Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Olaszország

Utolsó frissítés: 14-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek egy tárgyalás költségei és rendesen ki fizeti meg ezeket? 1.
2. Mi a költségmentesség? 2.
3. Ki kaphat költségmentességet? 3.
4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség? 4.
5. Van-e külön gyorsított eljárás? 5.
6. Hol szerezhető be a költségmentességhez a formanyomtatvány? 6.
7. Milyen dokumentumokat kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni? 7.
8. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet? 8.
9. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról? 9.
10. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő? 10.
11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet? 11.
12. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét? 12.
13. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan fizetik meg a többi költséget? 13.
14. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalást követően megtehető felülvizsgálat költségeit? 14.
15. Ha valaki részleges költségmentességre jogosult, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően(vagy akár a tárgyalást követően)? 15.
16. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen? 16.

 

1. Melyek egy tárgyalás költségei és rendesen ki fizeti meg ezeket?

(Jogforrások) – A tárgyalási költségekre – ideértve a költségmentességet is – vonatkozó besorolási és eljárási szabályokat a 2002. május 30-i elnöki rendelet állapítja meg (Jogszabályközlöny, 2002/139), mely az eljárási költségekre vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza.

Az 1942. június 13-i 794. törvény és azt követő módosításai rendelkeznek az ügyvédi díjakról polgári, kereskedelmi, közigazgatási és adóügyekben; az egyedi jogi szolgáltatások díjait az 1994. évi 585. miniszteri rendeletben jóváhagyott díjszabásalapján kell megfizetni.

(Tárgyalási költségek) – A polgári és kereskedelmi eljárások (tágan értelmezett) költségei a tárgyalási költségek és a jogi képviselet költségei és díjai.

Az eljárási költségek része a tárgyalási jegyzékbe történő felvételért fizetendő egységes összeg és más, esetlegesen felmerülő kiadási tételek (szakmai konzultációs és szerzői jogdíjak).

A 2002. évi 115. jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegében említett egységes összeget a döntéshozatal minden fokán és minden egyes polgári peres tárgyalásnál meg kell fizetni, ideértve a hivatalból indított és önkéntes csődeljárásokat is, kivéve, ha ez alól törvény külön mentesít.

Nem kell ezt az összeget megfizetni egy személy családjára, jogi státuszára vagy jogképességére vonatkozó eljárásokban a polgári perrendtartás IV. könyve szerint (pl. különélés, kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések és a házastársak vagyoni helyzetének rendezése esetén), biztonsági eljárásokban (pl. adósságok lefoglalása); földhivatali eljárásokban, szállítás és forgalomba hozatal végrehajtására vonatkozó eljárásokban, gyermektartás fizetésére vonatkozó eljárásokban, valamennyi, gyermekekkel kapcsolatos eljárásban (pl. a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban), valamint a hatásköri és joghatósági szabályokra vonatkozóan.

Lap tetejeLap teteje

Bármely mentesség indokolását a beadványhoz csatolt összefoglalásban kell közölni.

Nincs előírva az egységes összeg megfizetése az olyan, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos kártérítés megfizetésére vonatkozó polgári peres eljárásokban, amelyekben a kereset tárgya pusztán az elkövető elítélése; ha a kereset tárgya akár ideiglenes kártérítés, a kereset kedvező elbírálása esetén az összeget meg kell fizetni.

A díj – az ügy jellegétől és a pertárgy értékétől függően – minimum 62 euró és maximum 930 euró lehet.

(Fizetési kötelezettség) – Minden félnek meg kell fizetnie a lezárt vagy megindított eljárások, továbbá – amennyiben a törvény vagy a bíró így rendelkezik – az eljáráshoz szükséges intézkedések költségét (pl. a szakértői díjakat). Amennyiben a fél költségmentességre jogosult, a költséget az állam viseli.

Az egységes díjat meg kell fizetnie az ügyet megindító, az első fellebbezést benyújtó vagy végrehajtási eljárásban átruházási vagy értékesítési kérelmet benyújtó félnek.

A pertárgy értékét a beadvány összefoglalásában tüntetik fel; a kérelmet módosító, ellenkérelmet benyújtó vagy függetlenül beavatkozó és ezáltal a pertárgyértéket növelő félnek további díjat kell fizetnie.

(A költségek megítélésének feltétele) – Főszabályként az eljáró bíró rendeli el, hogy a pervesztes fél térítse meg a pernyertes fél tárgyalási költségeit.

A bíró a költségek tekintetében mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és elrendelheti ezek részleges vagy teljes kifizetését, figyelembe véve a jogvita általános kimenetelét. Figyelembe kell vennie, hogy milyen mértékben megalapozott a kérelem. A döntés megtámadható.

Lap tetejeLap teteje

A pervesztes fél a pernyertes számára megtéríti az ügyvédi költségeket és díjakat, továbbá minden, a bíróság által kijelölt szakértő vagy szakértő számára a bíró által kiszabott összeget. A pervesztes feleknek továbbá az eljárás lefolytatásával kapcsolatos minden kiadást meg kell téríteniük a bíróság hivatala részére, az ítéletről szóló értesítés költségeivel együtt.

2. Mi a költségmentesség?

A költségmentesség megfelel az olasz „állam által finanszírozott bírósági képviselet” intézményének, amelynek célja a rászoruló alperesek védelme, és amely az ilyen személyeket mentesíti egyes költségek megfizetése alól (mely költségeket az állam fizet), illetve amely szerint a további költségeket az állam fizeti.

Amennyiben valaki költségmentességre jogosult, az illető személynek nem kell megfizetnie az egységes díjat, a hivatalos értesítés egységes költségeit, egyes díjakat (nyilvántartási díj, bírósági jelzálog és földhivatali díjak), továbbá a szerzői jogdíjat.

Az állam a következőket fizeti meg:

  1. ügyvédi költségek és díjak;
  2. a bíróknak, köztisztviselőknek és a bíróság hivatalnokainak a bíróságon kívüli munkáért fizetendő útiköltségek és kiadások;
  3. a tanúk, bírósági hivatalnokok és szakértők feladatainak ellátása során felmerülő útiköltségeket és kiadásokat szintén visszatérítik;
  4. a bíró ítéletére vonatkozó minden értesítés közzétételi költségei;
  5. a hivatalos értesítés költsége.

Az államnak joga van költséglevonásra, és amennyiben nem tudja a pénzt a pervesztestől beszedni, visszatérítést követelhet a költségmentességre jogosult féltől, ha a kedvezményezett nyeri meg az ügyet vagy a vita rendezését, és a felmerülő költségek összegének legalább hatszorosát megkapja, illetve ha az ügyet felfüggesztik vagy lezárják. Különös rendelkezések biztosítják a költséglevonást, ha az ügyet törlik a tárgyalási jegyzékből vagy ha amiatt zárják le, mert a felek mulasztanak vagy nem teljesítik törvényi kötelezettségeiket.

Lap tetejeLap teteje

3. Ki kaphat költségmentességet?

Polgári és nem peres eljárásokban (pl. különélés, gyermekelhelyezés vagy a szülői felelősségre vonatkozó ítéletek) a rászoruló alperesek költségmentességre jogosultak, amennyiben ennek indoklása nem nyilvánvalóan alaptalan.

Bárki jogosult a költségmentességre, akinek adóköteles jövedelme – a legutolsó adóbevallása szerint – nem haladja meg a 9269,22 eurót. A jövedelemküszöböt minden második évben kiigazítják az Igazságügyi Minisztérium rendeletében, hogy az ISTAT fogyasztói árindexének változását figyelembe vegyék.

Ha az érintett fél házastárssal vagy más családtaggal él együtt, a teljes családi jövedelmet, ideértve a kérelmezőét is, jövedelemként veszik figyelembe.

A jövedelem értékelésekor figyelembe veszik a törvény szerint adómentes jövedelmet is.

Személyes jogok kifogásolása esetén, illetve ha a kérelmező érdekei ütköznek a vele együtt élő nukleáris család más tagjainak érdekeivel, csak a személyes jövedelmet veszik figyelembe.

Amikor per megindítására okot adó helyzet vagy tény következik be, az Olaszországban törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárok és hontalan személyek az olasz állampolgárokhoz hasonló jogokat élvezik, és ugyanígy a kereskedelmi tevékenységet nem folytató nonprofit szervezetek vagy szövetségek is.

4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség?

A költségmentesség valamennyi polgári jogvita és nem peres eljárás esetében rendelkezésre áll.

Lap tetejeLap teteje

A költségmentesség nem ítélhető meg mások követeléseinek átruházására vonatkozó ügyekben, kivéve, ha az átruházásra korábbi követelések rendezése keretében került sor.

5. Van-e külön gyorsított eljárás?

Nincs külön gyorsított eljárás. Fel kell azonban hívni arra a figyelmet, hogy a döntéseket gyorsan meg kell hozni (10 napon belül), továbbá arra, hogy a költségmentességre vonatkozó rendelkezésekből származtatható alapelv szerint a költségmentesség megadásáért felelős szervnek sürgős esetben azonnal döntést kell hoznia.

6. Hol szerezhető be a költségmentességhez a formanyomtatvány?

A tárgyra vonatkozó új rendelkezések nemrég történt bevezetését követően az Igazságügyi Minisztériumnál jelenleg folyamatban van a költségmentességre vonatkozó kérelem költségmentesség megadásáért felelős szervhez benyújtható formanyomtatványának elkészítése.

Bárki, aki úgy véli, hogy megfelel a jogszabályi előírásoknak, formanyomtatvány használata nélkül is költségmentességet kérhet az eljárás bármely szakaszában vagy fokán, de a kérelmet alá kell írnia.

Az aláírást a fél ügyvédje hitelesíti vagy azt a 2000/445 elnöki rendelet 38. szakaszával összhangban hitelesítik (a kérelmet a bírósági személyzet egy tagjának jelenlétében kell aláírni, de az benyújtható az aláírás birtokosának személyazonosságát igazoló dokumentum nem hiteles fénymásolatával együtt is).

A kérelmet faxon vagy e-mailben is meg lehet küldeni a megfelelő formai követelmények betartása mellett.

Lap tetejeLap teteje

7. Milyen dokumentumokat kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni?

A kérelmet sima (bélyegző nélküli) papíron kell elkészíteni, és az az alábbi elemek hiányában elfogadhatatlan:

  1. a költségmentesség iránti kérelem és már megindított eljárás esetében az arra történő utalás;
  2. az érintett személy és családtagjainak személyes adatai, adószámaikkal együtt;
  3. a kérelmező olyan nyilatkozata, amely szerint jövedelme őt költségmentességre jogosítja, feltüntetve a figyelembe veendő teljes jövedelmet;
  4. kötelezettségvállalás arra, hogy a tárgyalás lezárásáig bejelentik az előző évben a jövedelemben történt jelentős ingadozásokat a kérelem vagy bármilyen korábbi, változást bejelentő közlemény benyújtásától számított egy év leteltét követő 30 napon belül.

Az elfogadhatóság érdekében a kérelemnek tartalmaznia kell a tényekre és a jogi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, amelynek alapján eldönthető, hogy a kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan, megemlítve különösen a benyújtandó bizonyítékot.

Külföldön szerzett jövedelem esetében a nem EU-s tagállamok állampolgárainak a nyilatkozat helytállóságára vonatkozó igazolást kell csatolniuk a megfelelő konzulátus részéről.

A bíró vagy az adott ügyvédi kamara felszólítására a kérelmezőnek be kell nyújtania a nyilatkozata helytállóságát alátámasztó dokumentumokat, ellenkező esetben a kérelem nem elfogadható.

8. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet?

Csak a kérelmező vagy annak ügyvédje nyújthatja be a kérelmet, de az megküldhető ajánlott küldeményben azon ügyvédi kamara részére, amely az ügyet tárgyaló vagy – ha az ügyet nem tárgyalják – az ügy érdemi részét ismerő bíró székhelye szerinti körzetben tevékenykedik.

Lap tetejeLap teteje

Ha az ügy fellebbezési szakaszban van, az illetékes szerv a megtámadott ítéletet hozó bíró működési helye szerinti ügyvédi kamara.

Az ügyvédi kamara tíz napon belül megadja a kérelmező részére a költségmentességet, ha meggyőződik arról, hogy a jövedelem nem haladja meg a megállapított felső határértéket, és a felperes követelése nyilvánvalóan nem alaptalan.

Amennyiben polgári kártérítési pert indítanak büntetőeljárással összefüggésben, a kérelmet az ügyet tárgyaló bíró irodájában kell benyújtani vagy oda megküldeni, aki aztán ezzel foglalkozik.

9. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról?

Megküldik az érintett félnek és a bírónak azon dokumentum másolatait, amelyben az ügyvédi kamara a kérelmet elfogadja, elutasítja vagy elfogadhatatlannak nyilvánítja.

Ha a kérelmező őrizetben van, a végzés másolatát a büntetőeljárási törvénykönyvben megállapított szabályoknak megfelelően továbbítják.

10. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő?

11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet?

A költségmentességben részesülő kérelmező a költségmentesség keretében működő ügyvédek azon ügyvédi kamara által készített jegyzékéről választhat ügyvédet, amely az ügy érdemi részét ismerő vagy abban eljáró bíró működési helye szerinti másodfokú bíróság körzetében tevékenykedik.

Lap tetejeLap teteje

A költségmentességben részesülő kérelmező – ha ezt jogszabály lehetővé teszi – szakértőket is megnevezhet.

Ha az ügy fellebbezési szakaszban van, az ügyvédet azon ügyvédi kamara által készített jegyzékről választják, amely az ügyben a megtámadott ítéletet hozó bíró irodájának helye szerinti másodfokú bíróság körzetében tevékenykedik.

A költségmentesség keretében működő ügyvédek között olyan szakemberek szerepelnek, akik erre jelentkeznek, és akik rendelkeznek az ügyfelek képviseletéhez szükséges képesítésekkel.

Az ügyvédi kamarának az ügyvédek jegyzékébe történő felvételre vonatkozó döntését az ügyvéd magatartása, legalább hatévnyi szakmai tapasztalata, továbbá azon tény alapján hozza, hogy az ügyvéd ellen fegyelmi intézkedéseket nem hoztak.

Az ügyvédek bármikor levehetők a jegyzékből. A jegyzéket minden évben megújítják, és a körzet valamennyi bírósági hivatalában nyilvánosságra hozzák.

A költségmentesség kedvezményezettjét képviselő ügyvédnek kérelmeznie kell a tárgyalás felfüggesztésére vonatkozó értesítést, ha azt a felek cselekvésének hiánya miatt törlik a tárgyalási jegyzékből (a polgári perrendtartás 309. szakasza alapján). Ennek elmulasztása fegyelmi ügy.

12. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét?

A költségmentesség kedvezményezettjei mentesülnek egyes költségek kifizetése alól, más költségeket pedig az állam fizet meg a 2002/115. számú, egységes szerkezetbe foglalt szöveg 131. szakasza alapján. A költségmentesség a jogszabályban előírt valamennyi eljárási költséget fedezi, ideértve a kedvezményezett részéről eljáró szakértő kijelölését is. Nem fedezi azonban a bíróságon kívüli konzultáció költségeit.

Lap tetejeLap teteje

A felperes ügyvédi díját és költségeit a bíró fizeti meg a tárgyalás egyes szakaszainak vagy fokainak végén, illetve a per végén.

A költségeket és a díjakat a bíró segédje és a felperes részéről eljáró szakértő részére is megfizetik.

A kedvezményezett és az érintett felek – az ügyészt is ideértve – értesítést kapnak a kifizetési végzésről, és a kifogásolhatják azt.

A felperes ügyvédje, a bíró segédje és a felperes szakértője nem kérhet vagy kaphat az ügyféltől a jogszabály által megszabottnál eltérő díjazást vagy térítést. Az ezzel ellenkező értelmű megállapodás semmis, és a tilalom megszegése súlyos fegyelmi vétség.

Büntetőeljárással kapcsolatosan indított polgári per esetén az eljárás költségeire az egységes szerkezetbe foglalt szöveg 108. szakasza vonatkozik. A költségmentességre való jogosultsággal azonban a kedvezményezett az általános szabályok szerintiekkel nagyjából azonos jogosultságokban részesül.

13. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan fizetik meg a többi költséget?

A költségmentességi szabályok nem rendelkeznek részleges költségmentességről.

14. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalást követően megtehető felülvizsgálat költségeit?

A támogathatóság a tárgyalás valamennyi fokára és szakaszára vonatkozik, illetve minden ebből eredő vagy ehhez más módon kapcsolódó eljárásra (mint például végrehajtás).

Lap tetejeLap teteje

Ha azonban a költségmentesség kedvezményezettje a pervesztes – a büntetőeljárással kapcsolatos kártérítési keresetek kivételével – nem élhet a költségmentességgel az ítélet megtámadásakor.

15. Ha valaki részleges költségmentességre jogosult, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően(vagy akár a tárgyalást követően)?

Ha az eljárás során a kedvezményezett jövedelmét illetően a költségmentességre való jogosultságát érintő változások történnek, az ügyet tárgyaló bíró visszavonja a költségmentességet.

Az ügyet tárgyaló bíró ugyancsak bármikor visszavonhatja a költségmentességet, ha kiderül, hogy a támogathatósági kritériumok nem teljesültek, vagy hogy az érintett fél rosszhiszeműen vagy súlyos hanyagsággal járt el.

A visszavonás a körülményekben bekövetkezett változás igazolásától hatályos, de más ügyekben visszamenőleges hatályú, és az állam által kifizetett összegek megtérítését írja elő.

Ha megállapítást nyer, hogy nem helytálló kijelentéseket tettek, az adóhivatal felszólít a költségmentesség visszavonására, és továbbítja a bizonyítékot az ebből eredő büntetőeljárások megindításáért felelős ügyésznek.

A támogathatósági kritériumok további teljesülésére vonatkozó ellenőrzések megismételhetők az eljárás folyamán az igazságszolgáltatási hatóságok kérésére vagy az adóhivatal kezdeményezésére.

A jövedelemre vonatkozó félrevezető kijelentések miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, illetve 309,87 és 1549,37 euró közötti pénzbírság szabható ki. A büntetési tételt növelik, ha a félrevezető kijelentésnek köszönhetően a kijelentést tevő személy költségmentességet kapott vagy továbbra is azt kap.

A bűnösség megállapításának eredményeként a költségmentességet visszamenőleges hatállyal visszavonják, és az állam által kifizetett összegeket az elkövetőtől beszedik.

16. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen?

Ha az illetékes ügyvédi kamara elutasítja a költségmentességre vonatkozó kérelmet vagy azt elfogadhatatlannak ítéli, a kérelmező új kérelmet adhat be az ügyet tárgyaló bírónál, aki a kérelemről végzés formájában határoz.

További információk

Elhagyott gyermekek védelme; szülői felelősségre vonatkozó eljárások

A (Jogszabályközlöny 2001/96. számában kihirdetett) 2001. március 28-i 149. törvény kötelezően kirendelt ügyvédet vezetett be a gyermekek elhagyásával és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban (felelősség korlátozása vagy megszüntetése).

A rendelkezések további végrehajtási jogszabályokat tesznek szükségessé, és 2003. július 1-jén lépnek hatályba (126/2002 törvényerejű rendelet).

Az említett időszakig a 184/1983 törvény (örökbefogadási lehetőségről szóló értesítésre és az örökbefogadási eljárásra vonatkozó eljárások) hatálya alá tartozó tárgyalásokra a 115/2002. számú jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege vonatkozik. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg 143. szakasza előírja, hogy az állam fizeti meg a következőket:

  1. az ügyvédek, szakértők és a felperes részéről eljáró szakértők díjait és költségeit;
  2. a bíróknak, köztisztviselőknek és a bíróság hivatalnokainak a bíróságon kívüli munkáért fizetendő díjat és költségeket;
  3. a tanúk és jegyzők költségeit és díjait;
  4. a bírósági hivatalnokok díjait és költségtérítését az értesítés és a végrehajtás tekintetében.
A szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a nem peres eljárások szabályai alkalmazandók.

Nem EU-s tagállamok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó eljárások

Nem EU-s tagállamok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó eljárásban az állam viseli az ügyvéd és a bíró segédjének díjait és költségeit, melyeket az eljáró bíró fizet meg.

A kifogásokat az illetékes bíróság hivatalának elnökéhez lehet benyújtani.

Az ügyész által kezdeményezett gondnokság alá helyezési és eltiltási eljárások

A költségeket a főszabálynak megfelelően fizetik.

Az eltiltással vagy gondnokság alá helyezéssel érintett személy szakértői tanácsadóinak díjait azonban az állam fizeti.

A bírósági ítéletet követően az állam jogosult a gondnokoktól kérni a kifizetést, ha a benyújtott dokumentumok vagy az adóhivatal vizsgálatai alapján a bíró megállapítja, hogy a jövedelem meghaladja a polgári ügyekben a költségmentességre megállapított felső határértéket.


« Jogsegély - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság