Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Görögország

Utolsó frissítés: 31-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a perköltségek és kinek kell megfizetniük azokat? 1.
2. Mit jelent a jogsegély? 2.
3. Igénybe vehető-e jogsegély? 3.
4. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál? 4.
5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére? 5.
6. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa? 6.
7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez? 7.
8. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem? 8.
9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre? 9.
10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni? 10.
11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet? 11.
12. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét? 12.
13. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket? 13.
14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően? 14.
15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (vagy akár a pert követően)? 15.
16. Ha nem részesülök jogsegélyben, fellebbezhetek-e e döntés ellen? 16.

 

1. Melyek a perköltségek és kinek kell megfizetniük azokat?

A tárgyalás főbb költségei: az eljárási cselekményekkel kapcsolatos bírósági költségek és a bírósági illeték, a különféle alapok díjai, az ügyvédi díjak előlege, valamint a nemteljesítés esetére adott biztosítékok. Főszabályként e költségeket a felperesnek kell viselnie, az egyik fél pervesztessége esetén azonban ezt a felet utasítják a költségek viselésére.

2. Mit jelent a jogsegély?

A jogsegély felmenti a kérelmezőt valamennyi jogi költség – többek között a bírósági illeték, a végrehajtási végzésre kirótt illeték, az ezen illetékeket terhelő pótilleték, a jogász és a bírósági végrehajtó díjai, a tanúkkal és a szakértőkkel kapcsolatos költségek, az ügyvéd vagy más képviselő díjainak – viselése alól.

Az eleddig a polgári perrendtartásban előírt jogsegélyen túlmenően a 3226/2004. sz. törvény (Kormányközlöny, 2004. február 4., I 24.) a jogsegélyek egy további rendszerét hozta létre.

3. Igénybe vehető-e jogsegély?

A következők jogosultak jogsegélyre:

  1. bármely olyan (bármilyen állampolgárságú) személy, aki bizonyítani tudja, hogy jogi költségeinek megfizetése őt és családját megfoszthatja a létfenntartásukhoz szükséges eszközöktől;
  2. közérdekű vagy haszonszerzést nem megvalósító jogi személyek, továbbá személyek bírósági eljárásokban történő részvételre jogosultsággal rendelkező csoportjai, ha bizonyított, hogy az eljárási költségek megfizetése ellehetetlenítené vagy megnehezítené céljaik megvalósítását;
  3. partnerségek vagy társulások, ha a partnerség vagy társulás nem tudja megfizetni az eljárási költségeket, valamint ha ezt tagjaik sem tudják anélkül megtenni, hogy magukat és családjukat megfosztanák a létfenntartásukhoz szükséges eszközöktől;
  4. a külföldi állampolgárok, feltéve, hogy vannak e tekintetben viszonossági megállapodások, továbbá a görög állampolgárokéival megegyező feltételek mellett a hontalanok.

Az Európai Unió tagállamainak valamennyi, alacsony jövedelemmel rendelkező állampolgára jogosult a jogsegélyre. A nem EU-s tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárai, valamint az alacsony jövedelmű hontalan személyek mindaddig jogosultak, amíg állandó vagy szokásos tartózkodási helyük az Európai Unióban van.

Lap tetejeLap teteje

Az állampolgárok akkor minősülnek alacsony jövedelműnek, ha éves családi jövedelmük kevesebb a nemzeti kollektív bérszerződésben előírt éves egyéni minimálbér kétharmadánál. Családon belüli nézetkülönbség vagy jogvita esetében az elhidegülő fél jövedelmét nem veszik figyelembe.

4. Igénybe vehető-e a jogsegély valamennyi vitánál?

Jogsegély valamennyi – polgári, büntető- és közigazgatási – bíróság előtti eljárásban rendelkezésre áll.

Jogsegély mind peres, mind pedig nem peres eljárásokban igénybe vehető.

Jogi tanácsadást büntető-, polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtanak.

5. Van-e konkrét eljárás sürgősség esetére?

Sürgős esetben van egy különös eljárás, ami mindig rendelkezésre áll a jogsegélyre irányuló kérelmek vonatkozásában.

A sürgős esetekben nyújtandó jogsegélyre vonatkozó eljárás nem tér el a nem a sürgős esetekre vonatkozó eljárástól.

Tanácsadói szolgáltatásokat azonban biztosítanak. A büntetőügyek vonatkozásában a fogva tartás helye szerinti ügyész és főügyész ad tanácsot, polgári ügyekben pedig a hatáskörrel rendelkező helyi bíróságok elnökei, akik tájékoztatják az érdekelt feleket arról, hogy jogosultak-e vagy sem az alacsony jövedelmű állampolgárok számára meglévő jogsegély rendszerét igénybe venni.

6. Hol szerezhető be a jogsegélyre vonatkozó kérelem nyomtatványa?

A jogsegélyre vonatkozó kérelemnek nincs külön nyomtatványa. A jogsegélyt a következők ítélik oda: a) az a kerületi bíróság, b) az az (egyesbíróból álló) regionális bíróság vagy c) annak a teljes tanácsban eljáró regionális bíróságnak az elnöke, ahol az eljárást meg kell indítani vagy ahol az folyamatban van; tárgyalás nélküli ügyekben a jogsegélyt a kérelmező lakóhelye szerinti kerületi bíróság ítéli oda.

Lap tetejeLap teteje

Nincs külön formanyomtatvány magára a jogsegélyre nézve sem. A jogsegélyt az érdekelt fél kérelmét követően nyújtják. A kérelemnek tartalmaznia kell az adott perben vagy keresetben szereplő ügy összefoglalását, valamint a segély nyújtására vonatkozó valamennyi követelmény megerősítésével kapcsolatos információkat.

7. Milyen dokumentumokat kell csatolni a jogsegélyre vonatkozó kérelemhez?

A jogsegély akkor áll rendelkezésre, ha fennáll annak a veszélye, hogy az üggyel kapcsolatos költségek megfizetésének eredményeként a kérelmező nem tudja majd magát vagy családját eltartani. E körülmények bizonyítására a kérelmezőnek a következőket kell benyújtania:

  1. a lakóhelye szerinti önkormányzat polgármesterének vagy a tanács elnökének a kérelmező pénzügyi és családi körülményeire, továbbá foglalkozására vonatkozó igazolása, ami tanúsítja, hogy önmagának vagy családjának veszélyeztetése nélkül nem tud fizetni; haszonszerzést nem megvalósító jogi személy esetében bizonyítani kell, hogy céljainak elérése lehetetlenné vagy nehézzé válna, partnerség vagy társulás esetében pedig azt, hogy a partnerség vagy társulás nem tudja megfizetni az eljárási költségeket, és hogy ezt tagjaik sem tudják anélkül megtenni, hogy magukat és családjukat megfosszák a létfenntartásukhoz szükséges eszközöktől;
  2. a helyi adóhivatal arra vonatkozó igazolása, hogy az előző három évben a kérelmező jövedelemadó-bevallást és bármely más esedékes adóra vonatkozó bevallást nyújtott be, és hogy a bevallásokat az adóhivatal ellenőrizte;
  3. külföldi állampolgár esetében az Igazságügyi Minisztérium azt tanúsító igazolása, hogy vannak viszonossági megállapodások.

A jogsegélyre irányuló valamennyi kérelmet a szükséges igazoló dokumentumoknak (pl. az adóbevallás másolata vagy az adóellenőr azt megerősítő igazolása, hogy nem kell adóbevallást benyújtani, a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyilatkozat másolata, vagy számlakivonat, adóazonosító szám, szociális ellátásokról szóló igazolások és eskü alatt tett nyilatkozatok), nem EU-s állampolgárok esetében pedig az állandó vagy szokásos lakóhelyre vonatkozó bizonyítéknak kell kísérnie.

Lap tetejeLap teteje

8. Hol nyújtható be a jogsegélyre vonatkozó kérelem?

A jogsegélyre irányuló kérelmet a már meghatározott kritériumokkal összhangban az egyik fent említett bíróságnál kell benyújtani.

A jogsegélyre irányuló kérelmet és az igazoló dokumentumokat az azzal érintett per vagy kereset előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni annak a kerületi bíróságnak, annak az (egyesbíróból álló) regionális bíróságnak vagy azon teljes tanácsban eljáró regionális bíróság elnökének, ahol az eljárást meg kell indítani vagy ahol az már folyamatban van; tárgyalás nélküli ügyekben pedig a jogsegélyt a kérelmező lakóhelye szerinti kerületi bíróság ítéli oda. Az eljárás díjmentes, ügyvéd igénybevétele nem szükséges.

9. Hogyan kapható tájékoztatás arról, hogy jogosult-e valaki jogsegélyre?

Erről a hatáskörrel rendelkező helyi bíróságok elnökei tájékoztatják.

10. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén mit kell tenni?

A fent említett bírósághoz kell fordulnia a már ismertetett módon.

11. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén ki választja ki az ügyvédet?

Az ügyvédet a kedvezményezett kérésére a jogsegélyt megítélő bíróság választja ki. A kedvezményezettnek el kell fogadnia a számára kirendelt jogtanácsost. A kirendelés a per végéig vagy az ezzel egyenértékű eljárási cselekményig, illetve – ha van – a fellebbezésig érvényes. A kirendelt ügyvéd a polgári perrendtartás 97. cikkében meghatározott időszakban teljes jogi képviseletet nyújt, kivéve ha a kérelmező kérésére hozott ítéletben ezen időszakot meghosszabbítják vagy lerövidítik.

Lap tetejeLap teteje

12. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez a per összes költségét?

Polgári és kereskedelmi ügyekben a jogsegély nyújtása az eljárási költségek viselése és - erre irányuló kérelem esetén - a kedvezményezett védelmére, bíróság előtti képviseletére és bármely szükséges cselekmény elvégzésével kapcsolatos bármely segítség megadására kirendelt ügyvéd, közjegyző, bírósági végrehajtó kirendelésével kapcsolatos költségek alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. A mentesítés többek között a következőkre terjed ki: állami és bírósági illetékek, a végrehajtási végzésre kirótt illeték és az ezen illetékeket terhelő pótilleték; a tanúkkal és a szakértőkkel kapcsolatos költségek; a kirendelt ügyvédek, jegyzők és bírósági végrehajtás díjai; és az e költségek vonatkozásában előírt biztosíték. A jogsegély nem érinti az ellenérdekű fél vonatkozásában megítélt költségek kifizetésére irányuló kötelezettséget.

13. A jogsegély kritériumainak való részleges megfelelés esetén ki fizeti az egyéb költségeket?

A kérelmező.

14. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén fedezi-e ez az esetleges fellebbviteli eljárást is a pert követően?

A jogsegélyt minden egyes ügy vonatkozásában külön-külön nyújtják, és az az egymást követő perbeli szakaszok és bíróságok tekintetében egészen az ítéletek végrehajtásáig érvényes. Fellebbezésekre vonatkozó jogsegély csak akkor nyújtható, ha a fellebbezést jóváhagyják és a jogsegély nyilvánvalóan nem indokolatlan, illetve nem ellenjavallt. Az ügy állását a kérelmező nevében is értékelik.

15. A jogsegély kritériumainak való megfelelés esetén visszavonható-e az a per vége előtt (vagy akár a pert követően)?

A jogsegélyt az ügyész kérésére vagy saját mérlegelési jogkörében eljárva a bíróság visszavonhatja vagy korlátozhatja, ha a jogsegély odaítélésének követelményei nem teljesülnek vagy ha a jogsegélyt lehetővé tevő körülmények már nem állnak fenn, illetve megváltoztak.

Ezen túlmenően, ha a jogsegélyben részesülő fél pervesztes lesz, meg kell fizetnie a pernyertes fél valamennyi költségét vagy költségeinek egy részét, amint körülményei javulnak és ez bebizonyosodott.

16. Ha nem részesülök jogsegélyben, fellebbezhetek-e e döntés ellen?

A kérelmező a kerületi bíróság, az (egyesbíróból álló) regionális bíróság vagy a teljes tanácsban eljáró regionális bíróság elnöke által hozott határozat ellen a teljes tanácsban eljáró elsőfokú bírósághoz fellebbezhet a határozathozataltól számított öt (5) napon belül. A fellebbezéseket ideiglenes intézkedésekre irányuló eljárás keretében tárgyalják.

További információk

Ha a polgári vagy kereskedelmi ügyekben jogsegélyt kérő személy állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió egy másik tagállamában van, a következő különös rendelkezéseket kell alkalmazni:

  1. A kérelmezők abban az esetben is jogosultak a jogsegélyre, ha családi jövedelmük meghaladja a nemzeti kollektív bérszerződésben előírt éves egyéni minimálbér kétharmadát, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a megélhetési költségeknek az állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállam és Görögország közötti különbsége megakadályozza, hogy képesek legyenek a tárgyalás költségeinek viselésére.
  2. Az alábbiak lehetnek azok a költségek, amelyek viselése alól a kérelmező mentesülhet:
    1. a tolmácsolási díjak;
    2. a jogvita rendezéséhez szükséges dokumentumok hivatalos fordításának költségei;
    3. a kérelmező követelésének alátámasztásával kapcsolatban részt vevő más személyek kérelmezőnél felmerült költségei, feltéve, hogy e személyek személyesen kötelesek megjelenni a bíróság előtt és hogy a bíróság úgy döntött, hogy nincs más mód arra, hogy e személyek az eljárásban részt vegyenek.
  3. A jogsegély kiterjedhet ügyvéd amiatt történő kirendelésére is, hogy az jogi tanácsot nyújtson abból a célból, hogy a jogvita azelőtt rendeződjön, mielőtt az bírósághoz kerül. Ügyvédet kirendelhetnek azért is, hogy jogi tanácsot adjon olyan személyek számára, akiknek állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük Görögországban van, de az Európai Unió egy másik tagállamában zajló tárgyalás vagy eljárás vonatkozásában kérnek jogsegélyt, és a kirendelés ez esetben a jogsegélyre irányuló kérelemnek a másik tagállambeli hatáskörrel rendelkező hatóság általi kézhezvételéig tart.

A Görögországban állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező és a 2003/8/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó személyek által az Európai Unió egy másik tagállamában jogsegélyre vonatkozóan benyújtott kérelmek kézhezvételére hatáskörrel rendelkező hatóság az Igazságügyi Minisztérium. A hatáskörrel rendelkező hatóság segít a kérelmezőnek valamennyi olyan igazoló dokumentum összegyűjtésében, amelyekről tudja, hogy szükségesek a kérelem elbírálásához, továbbá - kérés esetén - díjmentesen látja el a kérelmezőt a kérelem és az igazoló dokumentumok fordításával. A megfelelően kitöltött kérelmet és az igazoló dokumentumok fordítását a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül megküldik a másik tagállam megfelelő hatóságának.

« Jogsegély - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 31-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság