Európai Bizottság > EIH > Jogrend > Csehország

Utolsó frissítés: 07-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogrend - Csehország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Jogforrások 1.
2. A jogforrások rangsora 2.
3. A jogalkotási folyamat 3.
4. A jogszabályok érvényessége 4.

 

1. Jogforrások

A Cseh Köztársaság jogrendje a jogszabályokból és a kapcsolódó okmányokból áll. A legfontosabb jogalkotási aktusok a törvények (zakony), azaz az egyéni és társadalmi élet fő területeit szabályozó viselkedési szabályok gyűjteményei. Az átfogóbb aktusok (a „törvénykönyvek” zakoniky) egész jogterületeket ölelnek fel, és részletes rendelkezések szisztematikus felsorolását tartalmazzák. Az eljárásjog egész területeit felölelő és az eljárásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket felsoroló törvények a perrendtartások (řády). A legfontosabb államügyekről és a polgári és emberi jogokról szóló törvények összesége az alkotmányjog  (ústavní zákony) (beleértve a Cseh Köztársaság alkotmányát és az alapető jogok és szabadságok chartáját). Ezeknek a jogszabályoknak az elfogadása speciális eljárással történik.

A törvényeket végrehajtási rendeletek – kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és a központi kormányzat, valamint az autonóm regionális szervek által kiadott rendeletek – támasztják alá.

Ugyancsak a jogrendhez tartoznak a parlament által ratifikált, és ezáltal a Cseh Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi megállapodások. A nemzetközi megállapodások más jogszabályokkal szemben elsőbbséget élveznek, amennyiben egy nemzetközi egyezménynek mindig elsőbbsége van a nemzeti törvénnyek szemben akkor, ha a kettő egy adott kérdésben eltér.

A fent említett jogszabályok mellett a Cseh Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása óta a többi tagállamhoz hasonlóan az európai jog is alkalmazandó az országban.

Lap tetejeLap teteje

A Cseh Köztársaságban a  szokásjog nem jogforrás. Egyes esetekben azonban a törvény megengedi a szokásjog figyelembevételét bizonyos területeken vagy jogi területeken. Az adott jogszabály mindig meghatározza azt, ha ez a helyzet, és a bíróságok az ilyen rendelkezéseket érvényre juttathatják. Az uralkodó nézet ezért az, hogy a jogforrás nem a jogelv vagy a szokásjog maga, hanem az arra hivatkozó törvény. A bírósági határozat szintén nem jogforrás. A bíróság azonban nem tagadhatja meg a határozathozatalt azért, mert a jog hiányos vagy ellentmondásos. Gyakran saját magának kell értelmeznie az ügyet, mely azután sok esetben alapul szolgál más bíróságok döntéseihez, és automatikusan jogi precedenssé válik. Ha a határozatot közzéteszik a Bírósági Határozatok és Vélemények Hivatalos Lapjában (Sbírka soudních rozhodnutí a stanovisek), ahol a legfelsőbb bíróság alapvető határozatait általában megjelennek, akkor a határozat tulajdonképpen jogforrásnak számít, bár hivatalosan nem tekinthető annak.

2. A jogforrások rangsora

A cseh jogrend hierarchikusan épül fel. Legfelül helyezkedik el az alkotmány és az alkotmányos törvények; ezek rendelkeznek a legmagasabb jogi tekintéllyel, és csak alkotmányos törvénnyel módosíthatók. Ezek alatt helyezkednek el a közönséges törvények, majd a végrehajtási rendeletek, melyek jogi súlya a legkisebb. A kisebb jogi súllyal rendelkező jogszabályoknak összhangban kell állniuk azokkal, melyek felettük helyezkednek el a jogi ragsorban. A jogszabályokat csak a velük megegyező vagy a náluk nagyobb jogi súllyal bíró rendelkezéssel lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni. A nemzetközi megállapodások különleges helyet foglalnak el. A fent említettek szerint a jogrend részét képezik, és a rendelkezések között ellentmondás esetén még az alkotmányjoggal szemben is elsőbbséget élveznek.

Lap tetejeLap teteje

Ami az európai jogot illeti, a közösségi jog elsőbbségére vonatkozó uniós elv a többi tagállamhoz hasonlóan a Cseh Köztársaságra is vonatkozik. Ezen elv szerint a nemzeti jog (törvények, rendeletek, stb.) és az európai jog közötti ellentmondás esetén az európai jog elsőbbséget élvez. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti jog és az elsődleges közösségi joganyag (a szerződések), valamint a nemzeti jog és a másodlagos közösségi joganyag (rendeletek, irányelvek, stb.) közötti ellentmondás eseteire. Az uralkodó jogértelmezés szerint a legmagasabb szintű nemzeti jogszabályok sem élveznek mentességet – az európai jog még az alkotmánnyal és a tagállamok alkotmányos törvényeivel szemben is elsőbbséget élvez.

A nemzetközi megállapodások csak akkor válhatnak a jogrendszer részévé, és lehetnek ezáltal kötelező érvényűek a Cseh Köztársaságra nézve, ha a parlament ratifikálja őket – feltéve természetesen azt, hogy az alkotmányjog értelmében nem népszavazással kell ratifikálni az adott megállapodást. A nemzetközi megállapodásokat a köztársasági elnök is ratifikálhatja. A ratifikálást követően a megállapodás cseh nyelvű változatát meg kell jelentetni a Nemzetközi Megállapodások Hivatalos Lapjában (Sbírka mezinárodních smluv).

3. A jogalkotási folyamat

A Cseh Köztársaság jogalkotó testülete a parlament, mely két független kamarából áll, a képviselőházból (200 tag) és a szenátusból (81 szenátor). A jogalkotási folyamat a kezdeményezési joggal indul. A parlamenti képviselők vagy képviselőcsoportok, a szenátus, a kormány és a regionális hatóságok javaslatokat tehetnek új törvényekre, illetve a meglévő törvények módosítására. Az állami költségvetésre, illetve a nemzeti számlák zárolására vonatkozóan csak a kormány terjeszthet elő törvényjavaslatot, és az ilyen törvények elfogadásáról csak a képviselőház dönthet. A kormánynak azonban joga van minden javasolt törvénnyel (törvénytervezettel) kapcsolatban kifejezni véleményét. A törvényjavaslatokat először a képviselőház vitatja meg, illetve szükség szerint módosítja, három egymást követő olvasatban. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű többsége szükséges.

Lap tetejeLap teteje

A képviselőház elnöke a törvényjavaslatot a lehető legkorábbi időpontban a szenátus elé terjeszti, melynek mindössze 30 nap áll rendelkezésére a törvényjavaslat megvitatására, szemben a képviselőházban folyó, gyakran hosszúra nyúló vitákkal, melyek akár hónapokig is elhúzódhatnak. Ennek az időszaknak a végére a szenátusnak el kell fogadnia, el kell utasítania, vagy módosítva vissza kell küldenie a törvényjavaslatot a képviselőháznak. Úgy is határozhat, hogy egyáltalán nem vitatja meg a törvényjavaslatot. Ha a szenátus elfogadja a törvényjavaslatot, vagy úgy dönt, hogy nem vitatja meg, illetve nem mond véleményt az előírt határidőn belül, akkor a törvényt elfogadottnak kell tekinteni, és továbbítani kell aláírásra a köztársasági elnöknek. A szenátus által elutasított törvényjavaslatokat a képviselőház ismét szavazásra bocsátja. Ha a képviselőházi tagok egyszerű többsége mellette van, akkor a törvényt elfogadják. Ha a képviselőház módosított törvényjavaslatot kap vissza a szenátustól, akkor az alsóház a szenátus által elfogadott változatot bocsátja szavazásra. A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők szavazatának egyszerű többsége szükséges. Ha a képviselőház nem fogadja el a szenátus által módosított törvényjavaslatot, akkor ismét a szenátus elé terjesztett törvényjavaslat eredeti változatát bocsátják szavazásra, és ha az összes képviselőházi tag egyszerű többsége mellette szavaz (azaz legalább 101 szavazat esetén), a törvény elfogadásra kerül. A választási törvényeket és még néhány más típusú törvényt a képviselőháznak és a szenátusnak egyaránt el kell fogadnia.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás végső kimenetelébe a köztársasági elnöknek is beleszólása van. A köztársasági elnök az előterjesztést követő 15 napon belül megtagadhatja az eléje kerülő elfogadott törvényjavaslat aláírását, és indokait közölve visszaküldheti azt a képviselőháznak további vitára. Ez az elnöki vétó. A képviselőház azonban egyszerű többséggel leszavazhatja az elnöki vétót anélkül, hogy a törvényjavaslatot módosítaná, és ebben az esetben a törvény elfogadásra kerül. Egyébként nem kerül elfogadásra.

A törvényeket a köztársasági elnök mellett a képviselőház elnökének és a miniszterelnöknek is alá kell írnia, bár ez csak formalitás.

A képviselőház feloszlatása esetén a szenátus feladata, hogy bizonyos területeken meghozza azokat a nélkülözhetetlen jogi intézkedéseket, melyekhez máskülönben törvény elfogadására lenne szükség. A szenátusnak csak a kormány javasolhat intézkedést, amit a képviselőháznak első ülésén el kell fogadnia, különben elévül.

A fenti jogalkotási folyamat alól kivételt képeznek az alkotmányos törvények. Ezeknek a törvényeknek az elfogadásához az összes képviselőházi tag szavazatának háromötödös többsége (minősített többség) és a jelenlevő szenátorok szavazatának háromötödös többsége szükséges, szemben az összes parlamenti képviselő szavaztának egyszerű többségével (felével), ami a közönséges törvények elfogadásához kell. Az alkotmányos törvények csak alkotmányos törvénnyel módosíthatók vagy terjeszthetők ki (azaz a képviselőház feloszlatása esetén a szenátus által alkotott jogszabályokkal nem változtathatók meg), és a köztársasági elnök sem vétózhatja meg őket.

Lap tetejeLap teteje

A minisztériumok, az egyéb közigazgatási szervek és a regionális önkormányzati testületek működési területük szerint kiadhatnak részletes végrehajtási szabályokat (rendeleteket).

4. A jogszabályok érvényessége

Ahhoz, hogy egy jogszabály hatályba léphessen, ki kell hirdetni. Az alkotmányos törvények, törvények és egyéb jogszabályok (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek stb.) kihirdetése a Belügyminisztérium által kiadott Jogszabályi Értesítőben (Sbírka zakonů) történik. A jogszabályok a Jogszabályi Értesítőben való megjelenésük napján lépnek hatályba és válnak a cseh jogrend részévé. Az Értesítőben közzétett minden aktusnál meg van adva a hatálybalépés időpontja. Ez az az időpont, melytől fogva a szóban forgó jogszabály mindenkire nézve kötelező erejű. Ha nincs meghatározva időpont, akkor a jogszabály tizenöt nappal a kihirdetést követően lép hatályba. Kivételes esetben a hatálybalépés időpontja előrehozható, ha azt a közérdek szükségessé teszi, de a hatálybalépés nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. Tehát a jogszabály jogerőre emelkedésének napja megegyezhet a hatálybalépés napjával, de a jogszabály soha nem emelkedhet jogerőre a hatálybalépést megelőző időpontban. A szenátus által elfogadott jogszabályokat ugyanúgy közzé kell tenni a Jogszabályi Értesítőben, mint az egyéb jogszabályokat. A ratifikált nemzetközi megállapodások a Nemzetközi Megállapodások Értesítőjében (Sbírka mezinárodních smluv) kerülnek kihirdetésre. A tartományi jogszabályokat közlönyökben hirdetik ki, az önkormányzati rendeleteket pedig a tanács hivatalos hirdetőtábláján függesztik ki 15 napig, majd azt követően a szokásos módon hirdetik ki.

Ha a nemzeti törvények vagy a törvények adott rendelkezései az alkotmányos renddel ütköznek, illetve ha egyéb jogszabályok vagy azok rendelkezései ütköznek az alkotmányos renddel vagy egy másik törvénnyel, akkor az alkotmánybíróság feladata annak eldöntése, hogy az adott jogszabályt hatályon kívül kell-e helyezni.

« Jogrend - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság