Jogsegély - Írország

TARTALOMJEGYZÉK 1. Melyek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat?  2. Mit jelent a jogsegély?  3. Igénybe vehető-e jogsegély?  4. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál?  5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?  6. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa?  7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?  8. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem?  9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre?  10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?  11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?  12. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?  13. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?  14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást (fellebbezés) is a pert követően?  15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)?  16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni?

 

1. Melyek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat?

2. Mit jelent a jogsegély?

A jogsegélyekkel foglalkozó tanács (Legal Aid Board) polgári ügyekben jogi tanácsot és jogsegélyt nyújt azoknak a személyeknek, akik megfelelnek a polgári jogsegélyről szóló 1995. évi törvényben szereplő követelményeknek és az e törvény alapján megállapított rendeleteknek.

A jogsegély solicitor vagy barrister általi képviselet a kerületi, körzeti, felső és legfelsőbb bíróságok előtti polgári eljárásokban. A menedékjoggal kapcsolatos ügyek kivételével a törvényszékek előtti eljárásokra a jogsegély nem terjed ki. Tanácsadás és segítség nyújtható azonban olyan személyeknek, akik eljárást kívánnak kezdeményezni bármely bíróság előtt.

Jogi tanácsadás a tanácshoz tartozó solicitor, illetve a tanácsnál bejegyzett solicitor vagy barrister által az ír jogszabályoknak bármely, a jogi szolgáltatásokat kérő személlyel kapcsolatban felmerült, meghatározott körülményekre történő alkalmazása vonatkozásában adott bármilyen írásbeli vagy szóbeli tanács.

3. Igénybe vehető-e jogsegély?

A tárgyalással kapcsolatos költségek a bíróságtól, az adott eljárástól és az ügy összetettségétől függően eltérőek.

Ha megfelel a vagyoni helyzetre vonatkozó vizsgálat követelményeinek és szociális juttatásokból él, illetve ha rendelkezésre álló jövedelme 8 300 eurónál kevesebb, akkor hozzájárulását a következőképpen számítják ki:

Lap teteje

• Ha jogi tanácsért folyamodik - rendelkezésre álló jövedelme és a 8 300 euró közötti különbség egytizede, minimum 6 euró, legfeljebb pedig 100 euró hozzájárulásig.
• Ha jogsegélyért folyamodik - 35 euró és rendelkezésre álló jövedelme és a 8 300 euró közötti különbség egynegyedének összege.

Ha jogsegélyért folyamodik és rendelkezésre álló tőkéje meghaladja a 3 200 eurót, elképzelhető, hogy tőke-hozzájárulást kell fizetnie. Jogi tanács esetében nem kell tőke-hozzájárulást fizetni.

4. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál?

Feltéve, hogy az eljárás az ír joghatóságon belül folyik, a törvényben és a rendeletekben megállapított pénzügyi jogosultságnak és az ügy érdemére vonatkozó vizsgálatnak megfelelő külföldi személyek Írországban jogosultak a jogsegélyre.

Noha a jogsegély legtöbb kérelmezője írországi lakos, egy Írországon kívül élő személy számára is lehetséges Írországban jogsegélyért és/vagy tanácsért folyamodni, függetlenül attól, hogy ír állampolgár-e vagy sem, feltéve, hogy ez a személy olyan jogi ügyben kér jogsegélyt vagy tanácsot, amelyre az ír jog az irányadó, illetve általában - abban az esetben, ha a jogsegélyt egy Írországon kívül élő személy számára nyújtják - amennyiben a jogvita tárgyát képező ingatlan vagy egyéb személyes vagyontárgy Írországban van. Ugyanúgy, ahogy az ír kérelmezőkre is alkalmazandó egy, a vagyoni helyzetre vonatkozó vizsgálat a jogsegélyre való jogosultság meghatározásához, az Írországon kívül élő személyekre is ugyanez a pénzügyi jogosultsági értékelés vonatkozik.

Lap teteje

A jogi segítséget a vagyoni helyzetre vonatkozó vizsgálat jogosultsági kritériumainak alkalmazása nélkül nyújtják a gyermekek jogellenes elviteléről és a felügyeleti jogra vonatkozó végzések végrehajtásáról szóló 1991. évi törvény és a tartásra vonatkozó végzésekről szóló 1994. évi törvény alapján indult bírósági eljárásokban (amennyiben a tartás behajtására viszonosságot biztosító joghatóságban kerül sor).

4.a. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál?

Általában jogi tanácsot nem nyújtanak akkor, amikor a kérelmező minden nehézség nélkül a törvény keretén kívül is jogi tanácshoz juthat. Ez jobbára arra vonatkozik, amikor a szolgáltatások más forráson - pl. tanácsadó ügynökségeken vagy másik állami szerven keresztül - keresztül is rendelkezésre állnak.

A büntetőügyekben nyújtott tanács - az „erőszakos közösüléssel” kapcsolatos ügyekben érintett panaszosok részére nyújtott tanács kivételével - nem tartozik a törvény hatálya alá.

A tanácsnak a jogsegély engedélyezése előtt kell meggyőződnie arról, hogy - figyelemmel például az ügy jogi érdemi vonatkozásaira és a valószínű kimenetelre - ésszerű-e eljárást indítani vagy eljárásban alperesként részt venni. A kritériumok a következőket foglalják magukba: a per megnyerésére vonatkozó kilátások; eljárás megindítására vagy eljárásban alperesként történő részvételre vonatkozó ésszerű indokok; a probléma kielégítő rendezése tekintetében a bírósági eljáráson kívüli módszerek rendelkezésre állása (pl. közvetítés vagy egyezség kitárgyalása); a jogsegélyben részesülő személy azon képessége, hogy a törvény keretein kívül szerezzen jogi képviseletet (pl. annak lehetősége, hogy a költségeket biztosítótársaság fedezi stb.).

Lap teteje

5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?

Azt is megvizsgálják, hogy másként is foglalkozni kell-e a kérelmezőkkel az azon általános szabállyal összhangban történő bánásmódon kívül, amely alapján a solicitorokhoz időpontot adnak a kérelmezőknek; azaz azon időpontok szigorú sorrendjében, amikor a kérelmezők neve felkerült a jogi szolgáltatásokra vonatkozó várólistára. Prioritást élveznek az alábbi ügycsoportokban jogi szolgáltatásokat kérő új kérelmezők:

• gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos eljárások
• amennyiben fennáll annak valós veszélye, hogy a gyermeket a kérelmező hozzájárulása nélkül a joghatósági területen kívülre viszik
• a gyermekgondozással kapcsolatos eljárások
• családon belüli erőszak
• amennyiben az elévülési időkről szóló törvény értelmében fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás megindítására vonatkozó határidők - azonnali intézkedés megtételének hiányában - lejárnak
• amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy más jogszabályokban előírt határidők lejárnak
• amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a vagyont elherdálják, melynek következtében a vagyon nem áll majd rendelkezésre a kérelmező követeléseinek teljesítésére.

6. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa?

A jogi szolgáltatásokért folyamodó személy a kérelmező lakóhelyéhez legközelebbi jogi központhoz (Law Centre) fordulhat személyesen, telefonon, vagy írásban.

Lap teteje

Ha a kérelmező telefonon tájékozódik, személyesen kell megjelennie a jogi központnál, hogy írásbeli kérőlapot töltsön ki, és el lehessen végezni a vagyoni helyzet felmérését annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező pénzügyileg jogosult-e jogsegélyre. Postai úton is lehet jelentkezni, ami rendszerint akkor helyénvaló, ha a kérelmező nem tud könnyen megjelenni személyesen a jogi központban.

A jogi segítséget a vagyoni helyzetre vonatkozó vizsgálat jogosultsági kritériumainak alkalmazása nélkül nyújtják a gyermekek jogellenes elviteléről és a felügyeleti jogra vonatkozó végzések végrehajtásáról szóló 1991. évi törvény és a tartásra vonatkozó végzésekről szóló 1994. évi törvény alapján indult bírósági eljárásokban (amennyiben a tartás behajtására viszonosságot biztosító joghatóságban kerül sor).

A valamennyi - teljes és részidős - jogi központ címét és telefonszámát tartalmazó lista a tanács honlapján  elérhető.

7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?

A jogi szolgáltatásokra vonatkozó LAA3 formanyomtatványt teljesen ki kell tölteni, beleértve egy, a „tárgyra” vonatkozó nyilatkozatot is, értve ez alatt azt a jogi problémát, amely tekintetében a kérelmező jogi szolgáltatásokért folyamodik; a formanyomtatványt a kérelmezőnek alá kell írnia.

A kérelmezőnek a vagyoni helyzetre vonatkozó vizsgálat formanyomtatványait is ki kell töltenie és alá kell írnia.

Lap teteje

8. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem?

A valamennyi - teljes és részidős - jogi központ címét és telefonszámát tartalmazó lista a tanács honlapján  elérhető.

9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre?

A pénzügyileg jogosult kérelmezőknek időpontot ajánlanak solicitor felkeresésére a várólistára vonatkozó eljárással összhangban, illetve a prioritást élvező, megállapított ügycsoportok alapján. A kérelmezőnek általában egy, a jogsegélyekkel foglalkozó tanács alkalmazásában álló és a tanács egyik irodájában dolgozó solicitorral ajánlanak találkozót.

A kérelmező az első találkozón való részvétel előtt megfizeti a jogi tanácshoz való hozzájárulást, és erről bizonylatot kap.

Az első találkozón a solicitor kifejti, hogy ha a kérelmező solicitor általi képviseletet igényel eljárás megindításához vagy eljárásban alperesként történő részvételhez, úgy egy jogsegélyhez való hozzájárulást kell majd megfizetni a jogsegélyre vonatkozó igazolás kiállításakor.

A jogsegélyre vonatkozó igazolásokra irányuló kérelmekhez további információkra lehet szükség. Az ügy jellegének függvényében ez a további információ a következőkre terjedhet ki:

1. Egészségügyi dokumentáció/jelentések
2. A Gardai által beszerzett és vagy elkészített nyilatkozatok és/vagy jelentések másolata
3. Szerződések másolata.

Ha a szükséges információk kézhezvételekor megállapítják, hogy a jogsegélyre irányuló kérelem nem felel meg a polgári jogsegélyről szóló 1995. évi törvény és az 1996. évi rendeletek rendelkezéseinek, a solicitor elutasító levelet ad ki.

Lap teteje

E levélben feltüntetik a kérelem elutasításának indokait, továbbá a polgári jogsegélyről szóló törvény és/vagy rendeletek vonatkozó szakaszát (szakaszait). A levél a határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelem iránti jogról és/vagy a határozat ellen a tanács fellebbezési bizottságához történő fellebbezés iránti jogról is tájékoztatja a kérelmezőt.

10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?

Amennyiben egy jogsegélyt kérő személy megfelel a törvény és a rendeletek követelményeinek, a District (kerületi), Circuit (körzeti), High (felső) és Supreme (legfelsőbb) bíróságoknál folyó, egyes polgári eljárásokban solicitor és – szükség esetén – barrister általi képviseletet biztosító, jogsegélyre vonatkozó igazolást adnak ki.

A jogsegélyre vonatkozó igazolás csak az abban szereplő eljárásra vagy ügyre vonatkozó jogi szolgáltatásokra ad engedélyt. A jogsegélyre vonatkozó igazolás kérelmező számára történő kibocsátása nem jelenti azt, hogy a kérelmező más ügyekben jogsegélyben részesül. Ha egy kérelmező egynél több ügyben kér jogsegélyt, külön-külön kérelmeket kell benyújtani.

A jogsegélyre vonatkozó igazolás iránti kérelmeket a kérelmezővel folytatott konzultációt követően solicitor készíti el a jogi központban.

A törvény 29. szakaszának (1) bekezdése előírja, hogy a jogsegélyre vagy jogi tanácsra való jogosultság feltétele a hozzájárulás megfizetése. A hozzájárulást – a kérelmező által a vagyonnyilatkozatban nyújtott információk alapján végzett – pénzügyi értékeléssel határozzák meg. Amennyiben valaki nem rendelkezik vagyonnal, a jogsegélyre fizetendő legkisebb összeg 35 euró, a legmagasabb összeg pedig 1 210 euró.

Lap teteje

A teljes hozzájárulást a jogsegélyre vonatkozó igazolás leadásakor és a jogi szolgáltatások nyújtása előtt kell megfizetni. A Tanács – kivételes körülmények fennállása esetén – lehetővé teheti a kérelmező számára a részletfizetést. Az esedékes teljes összeget azonban tizenkét hónapon belül és az eljárás vége előtt meg kell fizetni.

11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?

Ha a kérelmező a kérelemben kifejezésre juttatja, hogy jobban szeretné, ha a jogi központ egyik meghatározott solicitore képviselné, a vezető solicitor figyelembe veszi a kérelmező ebbéli óhaját, amikor arról dönt, hogy melyik solicitort rendelje ki a kérelmező számára. A vezető solicitor más körülményeket is figyelembe vesz, amikor solicitor kirendeléséről dönt, például azt, hogy a kérelmező által kért solicitor ráér-e adott tárgyalási időpontban az ügyfél képviseletére. Ha a kérelmező által kért solicitornek a kérelmező ügyének időpontjában már más ügyféllel kapcsolatos elfoglaltsága van másutt, akkor a vezető solicitornek a kérelmező számára az általa választottól eltérő solicitort kell kirendelnie a kérelmező képviseletére.

Ha a kérelmezőt korábban a jogi központ egyik solicitore képviselte, akkor a vezető solicitor rendszerint ugyanazt a solicitort rendeli ki, hogy ugyanazon ügyfél számára jogi szolgáltatásokat nyújtson egy új ügyben. A kérelmezőnek nincs abszolút joga arra, hogy az általa választott solicitorökkel konzultáljon vagy hogy őt az képviselje, a vezető solicitor rendszerint azonban figyelembe veszi a kérelmező óhaját, amikor arról dönt, hogy melyik solicitort rendelje ki egy kérelmező számára. Ha egy kérelmező azt szeretné, hogy őt egy vele azonos nemű solicitor képviselje, akkor – amennyire lehetséges – a vezető solicitor törekedni fog annak biztosítására, hogy a kérelmező ilyen irányú kérését figyelembe vegyék.

Lap teteje

12. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?

A jogsegély-hozzájárulás igazoláson meghatározott kifizetése az eljárással kapcsolatos valamennyi költséget fedezi. A bírósági eljárás eredményeként vagy peren kívüli egyezségként megítélt költségeket és az általános kártérítést meg kell fizetni a jogsegélyekkel foglalkozó tanácsnak. A tanács – bizonyos korlátozott kivételekre is figyelemmel – jogosult levonni a nála felmerült költségeket az Ön által megkapott bármely összegből. Ez vonatkozik a jogsegélyben részesülő személynek házassági ügyekkel kapcsolatos eljárások, különválási megállapodások vagy kapcsolatok bírósági felbontásának eredményeként juttatott tartásdíjra is. Ha a tanácsnál a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült összköltség alacsonyabb, mint az Ön által vagy az Ön nevében hozzájárulásként megfizetett teljes összeg, a költségek megtérítésénél vagy kártérítés címén vagy a vagyon megterhelésének figyelembe vételekor visszatérítik Önnek az egyenleget.

13. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?

14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást (fellebbezés) is a pert követően?

A jogsegélyre vonatkozó igazolás az azon szereplő eljárással vagy üggyel kapcsolatban biztosít jogi szolgáltatásokat. Az ezen eljárás vagy ügy befejeződésekor az igazolás érvényessége lejár. Az a kérelmező, aki az eredeti ügyhez kapcsolódó, esetleges további szolgáltatásokat igényel, kérheti a jogsegélyre vonatkozó igazolás módosítását vagy egy új igazolást. Az ügy egyedi körülményei határozzák meg, hogy módosításra vagy új igazolásra van-e szükség, ebben a solicitor nyújt tanácsot.

Lap teteje

15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)?

Ha helytelen információt nyújt vagy elmulaszt valamilyen lényeges tényt feltárni (például a pénzügyi körülményeiben bekövetkezett változással kapcsolatban), vagy ha ésszerűtlen magatartást tanúsít, megvonhatják a jogi tanácsot vagy a jogsegélyt vagy mindkettőt, önt pedig felelőssé tehetik az ön nevében felmerült összes költségért.

16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni?

Az a kérelmező, akit a tanács bármely határozata jogaiban megsért, kérheti a határozat felülvizsgálatát. Ha a kérelmező a határozatot felül kívánja vizsgáltatni, mérlegelés céljából további információkat kell benyújtania írásban a kérelmező solicitorének arra vonatkozó véleményével együtt, hogy a határozatnak továbbra is fenn kell-e maradnia. A kérelmezők a jogi központon keresztül kérhetik a határozat felülvizsgálatát.

Az a kérelmező, akit a tanács bármely határozata vagy a tanács bármely határozatának felülvizsgálata jogaiban megsért, a határozat ellen fellebbezést nyújthat be a tanács egyik bizottságánál. Ha a kérelmező a határozatot meg kívánja fellebbezni, fellebbezést kell benyújtania a tanács Fellebbezési Bizottságához. A kérelmezők egy határozat fellebbezését a jogi központon keresztül vagy közvetlenül a tanácsnál kérhetik.

A felülvizsgálat vagy a fellebbezés céljából a további információkat attól az időponttól számított egy hónapon belül kell benyújtani, amikor a kérelmezőt tájékoztatták arról, hogy nem jogosult az általa kért szolgáltatásra.

A Fellebbezési Bizottság elnökből és négy másik tagból áll, akik közül kettő a tanácsi kinevezésük előtt gyakorló barrister vagy gyakorló solicitor volt. A bizottság olyan személyekből áll, akik nem vettek részt az eredeti határozat meghozatalában.

További információk

További információk - beleértve a valamennyi jogi központ címét és telefonszámát tartalmazó listát - a tanács honlapján  állnak rendelkezésre.

« Jogsegély - Általános információk | Írország - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 06-11-2007