Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Románia

Utolsó frissítés: 24-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Románia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen perköltségek vannak, és azokat rendszerint kinek kell fizetnie? 1.
2. Mi a költségmentesség? 2.
3. Részesülhetek-e költségmentességben? 3.
4. Költségmentesség minden jogvitára szerezhető-e? 4.
5. Van-e külön eljárás rendkívüli esetekre? 5.
6. Hol szerezhető be formanyomtatvány költségmentesség igényléséhez? 6.
7. Milyen iratokat kell csatolnom költségmentesség iránti kérelmemhez? 7.
8. Hol kell nyilvántartásba vétetnem a költségmentesség iránti kérelmemet? 8.
9. Hogyan kapok tájékoztatást arról, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre vagy sem? 9.
10. Mi a teendőm, ha jogosult vagyok költségmentességre? 10.
11. Ha jogosult vagyok költségmentességre, ki választja ki az ügyvédemet? 11.
12. Ha jogosult vagyok költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalásom minden költségét? 12.
13. Ha részleges költségmentességre vagyok jogosult, ki fizeti a többi költséget? 13.
14. Ha jogosult vagyok költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalást követő valamennyi esetleges felülvizsgálat költségét? 14.
15. Ha jogosult vagyok költségmentességre, visszavonható-e a tárgyalás lezárása előtt (vagy akár azt követően is)? 15.
16. Ha nem szerzek jogosultságot költségmentességre, fellebbezhetek-e a határozat ellen? 16.

 

1. Milyen perköltségek vannak, és azokat rendszerint kinek kell fizetnie?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv (Codul de procedură civilă) 274. szakasza értelmében a perköltségek a következőket foglalják magukban: bírósági bélyegilleték, bírósági bélyeg, bírósági eljárási díjak és arányos adók, szakértők kifizetése, tanúk költségtérítése, ügyvédi költségek és bármely egyéb kiadás, amelyről a nyertes fél bizonyítékot tud szolgáltatni.

Jogrendszerünkben a bélyegilleték, valamint az ügyvédi és a szakértői díjak meghatározása az ügy összetettsége és a jogvita tárgyának értéke alapján történik.

Ami a perköltségek viselésére kötelezett felet illeti, ezt a szempontot részletesen a polgári eljárásjogi törvénykönyv szabályozza. A pervesztes fél elméletileg köteles kifizetni a perköltségeket, ha ezt előírják. Mindazonáltal az az alperes, aki az első tárgyalási napon elismeri a felperes követeléseit, nem köteles kifizetni a perköltségeket, kivéve azt az esetet, amikor az adott fél esetében az idézés napja előtt eltekintettek a fizetéstől. Ezenkívül abban az esetben, ha valamennyi fél követelését részben elfogadják, a bíróság meghatározza, hogy a felek milyen mértékben kötelezhetők a perköltségek megfizetésére. Több felperes, illetve több alperes esetén egyformán, arányosan vagy együttesen kötelezhetők fizetésre.

Büntetőügyekben a perköltségek viselését a büntető törvénykönyv (Codul de procedură penală) 189–193. szakaszának rendelkezései szabályozzák. Így a peres eljárás lefolytatásához, a ténymegállapításhoz, a lényeges bizonyítóeszközök megőrzéséhez, az ügyvédek javadalmazásához szükséges költségeket, valamint a büntetőper lefolytatása miatt felmerülő bármely egyéb költséget az állam által megelőlegezett összegekből fedezik, vagy a felek fizetik meg. A polgári eljárásjogi törvénykönyv megkülönbözteti a tanúk, a szakértők és a tolmácsok miatt felmerült költségeket és az állam által megelőlegezett perköltségek kifizetését, ha az ügyben büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hirdetnek, valamint más ügyekben, amelyekkel eseti alapon foglalkoznak. A felek felmerült perköltségeit az alperes vagy a sértett fél viseli, az ügy tényállására vonatkozó bírósági határozattól függően.

Lap tetejeLap teteje

2. Mi a költségmentesség?

A költségmentesség a védelmi jog része. Az Alkotmány 24. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy a tárgyalás során a felek jogosultak a bíró által kiválasztott vagy kijelölt ügyvéd általi képviseletre.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 75. szakaszának (1) bekezdése értelmében a költségmentesség a következőket foglalja magában: mentességek, csökkentések biztosítása, a bírósági bélyegilleték és a bírósági bélyeg fizetése ütemezésének vagy elhalasztásának lehetővé tétele, valamint az ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd általi térítésmentes képviselet és segítségnyújtás.

A védelem jogának biztosítása a büntetőeljárás egyik alapvető szabálya. A büntető törvénykönyv 6. szakasza megállapítja, hogy a büntetőeljárás teljes időtartama alatt a védelem jogát garantálni kell a vádlott, az alperes és bármely más fél számára, valamint azt, hogy bármely fél jogosult arra, hogy az eljárás során védőügyvéd segítse.

A bírói testületek kötelesek tájékoztatni a vádlottat vagy az alperest első nyilatkozatának rögzítése előtt a jogi képviseletre való jogról, és ezt rögzíteniük kell az eljárás jegyzőkönyvében. A jogszabályban előírt feltételek mellett és esetekben a bírói testületek kötelesek a vádlott vagy az alperes számára ügyvédet kijelölni, ha az illetőnek nincs választott képviselője.

Az, hogy a védelem joga a büntetőeljárás egyik alapvető követelményévé vált, megkövetelte a jogalkotótól, hogy a védelem ügyét támogató tényállás megállapításához jogi eszközök széles körét határozza meg. Következésképpen a büntető törvénykönyv a felek számára különböző lehetőségeket biztosít arra, hogy igazolják a bíróságnak a benyújtott követelések vagy kérelmek helytállóságát, vagy arra, hogy megtámadják a tett állításokat vagy követeléseket.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárási eszközök vonatkozásában a védelem joga összetett, és a következőket foglalja magában:

  • a felek azon lehetősége, hogy védjék magukat a büntetőeljárás során;
  • a bírói testületek azon kötelezettsége, hogy (hivatalból) figyelembe kell venniük a büntetőeljárásban érintett felek számára kedvező tényeket;
  • az a lehetőség, és néha kötelezettség, hogy a büntetőügy során költségmenetességet kell biztosítani.

A védelem joga kiterjed az alperes képviseleti jogaira is. Természetéből adódóan a költségmentesség a védelem jogát is garantálja. A büntetőeljárás során a védelem jogának egyedi szempontjaira halmozottan ki lehet térni, néha azonban elképzelhető, hogy a védelem jogának bizonyos összetevője hiányzik, és így a költségmentesség alapvetően alternatív lehetőség, és csak azokban az esetekben, amelyekben jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy a védőügyvédnek a vádlottal vagy az alperessel együtt jelen kell lennie a büntetőügyeknél.

Ezért úgy ítéljük meg, hogy a költségmentesség a védelem jogának alapvető garanciáját jelenti.

Költségmentesség alatt a védőügyvéd által a felek számára büntetőügyben nyújtott - a jog területének szakértőiként biztosított magyarázatok, tanácsadás és beavatkozások révén nyújtott - támogatás értendő. Költségmentesség esetén a védőügyvéd a következtetéseket azon fél jelenlétében szövegezi, akinek az érdekeit védi. Csak ügyvédek ajánlhatnak fel költségmentességet.

Mivel ügyvédi segítséget jogi képzettséggel rendelkező személyek ajánlják fel, a szakirodalom ezt „technikai védelemnek” is nevezi.

Lap tetejeLap teteje

A felek számára büntetőügyben a költségmentesség elvileg választható lehetőség, ami azt jelenti, hogy az érdekelt felek eldönthetik, hogy kijelölnek-e ügyvédet, hogy számukra ügyvédi segítséget nyújtson, vagy sem. Vannak kivételek e szabály alól, mivel a jelenleg hatályos szabályok az ügyvédi segítség igénybevételét bizonyos esetekben kötelezővé teszik.

Költségmentesség biztosításához a tárgyalás előtt álló személy és az ügyvéd között költségmentességről szóló megállapodásnak kell létrejönnie. A tárgyalás előtt álló személy és az ügyvéd között létrejött megállapodás szerinti díj fizetését foglalja magában. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a büntető törvénykönyv 171. szakasza értelmében a költségmentesség a következő esetekben kötelező:

„(2) A költségmentesség kötelező, ha az alperes vagy a vádlott kiskorú, rehabilitációs központban vagy egészségügyi intézményben van, más üggyel kapcsolatban őrizetbe vették vagy letartóztatták, ha az adott személyt egészségügyi biztonság indokával vették őrizetbe, vagy más üggyel kapcsolatban orvosi kezelésre szorul, vagy amennyiben az ügyész vagy a bíróság úgy ítéli meg, hogy az alperes vagy a vádlott nem képes önmagát megvédeni, továbbá más, jogszabályban előírt esetekben.

(3) A költségmentesség olyan ügyekben is kötelező, amelyekben a kötelező ítélet az elkövetett bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztést vagy legalább 5 évig tartó szabadságvesztést ír elő.

(4) Abban az esetben, ha a költségmentesség kötelező, és ha a vádlott vagy az alperes nem jelölt ki ügyvédet, hivatalból kell kijelölni ügyvédet.

Lap tetejeLap teteje

(4^1) Abban az esetben, ha a költségmentesség kötelező, és ha a kijelölt védőügyvéd a büntetőtárgyalásra vagy az ítélethozatalra kitűzött napon indokolt ok nélkül nem jelenik meg, és hivatalból nem biztosítja helyettesítő jelenlétét, ez utóbbi számára biztosítva a védelem előkészítéséhez szükséges időt. Az eljárás során a tárgyalások megkezdését követően, kötelező költségmentesség esetén, amennyiben a kijelölt védőügyvéd indokolatlanul hiányzik a kitűzött napon, és nem biztosítja helyettesítő jelenlété, a bíróság hivatalból helyettesítő védőügyvédet jelöl ki, ez utóbbi számára legalább három napot biztosítva a védelem előkészítéséhez.

(5) A hivatalból kijelölt védőügyvéd megbízatása a kijelölt védőügyvéd megjelenésekor jár le.

(6) Amennyiben a védőügyvéd hiányzik az ítélethozatalról, és nincs lehetőség a 41. szakasz szerinti helyettesítő kijelölésére, a tárgyalást elhalasztják.”

3. Részesülhetek-e költségmentességben?

Bárki, aki nem tudja állni a bírósági eljárás költségeit anélkül, hogy meg ne nehezítené saját maga vagy családja fenntartását, kérelmezhet költségmentességet (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 74. szakasza).

Büntetőügyekben - kérésre - bizonyos áldozatcsoportok számára biztosított a költségmentesség, egyrészt az elkövetett bűncselekmény súlyosságától, másrészt az áldozat anyagi helyzetétől függően. (A bűncselekmények áldozatai védelmének biztosítására vonatkozó intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény).

Lap tetejeLap teteje

Költségmentességben részesülnek súlyos, erőszakos bűncselekmények (gyilkossági kísérlet, elsőfokú gyilkosság és minősített gyilkosság, súlyos testi sértés, valamint súlyos testi sértést eredményező, szándékosan elkövetett bűncselekmények), illetve más súlyos szexuális bűncselekmény (nemi erőszak, kiskorúval való közösülés, kiskorú elleni erőszakos vagy egyéb módon való szexuális visszaélés) áldozatai. Bizonyos súlyos bűncselekményeknek közvetlenül kitett áldozatok (a bűncselekmények következtében közvetlenül elhunyt áldozat házastársa, gyermekei és a vele közvetlen kapcsolatban álló személyek) költségmentességben részesülnek.

Költségmentességben részesülnek más bűncselekmények áldozatai, a bűncselekmény természetétől függetlenül, ha az áldozat valamennyi családtagjának havi jövedelme legfeljebb az arra az évre megállapított nemzeti bruttó alapbér minimális összegével egyenlő, amely évben az áldozat költségmentességet kért.

Ezen túlmenően az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló 678/2001. sz. módosított törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények áldozatai jogosultak arra, hogy a büntető eljárásban biztosított jogaik gyakorlásához szükséges költségmentességben részesüljenek a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, valamint arra, hogy az említett törvény hatálya alá tartozó bűncselekményeket elkövető személyek ellen alátámasszák kereseteiket és polgári követeléseiket.

4. Költségmentesség minden jogvitára szerezhető-e?

A jogszabályok nem tesznek különbséget a jogviták természetét illetően, tehát megállapítható, hogy bármilyen jellegű jogvitára szerezhető költségmentesség.

Lap tetejeLap teteje

5. Van-e külön eljárás rendkívüli esetekre?

Ami a költségmentességet illeti, nincs külön eljárás rendkívüli esetekre.

6. Hol szerezhető be formanyomtatvány költségmentesség igényléséhez?

A költségmentességhez nincs olyan egységes formanyomtatvány, amelyet az érdekelt félnek kötelezően kellene használnia. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabályokban előírt részletes információkat, és eleget kell tennie az igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelmekre jellemző tartalmi és formai követelményeknek. E követelményeken kívül a költségmentesség iránti kérelemnek bizonyos egyedi részleteket is kell tartalmaznia. Írásban kell benyújtani a bírósághoz, és tartalmaznia kell azt az ügyet, amelyre vonatkozik, valamint a kérelmező pénzügyi helyzetét (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 76. szakasza).

7. Milyen iratokat kell csatolnom költségmentesség iránti kérelmemhez?

A költségmentesség iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelmének és pénzügyi kötelezettségvállalásainak írásbeli bizonyítékát.

8. Hol kell nyilvántartásba vétetnem a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség iránti kérelmet a kérelem helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani, és ott kell nyilvántartásba vetetni.

9. Hogyan kapok tájékoztatást arról, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre vagy sem?

A bíróság megvizsgálja a kérelmet, a felektől magyarázatot vagy bizonyítékokat, illetve a helyi hatóságoktól – szükség esetén – tájékoztatást kér, és zártkörű tanácskozás nélkül hoz határozatot (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 78. szakaszának első alszakasza).

Lap tetejeLap teteje

A költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó végleges határozat, illetve a jóváhagyott költségmentesség bíróság általi felülvizsgálata nem képezi fellebbezés tárgyát (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 78. szakaszának első alszakasza).

Az ellenérdekű fél azonban benyújthat bizonyítékot a bírósághoz azon személy tényleges helyzetére vonatkozóan, akinek a kérelmét valamikor jóváhagyták, a megítélt költségmentesség azonban semmilyen felülvizsgálat során nem függeszthető fel (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 78. szakaszának második alszakasza).

10. Mi a teendőm, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az e kérdőív 6-8. kérdéseire adott válaszoknak megfelelően kell eljárnia.

11. Ha jogosult vagyok költségmentességre, ki választja ki az ügyvédemet?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 75. szakaszának (1) és (2) bekezdése értelmében a védőügyvédet és a jogi tanácsadást az ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd térítésmentesen biztosítja.

A jogi szakma szervezéséről és gyakorlásáról szóló, 51/1995. sz. módosított törvény 68-69. szakasza értelmében: „Az ügyvédi kamara minden olyan esetben költségmentességet biztosít, amikor a bíróságok, az ügyészség vagy a helyi hatóságok hivatalból, illetve kérésre kötelesek védőügyvédet biztosítani, mégpedig minden olyan esetben, amelyekben e testületek megítélése szerint az érintett személyek nyilvánvalóan nem képesek a díj megfizetésére.

Lap tetejeLap teteje

Kivételes esetekben, amennyiben a költségmentességre szoruló személy jogai késedelem folytán sérülnek, az ügyvédi kamara elnöke jóváhagyhatja a térítésmentes segítségnyújtás engedélyezését.

Az ügyvédi kamara a költségmentességet nyújtó valamennyi megyei bíróságon szervez jogi segítségre irányuló szolgáltatásokat, továbbá a helyi bűnüldözési szerveknél, amelyeknél az ügyvédi kamara által kijelölt, és a kamara valamely tagjának irányítása alatt álló állandó ügyvéd biztosít”.

12. Ha jogosult vagyok költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalásom minden költségét?

Azon perköltségek kategóriáit, amelyek alól a költségmentesség kedvezményezettje mentesül, valamint a költségmentesség formáit a bíróság állapítja meg.

Amennyiben a költségmentességet a bíróságok vagy az ügyészségek kérésére hivatalból biztosítják, a díjakat az Igazságügyi Minisztérium (Ministerul Justiţiei) fizeti. Amennyiben a költségmentességet a helyi hatóságok kérésére hivatalból biztosítják, a díjakat ők fizetik.

13. Ha részleges költségmentességre vagyok jogosult, ki fizeti a többi költséget?

Részleges költségmentesség biztosítása esetén a polgári eljárásjogi törvénykönyv vagy a büntető törvénykönyv perköltségekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a kérdéses ügytől függően.

14. Ha jogosult vagyok költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalást követő valamennyi esetleges felülvizsgálat költségét?

Bár a jogszabályok kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak, bárki, aki jogosult költségmentességre, az eljárás teljes időtartama alatt igénybe veheti (a végső határozat meghozataláig, azaz az összes fellebbezési lehetőség kimerüléséig).

15. Ha jogosult vagyok költségmentességre, visszavonható-e a tárgyalás lezárása előtt (vagy akár azt követően is)?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 70. szakasza értelmében „amennyiben a bíróság meggyőződik arról, hogy a költségmentesség iránti kérelmet rosszhiszeműen nyújtották be, az igazság feltárását követően felülvizsgálhatja a jóváhagyott költségmentességet, és a felet a mentességének megfelelő összeggel megegyező bírsággal sújthatja. A 80”. szakasz értelmében a segítségnyújtáshoz való jog az adott fél halálakor vagy anyagi helyzetének javulását követően megszűnik.

16. Ha nem szerzek jogosultságot költségmentességre, fellebbezhetek-e a határozat ellen?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 70. szakaszának harmadik alszakasza értelmében a költségmentesség iránti kérelemre vagy a jóváhagyott költségmentesség felülvizsgálatára vonatkozóan a bíróság végső határozata nem képezheti fellebbezési eljárás tárgyát.

További információk

Hasznos linkek:

Baroul Bucureşti (Bukaresti Ügyvédi Kamara), http://www.baroul-bucuresti.ro/ română.

Uniunea Naţională a Barourilor din România (Román Országos Ügyvédi Kamara), http://www.uar.ro/ română.

« Jogsegély - Általános információk | Románia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság