Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Portugália

Utolsó frissítés: 25-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen költségekkel jár egy bírósági eljárás és ezeket rendszerint kinek kell viselnie? 1.
2. Mi a jogvédelem? 2.
3. Ki részesülhet jogvédelemben? 3.
4. Elnyerhető-e jogvédelem minden fajtájú jogvitára vagy perre? 4.
5. Létezik-e bármiféle külön eljárás sürgős esetekre? 5.
6. Hol szerezhető be formanyomtatvány jogi segítségnyújtáshoz? 6.
7. Milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni? 7.
8. Hova kell benyújtanom a kérelmet? 8.
9. Hogyan tájékoztatnak, hogy megkapom-e a jogi segítségnyújtást? 9.
10. Ha megkapom a jogi segítségnyújtást, mi a teendőm? 10.
11. Ha megkapom a jogi segítségnyújtást, ki jelöli ki az ügyvédet? 11.
12. Ha megkapom a költségmentességet, ez fedezi az eljárás minden költségét? 12.
13. Ha részleges jogi segítségnyújtást kapok, ki fizeti a fennmaradó részt? 13.
14. Ha fellebbezni kívánok az ítélet ellen, a megadott jogi segítségnyújtás kiterjed az ilyen fellebbezésre is? 14.
15. Megvonható-e a már megadott jogi segítségnyújtás az eljárás befejeződése előtt? 15.
16. Ha nem kapom meg a jogi segítségnyújtást, fellebbezhetek-e a határozat ellen? 16.

 

1. Milyen költségekkel jár egy bírósági eljárás és ezeket rendszerint kinek kell viselnie?

A bírósági eljárás költségei a költségek megfizetéséhez és a jogi képviselő (tárgyaló ügyvéd, tárgyaló ügyvéd gyakornok vagy ügyvéd) munkadíjához kapcsolódnak;

  1. A költségekbe beletartoznak a bírósági illetékek és díjak;
  2. A bírósági illetékek fedezik az igazságszolgáltatásért mint közszolgáltatásért a bíróságot igénybe vevőknek fizetendő díjakat; ennek összege a pénzben kifejezett perérték alapján meghatározott skála szerint kerül meghatározásra; fellebbezés esetén a pervesztes fél fizeti a költségeket; az esetleges költségeket külön terhelik ki, de ezek is a kereset értékétől függenek;
  3. A díjak fedezik a bíróság által megelőlegezett költségek visszafizetését, a bíróság által hivatalból nem megadott igazolásokért más szervezetnek teljesített fizetéseket, a bíróság által bekért iratok, szakvélemények, rajzok, egyéb okirati bizonyítékok és szolgáltatások költségét, az eljárásban résztvevőknek teljesített kifizetéseket, beleértve a jogszabályban meghatározott illetékeket, utazási költségeket, költségtérítéseket, posta-, telefon-, távirat-, telefax-, fénymásolási költségek megtérítését, a bizonyítékok rögzítéséhez szükséges elektronikus adathordozó beszerzési költségének megtérítését, és a pernyertes fél költségeinek megtérítését, beleértve az ügyvédi munkadíjakat is;
  4. A jogi képviselők munkadíját a bíróság határozza meg, amelynek e célból kellően figyelembe kell vennie az időráfordítást, az ügy bonyolultságát, a nyújtott szolgáltatás jelentőségét, az érdekelt felek vagyoni helyzetét, a pereskedés révén elért eredményt, és a hasonló ügyekben az adott bírósági kerületben megállapított összegeket;
  5. A költségek megfizetésének felelőssége a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntésén alapul, azokat a pervesztes fél, vagy pedig az eljárásból hasznot húzó fél fizeti;
  6. Egyes eljárások jogszabály erejénél fogva költségmentesek, akárcsak az eljárásban részt vevő egyes felek;
  7. A végleges bírósági illetékeket polgári eljárásokban az ügy lezárásakor állapítják meg; ezért azokat részletekben kell megfizetni, egynegyedüket a kérelem vagy a kereset, a védekezés vagy a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni; a keresetek többségében a kezdeti illetékkel megegyező illetéket kell fizetni a végső tárgyalás kitűzéséről szóló értesítést követően;
  8. A pernyertes fél által kezdeti bírósági illetékre, illetve arra később fizetett összegeket megfizetik számára a költségek fedezésére megelőlegezett összegekkel együtt.

2. Mi a jogvédelem?

A jogvédelem alkotmányosan és jogszabályilag biztosított rendszer annak biztosítására, hogy társadalmi vagy kulturális helyzete vagy pénzügyi források hiánya miatt senki ne tapasztaljon nehézségeket vagy ne legyen akadályozott a tájékozódásban, jogainak gyakorlásában vagy védelmében.

Ennek két fajtája létezik:

a.Jogi információk, amely az egyént megillető jogokról és a jogrendszerről történő tájékoztatásra törekszik, e jogok megfelelő gyakorlása és a jogszabályban megállapított kötelezettség teljesítése érdekében, különösen a bíróságokhoz és bírósági szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások fokozatos megteremtésével, és;
b.Jogvédelem, amely a következőket foglalja magában:
b.1.Jogi tanácsadás, ügyvédi irodákon keresztül, ami az ország egész területét le kívánja fedni és amelynek keretében a polgárok ingyenes jogi tanácsért felkereshetik a jogász szakembereket. A jogi tanácsadás kiterjedhet bíróságon kívüli lépések megtételére, vagy a megegyezés informális módozataira;
b.2.Jogi segítségnyújtás, ami a következő formákat ölti:
b.2.1.Teljes vagy részleges mentesítés a bírósági illetékek és az eljárás egyéb díjai alól;
b.2.2.A bírósági illetékek és az eljárás egyéb díjai megfizetésének elhalasztása;
b.2.3.Jogi képviselő kijelölése és munkadíjának fizetése, vagy másodlagosan a kérelmező által választott ügyvéd munkadíjának megfizetése.

Ez utóbbi fajtát az első kettő bármelyikével együttesen is meg lehet adni.

Lap tetejeLap teteje

3. Ki részesülhet jogvédelemben?

A jogvédelem (jogi tanácsadás és segítségnyújtás) kedvezményezettjei a következők:

  • portugál és európai uniós polgárok, akik nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel a jogi képviselő munkadíjának és a bírósági eljárás szokásos költségeinek teljes egészében vagy részben történő megfizetésére;
  • a Portugáliában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldiek és hontalanok;
  • a Portugáliában lakóhellyel nem rendelkező külföldiek annyiban, amilyen mértékben a portugál állampolgárok jogi segítségnyújtásban részesülnek az adott állam jogszabályai szerint;
  • jogi személyek és társaságok, feltéve, hogy nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel a jogász szakemberek munkadíjának és a bírósági eljárás szokásos költségeinek teljes egészében vagy részben történő megfizetésére;
  • társaságok és magánvállalkozók az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos ügyekben, és korlátolt felelősségű egyedi szervezetek, ha a bírósági illetékek és az eljáráshoz kapcsolódó egyéb költségek becsült pénzügyi lehetőségeiket meghaladó összeget tesznek ki, különösen az árbevételükhöz, alaptőkéjükhöz vagy törzstőkéjükhöz és az alkalmazottak számához viszonyítva.

4. Elnyerhető-e jogvédelem minden fajtájú jogvitára vagy perre?

Jogvédelem adható bármilyen fajtájú jogvita vagy per rendezésére, és a jogi segítségnyújtás nem függ az indítandó vagy már megindított kereset előzetes értékelésétől vagy összetettségétől, annak érdemétől vagy az eljárás fajtájától.

Lap tetejeLap teteje

5. Létezik-e bármiféle külön eljárás sürgős esetekre?

Nincsen semmiféle külön eljárás sürgős esetekre.

Helyénvaló azonban az alábbiakat megjegyezni:

  • Az érdekelt fél mindig - különösen sürgős esetben - fordulhat ügyével tárgyaló ügyvédhez, tárgyaló ügyvéd gyakornokhoz vagy ügyvédhez, akik az eljárásra alkalmazandó sajátos szabályoknak megfelelően intézkednek a jogi segítségnyújtás iránti kérelem ügyében;
  • Ha a folyamatban lévő ügyben előterjesztett jogi segítségnyújtás iránti kérelem esetén a kérelmező jogi képviselőt kíván megbízni, a határidők félbeszakadnak az azt bizonyító irat becsatolásával, hogy a jogi segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtották a szociális biztonsági hivatalnál;
  • A közigazgatási eljárás befejezésére és a jogi segítségnyújtás iránti kérelem tárgyában történő döntéshozatalra 30 napos határidő vonatkozik. Ha ez a határidő úgy telik el, hogy döntés nem születik, az engedélykérelmet hallgatólagosan megadottnak kell tekinteni.

6. Hol szerezhető be formanyomtatvány jogi segítségnyújtáshoz?

A jogi segítségnyújtásra vonatkozó, ingyenes formanyomtatványok a következő helyeken szerezhetők be:

  • Nyomtatott formában a szociális biztonsági hivatal ügyfélszolgálatain.
  • Elektronikus formában az internetes oldalról English - português.

7. Milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni?

Az elégtelen pénzügyi források igazolása, amely bármilyen megfelelő formában benyújtható. Ezért minden olyan iratot csatolni lehet a kérelemhez, amely annak igazolására szolgál, hogy a kérelmező nem rendelkezik megfelelő pénzügyi forrásokkal a bírósági eljárás szokásos költségeinek egészben vagy részben történő fedezésére.

Lap tetejeLap teteje

8. Hova kell benyújtanom a kérelmet?

A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet a szociális biztonsági hivatal bármelyik ügyfélszolgálatán be lehet nyújtani, az alábbi módok bármelyikén:

  • személyesen;
  • faxon;
  • levélben;
  • elektronikus levélben (egyelőre még nem elérhető).

9. Hogyan tájékoztatnak, hogy megkapom-e a jogi segítségnyújtást?

A jogi segítségnyújtás iránti kérelemre vonatkozó végső határozatról az üggyel foglalkozó szociális biztonsági hivatal írásban értesíti a kérelmezőt.

Ha ilyen értesítés 30 napon belül nem érkezik, a jogi segítségnyújtást hallgatólagosan megadottnak kell tekinteni.

Ez utóbbi esetben, elővigyázatosságból (mivel lehetséges, hogy a határidőt felfüggesztették, vagy az értesítést az említett 30 napos határidő elteltét követően postázták) indokolt lehet a bírósági eljárás megindítása előtt tájékozódni a szociális biztonsági hivatalnál a jogi segítségnyújtás iránti kérelem állásáról.

10. Ha megkapom a jogi segítségnyújtást, mi a teendőm?

Ha a jogi segítségnyújtási igazolvány kiterjed a jogi képviselő kijelölésére is, a határozatról értesítik az Ügyvédi Kamarák Szövetségét vagy az Ügyvédek Társulását, amelynek az említett értesítés napjától számítva10 napos határidő áll rendelkezésére a jogi képviselő kijelölésére.

A kijelölésről értesítik a kérelmezőt és a kijelölt jogi képviselőt, és ha a kérelmet folyamatban lévő ügyben terjesztették elő, ez az értesítés a jogszabályi határidők újrakezdődéséről szóló értesítésként is szolgál.

Lap tetejeLap teteje

A jogi képviselőt kijelölő határozatról szóló értesítés megadja a kérelmezőnek a jogi képviselő nevét és irodájának címét, az utóbbi számára a jogi tanácsadási kötelezettség előírásával.

A kérelmezőnek haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a kijelölt jogi képviselővel, aki ellátja őt a szükséges információkkal.

Ha a jogi segítségnyújtási igazolvány csak a bírósági illetékek és egyéb díjak alóli teljes vagy részleges mentesítésére, vagy megfizetésük elhalasztására vonatkozik, a kérelmezőnek okiratot kell becsatolnia arról, hogy az említett jogi segítségnyújtást megkapta.

11. Ha megkapom a jogi segítségnyújtást, ki jelöli ki az ügyvédet?

Azokban az esetekben, ha kérték a jogi képviselő kijelölését és annak helyt adtak, az Ügyvédi Kamarák Szövetsége vagy az Ügyvédek Társulása választja és jelöli ki a jogi képviselőt, kivéve, ha az érdekelt fél ezt már megtette.

12. Ha megkapom a költségmentességet, ez fedezi az eljárás minden költségét?

Ha a megadott jogi segítségnyújtás fajtája fedezi a bírósági illetékek és díjak, valamint a jogi képviselő munkadíjának megfizetése alóli teljes mentesítést, a jogi segítségnyújtási igazolvány fedezi a bírósági eljárás minden költségét.

13. Ha részleges jogi segítségnyújtást kapok, ki fizeti a fennmaradó részt?

A jogi segítségnyújtás által nem fedezett minden díjat a kérelmező fizet.

14. Ha fellebbezni kívánok az ítélet ellen, a megadott jogi segítségnyújtás kiterjed az ilyen fellebbezésre is?

A jogi segítségnyújtás tovább folytatódik a fellebbezés alkalmazásában is, függetlenül az ügy érdemében hozott bármely határozattól.

15. Megvonható-e a már megadott jogi segítségnyújtás az eljárás befejeződése előtt?

A már megadott jogi segítségnyújtás az eljárás befejeződése előtt az alábbi esetekben vonható meg:

  1. Ha a kérelmező megfelelő pénzügyi forrásokra tesz szert a jogi segítségnyújtás mellőzéséhez;
  2. Ha új iratokkal bizonyítják, hogy a jogi segítségnyújtásra alapot adó okok már nem állnak fenn;
  3. Ha a jogi segítségnyújtás megadásának alapjául szolgáló iratokat res judicata (ítélt dolog) határozattal hamisnak nyilvánították.

16. Ha nem kapom meg a jogi segítségnyújtást, fellebbezhetek-e a határozat ellen?

A jogi segítségnyújtásról szóló határozatot nem lehet sem megtámadni, sem megfellebbezni, de a kérelmet elbíráló szociális biztonsági hivatalhoz küldendő kérelemmel bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.

A szociális biztonsági szolgálat fekvése szerinti kerületi bíróság illetékes a végső döntés meghozatalában, vagy ha a kérelmet folyamatban lévő perben terjesztették elő, az a bíróság, amelyik előtt a per folyik.

További információk

  1. A portugál jogi segítségnyújtási rendszerről további részletek elérhetők a következő címen:

    Direcçăo Geral da Administraçăo Extrajudicial

    Rua de Alcolena n ş 1

    P - 1400-004 Lisbon

    Telefon: 351 213041340

    Fax: 351 213041349

    www.dgae.mj.pt português

    correio@dgae.mj.pt

  2. A következő jogszabályok különösen az igazságszolgáltatáshoz és a bíróságokhoz való jogra vonatkoznak:
    • A Portugál Köztársaság Alkotmányának  20. cikke português;
    • A 30-E/2000 sz., december 20-i törvény (ami módosítja az igazságszolgáltatáshoz és a bíróságokhoz való jog rendszerét, és kijelöli a szociális biztonsági hivatalt a jogi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálására);
    • A 2002. február 19-i, 150/2002 irányelv (az országban jogi segítséget nyújtó jogi képviselők munkadíjának jegyzékéről)
    • A november 26-i 224-A/96 törvényerejű rendelet português, (a jogi költségekről szóló törvénykönyv jóváhagyásáról).

« Jogsegély - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 25-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság