Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Szlovénia

Utolsó frissítés: 28-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek egy tárgyalás költségei és általában ki fizeti meg ezeket? 1.
2. Mi a költségmentesség? 2.
3. Ki kaphat költségmentességet? 3.
4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség? 4.
5. Hol szerezhető be a költségmentességhez formanyomtatvány? 5.
6. Milyen dokumentumot kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni? 6.
7. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet? 7.
8. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról? 8.
9. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő? 9.
10. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet? 10.
11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét? 11.
12. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan kerül megfizetésre a többi költség? 12.
13. Ha valaki jogosult költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalás után a fellebbezés költségeit? 13.
14. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően? 14.
15. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen? 15.

 

1. Melyek egy tárgyalás költségei és általában ki fizeti meg ezeket?

A polgári eljárásról szóló törvény (ZPP – lásd alább a További tájékoztatásban) 151. cikke szerint a jogi költségekbe tartoznak az eljárás során vagy eredményeként felmerülő kiadások, illetve a jogászok és a törvény által erre jogosultként elismert személyek (pl. igazságügyi szakértők) munkadíjai. A felek kezdetben maguk viselik az általuk tett lépések költségeit. A költségek visszatérítését polgári és kereskedelmi ügyekben a ZPP szabályozza, szociális ügyekben és munkajogi vitákban pedig a munkaügyi és szociális jogi bíróságokról szóló törvény (lásd alább a További tájékoztatásban). Ez az ismertetés csak a polgári és kereskedelmi ügyek költségeinek megtérítési rendszerével foglalkozik. A gyakorlatban a polgári eljárásban leggyakrabban felmerülő költségek a bírósági díjak és a bírósági szakértők, a tanúk beidézésének, a tolmácsoknak, a felperes biztosítékának és a bizonyítékoknak a költségei. Az alapvető szabály szerint a költségeket megtérítik a pernyertes félnek. A ZPP 154. cikkének első bekezdése szerint a pervesztes fél megtéríti az eljárási költségeket az ellenérdekű félnek és az annak oldalán beavatkozó feleknek. Külön szabályok alkalmazandók egy adott fél hibájából felmerülő költségekre, amikor az ítéletet a felperes keresetének elismerésére alapozzák, amikor a keresetet visszavonják és amikor a bíróság megegyezést ér el olyan esetekben, ahol több alperes vagy több felperes van (a ZPP 155–162. cikkei).

Lap tetejeLap teteje

2. Mi a költségmentesség?

A költségmentességről szóló törvény (ZBPP – lásd alább a További tájékoztatásban) 1. cikke szerint a költségmentesség lehetővé teszi a személyek számára a jogi védelemhez való joguk biztosítását –az egyenlőség elvének megfelelően, illetve figyelembe véve szociális körülményeiket –, amennyiben egyébként erre nem nyílna lehetőségük saját maguk és családjuk eltartására való képességük megsértése nélkül. A költségmentességre jogosult személy kérheti a jogi támogatás költségeit teljesen vagy részben fedező összeget, illetve a bírósági eljárás költségei alóli mentességet. A gyakorlatban idetartozik a jogi tanácsadás költségei, és a jogi képviselet költségei az általános és szakosított bíróságokon, a szlovén alkotmánybíróságon és valamennyi olyan szlovéniai szerv, intézmény és személy előtt, amelyek bíróságon kívüli vitarendezésre hatáskörrel rendelkeznek, továbbá a bírósági eljárás költségeinek megfizetése alóli mentesség.

3. Ki kaphat költségmentességet?

Az jogosult költségmentességre, aki saját és családja pénzügyi helyzete alapján nem képes egyedül fedezni a bírósági eljárás költségeit saját és családja pénzügyi helyzetének veszélyeztetése nélkül. A pénzügyi helyzetet a saját és a család havi jövedelme, illetve a saját és a család tulajdonában levő vagyon alapján értékelik. A költségmentességre jogosult személyekre eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy az adott ügy belföldi jogvita vagy határon átnyúló elemeket tartalmazó jogvita. A nem nemzetközi jellegű jogvitákban a következők jogosultak költségmentességre: Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkező szlovén állampolgárok; ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek és Szlovéniában jogszerűen lakó hontalanok; kölcsönös megállapodások vagy – az ezekben kikötött esetekben – a Szlovéniára kötelező nemzetközi megállapodásokban megállapított feltételek hatálya alá tartozó más külföldiek; és bizonyos feltételek mellett nem kormányzati szervezetek és szövetségek. A határon átnyúló jogvitákban költségmentességre jogosult személyekre a ZBPP módosításáról szóló, 2004. december 1-jén a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló EK tanácsi irányelvvel összhangban hatályba lépett törvény vonatkozik. Az olyan határon átnyúló polgári jogvitákban, ahol a fél a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor másik európai uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel („belföldi határon átnyúló jogvita”), az említett személy állampolgárságára tekintet nélkül jogosult költségmentességre Szlovéniában. Ehhez hasonlóan, ha a fél a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor Szlovéniában rendelkezik lakóhellyel („külföldi határon átnyúló jogvita”), költségmentesség iránti kérelme benyújtásával, tekintet nélkül az állampolgárságára jogosult költségmentességre.

Lap tetejeLap teteje

4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség?

Határon átnyúló jogviták esetében a költségmentesség csak „polgári ügyekben” ítélhető meg, melyek az általános joghatósággal rendelkező bíróságok hatáskörébe tartoznak (a bíróságokról szóló törvény szerint), továbbá a munkaügyi és szociális jogi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben (az ilyen bíróságokról szóló törvény szerint).

5. Hol szerezhető be a költségmentességhez formanyomtatvány?

Belföldi jogvita esetében a formanyomtatvány a külön költségmentességi osztályokon vagy a könyvesboltokban szerezhető be.

Ha a kérelem benyújtásakor másik EU-s tagállamban rendelkezik valaki lakóhellyel, és szlovén bíróság előtt kér költségmentességet („külföldi határon átnyúló jogvita”), kérelmét a szlovén igazságügyi minisztériumnak kell benyújtania személyesen vagy az adott tagállamban a kérelmek továbbításáért felelős szerv révén. A kérelmet írásban kell megküldeni az Európai Közösségek Bizottsága által előírt és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett formanyomtatvány felhasználásával vagy a ZBPP alapján a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzétett formanyomtatványon.

Ha a kérelem benyújtásakor Szlovéniában rendelkezik valaki lakóhellyel, és egy másik EU-tagállam bírósága előtt kér költségmentességet („belföldi határon átnyúló jogvita”), kérelmét az ideiglenes vagy állandó lakóhely szerinti régió helyi bíróságára kell beküldenie. A kérelmet az Európai Közösségek Bizottsága által előírt és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett formanyomtatvány felhasználásával vagy a ZBPP alapján a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzétett formanyomtatványon kell megküldeni.

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen dokumentumot kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni?

Az előírt formanyomtatvány felhasználásával megfelelően elkészített kérelemhez csatolni kell a kérelem alapjául szolgáló feltételek teljesítését igazoló iratokat. A költségmentességi formanyomtatványról és az iratok benyújtásáról szóló rendeletek – Pravilnik o obrazcu za dodelitev brezplačne pravne pomoči in predložitev listin (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 75/2001) – megállapítják, hogy mely iratok használhatók fel a jövedelem és más bevételek, a pénzügyi helyzet és a család, az egészség vagy más, anyagi kockázatot jelentő indok igazolására.

7. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet?

Belföldi jogvita esetében a költségmentesség iránti kérelmet azon illetékes helyi bírósághoz, munkaügyi bírósághoz vagy közigazgatási bírósághoz kell benyújtani, amelynek területén a kérelmező ideiglenes vagy állandó lakóhellyel rendelkezik vagy egy tetszés szerinti bírósághoz, ha a kérelmező a költségmentesség igénylése szerinti országon kívül rendelkezik lakóhellyel vagy ha nincs állampolgársága.

Ha a kérelem benyújtásakor másik EU-tagállamban rendelkezik lakóhellyel és szlovén bíróság előtt kér költségmentességet („külföldi határon átnyúló jogvita”), a kérelmet a szlovén igazságügyi minisztériumnál kell benyújtani személyesen vagy az adott államban a kérelmek továbbításáért felelős szerv révén.

Lap tetejeLap teteje

Ha a kérelem benyújtásakor Szlovéniában rendelkezik lakóhellyel, és másik EU-tagállam bírósága előtt kér költségmentességet („belföldi határon átnyúló jogvita”), a kérelmet az ideiglenes vagy állandó lakóhely szerinti régió helyi bíróságán kell benyújtani.

8. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról?

Az illetékes szerv dönt a költségmentességre való jogosultságról a kérelem alapján, és a kérelmezőt tájékoztatják a meghozott döntésről.

9. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő?

Ha a kérelmezőt a költségmentesség megítélésére vonatkozó határozatról tájékoztatják, a költségmentességgel foglalkozó külön osztály referenciadokumentumot („napotnica”) küld a számára, amely tartalmazza személyes adatait, azon ügy leírását, amelyre a megítélt költségmentesség vonatkozik, a megítélt költségmentesség formáját és mértékét, továbbá a vonatkozó rendeletekben (Pravilnik o obrazu napotnice, Hivatalos Közlöny, 136/2004) megállapított további információkat. A költségmentességi szolgáltatás teljesítését követően ezt a dokumentumot vissza kell küldeni a szakosodott költségmentességi osztálynak, valamennyi kiadásról szóló feljegyzés és a költségek megfizetése alóli mentességre vonatkozó igazolás csatolásával.

10. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet?

A jogsegélyt nyújtó ügyvédet a költségmentességért felelős szerv jelöli ki a költségmentességről szóló határozatban.

Lap tetejeLap teteje

11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét?

A belföldi jogvitákban a költségmentességet általában a kérelmező által kért mértékben ítélik meg, és arra az időszakra, amelyben ez szükséges a jóváhagyás szerinti körülményekre figyelemmel. Azonban a költségmentességet megítélő szerv a költségmentesség egyes formáira eltérő szinteket állapíthat meg, illetve lehetősége van arra, hogy egyes támogatási formákat csak részben ítéljen meg, hogy korlátozza az ezzel járó szolgáltatások fajtáit vagy a jogi tanácsadásra szánt időt, vagy hogy a költségek aránytalansága esetén a támogatást csak bizonyos számú vagy fajtájú bizonyíték esetén ítélje meg.

A belföldi határon átnyúló jogviták esetén a költségmentességet első- és másodfokú bíróság előtti eljárásokra ítélik meg.

12. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan kerül megfizetésre a többi költség?

A további költségeket kezdetben maga a fél viseli. Azonban a kérelem kedvező elbírálása esetén a bíróság úgy határoz, hogy az ellenérdekű fél fizeti meg az eljárás költségeit a kérelmező számára.

13. Ha valaki jogosult költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalás után a fellebbezés költségeit?

A fent megállapítottak alapján az a korlátozás, amely alapján a költségmentességért felelős szerv a támogatás megítélését az eljárás egy szakaszára korlátozza, nem alkalmazandó a belföldi határon átnyúló jogvitákra, mivel ebben az esetben a támogatást az első- és másodfokú eljárásokra ítélik meg.

Lap tetejeLap teteje

14. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően?

A jogosultság megítélésekor valamennyi, a költségmentességhez szükséges feltételt teljesíteni kell abban az időszakban, amelyre azt megítélték. A támogatás megítélése és a költségek végleges elszámolása közötti időszakban tájékoztatni kell továbbá a költségmentességért felelős szervet bármely olyan tényről, körülményről vagy változásról, amely a költségmentességre való jogosultságot érinti, illetve ezek formájáról, mértékéről és időtartamáról, nyolc napon belül attól a naptól számítva, amikor ezek a kérelmező tudomására jutnak. Amennyiben a külön költségmentességi osztály megállapítja, hogy olyan körülmények merültek fel, melyek a költségmentességre való jogosultságra vonatkozó új határozat meghozatalát teszik szükségessé, mivel a kérelmező a továbbiakban a költségmentességre nem jogosult vagy csak kisebb mértékben vagy annak csak bizonyos formáiban jogosult, hivatalból megindítja a jogosultság megindítására vonatkozó eljárást. Ezen eljárás lezárásakor a szakosodott osztály javaslatot tesz arra, hogy a költségmentesség megítéléséért felelős szerv hozzon olyan értelmű határozatot, hogy a költségmentességre való jogosultság megszűnt vagy annak mértéke vagy formája megváltozott.

15. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen?

Nincs mód a költségmentesség megítéléséért felelős szerv határozata ellen fellebbezni, de közigazgatási panaszt lehet benyújtani a Szlovén Köztársaság közigazgatási bírósága előtt.

További információk

  • A költségmentességről szóló törvény (Zakon o brezplačni pravni pomoči – ZBPP – a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 48/2001), A ZBPP módosításáról szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 50/2004),
  • A polgári eljárásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku – ZPP – Hivatalos Közlöny, 36/2004 (egységes szerkezetbe foglalt szöveg)); A munkaügyi és szociális jogi bíróságokról szóló törvény (Zakon o delovnih in socialnih sodiščih – Hivatalos Közlöny, 19/94 és 61/2004). A fenti törvények (szlovén nyelvű) szövegét megtalálja a következő linken: Sprejeti Zakoni - Pomoč English - slovenšcina

« Jogsegély - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság