Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Észtország

Utolsó frissítés: 04-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Észtország

Az észtországi jogrend alapja az írott jog. Az állam fennhatósága kizárólag az alkotmány és a törvények szerint gyakorolható, melyek egymással összhangban állnak. A nemzetközi jog általánosan elismert elvei és szabályai az észtországi jogrendszer elválaszthatatlan részei. A törvényhozói hatalom a Riigikogué (parlament).

A jogforrások az észtországi jogszabályok, elnöki rendeletek, rendeletek, illetve a nemzetközi szerződések. A bírósági határozatok nem keletkeztetnek jogokat, és a magasabb szintű bíróságok határozatai általában nem kötelezőek az alacsonyabb szintű bíróságokra. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság (vagyis a legmagasabb szintű bíróság, ami egyben az alkotmányossági felülvizsgálatért felelős bíróság is) jogosult olyan jogalkotási aktusok semmissé nyilvánítására, amelyek nem felelnek meg az alkotmánynak vagy magasabb szintű szerv jogszabályainak. Valamennyi bíróság jogosult arra, hogy adott bírósági ügy megoldásakor ne alkalmazzon ilyen jogszabályt, és hogy az ilyen jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánítsa (nem semmisnek).

A törvény a legmagasabb jogerővel bíró jogi aktus, melyet a Riigikogu vagy népszavazás fogad el. A törvényeket az alkotmánynak megfelelően fogadják el. A törvényeket az előírt módon kihirdetik a hivatalos közlönyben, a „Riigi Teataja”-ban. Csak a kihirdetett törvények hatályosak. A törvény a Riigi Teatajában való kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba, az adott törvény eltérő rendelkezése hiányában.

Az alábbiak kezdeményezhetnek törvényt:

  • a Riigikogu tagja;
  • a Riigikogu frakciója;
  • a Riigikogu egy bizottsága;
  • a köztársaság kormánya;
  • a köztársaság elnöke, alkotmánymódosítás céljából.

A Riigikogu tagjainak többségével hozott határozat alapján a köztársaság kormányának a Riigikogu által előírt törvényjavaslatra vonatkozó kezdeményezést javasolhat.

A Riigikogu által hozott törvényt az azt támogató szavazatok többségével fogadják el, eltérő alkotmányos rendelkezés hiányában. Azonban az alábbi törvények csak a Riigikogu tagjainak többségével fogadhatók el és módosíthatók:

  • az állampolgárságról szóló törvény;
  • a Riigikogu megválasztásáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény;
  • a helyhatósági választásról szóló törvény;
  • a népszavazási törvény;
  • a Riigikogu házszabályáról és a Riigikogu hivatali ügymenetéről szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a Riigikogu tagjainak díjazásáról szóló törvény;
  • a köztársaság kormányáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a kormánytagok elleni vádemelésről szóló törvény;
  • a nemzetiségi kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló törvény;
  • az állami költségvetésről szóló törvény;
  • az Észtországi Bankról szóló törvény;
  • az Állami Számvevőszékről szóló törvény;
  • a bíróságok hivatali ügymenetéről és a bírósági eljárásról szóló törvény;
  • kül- és belföldi hitelfelvételről és az állam tulajdonosi kötelezettségeiről szóló törvények;
  • a vészhelyzetről szóló törvény;
  • a békeidőben történő honvédelemről szóló törvény és a háborúban történő honvédelemről szóló törvény.

A Riigikogunak joga van törvényjavaslat vagy más közérdekű téma népszavazásra bocsátásához. A nép határozata a szavazásban részt vevők többségével történik. A népszavazás útján elfogadott törvényt a köztársasági elnök azonnal kihirdeti. A népszavazás eredménye valamennyi állami intézményre kötelező. Ha egy népszavazásra bocsátott törvényjavaslat nem kapja meg a támogató szavazatok többségét, a köztársasági elnök rendkívüli választásokat ír ki a Riigikogu tekintetében. Költségvetési, adózási, az állam pénzügyi kötelezettségeivel, illetve nemzetközi szerződések ratifikálásával és felmondásával, továbbá vészhelyzet kihirdetésével vagy megszüntetésével valamint a honvédelemmel kapcsolatos kérdések nem bocsáthatók népszavazásra.

Lap tetejeLap teteje

A törvényeket a köztársasági elnök hirdeti ki. A köztársasági elnök megtagadhatja egy, a Riigikogu által elfogadott törvény kihirdetését, és annak kézhezvételét követő tizennégy napon belül indokolással ellátott határozatával együtt visszaküldheti a törvényt a Riigikogunak új vitára és határozathozatalra. Ha a Riigikogu ismét és módosítás nélkül elfogadja a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt, a köztársasági elnök kihirdeti a törvényt vagy a Legfelsőbb Bíróságnak javaslatot tesz a törvény alkotmányellenesnek nyilvánítására. Ha a Legfelsőbb Bíróság a törvényt az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek nyilvánítja, a köztársasági elnök kihirdeti a törvényt.

Az elnöki rendelet a köztársasági elnök által kihirdetett, jogi erővel bíró jogi aktus. Az alkotmány szerint az elnök jogosult kihirdetni:

  • külön rendeleteket olyan esetben, amikor a Riigikogu nem tud ülésezni, és nyilvánvaló a sürgős nemzeti érdek;
  • úgynevezett vészhelyzeti rendeleteket, amikor a köztársaság kormánya által kihirdetett vészhelyzetben nyilvánvaló a sürgős nemzeti érdek, és amikor a Riigikogu nem tud ülésezni vagy erre nincs idő.

Az elnöki rendeleteket a Riigikogu elnöke és a miniszterelnök ellenjegyzi. A köztársasági elnök rendeletei a Riigi Teatajában (állami közlöny) való kihirdetést követő tizedik napon lépnek hatályba, az adott rendelet eltérő rendelkezésének hiányában. A Riigikogu ülésezésekor a köztársasági elnök ismerteti a rendeletet a Riigikoguval, ami aztán haladéktalanul törvényt fogad el ennek megerősítésére vagy visszavonására.

Az alkotmány és az olyan törvények, amelyeket csak a Riigikoguban leadott szavazatok többségével fogadhatnak el vagy módosíthatnak, illetve az állami adókat és állami költségvetést megállapító törvények nem léptethetők hatályba, módosíthatók vagy vonhatók vissza a köztársasági elnök rendeletével.

A rendeletek olyan jogforrások, amelyeket a végrehajtásra vonatkozó törvények szerint a kormány és a miniszterek fogadnak el. A kormány és a miniszterek intra legem rendeletek elfogadására jogosultak. A kormány- és a miniszteri rendeletek a Riigi Teatajában való kihirdetésüket követő harmadik napon lépnek hatályba, az adott rendelet eltérő rendelkezésének hiányában. Az önkormányzati tanácsok is bocsáthatnak ki rendeleteket helyi ügyek szervezésére vagy a törvény által előírt esetekben. Ezek a rendeletek nincsenek egymással hierarchikus viszonyban.

Az alkotmány szerint a nemzetközi szerződés a nemzeti törvények felett áll. Ha Észtország törvényei vagy más jogszabályai a Riigikogu által elfogadott nemzetközi szerződésekkel összeegyeztethetetlenek, a nemzetközi szerződés rendelkezései alkalmazandók.

Az Észt Köztársaság nem köt az alkotmánnyal ellenkező nemzetközi szerződéseket. A nemzetközi megállapodások az adott megállapodásban előírt eljárás szerint lépnek hatályba.

A külföldi jog alkalmazását a nemzetközi magánjogról szóló törvény English szabályozza.

Ha egy törvény, nemzetközi megállapodás vagy egyezség szerint külföldi jog alkalmazandó, a bíróság ezt a jogot alkalmazza, tekintet nélkül arra, hogy az adott jog alkalmazását kérték. A külföldi jogot a megfelelő állam jogértelmezése és jogalkalmazási gyakorlata szerint alkalmazzák. A külföldi jog nem alkalmazandó, ha az ilyen alkalmazás eredménye nyilvánvalóan ütközne az észt jog (állami politika) alapvető elveivel. Ilyen esetekben az észt jog alkalmazandó.

Hasznos linkek

  • Észtország alkotmánya English
  • ERIIK eesti keel - English

« Jogrend - Általános információk | Észtország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság