Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Lettország

Utolsó frissítés: 15-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a jogsegély? 1.
2. Igénybe vehető-e a jogsegély? 2.
3. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál? 3.
4. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére? 4.
5. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa? 5.
6. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez? 6.
7. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem? 7.
8. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre? 8.
9. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni? 9.
10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet? 10.
11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét? 11.
12. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket? 12.
13. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően? 13.
14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)? 14.
15. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni? 15.

 

1. Mit jelent a jogsegély?

Az Állami Jogsegélytörvény célja a természetes személyek méltányos jogi védelmét biztosító jogainak államilag garantált pénzügyi segítségnyújtással történő biztosítása jogsegély igénybevételére. A jogsegély számszerűsítése órákban és meghatározott tevékenységekre vonatkozóan – konzultációk, okiratok előkészítése és bíróság előtti képviselet – történik.

Az állami jogsegély nyújtására vonatkozó eljárást az Állami Jogsegélytörvény, a jogsegély formáiról, az órák számának felső határáról, a jogsegély díjáról és eljárásairól szóló, 2006. november 6-i 920. kormányrendelet, valamint a személyeknek a személyes körülményeik, vagyoni helyzetük és jövedelemszintjük tekintetbe vételével megállapított állami jogsegélyre való jogosultságáról szóló, 2006. július 4-i 558. kormányrendelet állapítja meg.

Az állam polgári, közigazgatási és büntetőügyekben ingyenes jogsegélyt nyújthat.

2. Igénybe vehető-e a jogsegély?

Az állam által garantált pénzügyi támogatás segítséget nyújt a személyeknek abban, hogy teljes körűen élhessenek jogaikkal a jogviták során.

Az állam eseti alapon rendelkezik a jogsegélyről, és viseli annak az alábbiakra kiterjedő költségeit:

  • legfeljebb három óra konzultáció;
  • legfeljebb három eljárási okirat elkészítése;
  • legfeljebb 40 óra bíróság előtti képviselet.

Az állam nem fedezi azokat a költségeket, amelyeket bírósági döntéshozatal értelmében a személynek kell viselnie.

Lap tetejeLap teteje

3. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál?

A Jogsegély Iroda a jogsegély polgári és közigazgatási ügyekben – és az áldozat vonatkozásában büntetőügyekben is – történő nyújtásáról hoz határozatokat a személy állami jogsegély iránti kérelme alapján. A büntetőügyben gyanúsított, vádolt vagy letartóztatott személy az eljárást lefolytató hatósághoz (rendőrség, bíróság vagy az ügyész) intézett kérelmében igényelheti a Jogsegély Iroda által fizetett jogi képviseletet.

4. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?

Amennyiben lehetséges, az állami jogsegély megadásáról vagy elutasításáról szóló határozatot – figyelemmel a kérelmező által megjelölt sürgősségi körülményekre – a jogsegély iránti kérelem kézhezvételétől számított két héten belül kell meghozni, amelynek alapján a Jogsegély Iroda kirendel egy személyt a jogsegély nyújtására.

5. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa?

Az állami jogsegély iránti kérelem formanyomtatványai személyesen beszerezhetők a Jogsegély Irodánál a Brīvības gatve 214, Riga címen, vagy a Jogsegély Iroda www.jpa.gov.lv latviešu valoda honlapján, illetve annál a helyhatóságnál, amelynek közigazgatási területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?

A jogsegélyt kérelmező személynek kitöltött jogsegély iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt kell benyújtania a formanyomtatványon megadott adatokat igazoló okiratok másolataival együtt (a kérelmező jövedelemigazolása, valamint a vita természetével és előrehaladásával kapcsolatos információk).

7. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem?

A kérelmezőnek az állami jogsegély odaítéléséhez állami jogsegély iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt kell kitöltenie, és személyesen vagy postai úton kell azt benyújtania a Jogsegély Irodához.

8. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre?

A Jogsegély Iroda a személy jogsegély iránti kérelmének értékelése alapján határoz az állami jogsegély megadásáról vagy elutasításáról. A határozatot levélben megküldik a kérelmező által megadott címre vagy személyesen kézbesítik a kérelmező részére.

9. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?

Az állami jogsegély megadásáról szóló határozatot követően kirendelik a jogsegélyt nyújtó személyt, a kérelmezőt pedig levélben értesítik a megítélt jogsegély hatályát meghatározó, valamint a jogsegélyt nyújtó személy teljes nevét, hivatali címét és az első találkozó időpontját tartalmazó határozat meghozataláról. A jogsegélyhez a kérelmezőnek be kell tartania a jogsegély nyújtására kirendelt személlyel való találkozónak az értesítő levélben meghatározott időpontját.

Lap tetejeLap teteje

10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?

A Jogsegély Iroda a jogsegély-nyújtás biztosítása érdekében szerződést köt a jogsegélynyújtásra képesítéssel rendelkező személyekkel. A jogsegélynyújtásról szóló határozat meghozatalát követően a Jogsegély Iroda tisztviselői felveszik a kapcsolatot egy jogsegélynyújtással foglalkozó személlyel, és megállapodnak a kérdéses ügyben történő jogsegélynyújtásról.

11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?

A jogsegély formáját és mértékét Lettországban az Állami Jogsegélytörvény, valamint a jogsegély formáiról, az órák számának felső határáról, a jogsegély díjáról és eljárásairól szóló, 2006. november 6-i 920. kormányrendelet állapítja meg.

Az állam biztosítja és fizeti a jogsegély költségeit, amelyek minden közigazgatási vagy polgári ügyben, illetve az áldozat vonatkozásában büntetőügyben is a következők fedezésére szolgálnak:

  1. legfeljebb három óra konzultáció;
  2. legfeljebb három eljárási okirat elkészítése;
  3. legfeljebb 40 óra bíróság előtti képviselet.

A határokon átnyúló polgári vitákban a fenti szolgáltatásokon kívül a kérelmező tolmács szolgáltatásaira, valamint az ügy elbírálásához szükséges, a bíróság vagy illetékes hatóság által kért és a jogsegély kedvezményezettje által benyújtott okiratok fordítására is jogosult; az ilyen jogvitákban a jogsegély a személy számára jogszabályban vagy a bíróság által kötelezően előírt bíróság előtti megjelenéssel kapcsolatos költségeket is fedezi, amennyiben úgy döntöttek, hogy a személy tanúvallomása más módon nem vehető fel.

Lap tetejeLap teteje

A büntetőeljárásban az állam a tárgyalást megelőző szakban és a bírósági szakban is biztosít jogsegélyt, amennyiben ezt az ügyet lefolytató hatóság kéri.

Az állam nem fedezi azokat a költségeket, amelyeket a bírósági döntéshozatal értelmében a személynek kell viselnie.

12. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?

Lettországban részleges jogsegély nem létezik. A jogsegélyt vagy teljes egészében megadják vagy megtagadják.

13. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően?

Az Állami Jogsegélytörvény szerint mindhárom fokú bíróságon - a kerületi (települési) bíróságokon mint első fokú bíróságokon, a regionális bíróságokon mint fellebbviteli bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon mint semmítőszéken - egyaránt nyújtanak jogsegélyt, az Állami Jogsegélytörvényben, valamint a jogsegély formáiról, az órák számának felső határáról, a jogsegély díjáról és eljárásairól szóló 2006. november 6-i 920. kormányrendeletben előírt mértékig (ld. a 2. kérdést).

Az Állami Jogsegélytörvény 27. szakasza szerint ugyanaz a személy ugyanazon tárggyal kapcsolatos ügyben, ugyanazon az alapon nem nyújthat be második jogsegély-kérelmet, ha a regionális közigazgatási bíróság az előző kérelmet elutasította. Az ugyanazon tárggyal kapcsolatos ügyben, ugyanazon az alapon benyújtott ismételt jogsegély-kérelem kizárólag akkor megengedhető, amennyiben a kérelmező személyes körülményei, vagyoni helyzete vagy jövedelme jelentősen megváltozott. Amennyiben megállapították, hogy ugyanazon tárggyal kapcsolatos ügyben, ugyanazon az alapon nyújtottak be jogsegély iránti kérelmet, a Jogsegély Iroda nem értékeli a kérelmet, és visszaküldi azt a kérelmezőnek.

14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)? 

Az állami jogsegély nyújtása leállítható, ha az ügy körülményei, az ügyben hozott döntések vagy a jogsegélyt nyújtó személy nyilatkozatai azt jelzik, hogy az ügy folytatásának nincs jogalapja, és a jogsegély nyújtása nem szolgál hasznos célt.

15. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni?

A kérelmező a Jogsegély Iroda állami jogsegélyt megítélő vagy azt megtagadó határozata ellen a határozat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelem útján az Igazságügyi Minisztérium államtitkárához fordulhat fellebbezéssel. Az Igazságügyi Minisztérium határozata ellen a közigazgatási regionális bírósághoz benyújtott kérelem útján a határozat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül lehet fellebbezni. A közigazgatási regionális bíróság határozata ellen nem lehet fellebbezni.

« Jogsegély - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság