Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Svédország

Utolsó frissítés: 24-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.




 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben a rendes polgári bíróságok illetékesek? B.
I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? I.
II. Az illetékes bíróság II.
1. A területi illetékesség főszabálya 1.
2. Kivételek a főszabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság és más bíróság között? a)
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróságot választanom? b)
c) Kiköthetik-e felek egy olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben különös hatáskörű bíróságok illetékesek? C.

 

A. Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom?

A polgári jogi jogvitákat rendszerint az általános hatáskörű bíróságok tárgyalják. Az ügyet annál a kerületi bíróságnál kell elindítani, amelyik arra illetékes.

Meghatározott ügyfajtákat két különös hatáskörű bíróság tárgyal: a Munkaügyi Bíróság (Arbetsdomstolen) és a Piaci Bíróság (Marknadsdomstolen). Ezen kívül vannak sajátos ügyfajtákkal foglalkozó kerületi bíróságok is . E bíróságok illetékességével a lenti C pont foglalkozik.

Néhány polgári jogi jogvitát olyan testületek tárgyalnak, amelyek nem valódi bíróságok. Az ideiglenes intézkedések körében alkalmazott egyszerűsített eljárásokban a végrehajtó szolgálat a felet fizetésre vagy más lépések megtételére kötelezheti (lásd Az igazságszolgáltatás szervezete - Svédország).

E hatóságok határozatait a kerületi bíróságon lehet megtámadni.

 A bérlettel vagy haszonbérlettel kapcsolatos kérdéseket érintő jogviták egyes fajtáit a Bérleti Bíróságok vagy Haszonbérleti Bíróságok tárgyalják.

B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben a rendes polgári bíróságok illetékesek?

I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben?

Gyakorlatilag minden polgári ügyet először a legalacsonyabb szintű bíróságon, a kerületi bíróságon kell megindítani.

Lap tetejeLap teteje

II. Az illetékes bíróság

1. A területi illetékesség főszabálya

A főszabály szerint az ügyet az alperes lakóhelyén kell megindítani. Egy természetes személy lakóhelyének azt a helyet kell tekinteni, ahova be van jelentve. A jogi személyeket rendszerint tevékenységük végzésének központja helyén kell letelepedettnek tekinteni.

Egy adott ügyben akkor is lehet svéd bírósághoz fordulni, ha a személy nem Svédországban lakik. Ha az alperesnek nincs lakóhelye, az ügy megindítható ott is, ahol a tartózkodási helye van, vagy néhány esetben az utolsó lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Némely polgári jogi jogvitában svédországi bírósághoz lehet fordulni abban az esetben is, ha az alperes külföldön lakik. A joghatóság megalapozásához alapvető fontosságú valamely svédországi ingatlan megléte, vagy az, hogy valamely szerződés megkötésére Svédországban kerüljön sor.

Nemzetközi ügyekben fontos felidézni, hogy a svéd illetékességi szabályokat csak svéd joghatóság esetében lehet alkalmazni. A legtöbb esetben fennáll a svéd joghatóság, ha a nemzeti szabályok alapján a svéd bíróság illetékes. Ebben az összefüggésben az esetlegesen irányadó nemzetközi szerződéseket is figyelembe kell venni. Svédország számára a legfontosabb ilyen szerződések a Brüsszel I. rendelet, a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény, ezek mindegyike szabályozza a joghatóságot abban az esetben, ha az alperes lakóhelye a rendelet vagy az egyezmények hatálya alá tartozó államban van. E szabályok hangsúlyozzák különösen azt, hogy az egyezmény részes tagállamában vagy államában lakóhellyel rendelkező személyre nem alkalmazható az az illetékességi szabály, miszerint a fizetési kötelezettségre vonatkozó kereset ott is benyújtható, ahol az alperes tulajdonnal rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

2. Kivételek a főszabály alól
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság és más bíróság között?

Számos olyan illetékességi szabály is létezik, amelyek alapján a kereset az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságtól eltérő bíróságon is benyújtható. A különböző nemzetközi megállapodások – mint a Brüsszel I. rendelet, a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény – tartalmaznak szabályokat a versengő illetékesség esetére is.

A versengő illetékességre vonatkozó legfontosabb svéd szabályok a következők:

  • A károsult személy keresetet indíthat ott is, ahol a károkozás történt vagy a károsodás bekövetkezett. Elvben a szabály nem vonatkozik a szerződésszegés esetére. A bűncselekménnyel okozott károk esetén a kártérítési kereset megindítható a bűncselekmény miatti büntetőeljárással egyidejűleg is.
  • A fogyasztók a kisösszegű fogyasztói ügyekben keresetet indíthatnak egy társaság ellen a lakóhelyük szerinti bíróságon is.
  • A szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyeket néhány esetben a szerződés megkötésének helyén is meg lehet indítani. Másrészről a svéd jogban nincsen olyan illetékességi szabály, amely az illetékességet a szerződés teljesítési helye szerinti bíróságra telepítené.
  • Egy társaság ellen az üzleti tevékenységével kapcsolatos jogvitákat érintő ügyeket néhány esetben meg lehet indítani a társaság üzletvitelének helyén is.
  • A gyermek feletti felügyeleti jogot, gyermekelhelyezést és láthatási jogot érintő kereseteket rendszerint a gyermek lakóhelyén tárgyalják (lásd még Szülői felelősség - Svédország).
  • A gyermektartást érintő ügyeket rendszerint az alperes lakóhelye szerinti bíróságon indítják, de az apasági pereket, a házassági és a szülői felelősséget érintő (a gyermek feletti felügyeleti joggal és gyermekelhelyezéssel kapcsolatos) ügyeket más bíróság is tárgyalhatja.
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróságot választanom?

A svéd jogban számos kizárólagos illetékességi szabály van, amelyek meghatározzák, hogy a keresetet egy adott bíróság előtt kell megindítani. A különböző nemzetközi megállapodások – mint a Brüsszel I. rendelet, valamint a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény – tartalmaznak szabályokat a kizárólagos illetékesség esetére is. Ha az ügy e szabályok valamelyike alá tartozik, és a keresetet nem a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság előtt indították meg, a bíróság az ügyet nem tárgyalhatja.

Lap tetejeLap teteje

A kizárólagos illetékességre vonatkozó legfontosabb svéd szabályok a következők:

  • A földdel kapcsolatos legtöbb jogvitát a föld fekvése szerinti bíróságon kell intézni.
  • A tulajdonnal kapcsolatos jogviták némelyikét a földdel foglalkozó bíróságnál, vagy a bérleti illetve haszonbérleti bíróságnál kell intézni. Ez szintén attól függ, hogy hol található az ingatlan.
  • Az öröklési joggal kapcsolatos ügyeket az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti bíróságnak kell tárgyalnia.
  • A házassággal és a házastársak közötti vagyonmegosztással kapcsolatos jogvitákat a felek egyikének lakóhelye szerint illetékes bíróság tárgyalja.
  • Ha a jogvita a Munkaügyi Bíróság vagy a Piaci Bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyet nem lehet az alperes lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű bíróságnál megindítani.
  • A nemzetközi vonatkozású, környezeti joggal, tengerjoggal, ipari és szellemi tulajdon jogával és családi joggal kapcsolatos jogviták esetén külön szabályok egy meghatározott bíróságra telepítik az illetékességet.
  • A Svea Fellebbviteli Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a külföldi bíróságok határozatainak végrehajtásával kapcsolatos meghatározott kérelmek tárgyalására.
c) Kiköthetik-e felek egy olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes?

A felek megállapodhatnak abban, hogy egy jogvitát egy meghatározott bíróság tárgyalhat, vagy azt annak kell tárgyalnia. E megállapodást írásban kell megkötni. A megállapodás kikötheti egyetlen bíróság kizárólagos illetékességét. Meg lehet állapodni abban is, hogy az általános szabályok szerint illetékes bíróságtól eltérő bíróság rendelkezzen illetékességgel. A felek egynél több bíróság illetékességét is kiköthetik.

Lap tetejeLap teteje

Elvben a felek által illetékesnek megjelölt bíróság köteles az előtte megindított ügy tárgyalására. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a megállapodás a kizárólagos illetékességi szabályokba ütközik. Ha az egyik fél kifogást nyújt be azzal, hogy a meghatározott bíróság illetékességének kikötéséről szóló megállapodás érvénytelen, a bíróságnak ezt a kifogást is meg kell vizsgálnia, aminek eredményeképpen illetékessége megszűnhet.

Az egyébként nem illetékes bíróság illetékessége is megállhat, ha az alperes nem tiltakozik a kereset nem megfelelő bíróság előtti tárgyalása ellen (ún. hallgatólagos alávetés).  Nem ez az eset azonban, ha kizárólagos illetékesség áll fenn, ezt a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. A bíróság azonban nem fogja automatikusan vizsgálni azt, hogy az ügyet az általános, a versengő vagy az alávetéses illetékességi szabályokba ütközően indították-e meg. A feleknek az ügyben tett első nyilatkozatukkal együtt kell bejelenteni a bíróság illetékességének hiányára vonatkozó kifogásukat. Ha azonban az alperes egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, és a bíróságnak mulasztási ítéletet kell hoznia, a bíróságnak meg kell vizsgálnia illetékességének kérdését.

C. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben különös hatáskörű bíróságok illetékesek?

Polgári jogvitákkal két különös hatáskörű bíróság foglalkozik. A Munkaügyi Bíróság tárgyalja az ipari vonatkozású jogvitákat, azaz a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatra vonatkozó jogvitákat, míg a Piaci Bíróság tárgyalja a versenyjogi és forgalomba hozatallal kapcsolatos jogvitákat.

Egyes kerületi bíróságok tárgyalják a polgári ügyek meghatározott fajtáit. Svédország kerületi bíróságai közül 25 bíróság egyben földügyekkel foglalkozik. E bíróságok foglalkoznak a kisajátítással és földparcellázással kapcsolatos ügyekkel. A Környezeti Törvénykönyv hatálya alá tartozó ügyekkel öt, környezeti bíróságként is működő kerületi bíróságon foglalkoznak. A tengerjogi jogvitákat hét, tengerjogi bíróságként eljáró kerületi bíróság tárgyalja. Külön szabályok vonatkoznak az ipari és szellemi tulajdon joga, és különösen a szabadalmi jog alapján indult jogvitákra, amelyek a stockholmi kerületi bíróság kizárólagos illetékességét írják elő. Hasonló rendelkezések vonatkoznak a nemzetközi vonatkozású különféle családjogi ügyekre is.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-04-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság