Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Magyarország

Utolsó frissítés: 04-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Magyarország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyenek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat? 1.
2. Mit jelent a jogi segítségnyújtás? 2.
3. Igénybe vehető-e jogi segítségnyújtás? 3.
4. Igénybe vehető-e a jogi segítségnyújtás valamennyi vitánál? 4.
5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére? 5.
6. Hol szerezhető be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem nyomtatványa? 6.
7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez? 7.
8. Hol nyújtható be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem? 8.
9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogi segítségnyújtásra? 9.
10. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni? 10.
11. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet? 11.
12. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét? 12.
13. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket? 13.
14. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően? 14.
15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)? 15.
16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni? 16.

 

1. Milyenek a perköltségek és kinek kell fizetniük azokat?

Perköltség mindaz a költség, amely az eljárással kapcsolatban akár a bírósági tárgyaláson, akár a bírósági tárgyaláson kívül merül fel. A perköltségek lehetséges köre, valamint azok viselésének szabályai a polgári és a büntetőeljárásban eltérően szabályozottak.

a) Perköltségek a polgári eljárásban:

A polgári eljárásban a perköltségekre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmazza. A törvény példálódzó jelleggel sorolja fel a perköltségek lehetséges körét. Ilyen költség lehet pl. az előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanúk és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége. A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.

A bíróság a perköltség viselése felől az eljárást befejező érdemi határozatban dönt, melyben főszabály szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kötelezi. A törvény rendelkezései alapján a bíróság kivételesen a perköltség megfizetésére nem vagy nem csak a pervesztes felet kötelezi, hanem az érintett személyeket nyomban kötelezi a költségek viselésére (például, ha a tanút, szakértőt, vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni). Ugyanígy járhat el a bíróság akkor is, ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli (ilyen eset például, ha a fél egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz). Ha az érdemi határozat meghozatala előtt merül fel az eljárásban olyan költség, amelyet valamelyik félnek ki kell fizetnie, azt meg kell előlegezni. Amennyiben a bíróság a költségek megelőlegezéséről dönt, úgy a felmerült költséget a bizonyító félnek vagy annak a félnek, akinek eljárásával kapcsolatban a költség felmerült ideiglenesen ki kell fizetnie, de arról, hogy ez a költség kit terhel véglegesen, a bíróság az érdemi határozatban dönt.

Lap tetejeLap teteje

b) Perköltségek a büntetőeljárásban:

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezési alapján a büntetőeljárásban a perköltséget bűnügyi költségnek nevezzük, amely az alábbi költség lehet:

  • az a költség, amelyet az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a különleges eljárások során az állam előlegezett,

  • a terheltnek, a sértettnek, a magánfélnek, a pótmagánvádlónak és a magánvádlónak, a terhelt és a sértett törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

  • a kirendelt védőnek és a sértett, a magánfél, valamint a pótmagánvádló képviselőjének készkiadása és díja, akkor is, ha az állam azt nem előlegezte.

A büntetőeljárásban a bíróság a vádlottat a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki. A vádlottat csak azzal a cselekménnyel kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amely tekintetében a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították. Nem lehet kötelezni viszont a vádlottat annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely nem a mulasztása folytán, szükségtelenül merül fel. A bűnügyi költségből azt a költséget, amelynek viselésére a vádlott nem kötelezhető, az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merül fel, hogy a vádlott süket, néma, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális, vagy kisebbségi nyelvét használta. A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel.

Lap tetejeLap teteje

2. Mit jelent a jogi segítségnyújtás?

A jogi segítségnyújtás az azt biztosító intézményrendszer, hogy a jogszabály alapján rászorultnak minősülő személyek szakszerű jogi tanácsot és eljárásjogi képviseletet, költségkedvezményeket kaphassanak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során.

3. Igénybe vehető-e jogi segítségnyújtás?

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései két lépcsőben lépnek hatályba: a peren kívüli jogi segítségnyújtásra vonatkozó szabályok 2004. április 1-jén már hatályba léptek, míg a peres eljárásokban történő segítségnyújtás új szabályai 2008. január 1-jén lépnek életbe. A törvény hatályba lépett rendelkezéseivel lehetővé vált a jogi segítségnyújtás bírósági eljáráshoz nem kötődő formáinak az igénybevétele (jogi tanácsadás és okiratszerkesztés). A peren kívüli jogi segítségnyújtás azt jelenti, hogy a fél részére a törvényben meghatározott jogi szolgáltatást nyújtó jogi szakember (jogi segítő) díjazását a fél helyett az állam fizeti vagy előlegezi meg.

4. Igénybe vehető-e a jogi segítségnyújtás valamennyi vitánál?

A hatályos szabályozás alapján jogi segítségnyújtás a polgári és büntetőeljárás során egyaránt igénybe vehető. Az eljárásokban a támogatási rendszert alapvetően a bíróságok (büntetőeljárásban a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróságok) működtetik. Több tényező befolyásolja azt, hogy kapható-e jogi segítség az adott jogvitában; ezek közül csupán egy az adott jogvita fajtája. A jogvita fajtája alapján nem adható jogi segítség a polgári eljárások közül például a cégeljárásban, a közjegyző eljárásában, stb.

Lap tetejeLap teteje

Büntetőeljárásban a jogi segítség megadása alapvetően a terhelt helyzetétől függ. Ennek megfelelően a terhelt, amennyiben a vagyoni helyzete alapján a rászorultsági feltételeknek megfelel, úgy részére a jogi segítség engedélyezhető függetlenül attól, hogy milyen bűncselekmény miatt vonják felelősségre. Vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül jogi segítségnyújtásban kell részesíteni a kérelmezőt, például ha fiatalkorú, fogva tartott stb.

5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?

A büntetőeljárásban a bíróság elé állítás esetén, továbbá ha a terhelt vagy a pótmagánvádló külföldi és az igazolások beszerzése az eljárás elhúzódásához vezetne, a bíróság az igazolásokra vonatkozó követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság valószínűsíthető.

A bírósági eljárásokon kívüli jogi segítségnyújtás esetében lehetőség van arra, hogy a kérelmező haladéktalanul vegye igénybe a támogatásokat. A vonatkozó rendelkezés szerint: „ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybe vétele érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat.” Ebben az esetben utólag engedélyezik a jogi segítségnyújtás igénybevételét.

6. Hol szerezhető be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem nyomtatványa?

A bírósági eljárásokban igénybe vehető támogatások igénybevétele iránti formanyomtatványt a fél a bíróságnál (büntetőeljárásban a bíróság mellett a nyomozó hatóságnál, ügyészségnél és a fogvatartás helyén) szerezheti be. A jogi segítségnyújtás perhez nem kötődő formái esetén a formanyomtatványt az Igazságügyi Hivatalnak a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalánál lehet beszerezni, továbbá letölthető az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapjáról (www.im.hu) is. Abban az esetben, ha a jogi szolgáltatás haladéktalan igénybe vétele érdekében (5. pont) a kérelmet közvetlenül a jogi segítő részére nyújtják be, úgy a szükséges formanyomtatványokat a jogi segítő bocsátja rendelkezésre

Lap tetejeLap teteje

7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?

Bírósági eljárásokban a jogi segítségnyújtás iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges iratokat. Ezek az iratok a következők:

  • a kérelmező és hozzátartozója személyi adatairól szóló nyilatkozat,

  •  a kérelmező és hozzátartozója vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozata,

  • ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelméről szóló munkáltatói igazolás,

  • a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelemre vonatkozó igazolás,

  • ha a kérelmező nyugellátásban részesül, úgy a nyugellátás összegét feltüntető utolsó postai szelvény,

  • ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkanélküli járadékban, vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, úgy a folyósítás időtartamáról és a szociális juttatás összegéről kiállított igazolás.

A bírósági eljárásokon kívüli jogi segítségnyújtás iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

  • a kérelmező és a vele egy háztartásban élők személyi adatairól, vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot,

  • ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért adózott jövedelméről szóló munkáltatói igazolást,

  • ha a kérelmező nyugellátásban részesül, úgy a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonatot (másolatát),

    Lap tetejeLap teteje

  • ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkanélküli járadékban, vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, úgy a folyósítás időtartamáról és a szociális juttatás összegéről kiállított igazolást.

8. Hol nyújtható be a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelem?

A jogi segítségnyújtás bírósági eljárásokhoz kötődő formái esetében a kérelmeket az eljárás során a bíróságnál (büntetőeljárásban a vádemelést megelőzően a nyomozóhatóságnál, ezt követően a bíróságnál) kell benyújtani. A jogi segítségnyújtás perekhez nem kapcsolódó formái esetében a kérelmeket az Igazságügyi Hivatalnak a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalához kell előterjeszteni vagy sürgős esetben a jogi segítőnél kell leadni.

9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogi segítségnyújtásra?

A jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatásokra való jogosultság feltételeit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A bírósági eljárásokban a bíróság, a bírósági eljárásokhoz nem kötődő segítségnyújtás esetén pedig az Igazságügyi Hivatal már említett hivatalai adnak tájékoztatást.

10. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?

Amennyiben a bírósági eljárásban a bíróság vagy az ügyész a kérelem alapján engedélyezi a támogatásokat (pártfogó ügyvéd, védő kirendelése vagy költségkedvezmények megadása) úgy a kérelmező további közreműködésére nincs szükség.

Lap tetejeLap teteje

Ha a jogi segítséget a bírósági eljáráson kívül az Igazságügyi Minisztérium hivatala engedélyezi, úgy ez alapján a kérelmezők keresik meg a jogi segítőket a szolgáltatások igénybe vétele érdekében.

11. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?

A perbeli képviselet, büntetőjogi védelem engedélyezése esetén a jogi képviselő, ügyvéd kiválasztásáról a bíróság rendelkezik. A peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében a jogi segítői szolgáltatásokat ügyvédek, közjegyzők, ügyvéd megbízottakkal rendelkező civil szervezetek és az ún. egyetemi jogklinikák nyújthatják, akiket a jogi segítők Központi Igazságügyi Hivatal által vezetett névjegyzékéből a kérelmezők választhatnak.

12. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?

Ez alapvetően attól függ, hogy a kérelmező milyen típusú kedvezményt kap:

a) A polgári eljárásokban a költségkedvezmények tartalmuk szerint a következők lehetnek:

  • A költségmentesség a legteljesebb körű költségkedvezmény: magában foglalja az illetékmentességet, mentességet az eljárás során felmerülő költségek előlegezése és viselése alól, valamint lehetőséget a pártfogó ügyvéd kijelölése iránti igényre.

  • Az illetékmentesség szűkebb kategória a költségmentességnél: általa a fél mentesül az illetékfizetés kötelezettsége alól, de további, a költségmentességgel járó kedvezmények már nem illetik meg.

    Lap tetejeLap teteje

  • Az illetékfeljegyzési jog esetén az abban részesülő fél csupán az illeték előzetes lerovása alól mentesül, és ilyenkor az fizeti meg az illetéket az eljárás végén, akit a bíróság erre kötelez.

A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.

b) A büntetőeljárásban ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez-e. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén:

  • a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki,

  • terhelt és kirendelt védője számára a büntetőügy iratairól kért másolat egyszeri kiadása illetékmentes,

  • a kirendelt védő díját és igazolt készkiadását az állam viseli.

13. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?

Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás a bírósági eljárásban nem tesz különbséget részleges vagy teljes költségmentesség között, amennyiben a bíróság a költségmentességet engedélyezi, úgy az – a 12. pontban írt kivételekkel - az összes perköltség fedezésére kiterjed.

Lap tetejeLap teteje

14. A jogi segítségnyújtás kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően?

A jogi segítségnyújtás engedélyezése esetén az eljárás minden szakaszára, így a jogorvoslati eljárásokra, valamint az eljárás alapján lefolytatott végrehajtási eljárásra is kiterjed.

15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (sőt még a pert követően is)?

a) A polgári eljárásban a bíróság a jogi segítségnyújtásra való jogosultság feltételeinek fennállását a következő esetekben vizsgálja felül:

  • az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente,

  • a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá

  • az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

A felülvizsgálat során a bíróság akkor vonja meg a támogatást ha a fél a bíróság felhívásában foglaltakat nem teljesíti, vagy ha a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a kérelmező jogosultsága már nem áll fenn.

b) A büntetőeljárás során a jogi segítségnyújtásban részesített terhelt, illetőleg pótmagánvádló köteles bejelenteni a saját, illetőleg a hozzátartozója jövedelmi és vagyoni viszonyaiban - ide nem értve a jövedelme csökkenését vagy megszűnését -, illetőleg a személyi körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az engedélyezés feltételeit érinti. A bíróság, illetőleg az ügyész a bejelentés alapján, de legalább évente felülvizsgálja a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását. A bíróság, illetőleg a terhelt esetében a vádemelést megelőzően az ügyész hivatalból is felülvizsgálhatja a jogi segítségnyújtásra való jogosultságot, ha adat merül fel arra, hogy a személyes költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a jogi segítségnyújtás feltételei nem állnak fenn, a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően, illetőleg a pótmagánvádló vonatkozásában a bíróság határozattal megvonja a azt.

16. A jogsegély kritériumainak való meg nem felelés esetén lehet-e a döntés ellen fellebbezni?

A bírósági eljárás során a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmet elutasítói bírói vagy ügyészi döntés ellen a kérelmező jogorvoslattal élhet. A jogi segítségnyújtás bírósági eljárásokhoz nem kötődő formái esetében az illetékes megyei hivatal elutasító határozata ellen a Központi Igazságügyi Hivatalhoz lehet fellebbezni. A Központi Igazságügyi Hivatal másodfokon jogerőre emelkedett határozata ellen bírósági felülvizsgálattal lehet élni.

További információk

A jogi segítségnyújtás magyar rendszerével kapcsolatos fontosabb információk, tájékoztató anyagok az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.im.hu ) érhetők el.

« Jogsegély - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság