Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Görögország

Utolsó frissítés: 03-04-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Görögország

A kontinentális Európa többi római jogra alapuló jogrendszeréhez hasonlóan a görög jogrend alapjául szolgáló jogforrások igen konkrétak.

Az alkotmány 26. cikke szerint a törvényhozói hatalom a parlamenthez és a köztársasági elnökhöz tartozik. Csak ez a két állami szerv rendelkezik jogalkotói jogkörrel vagy ennek részben más állami szervekhez történő delegálására vonatkozó jogkörrel.

A görög államban a kötelező érvényű jog legmagasabb szintjét az alkotmány képviseli. A jelenlegi alkotmányt 1975-ben fogadták el, és kismértékben módosították 1986-ban és 2001-ben. A görög jogrendszer piramisának ez a csúcsa.

Közvetlenül az alkotmány szintje alatt találhatók a parlament által elfogadott törvények. A jogalkotási kezdeményezés joga a parlamenté és a kormányé. Valamennyi törvényt a Kormányzati Közlönyben hirdetnek ki. A törvényszövegeket számos jogi folyóirat közzéteszi, időnként különkiadásokban. Emellett elektronikus formában legalább két jogi adatbázisban is megtalálhatók a törvények (http://www.dsanet.gr ελληνικά és http://lawdb.intrasoftnet.com ελληνικά).

Azonban az alkotmány 28. cikkével összhangban a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és a törvényben ratifikált és megfelelő rendelkezéseikkel összhangban hatályba lépett nemzetközi egyezmények integráns részei a görög nemzeti jognak, és kollízió esetén ezek az irányadóak más jogi rendelkezésekkel szemben.

Az alkotmány 43. cikke szerint a köztársasági elnök, a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára, kiadja a törvények végrehajtásához szükséges rendeleteket, de nem függesztheti fel a törvények végrehajtását, illetve senkit sem mentesíthet ezek alkalmazása alól. Egyedibb kérdések, helyi érdekű, illetve technikai vagy részletkérdések szabályozására a törvény által adott különös felhatalmazás alapján szabályozási rendeleteket lehet alkotni, a felhatalmazásban megállapított korlátozásokon belül; a szabályozási jogszabályokat más közigazgatási szervek bocsáthatják ki.

A polgári törvénykönyv (ami egy törvény) 1. cikke szerint „a jog szabályait a törvények és a szokásjog határozzák meg”. Azonban a görög jogrendszerben a szokásjog mint jogforrás elhanyagolható jelentőségű, ha létezik egyáltalán.

Az angolszász rendszertől eltérően a bírósági döntések nem jelentenek jogforrást. A bíróságok a meglevő törvényeket értelmezik, és döntéseik a jogértelmezés fontos forrásai. Számos jogi folyóirat közzéteszi az érdekes döntéseket, és a fent említett elektronikus jogi adatbázisokban számos különféle szintű bírósági döntés megtalálható.

« Jogrend - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-04-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság