Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Közösségi jog

Utolsó frissítés: 02-08-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Közösségi jog

A közösségi jog az Ön mindennapi életében.

A közösségi jog egy különálló jogrendet alkot, amely jogokat és kötelezettségeket határoz meg minden európai számára.

A belső piacon a tagállamok közötti kereskedelem folyamatosan erősödik. Az európaiak egyre gyakrabban mennek más tagállamokba letelepedni, dolgozni, üzleti okokból, szabadságot eltölteni vagy megházasodni.

Egyre több olyan helyzet áll elő, amelyben különböző országokban letelepedett személyek vannak jelen, és ezzel együtt a jogi problémák lehetősége is megsokszorozódik.

Ezek az ügyek gyakran azért érzékenyek, mert az alapkérdések megvizsgálása előtt különböző más kérdések vetődnek fel, mint például: mely állam bíróságai lesznek illetékesek a jogvita eldöntésére, mely jogot fogja a bíró alkalmazni, mely ügyvédi segítség kerül alkalmazásra, hogyan hajtható végre az egyik tagállamban meghozott határozat egy másikban stb.

A polgárok életének megkönnyítése és az igazságügy szakmai képviselőinek segítése céljából az Európai Unió számos, e kérdéseket megválaszoló szabályt fogadott el, illetve ilyenek elfogadását tervezi.

1999, az Amszterdami Szerződés English elfogadása óta közösségi jogszabályok meghozatalára van lehetőség a polgári és a kereskedelmi jog területén.

Az Európai Unió így különösen:

  • rendeleteket,
  • irányelveket,
  • határozatokat fogadhat el.

Ezek a jogi aktusok a szerződésekkel együtt a közösségi jog forrásai közé tartoznak.

A polgári igazságügyi együttműködés a közösségi jogrendszer részét képezi

A közösségi jogrendszer egy külön jogrendként értékelhető, mivel önálló, és különbözik a tagállamokétól, továbbá saját jogforrásai vannak.

A klasszikus értelemben vett nemzetközi joghoz képest – amely különösen az államokra vonatkozik – a közösségi jog az egyénekhez és a vállalkozásokhoz is szól.

Sőt, a közösségi jognak két olyan jellegzetessége is van, amely megkülönbözteti a nemzetközi jogtól:

  • A közvetlen hatály.

A rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók, két fő következménnyel:

  • Bárki érvényesítheti a rendelet rendelkezéseit, és bárki közvetlenül hivatkozhat rájuk a bíróság előtt, amelynek alkalmaznia kell azokat.
  • A rendeleteket azonos módon kell alkalmazni az Unió területén, amely természetesen megkönnyíti a különböző országokban lakók közötti viták eldöntését.

Ezzel szemben az irányelveket „át kell ültetni”, vagyis a tagállamoknak bizonyos határidőn belül be kell építeni az elveket a nemzeti jogba. Az átültetés eszközeinek tekintetében a tagállamok bizonyos mértékű szabadságot élveznek.

Az irányelveknek nincsen közvetlen hatályuk, mint a rendeleteknek, abban az értelemben, hogy önmagukban nem keletkeztetnek közvetlenül jogokat és kötelezettségeket a magánszemélyek számára. Eközben a nemzeti jogszabályokat az irányelvek elvei szerint kell értelmezni még akkor is, ha ez utóbbiak később keletkeztek.

  • A közösségi jog elsőbbsége.

A közösségi rendeletek és irányelvek a tagállamok jogrendjének részei és elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekhez és más jogszabályokhoz képest. Más szavakkal: a bírónak el kell térnie a nemzeti jogszabályoktól, ha azok ellentétesek a közösségi joggal.

Referenciadokumentumok

  • Az európai szerződések English

« Jogrend - Általános információk | Közösségi jog - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-08-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság