzal korlátozza az Oireachtas kizárólagos jogalkotó hatáskörét, vagy egyébként sérti az alkotmányt. Ezért a bíróságok megállapították, hogy a kormány nem hagyhat jóvá az Európai Unió alkalmazási területét és célkitűzéseit megváltoztató szerződéset, kivéve, ha a polgárok alkotmányos népszavazáson elfogadták azt.

7. A nemzeti jogszabályok hatálybalépése

Az alkotmánymódosítás a polgárok által történt elfogadását, továbbá a módosításról szóló törvényjavaslat elnök által történő aláírását követően lép hatályba.

A törvényjavaslatból az elnök által történő aláírás napján válik törvény, és a törvény ezen a napon hatályba is lép, kivéve, ha eltérően rendelkezik. Az elnök a törvényjavaslatot általában a benyújtástól számított ötödik és hetedik nap között írja alá. A törvény megjelölheti hatálybalépésének napját, továbbá úgy rendelkezhet, hogy valamelyik miniszter „hatálybalépési végzéssel” léptetheti életbe a törvényt vagy annak egy részét. Az elnök köteles a törvényjavaslatot kihirdetni, amely a törvényerőre emelkedésről az Iris Oifigiúilban (a Hivatalos Lap) megjelentetett közlemény útján történik.

Lap tetejeLap teteje

A másodlagos jogszabály meghatározza a hatálybalépés napját.

A bírósági határozatok általában meghozataluk napjától jogerővel rendelkeznek.

8. Jogforrások ütközésének feloldása

A különböző jogszabályok vagy jogforrások ütközésének megállapítása a bíróság feladata.

A közösségi jog elsőbbségére is figyelemmel, mivel az állam legalapvetőbb jogszabálya az alkotmány, más jogszabállyal való ütközés során az alkotmány elsőbbsége érvényesül. Az alkotmány 34. cikke értelmében magánszemélyek a Felsőbíróság előtt vitathatják jogszabályok alkotmányos érvényét. Az erről szóló határozat a Legfelsőbb Bíróságon megfellebbezhető. Magánszemélyek azzal is bírósághoz fordulhatnak, hogy alkotmányos jogaikat vagy alkotmányos eljárásukat az állam cselekvései megsértették.

Az 1937. évi alkotmány elfogadását követően hozott jogszabályok vélelmezetten összhangban állnak az alkotmánnyal – az ellenkező bizonyításig.

Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek közepette az alkotmány rendelkezései – különösen az alapvető jogokról szóló rendelkezések – bizonyos mértékig összeütközésbe kerülnek egymással. A bíróságok számos módszert alkalmaztak ezen ügyek eldöntésére, ideértve a szó szerinti vagy nyelvtani értelmezést, a történeti megközelítést, a cél szerinti vagy harmonikus megközelítést, az arányosság elvét, a jogok hierarchiájának megközelítését, valamint a természetjog és a természetjogi megközelítés iránti elkötelezettséget.

Akadt példa, amikor egy népszerűtlen alkotmányos meghatározás vagy bírósági értelmezés nyomán népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról.

Ha magánszemély azt állítja, hogy az emberi jogokról szóló európai egyezmény alapján fennálló jogait jogszabály sérti, az összeegyeztethetetlenség megállapítását kérheti a bíróságtól.

Az Európai Unió és az Európai Közösség joga alkotmányos mentességet élvez, mivel az alkotmány rendelkezése értelmében az alkotmány a tagság által megkövetelt jogi aktusokat vagy intézkedéseket nem érvényteleníti, bár az e jogi aktusok vagy intézkedések végrehajtását szolgáló eszközökre az alkotmány kötelezően vonatkozik.

Az alkotmányos kérdéseken kívül az átruházott hatáskörben alkotott jogszabály érvényességét az dönti el, vajon a jogszabály megfelel-e az anyajogszabálynak.

További információk

Az ír jogrendszerről, jogszabályokról és az alkotmányról további információk az alábbi honlapokon találhatók:

  • www.taoiseach.ie English
  • www.courts.ie English
  • www.oireachtas.ie English
  • www.irishstatutebook.ie English
  • www.bailii.org English

« Jogrend - Általános információk | Írország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-03-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság