Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Lengyelország

Utolsó frissítés: 21-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyenek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat? 1.
2. Mit jelent a jogi segítségnyújtás? 2.
3. Igénybe vehető-e jogi segítségnyújtás? 3.
4. Igénybe vehető-e a jogi segítségnyújtás valamennyi vitánál? 4.
5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére? 5.
6. Hol szerezhető be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem nyomtatványa? 6.
7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez? 7.
8. Hol nyújtható be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem? 8.
9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy egy személy jogosult-e jogi segítségnyújtásra? 9.
10. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni? 10.
11. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet? 11.
12. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét? 12.
13. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket? 13.
14. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően? 14.
15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)? 15.
16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni? 16.

 

1. Milyenek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat?

A jogi eljárás költségei a bírósági költségek és az ügyvédi díjak (ha a felet ügyvéd képviseli az ügyben). Ha a fél a bírósági költségek vonatkozásában teljes vagy részleges jogsegélyben részesül, ügyvéd kirendelését is kérheti, akinek díjazását az állam fizeti.

A bírósági költségek a bírósági illetékből és a bíróságon felmerülő költségekből állnak.

Bírósági illeték a bejelentési díj és a jogi díjak.

A bíróságon felmerülő költségek az alábbiak:

  • a bíróság által a bíróság előtti személyes megjelenésre kötelezett fél utazási költségei,
  • tanú utazási és szállásköltsége, valamint a bíróság előtti megjelenése miatt kieső jövedelme,
  • szakértő tanú, fordító és a feltételesen szabadságra bocsátott személyek felügyeletével megbízott rendőrtiszt díjazása és költségei,
  • más személyek és intézmények díjazása és költségei;
  • más bizonyítékok felvételének költsége,
  • állatok és dolgok szállítási és tartási költsége,
  • hirdetési költség,
  • letétkezelési költség,
  • a feltételesen szabadságra bocsátott személyek felügyeletével foglalkozó rendőrtisztek környezettanulmányának egyszeri díja.

A bírósági költségek vonatozásában teljes körű vagy részleges jogsegély szerezhető. Ha a személy a bírósági költségek vonatkozásában részleges jogsegélyben részesült, a fennmaradó részt saját maga köteles fizetni.

Lap tetejeLap teteje

Fontos azonban, hogy a jogsegélyről szóló határozat nem mentesíti a pervesztes felet a pernyertes fél részéről felmerült eljárási költségek visszafizetése alól.

2. Mit jelent a jogi segítségnyújtás?

A jogsegélyt a Polgári perrendtartás és az uniós tagállamok bíróságain polgári ügyekre vonatkozó bírósági költségekről szóló törvény szabályozza.

A jogsegély nyújtásának két fő módja:

  1. hozzájárulás a bírósági költségekhez,
  2. hozzájárulás az ügyvédi díjhoz.

3. Igénybe vehető-e jogi segítségnyújtás?

A jogsegélyt lengyel állampolgárok, valamennyi uniós tagállam polgárai és minden olyan természetes személy igényelheti, aki valamelyik európai uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkezik. Természetes személy akkor részesülhet jogsegélyben, ha saját vagy családja fenntartása költségeinek sérelme nélkül nem tudja viselni a jogi eljárás költségeit. Jogi személy akkor részesülhet jogsegélyben, ha nem rendelkezik forrással az eljárás fedezésére. Mindezen feltételek teljesülése esetén a bíróság úgy dönthet, hogy a kérelmező jogsegélyre jogosult.

Egyes csoportok automatikusan mentesülnek mindenfajta bírósági költség viselése alól. E személyek kérelme az alábbiakra irányul:

  1. apaság elismerése és kapcsolódó követelések
  2. tartás
  3. fogyasztói megállapodások tisztességtelen feltételei.

Ugyanígy mindenfajta bírósági költség alóli mentesség a foglalkoztatási és a társadalmi juttatásokkal (pl. nyugdíj) kapcsolatos ügyekre is vonatkozik.

Lap tetejeLap teteje

4. Igénybe vehető-e a jogi segítségnyújtás valamennyi vitánál?

Jogsegély szerezhető valamennyi polgári ügyben, ideértve a következőket: családjogi ügyek, foglalkoztatási és szociális ügyek.

5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?

A tárgyaláson lehetőség van szóbeli kérelemben folyamodni jogsegélyért, azaz nem szükséges az ügy elindítása előtt hivatalos kérelmet benyújtani, és a jogerős ítéletig várni a határozatra.

6. Hol szerezhető be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem nyomtatványa?

A jogsegély formanyomtatványa minden regionális vagy kerületi bíróságon beszerezhető. A jogsegélyre vonatkozóan nincs hivatalos formanyomtatvány. A kérelmet írásban kell beterjeszteni. Azonban a kérelemhez csatolandó nyilatkozatokra vonatkozóan egyedi formanyomtatványok léteznek (ld. 7. pont).

7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?

A jogsegély-kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát családjáról, pénzügyi helyzetéről, vagyonáról és jövedelemforrásairól. A kérelemhez csatolni kell továbbá a fenti információkat, valamint a kérelmező állampolgárságát és szokásos tartózkodási helyét igazoló okiratokat, továbbá ha a kérelmező nem európai uniós tagállam polgára, az arról szóló bizonyító okiratokat, hogy valamelyik uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

8. Hol nyújtható be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem?

Folyamatban lévő eljárás esetén, vagy ha az ügy eljárás indítását kívánja meg, a jogsegély-kérelmet a bíróságon kell benyújtani. Ha a kérelmező nem rendelkezik állandó lakóhellyel Lengyelországban, az állandó lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatóságán vagy a lengyel Igazságügyi Minisztériumon keresztül nyújthat be kérelmet. Az Igazságügyi Minisztérium továbbítja a kérelmet az illetékes bíróságra.

9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy egy személy jogosult-e jogi segítségnyújtásra?

A jogsegély keretében nyújtott segítségről a kérelem benyújtásának helye szerinti bíróságon szerezhető be tájékoztatás. A bíróság elbírálja a kérelmet, és döntését megküldi a kérelmező részére.

10. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?

Ha a kérelmező csupán a jogsegély kritériumainak felel meg, a kérelmet a 7. pontban említett nyilatkozatokkal együtt be kell nyújtania arra a bíróságra, ahol az eljárás folyamatban van.

Azokban az ügyekben, ahol a jogsegély az ügyvédi díjat is magában foglalja, a helyi ügyvédi kamara jelöli ki az ügyvédet, aki képviseli a kérelmezőt az ügyben. A kérelmezőnek kétség esetén kapcsolatba kell lépnie ügyvédjével.

Lap tetejeLap teteje

11. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?

Az ügyvédet a helyi ügyvédi kamara rendeli ki az adott eljárásra. A kérelmezőnek van lehetősége a kirendelt ügyvéd megváltoztatására, de csak akkor, ha azt a körülmények indokolják. Súlyos indok fennállása esetén az ügyvéd is visszautasíthatja az ügyet.

Fontos azonban az, hogy a bíróság kizárólag akkor ítéli meg a jogsegélyt az ügyvédi díjazás vonatkozásában, ha úgy véli, a kérelmezőnek az adott ügyben jogi képviseletre van szüksége.

12. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?

Segítségnyújtás az alábbiak vonatkozásában lehetséges:

  • bírósági költségek,
  • ügyvédi díjazás – ha a felet ügyvéd képviseli az ügyben.

Jogsegély mindkét említett területen megítélhető, tehát a kérelmezőnek semmit sem kell fizetnie, kivéve, ha elveszti a pert, mivel ebben az esetben meg kell fizetnie a pernyertes félnek az ő részéről felmerült eljárási költségeket.

13. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?

A részleges jogsegélyre való jogosultság esetén a fennmaradó költségeket a kérelmező fizeti.

14. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően?

Ha a jogsegélyt az első fokú bíróság megítéli, az a fellebbviteli és a végrehajtási eljárásra is automatikusan kiterjed. A kizárólag az első fokú eljárás költségeire kiterjedő részleges jogsegély esetén azonban a kérelmező új kérelmet nyújthat be.

Lap tetejeLap teteje

15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)?

A bírósági költségekhez és az ügyvéd díjazásához nyújtott hozzájárulás visszavonható, ha olyan körülmények alapján ítélték meg, amelyek nem álltak fenn vagy a jogsegély odaítélését követően megszűntek.

A fent említett esetekben a kérelmező köteles valamennyi bírósági költséget és ügyvédi díjat visszafizetni. Kivétel áll fenn azonban a második esettel kapcsolatban; ilyenkor a kérelmező csak részlegesen, a helyzetében bekövetkezett változással arányosan köteles visszafizetni a költségeket.

E szabályok nem érvényesek arra a helyzetre, amikor a jogsegélyt azért vonták vissza, mert a követelés vagy az ellenkérelem túlzott volt.

16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni?

A jogsegély elutasításáról vagy visszavonásáról szóló határozat ellen panasz nyújtható be. A panaszt a felsőbb bíróságnak kell címezni, nem pedig a jogsegély elutasításáról szóló határozatot hozó bíróságnak, az utóbbi bíróságon kell azonban benyújtani azt. Az igény benyújtására megszabott határidő egy hét, amely a jogsegélyről szóló bírósági határozatnak a kérelmező részére történő tényleges kézbesítésétől számítandó. Ha a kérelmező nem kérte a jogsegélyről szóló határozat kézbesítését, az igény benyújtására megszabott határidőt a bírósági határozat kihirdetésének napjától számítják. Ha a jogsegély elutasításáról szóló határozatot zárt ülésen hozták meg, a döntést automatikusan megküldik a kérelmező részére, tehát az igény benyújtására megszabott határidő a kézbesítés napján kezdődik.

További információk

Az ombudsman honlapja

« Jogsegély - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 21-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság