Jogsegély - Belgium

TARTALOMJEGYZÉK 1. Milyen költségekkel jár egy per, és általában kinek kell ezeket megfizetnie?  2. Mit értünk költségmentesség alatt?  3. Igénybe vehetek-e költségmentességet?  4. A jogi segítségnyújtás minden jogvita esetében igénybe vehető?  5. Van-e külön eljárás vészhelyzetek esetére?  6. Honnan kaphatok költségmentességet kérő űrlapot?  7. Milyen okmányokat kell csatolnom a költségmentesség iránti kérelmemhez?  8. Hol nyújthatom be a költségmentesség iránti kérelmemet?  9. Hogyan értesítenek arról, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?  10. Mit kell tennem, ha jogosult vagyok jogi segítségnyújtásra?  11. Ha jogosult vagyok jogsegélyre, ki választja ki az ügyvédemet?  12. Ha jogosult vagyok költségmentességre, az a per teljes költségét fedezi?  13. Ha részleges jogi segítségnyújtásra vagyok jogosult, ki fizeti a többi költséget?  14. Ha jogosult vagyok költségmentességre, az fedezi-e a per utáni későbbi fellebbezések költségeit is?  15. Ha jogosult vagyok költségmentesség, az visszavonható-e a per során (vagy akár a pert követően)?  16. Ha nem vagyok jogosult költségmentességre, fellebbezhetek az erre vonatkozó döntés ellen?

 

1. Milyen költségekkel jár egy per, és általában kinek kell ezeket megfizetnie?

Egy peres eljárás többféle költséggel jár: bélyegilletékek és iktatási díjak, jogi okmányok díjai, a határozat bejegyzésének díja, vizsgálati intézkedésekért fizetendő díjak, ideértve a tanúk és szakértők költségeit is, ügyvédi díjak stb.

Főszabály szerint a jogerős határozat költségeit a vesztes fél viseli (az Igazságügyi Törvénykönyv 1017–1024. szakaszai szerint).

2. Mit értünk költségmentesség alatt?

A költségmentesség úgy határozható meg, mint bármely olyan lehetőség, amelyet annak érdekében kap valaki, hogy ténylegesen igénybe tudja venni a bíróság szolgáltatásait abban az esetben is, ha anyagi helyzete nem tenné lehetővé számára az eljárás költségeinek viselését.

Az Igazságügyi Törvénykönyv kétfajta jogsegélyt ír elő, melyek polgári és büntetőügyekben is alkalmazhatóak: ezek az első és második szintű jogsegély (Igazságügyi Törvénykönyv 446a. és 508/1–508/23. szakasz, és az azt végrehajtó királyi rendeletek), valamint a költségmentesség (Igazságügyi Törvénykönyv 664–699. szakasz).

„Első szintű jogsegély” alatt gyakorlati információk, jogi tájékoztatás, kiindulási jogi szakvélemény nyújtása, illetve szakmai testülethez vagy szervezethez való irányítás értendő. Az első szintű jogsegélyt mind magánszemélyek, mind jogi személyiséggel rendelkező szervezetek igénybe vehetik.

Lap teteje

„Második szintű jogsegély” alatt részletes jogi szakvélemény vagy jogsegély formájában – formális eljárás keretében vagy azon kívül – magánszemély részére nyújtott jogi segítségnyújtás, továbbá a peres eljárás során nyújtott segítség értendő, ideértve a jogi képviselet biztosítását is.

A „költségmentesség” ezzel szemben a bélyegilletékek, iktatási díjak és egyéb perköltségek alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti, melyet olyan peres felek vehetnek igénybe, akiknek jövedelme nem elégséges a bírósági vagy bíróságon kívüli eljárások költségeinek fedezésére.

3. Igénybe vehetek-e költségmentességet?

Az első szintű jogsegély minden peres fél rendelkezésére áll, ideértve a magánszemélyeket és a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket is. A rossz anyagi helyzetben lévő peres felek számára a jogsegély díjmentes, mások egységesen 12,39 euró térítést fizetnek.

A második szintű jogsegélyt minden rossz anyagi helyzetben lévő peres fél (magánszemély, de ide nem értve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket) igénybe veheti, aki Belgiumban lefolytatott eljárásban vesz részt.

Költségmentességet az alábbi személyek vehetnek igénybe, amennyiben nyilvánvalóan megalapozott a keresetük, és bizonyítani tudják, hogy jövedelmük nem elegendő (az Igazságügyi Törvénykönyv 667. és 668 szakasza):

• belga állampolgárok;
• külföldi állampolgárok nemzetközi egyezmények alapján;
• az Európa Tanács tagállamainak állampolgárai;
• törvényesen Belgiumban lakó külföldi állampolgárok;
• külföldi állampolgárok a területre való belépésről, tartózkodásról, letelepedésről és a külföldiek kiutasításáról szóló törvényben meghatározott eljárásokban.

Az ingyenes első szintű jogsegély és a teljesen vagy részben díjmentes második szintű jogsegély és költségmentesség igénybe vételéhez bizonyos feltételeknek kell teljesülniük.

Lap teteje

Az ingyenes első szintű jogsegélyt és a teljesen vagy részben díjmentes második szintű jogsegélyt és költségmentességet mindenki igénybe veheti, akinek anyagi helyzetét elégtelennek minősítik.

Az ingyenes első szintű jogsegélyt és a teljesen vagy részben díjmentes második szintű jogsegélyt és költségmentességet ennek megfelelően az alábbiak vehetik igénybe:

• Anyagi helyzetre vonatkozó igazolás alapján:

1. Az ügyvéd, a jogi segítségnyújtási hivatal, a költségmentességi hivatal vagy a bíróság számára kielégítő írásbeli igazolást benyújtó egyedülálló magánszemély, aki igazolja, hogy havi nettó jövedelme nem éri el a 642,84 eurót (2001.09.01-jén, az összeget minden bírósági évben a letiltás alól mentes illetmény nagysága alapján módosítják);
2. Egyedülálló, más személyt eltartó személy, illetve házastárssal vagy bármely más személlyel egy háztartásban élő magánszemély, ha az ügyvéd, a jogi segítségnyújtási hivatal, a költségmentességi hivatal vagy a bíróság számára kielégítő módon írásban igazolni tudja, hogy a háztartás havi nettó jövedelme nem éri el a letiltás alól mentes illetmény szintjét, azaz jelenleg 849 eurót (2002.01.01-jén, az összeget évente indexálják).

• Automatikusan:

1. Jövedelemkiegészítő szociális támogatásban (minimex), illetve szociális segélyben részesülő személyek;
2. Idősek garantált jövedelmében részesülő személyek;
3. Integrációs járadékban nem részesülő, rokkantak jövedelempótló járadékában részesülő személyek;
4. Családi pótlékban részesülő eltartott gyermeket nevelő személyek;
5. Szociális bérlakásokban lakók, akik Flandriában és a Brüsszeli Fővárosi Régiókban az alapdíj felét fizetik, illetve akikre a Vallon Régióban a minimális bérleti díjszabás vonatkozik;
6. Kiskorúak;
7. Tartózkodási státuszuk rendezésére vonatkozó kérelmet benyújtó, illetve kiutasítási határozat ellen fellebbező külföldi állampolgárok;
8.  Menedékkérők és hontalan státusz iránti kérelmet benyújtó személyek.

A b) pontban említett összeg meghatározásához minden eltartott személy után 10%-ot le kell vonni a jövedelemkiegészítő szociális támogatás összegéből.

Lap teteje

Teljesen vagy részben díjmentes második szintű jogsegély és költségmentesség adható az alábbi személyeknek:

1. Az ügyvéd, a jogi segítségnyújtási hivatal, a költségmentességi hivatal vagy a bíróság számára kielégítő írásbeli igazolást benyújtó egyedülálló magánszemélynek, aki igazolja, hogy havi nettó jövedelme 642,84 euró (2001.09.01-jén) és ennek az összegnek a 18%-a között van.
2. Egyedülálló, más személyt eltartó személy, illetve házastárssal vagy bármely más személlyel egy háztartásban élő magánszemélynek, ha az ügyvéd, a jogi segítségnyújtási hivatal, a költségmentességi hivatal vagy a bíróság számára kielégítő módon írásban igazolni tudja, hogy a háztartás havi nettó jövedelme a letiltás alól mentes illetmény, azaz jelenleg 849 euró (2002.01.01-jén) és ennek az összegnek a 18%-a között van.

A b) pontban említett összeg meghatározásához minden eltartott személy után 10%-ot le kell vonni a jövedelemkiegészítő szociális támogatás összegéből.

4. A jogi segítségnyújtás minden jogvita esetében igénybe vehető?

A jogi segítségnyújtás minden jogvita esetében igénybe vehető. 

Költségmentesség az alábbiak esetében vehető igénybe:

1. rendes vagy közigazgatási bíróság vagy választottbíróság elé utalt vagy az előtt folyó beadványhoz kapcsolódó eljárások;
2. ítéletek és határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárási intézkedések;
3. beadványokkal, kérelmekkel kapcsolatos eljárások;
4. fellebbezési eljárások;
5. a bírói testület tagjainak felelősségi körébe tartozó, illetve szakember vagy tisztviselő intézkedését igénylő eljárási intézkedések;
6. családi mediációs eljárások.

5. Van-e külön eljárás vészhelyzetek esetére?

Ami az ügyvéd kijelölését illeti (a második szintű jogsegély keretében), vészhelyzet esetén a saját ügyvéddel nem rendelkező személy közvetlenül felkeresheti a költségmentességi hivatal által szervezett, munkaidőn kívüli ügyvédi ügyeleti szolgáltatást biztosító ügyvédet, aki segítséget nyújt neki, majd felkéri a hivatalt a megbízás megerősítésére.

Lap teteje

A költségmentesség esetében sürgős esetben minden esettípusnál a bíróság elnöke, illetve az eljárások során az ügyet tárgyaló bíró – kérésre, mely lehet szóbeli is – költségmentességet nyújthat az általa megállapított eljárási intézkedésekre (Igazságügyi Törvénykönyv 673. szakasz).

6. Honnan kaphatok költségmentességet kérő űrlapot?

Nincsen jogszabály által előírt külön nyomtatvány a költségmentesség kérelmezéséhez. Közvetlenül a bírósági körzet (ld. a 8. pontot) megfelelő hatóságaihoz kell fordulni.

7. Milyen okmányokat kell csatolnom a költségmentesség iránti kérelmemhez?

Az ingyenes első szintű jogsegély és a teljesen vagy részben ingyenes második szintű jogsegély, illetve a teljes vagy részleges költségmentesség kérelmezéséhez azoknak, akiknek igazolniuk kell a jövedelmüket (ld. a 3. pontot), minden vonatkozó dokumentumot mellékelniük kell a kérelmükhöz (pl. legutolsó személyi jövedelemadó-bevallást, a háztartás összetételére vonatkozó igazolást…).

Az automatikusan jogosult kérelmezőknek az alábbi dokumentumok közül a megfelelőt kell mellékelniük:

• jövedelemkiegészítő szociális támogatásban (minimex), illetve szociális segélyben részesülő személyeknek a szociális támogató központ (CPAS/OCMW) érvényes határozatát;
• idősek garantált jövedelmében részesülő személyeknek az Országos Nyugdíjhivatal éves igazolását;
• a rokkantak jövedelempótló járadékában részesülő személyeknek a társadalombiztosítási miniszter, illetve a nevében eljáró tisztviselő határozatát;
• a családi pótlékban részesülő eltartott gyermeket nevelőknek a Dolgozói Családi Pótlékkal Foglalkozó Országos Hivatal (ONAFTS) igazolását;
• szociális lakásokban lakóknak az utolsó bérleti díjról szóló számlát;
• kiskorúaknak a személyazonossági igazolványt;
• a tartózkodási státuszuk rendezésére vonatkozó kérelmet benyújtó, illetve kiutasítási határozat ellen fellebbező külföldi állampolgároknak, illetve menedékkérőknek és hontalan státusz iránti kérelmet benyújtó személyeknek megbízható okmányokat.

8. Hol nyújthatom be a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az első szintű jogsegélyt a jogi segítségnyújtási bizottság szervezi meg, melyet minden egyes bírósági körzetben létrehoznak, és melynek tagjai az ügyvédi kamara, az állami szociális központok és az engedélyezett költségmentességi szervezetek képviselői. Ez a bizottság első szintű jogsegéllyel foglalkozó tanácsadó központokat hoz létre, melyben ügyvédek dolgoznak. A kérvényeket ezekben a központokban lehet benyújtani.

Lap teteje

A második szintű jogsegély nyújtását az Ügyvédi Tanács által az egyes helyi ügyvédi kamarákon belül létrehozott jogi segítségnyújtási irodák szervezik. A kérvényeket ezeknél lehet benyújtani.

A költségmentesség iránti kérelmeket általában annak a bíróságnak a hivatalához terjesztik be, ahol a keresetet benyújtják, illetve az intézkedést végrehajtják (Igazságügyi Törvénykönyv 670. szakasz, első bekezdés). Költségmentességi hivatal létezik minden elsőfokú bíróságnál, a gazdasági kapcsolatok bíróságánál, kereskedelmi bíróságnál, feljebbviteli bíróságon és a Semmítőszéken.

A költségmentességi hivatal minden esetben egy egyesbíróból áll.

9. Hogyan értesítenek arról, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A teljesen vagy részben ingyenes második szintű jogsegély iránti kérelmeket a költségmentességi hivatalhoz kell benyújtania szóban vagy írásban a kérelmezőnek vagy ügyvédjének. A költségmentességi hivatal az átadott dokumentumok alapján határoz. A kérelmező vagy ügyvédje megjelenhet személyesen, kérésre, vagy ha a hivatal azt igényli. A költségmentesség elutasítására vonatkozó határozatot meg kell indokolni. A kérelmező tájékoztatást kap a hivatal döntéséről.

A teljesen vagy részben ingyenes második szintű jogsegély megítélését követően a kérelmező költségmentességet is kérhet. Ügyvédje továbbítja a jogi segítségnyújtás dokumentumokat a költségmentességi hivatalhoz.

Lap teteje

A költségmentességi hivatal vagy a bíróság a felek meghallgatását, illetve beidézését követően dönt a költségmentesség megítéléséről. Ezek a határozatok az esetleges fellebbezésektől függetlenül érvényesíthetőek. Az érvényesítési határozatok kiadása díjmentes.

10. Mit kell tennem, ha jogosult vagyok jogi segítségnyújtásra?

Első szintű jogi segítségnyújtás esetében a kérelmező gyakorlati információkat, jogi tájékoztatást, kiindulási jogi szakvéleményt kap, illetve szakmai testülethez vagy szervezethez irányítják. Ha az ügy igényli, a kérelmezőt a második szintű jogsegélyirodához irányíthatják.

Ha a kérelmezőnek második szintű jogsegélyt vagy költségmentességet ítéltek meg, folytatja a peres eljárást.

11. Ha jogosult vagyok jogsegélyre, ki választja ki az ügyvédemet?

Az Ügyvédi Tanács évente kiadja azoknak az ügyvédeknek a jegyzékét, akik jogsegélyt nyújtanak. A jegyzék megadja azokat a szakterületeket is, amelyeken az egyes ügyvédek képesítést szereztek, illetve az Ügyvédi Tanács képzésein vesznek részt.

A második szintű jogsegélyt kérelmező ügyfél ezután ebből a jegyzékből kiválaszthatja az ügyvédjét, akit a költségmentességi hivatal bíz meg az ügyben való eljárással. A megbízásról a hivatal értesíti az ügyvédet.

12. Ha jogosult vagyok költségmentességre, az a per teljes költségét fedezi?

A jogsegély lehet teljesen vagy részlegesen ingyenes, illetve a költségmentesség lehet teljes vagy részleges (ld. a 3. pontot).

Lap teteje

Alapvetően igen, ha a kérelmező teljesen ingyenes második szintű jogsegélyre és teljes költségmentességre jogosult, de fennáll az állam behajtási joga (ld. a 15. pontot).

13. Ha részleges jogi segítségnyújtásra vagyok jogosult, ki fizeti a többi költséget?

A második szintű jogsegély, illetve a költségmentesség alá nem tartozó költségeket az érintett fél/felek viselik.

14. Ha jogosult vagyok költségmentességre, az fedezi-e a per utáni későbbi fellebbezések költségeit is?

Igen, a megítélt költségmentesség kiterjed a fellebbezésekre is.

A fellebbezést tárgyaló bírósághoz újabb költségmentesség iránti kérvényt kell benyújtani.

15. Ha jogosult vagyok költségmentesség, az visszavonható-e a per során (vagy akár a pert követően)?

A költségmentességi hivatal a per végét megelőzően is beszüntetheti a második szintű jogsegélyt akkor, ha a kedvezményezett már nem felel meg az anyagi helyzetre vonatkozó feltételeknek, vagy ha nem vesz részt aktívan az érdekei védelmében.

A per végét követően az állam a második szintű jogsegélyt igénybe vevő személytől visszakövetelheti az ügyvédnek kifizetett összeget, amennyiben annak vagyoni állapota, jövedelme vagy kiadásai módosulnak, illetve ha a költségmentesség valótlan nyilatkozatokon vagy más csalárd okon alapult, vagy ha az ügyben kinevezett ügyvéd részvételéből nyereség származik, és a költségmentességet nem ítélték volna meg akkor, ha ez a nyereség már a költségmentesség iránti kérelem időpontjában is fennállt volna.

Ami a költségmentességet illeti, az állam visszakövetelheti a kifizetett előleget, amennyiben a kedvezményezett vagyoni helyzete, jövedelme vagy kiadásai a költségmentességre vonatkozó határozat óta megváltoztak és az ügyfél fizetőképessé vált.

16. Ha nem vagyok jogosult költségmentességre, fellebbezhetek az erre vonatkozó döntés ellen?

A jogi segítségnyújtási hivatal második szintű jogsegélyt elutasító határozata ellen a gazdasági kapcsolatok bíróságánál lehet fellebbezni a határozatról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül.

A békebírók, rendőrségi bíróságok és a költségmentességi irodák költségmentességre vonatkozó határozatai is megfellebbezhetőek. A fellebbezést a határozat keltétől számított egy hónapon belül indoklással ellátott kérelem formájában a másodfokú bíróság iktatóirodájában kell benyújtani (ld. a bírósági szervezetet bemutató oldalt).

További információk

Az ezen az oldalon említett, jogi segítségnyújtásra vonatkozó jogszabályi előírásokkal és szabályozásokkal kapcsolatban további információk olvashatók a „Service Public Fédéral Justice“  -  -  (SPF Justice) weboldalán.

Válassza ki a nyelvet (francia(FR)/holland(NL)/német(DE)), majd kattintson a „législation consolidée” (législation en vigueur) feliratra, melyet a „Sources du Droit” kategórián belül találhat meg. Ekkor megjelenik egy keresőablak: ide írja be a keresett szót, majd kattintson a „recherche”, majd a „liste” gombra. A képernyőn ekkor megjelenik a törvények és jogszabályok listája. A szöveg megjelenítéséhez kattintson az Önt érdeklő cím melletti „détail” feliratra.

Így találhatja meg például az Igazságügyi Törvénykönyv 664. szakaszát: a keresésre szolgáló ablakban írja be a „Code judiciaire” szavakat a „nature juridique” mellé (ezt az ablak jobb oldalán lévő nyílra kattintva megjelenő, ábécérendbe rendezett listából választhatja ki). Ezután írja be a „mots” ablakba a keresett szakasz (cikk) számát (664). Kattintson a „recherche”, majd a „list” feliratra, ezzel megjelenítheti a keresés eredményét. Ha ez megtörtént, kattintson a „détail” feliratra (a képernyő jobb oldalán), és máris olvashatja a keresett szöveget.

Ugyanezen az oldalon további információk is találhatók (például a bíróságok felépítéséről, bírósági határozatokról stb.).

Az SPF Justice weboldalán kívül a jogi segítségnyújtásról több jogi szakmai szervezet weboldalain is olvashat, például: Vereniging van Vlaamse Balies  (kattintson a „Juridische bijstand” feliratra); l’Ordre des barreaux francophones et germanophones : (kattintson a „Coût” menüpontra az „Avocat” menüben, majd az „Aide juridique” feliratra), továbbá a Fédération royale du notariat belge holland  és francia  nyelven.

« Jogsegély - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 04-01-2007