Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Finnország

Utolsó frissítés: 07-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen költségei vannak az eljárásnak, és általában kinek kell ezeket állnia? 1.
2. Mi a jogsegély? 2.
3. Hasznos lehet-e számomra a jogsegély? 3.
4. Mindenfajta jogvita esetében igénybe vehető-e a jogsegély? 4.
5. Van-e külön eljárás sürgősségi esetben? 5.
6. Hol szerezhetek be nyomtatványt a jogsegély igényléséhez? 6.
7. Milyen iratokat kell csatolnom a jogsegélykérelemhez? 7.
8. Hol kell bejelentenem a jogsegély iránti kérelmemet? 8.
9. Honnan tudom meg, hogy jogosult vagyok-e jogsegélyre? 9.
10. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, mit kell tennem? 10.
11. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, ki fogja kiválasztani az ügyvédemet? 11.
12. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, ez a teljes perköltséget fedezni fogja? 12.
13. Ha részleges jogsegély-jogosultságot szerzek, ki fizeti a fennmaradó költségeket? 13.
14. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, vonatkozik-e ez az eljárást követően beadott esetleges felülvizsgálati kérelmeimre is? 14.
15. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, visszavonható-e az az eljárás lezárása előtt (vagy akár az eljárást követően)? 15.
16. Ha nem szerzek jogosultságot jogsegélyre, fellebbezhetek-e a döntés ellen? 16.

 

1. Milyen költségei vannak az eljárásnak, és általában kinek kell ezeket állnia?

A perköltség az ügy nagyságától és fajtájától függően 1000 és 20 000 EUR közötti összeg lehet. A költségek legnagyobb részét a védő díja teszi ki. A bíróság kötelezi a vesztes felet a másik fél jogi költségeinek megtérítésére. A jogsegély alapdíja óránként 84 EUR.

A legfeljebb 650 EUR havi jövedelemmel rendelkező egyedülálló személy, illetőleg az a házasságban élő személy, akire legfeljebb havi 550 EUR jövedelem jut, ingyenesen részesülhet jogsegélyben.

A 650 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1400 EUR havi jövedelemmel rendelkező egyedülálló személy, illetőleg az a házasságban élő személy, akire havi 550 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1200 EUR összegű jövedelem jut, szintén részesülhet jogsegélyben, de a költségek egy részét magának kell viselnie.

Jogsegélyben nem részesülhet az az egyedülálló személy, akinek 1400 EUR-t meghaladó összegű havi jövedelme van, illetőleg az a házasságban élő személy, akire havi 1200 EUR-t meghaladó összegű jövedelem jut.

A perköltség legalább 25%-át mindenkor az állam viseli. A jogsegélyben részesülő személy legfeljebb a teljes perköltség 75%-át köteles viselni, e szabály a következő esetekben alkalmazandó: 1301–1400 EUR jövedelmű egyedülálló személy, valamint olyan házasságban élő személy esetében, akire 1101–1.200 EUR jövedelem jut.

A jogsegély kedvezményezettje által fizetendő összeg az adott személy vagyoni helyzetétől is függ. Ha a kedvezményezett 5000 EUR-t meghaladó összegű bankbetéttel vagy ilyen értékű azonnal értékesíthető vagyonnal rendelkezik, köteles az 5000 EUR-n felüli vagyonának legalább 50%-át a perköltség céljára rendelkezésre bocsátani.

Lap tetejeLap teteje

2. Mi a jogsegély?

A jogsegély államilag finanszírozott támogatás olyan személyek számára, akik a jogi eljárás költségeit képtelenek maguk előteremteni.

3. Hasznos lehet-e számomra a jogsegély?

Jogsegély olyan személy részére adható, akinek ügyét finn bíróság tárgyalja, illetőleg akinek lakóhelye Finnországban van. Jogsegély nyújtható továbbá az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárai számára, akik Finnországban dolgoznak vagy keresnek munkát.

Társaságok vagy szervezetek nem részesülhetnek jogsegélyben. Kereskedők számára jogsegély – tárgyaláson vagy egyéb esetben – kizárólag különleges jogcímen adható.

4. Mindenfajta jogvita esetében igénybe vehető-e a jogsegély?

Jogsegély mind eljárásra, mind egyéb, nem bíróság előtt zajló jogi ügyre (pl. házassági vagyon megosztása, hagyaték felosztása, hagyatékleltár stb.)

Jogsegély nem adható, ha a kérelmező olyan biztosítással rendelkezik jogi költségekre vonatkozóan, amelyek fedezik az adott ügy költségeit.

Jogsegély nem kérhető, ha az ügy a kérelmező szempontjából csekély jelentőséggel bír; ha egyértelmű, hogy a jogsegély megadása nem áll arányban azzal az előnnyel, ami abból a kérelmező részére származik; illetve ha az ügy bíróság elé vitele helytelen jogalkalmazás volna; vagy ha az ügy átruházott jogon alapul.

Egyszerű eljárások esetében a jogsegély nem vonatkozik bíróság előtti képviseletre, bár ilyen esetben a jogsegélyirodától tanácsot lehet kérni (oikeusaputoimisto).

Lap tetejeLap teteje

5. Van-e külön eljárás sürgősségi esetben?

Nincs külön eljárás, azonban a jogsegélyirodát tájékoztatni kell a sürgősségről.

6. Hol szerezhetek be nyomtatványt a jogsegély igényléséhez?

A jogsegély kéréséhez szükséges nyomtatvány valamennyi jogsegélyirodán, illetőleg az Igazságügyi Minisztériumnál igényelhető.

7. Milyen iratokat kell csatolnom a jogsegélykérelemhez?

A jogsegélyt kérelmezők saját, valamint házas- vagy élettársuk havi jövedelmét okirattal kötelesek igazolni a jogsegélyirodának.

Figyelembe vehető levonások: adó, háztartási kiadások (pl. bérleti díj, szolgáltatási díj, valamint a magánlakás-tulajdonos által fizetett hasonló díjak, karbantartási díj, felügyeleti díj, adósságátütemezés díja, valamint adósságtörlesztés).

A levonások első 250 EUR-t kitevő összege nem vehető figyelembe, azaz kizárólag a 250 EUR-t meghaladó összeg számítható be.

Vagyonigazolást is be kell adni pl. a betétről szóló nyugta, banki kimutatás vagy adófolyószámla-igazolás formájában.

8. Hol kell bejelentenem a jogsegély iránti kérelmemet?

A jogsegély iránti kérelem a jövedelemigazolással együtt bármelyik jogsegélyirodához (azonban lehetőség szerint az ügy tárgyalásának helyéhez legközelebbi irodához) beküldhető. A címek letölthetők az internetről suomi.

Lap tetejeLap teteje

9. Honnan tudom meg, hogy jogosult vagyok-e jogsegélyre?

A jogsegélyről szóló döntést a jogsegélyiroda hozza meg; a kérelmezőt a döntésről postai úton értesítik.

10. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, mit kell tennem?

Ha a kérelem alapján megadják a jogsegélyt, az ügy képviseletét a jogsegélyiroda vállalja el. A kérelmezőnek meg kell adnia elérhetőségi adatait a jogsegélyirodának.

11. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, ki fogja kiválasztani az ügyvédemet?

Az eljárásban a jogsegélyt magán- vagy állami védő nyújthatja. A kérelmező a jogsegélyiroda megkeresése előtt maga is jogosult védőt keresni saját magának. A jogsegélyiroda is segítséget nyújt magánvédő felkutatásában. Amikor a kérelmező jogsegélyért folyamodik, megjelölheti az általa kívánt védőt.

Ha a kérelmező kiválasztotta védőjét, az ügyvédi megbízást az utóbbi elvállalja.

Ha a kérelmezőnek nincs védője, a jogsegélyiroda kijelöl egy védőt.

12. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, ez a teljes perköltséget fedezni fogja?

A jogsegély az ügyhöz kapcsolódó valamennyi költségre kiterjed, mint pl. ügyvédi díj és költségek, tolmácsolási és fordítási díjak, tanúk illetménye és a keresetindítás költségei.

A jogsegély nem terjed ki a másik fél költségeire, amennyiben a jogsegély kedvezményezettje az ügyet elveszíti.

Lap tetejeLap teteje

13. Ha részleges jogsegély-jogosultságot szerzek, ki fizeti a fennmaradó költségeket?

A jogsegély kedvezményezettje által viselendő jogi költségek mértékét a jogsegélyről szóló határozat tartalmazza; a kedvezményezett ezt az összeget közvetlenül a magánvédő részére fizeti meg.

Ha a jogsegélyt állami védő nyújtja, a kedvezményezett az általa viselendő összeget a jogsegélyiroda részére köteles megfizetni.

14. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, vonatkozik-e ez az eljárást követően beadott esetleges felülvizsgálati kérelmeimre is?

A jogsegély az ügy valamennyi költségére vonatkozik, így a fellebbezés és keresetindítás költségeire is kiterjed.

15. Ha megszerzem a jogosultságot a jogsegélyre, visszavonható-e az az eljárás lezárása előtt (vagy akár az eljárást követően)?

Ha a személy, akinek részére a jogsegélyt megítélték, mégsem jogosult jogsegélyre, vagy a jogsegély alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, vagy a továbbiakban már nem állnak fenn, a jogsegélyiroda módosíthatja döntését, vagy a jogsegély felfüggesztéséről határozhat. Ezt az ügyet tárgyaló bíróság is megteheti.

Ugyanekkor arról is döntenek, hogy a jogsegély kedvezményezettje tartozik-e valamely általa jogsegély címén kézhez vett kifizetéssel, és ha igen, milyen összegűvel.

16. Ha nem szerzek jogosultságot jogsegélyre, fellebbezhetek-e a döntés ellen?

Ha a jogsegély-kérelmet elutasítják, a döntés ellen a bíróságnál lehet fellebbezni. Amikor a kérelmet elutasítják, a kérelmező tájékoztatást kap a fellebbezés módjáról. A jogsegély-kérelmező a fellebbezést a jogsegélyirodához nyújtja be.

További információk

Az állami védő valamennyi jogi ügyben (ideértve a nem bíróság előtt tárgyalt ügyeket is) nyújt jogsegélyt.

A bíróság előtt folytatott ügyekben magánvédő is nyújt jogsegélyt.

A kérelmező köteles az anyagi körülményeiről szóló igazolások mellett az üggyel kapcsolatos tájékoztatást is mellékelni.

A jogsegély maximális időtartama 100 óra, bár különleges esetben a bíróság ezt meghaladóan is engedélyezheti a jogsegély nyújtását.

Ha a jogsegély-kérelmező az ügyet fedező, jogi költségekre vonatkozó biztosítással rendelkezik, jogsegély főszabály szerint nem jár.

Az a kérelmező, aki jövedelme alapján ingyenes jogsegélyben részesülne, a biztosítási díjon felüli költségrészre kaphat jogsegélyt.

Kivételes körülmények fennállása esetén jogsegély a jogi költségekre vonatkozó biztosítás felső összeghatárát meghaladó jogi költségekre is adható.

Büntetőügyben az állami védők képviseleti rendszere az elsődleges jogsegélyforrás. A védőügyvédhez való jog nem függ a kedvezményezett anyagi körülményeitől; védőügyvéd a jogi tanácsadóval megegyező feltételekkel vehető igénybe. A védőügyvédet a bíróság jelöli ki.

A jogsegély kérelmezésével kapcsolatos további információk találhatók az Oikeusapu-ben English - suomi - svenska (Finnország).

« Jogsegély - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság