Európai Bizottság > EIH > Jogsegély > Csehország

Utolsó frissítés: 17-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogsegély - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek egy tárgyalás költségei és általában ki fizeti meg ezeket? 1.
2. Mi a költségmentesség? 2.
3. Ki kaphat költségmentességet? 3.
4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség? 4.
5. Van-e külön gyorsított eljárás? 5.
6. Hol szerezhető be a költségmentességhez formanyomtatvány? 6.
7. Milyen dokumentumot kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni? 7.
8. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet? 8.
9. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról? 9.
10. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő? 10.
11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet? 11.
12. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét? 12.
13. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan kerül megfizetésre a többi költség? 13.
14. Ha valaki jogosult költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalás után a fellebbezés költségeit? 14.
15. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően (vagy akár a tárgyalást követően)? 15.
16. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen? 16.

 

1. Melyek egy tárgyalás költségei és általában ki fizeti meg ezeket?

A Polgári perrendtartás az alábbi költségfajtákat határozza meg a polgári eljárásban: a felek és képviselőik készpénzbeli kiadásai (pl. utazási, élelmezési és szállásköltség), perköltség, a felek és jogi képviselőik kieső jövedelme, a bizonyítékok szolgáltatásával kapcsolatos költségek, a közjegyző igazságügyi biztos jogi aktusainak végrehajtásával kapcsolatos költségei és készpénzbeli kiadásai (öröklési eljárásban), a végrehajtó díja öröklési eljárásban és a végrehajtó készpénzbeli kiadásai, tolmácsolási díjak, valamint a képviseleti díj. A felsorolás nem teljes körű; egyéb kiadások is minősülhetnek költségnek. E kiadásoknak azonban az eljáráshoz kell kapcsolódniuk. Ez azt jelenti, hogy például a kereset benyújtása előtt az adósnak küldött fizetési felszólításokkal kapcsolatos költségek, vagy a peren kívüli egyezség elérésével kapcsolatos költségek nem sorolhatók az eljárási költségek közé.

Összegezve, akkor is az eljárásban részt vevő fél fedezi a vele és képviselőjével kapcsolatos eljárási költségeket, ha a perköltség megfizetése alól mentesítették. A képviselő készpénzbeli kiadásait az állam fizeti, ha a képviselőt bíróság rendelte ki a fél számára (a Polgári perrendtartás 30. szakasza). Ha ügyvédet rendelnek ki képviselőként, az ő képviseleti díját is az állam fizeti.

A perköltség megfizetésére külön jogszabály, a Perköltségekről szóló törvény az irányadó. Rendes peres eljárásban a perköltséget általában a felperes viseli. A jogszabály meghatározza, mely bírósági eljárások perköltségmentesek (pl. gyámsági ügyek, kiskorúak bírósági védelme, gyermek- vagy szülőtartási eljárás, öröklési eljárás első fokon).

Lap tetejeLap teteje

2. Mi a költségmentesség?

A cseh jogban a következők minősülhetnek jogsegélynek a polgári eljárásban:

  • valamelyik fél mentesítése perköltség megfizetése alól,
  • képviselő kirendelése – az eljárás előtt is lehetséges a képviselet ellátása a keresetindításhoz (eljárás indítására irányuló kérelem) – az a fél, akihez a képviselőt kirendelik, nem fedezi a képviselő készpénzbeli kiadásait és a képviseleti díjat,
  • ügyvéd kirendelése a cseh Ügyvédi Kamarától.

A határokon átnyúló jogvitákban alkalmazott jogsegélyre külön jogszabály vonatkozik, az Európai Unión belüli határokon átnyúló jogvitákban alkalmazott jogsegély nyújtásáról szóló törvény. A jogsegély-nyújtás a következőket jelenti:

  • képviselő kirendelése,
  • tolmács kirendelése,
  • mentesítés a perköltségek és a bizonyítékok költségének előzetes megfizetése alól az eljáró bíróság előtt folyó eljárásban,
  • írásbeli dokumentáció fordításának beszerzése (kivéve a szlovák nyelvű dokumentációt),
  • a feltétlenül szükséges utazási költségek megtérítése.

Jogsegély bírósági eljáráson kívül is megítélhető jogi szolgáltatások formájában a joggyakorlatról szóló törvény szerint. Aki nem engedheti meg magának ezeket a szolgáltatásokat, és megfelel a meghatározott feltételeknek, a cseh Ügyvédi Kamarához fordulhat ügyvéd kirendeléséért.

Lap tetejeLap teteje

3. Ki kaphat költségmentességet?

A bíróság kérelem alapján mentesítheti az eljárásban részt vevő valamelyik felet (vagy perbe hívott felet) a perköltség megfizetése alól:

  • amennyiben ezt a fél helyzete indokolja, valamint
  • olyan ügyben, amely nem valamely jog önkényes vagy nyilvánvalóan sikertelen követeléséről, illetőleg védelméről szól.

Természetes és jogi személyek egyaránt részesülhetnek mentességben.

Az eljárásban részt vevő feleket nem szabad csupán azért megakadályozni valamely jog bíróság előtt történő követelésében vagy védelmében, mert kedvezőtlen pénzügyi helyzetben vannak. A bíróság különösen a kérelmező teljes pénzügyi helyzetét, a perköltség összegét, a bizonyítékok szolgáltatásának valószínűsíthető költségét és a benyújtott követelés jellegét veszi figyelembe. Természetes személy esetében a bíróság a személy szociális helyzetét, egészségi állapotát stb. is figyelembe veszi. Jogi személy és vállalkozó természetes személy esetében a bíróság figyelmet fordít az említett személy üzleti vagy más tevékenységeinek jellegére, vagyonának összegére és összetételére, valamint fizetőképességére.

Valamely jog nyilvánvalóan sikertelen követelése vagy védelme különösen akkor áll fenn, ha a kérelmező által előadott tényekből kétségtelenül megállapítható, hogy a kérelmező kérelme az adott helyzetben nem hagyható jóvá. Valamely jog nyilvánvalóan sikertelen követelésére vagy védelmére a legjobb példák közé tartozik valamely jog zaklatás céljából történő gyakorlása, vagy az adósra nézve egyértelműen kötelező kötelezettségek teljesítésében megvalósított nyilvánvaló késedelem.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság úgy rendelkezik, hogy a fél mentesül a perköltségek megfizetése alól, a fél nem kötelezhető arra, hogy előleget adjon a bizonyítékok költségeire, vagy az állam részére megtérítse az állam által fedezett költségeket.

Ha a fél érdekeinek védelmére szükséges, a bíróság - kérelemre - képviselőt rendel ki azon fél részére, aki megfelel a perköltség alóli mentesség feltételeinek. A képviselő kirendelése azonban nem automatikus jog, ha az eljárás vagy a fél ex lege (azaz a Perköltségről szóló törvény alapján) mentesül a perköltség alól. Ilyen esetben is meg kell továbbá felelni a perköltség alóli mentesség fent említett, a Polgári perrendtartásban előírt feltételeinek. Képviselőként bármely jogképességgel rendelkező természetes személy kirendelhető, aki a megfelelő képviseletet el tudja látni; a kirendeléshez e személy jóváhagyása szükséges. Ha a fél érdekeinek védelméhez szükséges, vagy ha az ügyvédi képviselet kötelező az ügyben (fellebbezés benyújtása a Legfelsőbb Bíróságra), ügyvédet rendelnek ki képviselőként. A kirendelt ügyvéd készpénzbeli kiadásait és képviseleti díját az állam fedezi. A bíróság az eljárás kezdete előtt is kirendelhet képviselőt, ha a fél a keresetet képviselő segítségével kívánja benyújtani.

Ha a bíróság elutasítja a képviselő kirendelésére vonatkozó kérelmet, a kérelmező a cseh Ügyvédi Kamarához fordulhat, és kérheti ügyvéd kirendelését. Ebben az esetben a Kamara akkor rendelhet ki ügyvédet, ha a kérelmező bizonyítja, hogy legalább két ügyvéd elutasította, hogy számára jogi szolgáltatásokat nyújtson. Nem létezik jogosultság ügyvéd kirendelésére. Az adott ügyből nyilvánvalónak kell lennie, hogy az ügyvédi képviselet a kérelmező jogainak védelme érdekében feltétlenül szükséges, vagy azt jogszabály előírja. Ha a Kamara az ügyvéd kirendelésére vonatkozó kérelmet indokoltnak ítéli, kirendel egy ügyvédet egy adott jogi szolgáltatás teljesítésére; az ügyvéd sosem köteles a kérelmező összetett problémáinak kezelésére.

Lap tetejeLap teteje

4. Valamennyi jogvita esetén megítélhető-e költségmentesség?

A 2. és 3. kérdésben leírt jogsegély polgári, munkaügyi, családjogi és üzleti jogi ügyben folyó bírósági eljárásban vehető igénybe.

Jogsegély nyújtható továbbá a közigazgatási igazságszolgáltatásban a Közigazgatási perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően.

5. Van-e külön gyorsított eljárás?

Nincs külön eljárás ilyen esetre.

6. Hol szerezhető be a költségmentességhez formanyomtatvány?

Nincs egyedi formanyomtatvány a kérelemhez. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a kérelmező adatai, amelyek segítségével a kérelmező egyértelműen azonosítható;
  • az ügy részletes adatai;
  • a kérelmező kérelme, amelyben előadja, hogy pénzügyi helyzete miatt nem tudja jogait megfelelően érvényesíteni a bíróság előtt;
  • annak részletes kifejtése, hogy a kérelmező: a) perköltség megfizetése alóli mentességet kér; b) képviselő kirendeléséért folyamodik; c) az ügy összetett jellegére tekintettel ügyvéd kirendelését kéri képviselőként;
  • igazolás a kérelmező munkaviszonyból (önálló vállalkozásból) származó átlagos havi jövedelméről;
  • igazolás a másodlagos jövedelem összegéről (pl. értékpapírból származó tőkejövedelem);
  • igazolás a kérelmező által kapott nyugdíjellátásról, valamint a nyugdíjellátás részletes adatai;
  • a nagyobb értékű magánvagyon részletes adatai (pl. pénzügyi megtakarítások, értékpapírok, személyes dísztárgyak, gépjármű, nem a kérelmező elsődleges háztartási céljaira vagy munkatevékenysége során használt vagyon - földterület, pihenési célú építmények stb.);
  • a havi alapvető kiadások részletes adatai (lakhatási és fenntartási kiadások; a munkába járás költségei; gyermekek vagy (volt) házastárs részére járó tartásdíj - a kötelezettséget a kérelmezőre terhelő szerv és az ítélet részletes adatai);
  • tartozások és hitelezői állomány, lízingek és fogyasztói hitelek részletes adatai (adott esetben a kérelmezővel szemben folytatott végrehajtási eljárások leírása);
  • más vonatkozó tények részletes adatai;
  • utalás a kérelem mellékleteire, azaz különösen az állított jövedelem összegének hivatalos igazolása (a munkáltató vagy az adónyilvántartó igazolása a jövedelemről - önálló vállalkozó esetében az igazolás az utolsó adózási időszakra vonatkozik); igazolás arról, hogy a kérelmező fizet nyugdíjjárulékot; a kérelmező által más személy részére fizetendő tartásdíj alapjául szolgáló határozatok; okiratok a szükséges kiadásokról (pl. bérleti díj);
  • a kérelmező ünnepélyes nyilatkozata arról, hogy a kérelemben a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatott, és nem hallgatott el tényeket;
  • dátum, a kérelmező aláírása.

Határokon átnyúló ügyekben a kérelmet előnyomtatott nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány közvetlenül is kitölthető a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszának honlapján.

Lap tetejeLap teteje

7. Milyen dokumentumot kell a költségmentesség iránti kérelemhez csatolni?

A kérelmező pénzügyi helyzetéről szóló igazoláshoz a kérelmező jövedelmét és a kérelemben feltüntetett kiadásokat igazoló iratokat is csatolni kell (ld. a 6. pontot).

8. Hol kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelmet?

A perköltség alóli mentességre vonatkozó kérelmet azon eljárást lefolytató bíróságra kell benyújtani, amelyre vonatkozóan a mentességet kérik. Az első fokú bíróság dönt a kérelemről akkor is, ha a kérelem a fellebbezés benyújtását követő eljárásra kér mentességet.

Az eljárás kezdete előtt képviselő kirendelése ügyében benyújtandó kérelem általában a kérelmező állandó lakóhelye szerinti kerületi bíróságra vagy más kerületi bíróságra nyújtható be.

A cseh Ügyvédi Kamarához ügyvéd kirendelése (ld. 3. pont) ügyében benyújtandó kérelmet a cseh ügyvédi Kamara brnói irodájához kell benyújtani: Brno-i iroda, nám. Svobody 84/15, 602 00 Brno.

9. Hogyan lehet tájékozódni a költségmentességre való jogosultságról?

A bíróság köteles tájékoztatni a feleket, hogy jogukban áll kérelmet benyújtani a perköltség alóli mentesség iránt, ha ügyvéd vagy közjegyző nem képviseli őket. A bíróság köteles továbbá tájékoztatni a feleket arról a jogukról, hogy képviselő kirendelését kérhetik.

Az ügyvédek általában jogosultak jogi tanácsadás nyújtására.

Lap tetejeLap teteje

10. Ha valaki jogosult költségmentességre, mi a teendő?

Kérelem alapján a bíróság dönti el, hogy a fél megfelel-e a jogsegély kritériumainak. A kérelem benyújtásával kapcsolatos információk a 6-8. kérdésre adott válaszban találhatók.

11. Ha valaki jogosult költségmentességre, ki választ ügyvédet?

A bíróság a fél kérelmére rendeli ki a képviselőt (ld. a 2. kérdésre adott választ). A bíróság ügyvédet rendel ki képviselőként, ha a fél érdekeinek védelméhez szükséges, vagy ha az ügyvédi képviselet kötelező az adott eljárásban. A bíróság egy bizonyos ügyvédet választ ki, aki köteles jogi szolgáltatásokat nyújtani, kivéve, ha alapos indoka van a kirendelés visszautasítására (pl. összeférhetetlenség). Ha legalább két ügyvéd megtagadta a jogi szolgáltatások teljesítését, lehetőség van a cseh Ügyvédi Kamarához fordulni, amely kirendelhet ügyvédet.

12. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez fedezi-e a tárgyalás valamennyi költségét?

Ld. a 2. kérdésre adott választ.

13. Ha valaki jogosult részleges költségmentességre, hogyan kerül megfizetésre a többi költség?

A bíróság részlegesen vagy csak az eljárás egy részére (pl. csak az első fokú eljárásra), illetőleg kizárólag egyes perköltségekre is biztosíthat mentességet a perköltség megfizetése alól. A perköltség fennmaradó részét a félnek kell fedeznie.

Lap tetejeLap teteje

Ha a perköltség megfizetése alól mentességet kapott fél mellé képviselőt rendelnek ki, a fél olyan mértékben nem fizeti a képviselő készpénzbeli kiadásait és képviseleti díját, amennyiben mentességben részesült a perköltség megfizetése alól.

14. Ha valaki jogosult költségmentességre, fedezi-e ez a tárgyalás után a fellebbezés költségeit?

Itt különbséget kell tenni a tisztán nemzeti eljárásban és az Európai Unión belüli, határokon átnyúló eljárásban nyújtott jogsegély között.

A tisztán nemzeti eljárásban alapelv, hogy a perköltség alóli mentesség hatályát veszti, amikor az eljárást lezáró ítélet végrehajthatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy az első fokú eljárásban biztosított mentesség a rendes fellebbezésre is vonatkozik, de nem vonatkozik a rendkívüli jogorvoslati intézkedések ügyében indított eljárásokra (fellebbezés a Legfelsőbb Bíróságra, kereset az eljárás újbóli megindítása érdekében, keresetindítás eljárási szabálysértés miatt). Az ilyen rendkívüli fellebbviteli eljárásban azonban új kérelem is benyújtható a perköltség alóli mentesség megszerzésére.

Határokon átnyúló vitával kapcsolatos eljárásban a jogsegély nyújtásáról szóló döntés valamennyi további eljárásra is vonatkozik, ideértve a rendkívüli jogorvoslati intézkedésre irányuló eljárást, az ítélet elismerésére irányuló eljárást, a végrehajthatósági nyilatkozatra irányuló eljárást, valamint a végrehajtási eljárást.

15. Ha valaki jogosult költségmentességre, ez visszavonható-e a tárgyalás végét megelőzően (vagy akár a tárgyalást követően)?

Ha a fél helyzete olyan mértékben megváltozik, hogy a perköltség megfizetése alóli mentesség már nem indokolt, vagy ha a bíróság a későbbiekben feltárja, hogy a fél tényleges helyzete már a jogsegély megítélésének időpontjában sem indokolta a jogsegélyt, a bíróság visszavonja a mentességet. Ez az intézkedés kizárólag akkor visszaható hatályú, ha a bíróság kifejezetten így rendelkezik. A bíróság csak az eljárás jogerős ítélettel történő lezárásáig vonhatja vissza a mentességet.

Azonban a kérelmező helyzetének értékelésére vonatkozó szabályok megváltozása, illetőleg a bíróság arra vonatkozó véleményének változása, hogy az ügy valamely jog önkényes vagy nyilvánvalóan sikertelen követeléséről, illetőleg védelméről szól-e, önmagában még nem indokolja a perköltség megfizetése alóli mentesség visszavonását.

16. Ha valaki nem jogosult költségmentességre, lehet-e fellebbezni e döntés ellen?

Ha a perköltség megfizetése alóli mentesség iránti kérelmet nem teljes egészében hagyják jóvá, vagy a mentességet visszavonják, a fél fellebbezhet a határozat ellen. A fellebbviteli bíróság ítélete ellen a Legfelsőbb Bíróságra fellebbezés nem nyújtható be.

A cseh Ügyvédi Kamara elnöke dönt a Kamara által a közigazgatási eljárásban kirendelt ügyvéd megbízásáról. A határozat közigazgatási keresettel megtámadható.

« Jogsegély - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság