Jogrend
Igazságügyi szervezet
Jogi hivatások
Jogsegély
Bíróságok hatásköre és illetékessége
Bírósághoz fordulás
Eljárási határidők
Alkalmazható jog
Iratok kézbesítése
Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök
Ideiglenes és biztonsági intézkedések
Ítéletek végrehajtása
Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás
Szülői felelősség
Tartási igények
Fizetőképtelenség
Alternatív vitarendezési szabályok
Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása
Automatikus feldolgozás
A polgári jogi jogvitákat rendszerint az általános hatáskörű bíróságok tárgyalják. Az ügyet annál a kerületi bíróságnál kell elindítani, amelyik arra illetékes.
Meghatározott ügyfajtákat két különös hatáskörű bíróság tárgyal: a Munkaügyi Bíróság (Arbetsdomstolen) és a Piaci Bíróság (Marknadsdomstolen). Ezen kívül vannak sajátos ügyfajtákkal foglalkozó kerületi bíróságok is . E bíróságok illetékességével a lenti C pont foglalkozik.
Néhány polgári jogi jogvitát olyan testületek tárgyalnak, amelyek nem valódi bíróságok. Az ideiglenes intézkedések körében alkalmazott egyszerűsített eljárásokban a végrehajtó szolgálat a felet fizetésre vagy más lépések megtételére kötelezheti (lásd Az igazságszolgáltatás szervezete - Svédország).
E hatóságok határozatait a kerületi bíróságon lehet megtámadni.
A bérlettel vagy haszonbérlettel kapcsolatos kérdéseket érintő jogviták egyes fajtáit a Bérleti Bíróságok vagy Haszonbérleti Bíróságok tárgyalják.
Gyakorlatilag minden polgári ügyet először a legalacsonyabb szintű bíróságon, a kerületi bíróságon kell megindítani.
A főszabály szerint az ügyet az alperes lakóhelyén kell megindítani. Egy természetes személy lakóhelyének azt a helyet kell tekinteni, ahova be van jelentve. A jogi személyeket rendszerint tevékenységük végzésének központja helyén kell letelepedettnek tekinteni.
Egy adott ügyben akkor is lehet svéd bírósághoz fordulni, ha a személy nem Svédországban lakik. Ha az alperesnek nincs lakóhelye, az ügy megindítható ott is, ahol a tartózkodási helye van, vagy néhány esetben az utolsó lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Némely polgári jogi jogvitában svédországi bírósághoz lehet fordulni abban az esetben is, ha az alperes külföldön lakik. A joghatóság megalapozásához alapvető fontosságú valamely svédországi ingatlan megléte, vagy az, hogy valamely szerződés megkötésére Svédországban kerüljön sor.
Nemzetközi ügyekben fontos felidézni, hogy a svéd illetékességi szabályokat csak svéd joghatóság esetében lehet alkalmazni. A legtöbb esetben fennáll a svéd joghatóság, ha a nemzeti szabályok alapján a svéd bíróság illetékes. Ebben az összefüggésben az esetlegesen irányadó nemzetközi szerződéseket is figyelembe kell venni. Svédország számára a legfontosabb ilyen szerződések a Brüsszel I. rendelet, a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény, ezek mindegyike szabályozza a joghatóságot abban az esetben, ha az alperes lakóhelye a rendelet vagy az egyezmények hatálya alá tartozó államban van. E szabályok hangsúlyozzák különösen azt, hogy az egyezmény részes tagállamában vagy államában lakóhellyel rendelkező személyre nem alkalmazható az az illetékességi szabály, miszerint a fizetési kötelezettségre vonatkozó kereset ott is benyújtható, ahol az alperes tulajdonnal rendelkezik.
Számos olyan illetékességi szabály is létezik, amelyek alapján a kereset az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságtól eltérő bíróságon is benyújtható. A különböző nemzetközi megállapodások – mint a Brüsszel I. rendelet, a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény – tartalmaznak szabályokat a versengő illetékesség esetére is.
A versengő illetékességre vonatkozó legfontosabb svéd szabályok a következők:
A svéd jogban számos kizárólagos illetékességi szabály van, amelyek meghatározzák, hogy a keresetet egy adott bíróság előtt kell megindítani. A különböző nemzetközi megállapodások – mint a Brüsszel I. rendelet, valamint a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény – tartalmaznak szabályokat a kizárólagos illetékesség esetére is. Ha az ügy e szabályok valamelyike alá tartozik, és a keresetet nem a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság előtt indították meg, a bíróság az ügyet nem tárgyalhatja.
A kizárólagos illetékességre vonatkozó legfontosabb svéd szabályok a következők:
A felek megállapodhatnak abban, hogy egy jogvitát egy meghatározott bíróság tárgyalhat, vagy azt annak kell tárgyalnia. E megállapodást írásban kell megkötni. A megállapodás kikötheti egyetlen bíróság kizárólagos illetékességét. Meg lehet állapodni abban is, hogy az általános szabályok szerint illetékes bíróságtól eltérő bíróság rendelkezzen illetékességgel. A felek egynél több bíróság illetékességét is kiköthetik.
Elvben a felek által illetékesnek megjelölt bíróság köteles az előtte megindított ügy tárgyalására. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a megállapodás a kizárólagos illetékességi szabályokba ütközik. Ha az egyik fél kifogást nyújt be azzal, hogy a meghatározott bíróság illetékességének kikötéséről szóló megállapodás érvénytelen, a bíróságnak ezt a kifogást is meg kell vizsgálnia, aminek eredményeképpen illetékessége megszűnhet.
Az egyébként nem illetékes bíróság illetékessége is megállhat, ha az alperes nem tiltakozik a kereset nem megfelelő bíróság előtti tárgyalása ellen (ún. hallgatólagos alávetés). Nem ez az eset azonban, ha kizárólagos illetékesség áll fenn, ezt a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. A bíróság azonban nem fogja automatikusan vizsgálni azt, hogy az ügyet az általános, a versengő vagy az alávetéses illetékességi szabályokba ütközően indították-e meg. A feleknek az ügyben tett első nyilatkozatukkal együtt kell bejelenteni a bíróság illetékességének hiányára vonatkozó kifogásukat. Ha azonban az alperes egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, és a bíróságnak mulasztási ítéletet kell hoznia, a bíróságnak meg kell vizsgálnia illetékességének kérdését.
Polgári jogvitákkal két különös hatáskörű bíróság foglalkozik. A Munkaügyi Bíróság tárgyalja az ipari vonatkozású jogvitákat, azaz a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatra vonatkozó jogvitákat, míg a Piaci Bíróság tárgyalja a versenyjogi és forgalomba hozatallal kapcsolatos jogvitákat.
Egyes kerületi bíróságok tárgyalják a polgári ügyek meghatározott fajtáit. Svédország kerületi bíróságai közül 25 bíróság egyben földügyekkel foglalkozik. E bíróságok foglalkoznak a kisajátítással és földparcellázással kapcsolatos ügyekkel. A Környezeti Törvénykönyv hatálya alá tartozó ügyekkel öt, környezeti bíróságként is működő kerületi bíróságon foglalkoznak. A tengerjogi jogvitákat hét, tengerjogi bíróságként eljáró kerületi bíróság tárgyalja. Külön szabályok vonatkoznak az ipari és szellemi tulajdon joga, és különösen a szabadalmi jog alapján indult jogvitákra, amelyek a stockholmi kerületi bíróság kizárólagos illetékességét írják elő. Hasonló rendelkezések vonatkoznak a nemzetközi vonatkozású különféle családjogi ügyekre is.
« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Svédország - Általános információk »
Utolsó frissítés: 24-04-2006

