Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Románia

Utolsó frissítés: 07-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Románia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Előzetes megjegyzések:

  • Az ismertetésnek az elsőfokú bíróságok illetékességére kell korlátozódnia, ugyanis általános szabályként feltételezett, hogy a fellebbviteli bíróságra vonatkozó információkat általában megadják, illetve azok rendelkezésre állnak az ítéletet hirdető elsőfokú bíróságon.
  • Az illetékességi rendszer kifejtésének nem kell túl részletesnek lennie, hanem inkább olyan helyzetekre kell összpontosítania, amelyek ezen oldal felhasználói számára gyakorlati helytállóságuk szempontjából fontosabbak.
  • Egyértelművé kell tenni, hogy az ezen oldalon ismertetett illetékességi szabályok általában a következőkre vonatkoznak:
    1. belföldi ügyek;
    2. a határokon átnyúló olyan ügyek, amelyekben az alperes állandó lakóhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában található, ahol a közösségi jogszabályok értelmében kell megállapítani az illetékes tagállami bíróságot;
    3. a határokon átnyúló olyan ügyek, amelyekben az alperes állandó lakóhelye az Európai Unión kívül található, feltéve ha nemzetközi szerződés (mint például a Luganói Egyezmény) másként nem rendelkezik.

Ha Ön polgári vagy üzleti ügyben kíván bírósági eljárást indítani, meg kell határoznia az Ön ügyében ítélethozatalra illetékes bíróságot, azaz a joghatósággal rendelkező bíróságot. Ha nem a megfelelő bírósághoz fordul, vagy ha vitatott az illetékesség, fennáll a veszélye, hogy Ön jelentős időveszteséget kockáztat azzal, hogy kérelmét visszautasítják arra való hivatkozással, hogy a bíróság nem rendelkezik joghatósággal.

A fellebbviteli bíróságok, a bíróságok, a különös hatáskörű bíróságok és az elsőfokú bíróságok szervezeti felépítéséről az igazságügyi rendszerről szóló, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel ismételten közzétett 304/2004. sz. törvény rendelkezik.

„35. cikk

  1. A fellebbviteli bíróságok olyan, jogképességgel rendelkező bíróságok, amelyeknek joghatósága alatt több bíróság és különös hatáskörű bíróság ítélkezik.
  2. A fellebbviteli bíróságokon belül vannak szakosított részlegek, illetve esettől függően polgári ügyekkel, büntetőügyekkel, kereskedelmi ügyekkel, kiskorúakat és családi jogvitákat érintő ügyekkel, közigazgatási és adózási ügyekkel, munkaügyi jogvitákkal és társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó testületek, valamint - az esetek természetétől és számától függően - tengeri és belvízi utakkal foglalkozó részlegek és más ügyekkel foglalkozó részlegek.”

„36. cikk

  1. A bíróságok az egyes megyék szintjén és Bukarest városában szerveződött, jogképességgel rendelkező bíróságok, amelyek rendszerint a megyeszékhelyen ítélkeznek.
  2. Az egyes bíróságok joghatósága kiterjed a megyék, illetve Bukarest városának valamennyi elsőfokú bíróságára.
  3. A bíróságokon belül vannak szakosított részlegek, illetve esettől függően polgári ügyekkel, büntetőügyekkel, kereskedelmi ügyekkel, kiskorúakat és családi jogvitákat érintő ügyekkel, közigazgatási és adózási ügyekkel, munkaügyi jogvitákkal és társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó testületek, valamint - az esetek természetétől és számától függően - tengeri és belvízi utakkal foglalkozó részlegek és más ügyekkel foglalkozó részlegek.”

„39. cikk

  1. Az ügyek természetétől és számától függően az elsőfokú bíróságokon belül szakosított részlegek, illetve testületek hozhatók létre.
  2. Az elsőfokú bíróságokon belül szakosított részlegek, illetve testületek létrehozására kerül sor kiskorúakat és családi kérdéseket érintő ügyek tárgyalására.”

„40. cikk

  1. A kiskorúak által kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményeket a kiskorúakkal és családi ügyekkel foglalkozó szakosított testületek és részlegek, valamint a kiskorúakkal és családi ügyekkel foglalkozó, különös hatáskörű bíróságok vizsgálják ki.”


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Általános hatáskörű bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Az általános hatáskörű polgári bíróságok joghatósága esetén hogyan tudhatom meg, melyikhez kell fordulnom? B.
I. Megkülönböztetik-e az alacsonyabb és a magasabb szintű általános hatáskörű polgári bíróságokat, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? I.
II. Területi illetékesség („A” város/település vagy „B” város/település bírósága illetékes-e az ügyemben?) II.
1. A területi illetékesség alapszabálya 1.
2. Kivételek az általános szabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (azaz a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és más bíróság között? a)
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (azaz a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom? b)
c) Kiköthetik-e a felek olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben különös hatáskörű bíróságok illetékesek? C.

 

A. Általános hatáskörű bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom?

Azokban a tagállamokban, ahol nem minden polgári és üzleti ügyet tárgyalnak teljes körűen az általános hatáskörű polgári bíróságok, hanem bizonyos típusú jogvitákkal független, különös hatáskörű bíróságok foglalkoznak (például munkaügyi bíróságok), a joghatóság mértékét pontosítani kell.

Romániában az általános hatáskörű bíróságokon kívül léteznek különös hatáskörű bíróságok, valamint bizonyos ügytípusokra szakosodott testületek.

Léteznek munkaügyi és társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó, különös hatáskörű bíróságok/testületek, amelyek megyeszékhelyeken és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek; kiskorúakkal és családi ügyekkel (válás, közös vagyon elosztása, kiskorúakról való gondoskodás, látogatási szabályok, örökbefogadás) foglalkozó, különös hatáskörű bíróságok/testületek, amelyek elsőfokú bíróságokon, megyei bíróságokon és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek; üzleti jogvitákkal foglalkozó, különös hatáskörű bíróságok, amelyek elsőfokú bíróságokon, megyei bíróságokon és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek; átszervezéssel és felszámolási végzésekkel foglalkozó, különös hatáskörű bíróságok, amelyek megyei bíróságokon és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek; közigazgatási jogvitákra szakosodott bíróságok, amelyek megyei bíróságokon és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek; ipari és szellemi tulajdont érintő ügyekkel foglalkozó szakosodott bíróságok, testületek, amelyek megyei bíróságokon és fellebbviteli bíróságokon ítélkeznek.

Lap tetejeLap teteje

B. Az általános hatáskörű polgári bíróságok joghatósága esetén hogyan tudhatom meg, melyikhez kell fordulnom?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv a bíróságok joghatóságát szabályozó fő eszköz. Különbséget tesz az általános hatáskörű polgári bíróságok és a különös hatáskörű bíróságok között, amelyek az A. pontban felsorolt ügyeket tárgyalják.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv (Codul de procedură civilă) 1. cikke például megállapítja, hogy az elsőfokú bíróságok a következőket tárgyalják:

  1. valamennyi ügy és kereset, kivéve a törvényben más bíróságokhoz utalt ügyeket és kereseteket;
  2. igazságszolgáltatási ügyekben eljáró közigazgatási hatóságok és hasonló tevékenységi körű, egyéb szervek határozatai elleni keresetek, a törvényben meghatározott esetekben;
  3. bármely egyéb, törvényben számukra kijelölt kérdés.

A 2. cikk ezt követően megállapítja, hogy a bíróságok a következőket tárgyalják:

  1. első fokon:
    1. 1 milliárd ROL-t meghaladó összeget érintő üzleti ügyek és keresetek, valamint pénzben nem kifejezhető értékű üzleti ügyek és keresetek;
    2. 5 milliárd ROL-nál nagyobb összeget érintő üzleti ügyek és keresetek; munkaügyi jogviták, kivéve a törvényben más bíróságokhoz utalt ügyeket és kereseteket;
    3. közigazgatási jogvitákban benyújtott ügyek és keresetek, kivéve a törvényben a fellebbviteli bíróságokhoz utalt ügyeket és kereseteket;
    4. szellemi és ipari tulajdont érintő ügyek és keresetek;
    5. kisajátítási kérdésekben benyújtott ügyek és keresetek;
    6. örökbefogadás jóváhagyására, érvénytelenségére, illetve megsemmisítésére irányuló kérelmek;
    7. *** hatályon kívül helyezve;
    8. *** hatályon kívül helyezve;
    9. büntetőtárgyalások során bírói hiba által okozott kár helyreállítására irányuló keresetek;
    10. külföldön hozott határozat végrehajtásának elismerésére és jóváhagyására irányuló keresetek;
  2. fellebbviteli bíróságként az első fokon hozott ítéletek elleni fellebbezések, a törvényben kifejezetten előírt esetekben;
  3. magasabb szintű fellebbviteli bíróságként a törvényben kifejezetten előírt második fellebbezések;
  4. a törvény által meghatározott, az illetékességükbe tartozó bármely más ügy.

A 3. cikk megállapítja, hogy a fellebbviteli bíróságok a következőket tárgyalják:

Lap tetejeLap teteje

  1. első fokon hatóságok és központi intézmények jogi aktusaira vonatkozó közigazgatási jogviták során benyújtott ügyek és keresetek;
  2. fellebbviteli bíróságként a bíróságok által első fokon hozott határozatok elleni fellebbezések; magasabb szintű fellebbviteli bíróságként a törvényben kifejezetten előírt második fellebbezések;
  3. a törvény által előírt bármely más, az illetékességükbe tartozó bármely más ügy.

A 4. cikk megállapítja, hogy a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság a következőket tárgyalja:

  1. fellebbviteli bíróságok határozatai és más határozatok elleni második fellebbezések a törvényben előírt esetekben;
  2. a törvény érdekében tett második fellebbezések;
  3. *** hatályon kívül helyezve;
  4. a törvény által előírt bármely más, az illetékességükbe tartozó bármely más ügy.

Végezetül a 4. cikk (1) bekezdése kiemeli, hogy a bíróságok részére a IV. szakasz hatálya alá tartozó választottbíráskodási ügyekkel kapcsolatban az a bíróság illetékes, amely választottbíráskodási megállapodás létrejöttének hiánya esetén illetékes lenne az ügyek tárgyalására.

I. Megkülönböztetik-e az alacsonyabb és a magasabb szintű általános hatáskörű polgári bíróságokat, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben?

A tagállamok többsége megkülönbözteti az alsóbb és a magasabb szintű elsőfokú polgári bíróságokat. Ebben az esetben az illetékesség a következők függvényeként határozandó meg:

  • a szóban forgó követelések anyagi értékéhez tartozó küszöb és/vagy
  • az illetékességet meghatározó egyéb tényezők, függetlenül a szóban forgó követelések értékétől.

A román jogrendszer különbséget tesz az alacsonyabb és a magasabb szintű polgári bíróságok között, az illetékességet olyan kettős mechanizmusként határozva meg, amely figyelembe veszi a követelés és bizonyos ügytípusok értékét, a követelés értékétől függetlenül.

Lap tetejeLap teteje

Az elsőfokú bíróságok elvileg kiterjedt illetékességgel rendelkeznek, viszont a polgári eljárásjogi törvénykönyv 2. cikke értelmében a tulajdont érintő polgári ügyekben nem a kerületi bíróság, hanem a megyei törvényszék illetékes az 5 milliárd ROL-nál (megközelítőleg 150 000 EUR-nál) magasabb összeget érintő ügyekben, míg az 1 milliárd ROL-nál (megközelítőleg 30 000 EUR-nál) magasabb összeget érintő üzleti ügyekben első fokon a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság illetékes.

Létezik ezenkívül olyan szabályzat, amely az értéktől eltérő kritériumok alapján anyagi jogi hatáskört állapít meg, illetékességet biztosítva a bíróságnak olyan magánkeresetek esetén, mint a munkaügyi és társadalombiztosítási keresetek, szellemi és ipari tulajdonjogok, örökbefogadás, közigazgatási jogviták, kisajátítás, bírói hiba által okozott károk helyreállítása, külföldi országokban hozott bírósági határozatok végrehajtásának elismerése és jóváhagyása, valamint a csőd.

II. Területi illetékesség („A” város/település vagy „B” város/település bírósága illetékes-e az ügyemben?)

1. A területi illetékesség alapszabálya

Elméletileg az alperes állandó lakóhelye/lakóhelye szerinti bíróság illetékes (az általános szabály a jogalanyokra is alkalmazandó).

A román jogrendszerben a területi illetékesség szabályai a polgári eljárásjogi törvénykönyv 5–16. cikkében találhatók meg, és az általános szabály az, hogy abban az esetben, ha az alperes természetes személy, az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság illetékes, illetve abban az esetben, ha az alperes jogi személy, az alperes székhelye szerint illetékes bíróság illetékes. Az állam vagy decentralizált állami jogalanyok/intézmények elleni kereseteket bukaresti vagy megyeszékhelyi bíróságokhoz kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

2. Kivételek az általános szabály alól

Számos kivétel létezik az általános szabály alól: abban az esetben, ha az alperes természetes személy, a bírósági idézések az alperes szokásos szakmai tevékenysége folytatásának, illetve mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari vállalkozásának helye szerint illetékes bíróságnál iktathatók; jogi személyek esetében a jogi személy fióktelepei szerint illetékes bíróságon iktathatók, kivéve az ott teljesítendő kötelezettségeket.

Ingatlan tulajdonjogát érintő jogvitákban az ügyet az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bíróság elé kell utalni. Ezen túlmenően az örökösödési jogvitákat az elhunyt legutolsó lakóhelye szerint illetékes bíróság elé kell utalni. Hasonlóképpen kereskedelmi ügyekben a kereskedelmi társaságokat érintő keresetekkel a társaság székhelye szerint illetékes bíróság foglalkozik. Végezetül csődügyekben az adós társaság székhelye szerint illetékes bíróság illetékes.

a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (azaz a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és más bíróság között?

Ennek a szakasznak magyarázatokat kell tartalmaznia azokhoz a területi illetékességre vonatkozó különleges, nem kizárólagos szabályokhoz, amelyek rendszerint az ügy természetére vagy a kereset indokára vonatkoznak.

Az ismertetésnek legalább a következőkre vonatkozó szabályokra kell kiterjednie:

  • szerződésjogi ügyek (egyedi szabályok bizonyos típusú megállapodások és munkaügyi megállapodások esetén);
  • fenntartási ügyek;
  • magánjogi felelősséggel kapcsolatos ügyek;
  • polgári kártérítési keresetek indítása büntetőtárgyalás során;
  • bontóperek;
  • szülői felelősséget érintő ügyek.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 9-12. cikke egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek az illetékesség vonatkozásában alternatív szabályokat írnak elő.

Lap tetejeLap teteje

A 9. cikk rendelkezése szerint a több alperes elleni kereset bármelyikük esetében illetékes bíróság elé utalható; ha az alperesek körében járulékos kötelezettségek állnak fenn, a keresetet bármelyik főkötelezett szempontjából illetékes bíróság elé kell vinni.

A 10. cikk úgy rendelkezik, hogy az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon kívül a következő bíróságok is illetékesek:

  1. valamely szerződés teljesítésével, hatályon kívül helyezésével, megkötésével vagy érvénytelenítésével kapcsolatos keresetek esetén a kötelezettség teljesítési helyeként - akár részleges teljesítési helyeként is - megnevezett hely bírósága;
  2. ingatlanbérleti szerződés, telekkönyvi kivonat miatti keresetek, indokolásra irányuló keresetek esetén, illetve átruházással kapcsolatos jogvitákban az épület helye szerinti bíróság;
  3. váltóval, csekkel vagy kötelezvényekkel kapcsolatban felmerülő keresetek esetén a fizetés helye szerinti bíróság;
  4. üzleti kötelezettségekre vonatkozó keresetek esetén a kötelezettség eredete vagy a fizetés helye szerinti bíróság;
  5. fuvarozási megállapodás miatt felmerülő keresetek esetén a kiindulási vagy az érkezési hely szerinti bíróság;
  6. olyan férjezett nő* elleni keresetekben, akinek a szokásos tartózkodási helye eltér férjének szokásos tartózkodási helyétől, a nő tartózkodási helye szerinti bíróság;
  7. felmenő és lemenő ági rokonok által benyújtott keresetek esetén a keresetet benyújtó fél állandó lakóhelye szerinti bíróság;
  8. jogellenes cselekedet miatt felmerülő keresetekben a cselekedet elkövetésének helye szerint illetékes bíróság.

------------

Lap tetejeLap teteje

* Ezt a rendelkezést a nemek közötti egyenlőség alkotmányos alapelvének elismerése következtében hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

A 11. cikk megállapítja, hogy biztosítási ügyekben a kártérítési kereseteket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amelyek illetékességi területén a következők találhatók:

  1. a biztosított személy tartózkodási helye;
  2. a biztosított javak;
  3. a baleset bekövetkezésének helye.

Az illetékességre vonatkozó bármely megállapodás semmis, ha a kártérítésre való jogosultság megállapítása előtt jött létre.

A fenti rendelkezések tengeri vagy belvízi utakat érintő biztosítási ügyekre nem alkalmazandók.

Végezetül a 12. cikk rámutat, hogy a felperes több, egyformán illetékes bíróság közül választhat.

b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (azaz a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

Ennek a szakasznak a különös illetékességre vonatkozó kizárólagos szabályokra kell kiterjednie.

A II.2. szakasz (2) bekezdésében megállapítottaknak megfelelően egy sor olyan szabály létezik, amelyek a polgári eljárásjogi törvénykönyv 13-16. cikke alapján kizárólagos területi illetékességet állapítanak meg.

Ezek a rendelkezések a következők:

„13. cikk

Ingatlannal kapcsolatos keresetek csak az épület helye szerint illetékes bírósághoz nyújthatók be.

Amennyiben az épület több bíróság területi illetékessége alá tartozik, a keresetet az alperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani, ha egyik épület sem tartozik területi illetékességükbe, másként az épület helye szerint illetékes bíróságokhoz kell benyújtani.”

Lap tetejeLap teteje

„14. cikk

Örökösödési ügyekben az az illetékes bíróság, amelyik az elhunyt legutolsó állandó lakóhelye szerint illetékes, a következő esetekben:

  1. végrendeleti rendelkezések érvényességére és végrehajtására vonatkozó keresetek;
  2. az örökség, valamint az örökösök esetleges egymással szembeni követeléseire vonatkozó keresetek;
  3. az elhunyt végrendeleti örökösei vagy hitelezői által valamelyik örökös vagy a végrendeletet végrehajtó személy elleni keresetei.”

„15. cikk

A fel nem számolt gazdasági társaságokat érintő kereseteket a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes bíróság tárgyalja.”

„16. cikk

Társasági átszervezésekre és csődre vonatkozó kereseteket csak az adós székhelye szerint illetékes bíróság tárgyalja.”

c) Kiköthetik-e a felek olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes?

Ez a szakasz a következőkre vonatkozik:

  • a bíróságválasztást érintő megállapodások érvényességére és hatásaira vonatkozó feltételek (beleértve a szerződéses rendelkezéseket is);
  • amikor a bíróság illetékessége kizárólag az alperes bíróság előtti megjelenésén alapul.

A román jogrendszer az általános illetékesség és a kizárólagos illetékesség tekintetében fent említett illetékességi szabályoktól számos eltérést, valamint azokra vonatkozóan különös rendelkezéseket tartalmaz.

Ezeket a rendelkezéseket a polgári eljárásjogi törvénykönyv III. címének 17-19. cikke tartalmazza, és olyan kérdésekre vonatkoznak, mint az illetékesség kiterjesztése, valamint a bírósági illetékességre vonatkozóan a felek által kötött megállapodások.

Lap tetejeLap teteje

A 17. cikk megállapítja, hogy a kiegészítő és az előre nem látott kereseteket a fő keresetben illetékes bíróságnak kell tárgyalnia.

A 18. cikk úgy rendelkezik, hogy a jogok megállapítására vonatkozó keresetek esetén az illetékesség meghatározása a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos keresetekre vonatkozó szabályok szerint történik.

A 18. cikk (1) bekezdése megállapítja, hogy a kereset tárgyának értéke szerint az illetékességre vonatkozó szabályok alapján kijelölt bíróság megőrzi illetékességét még abban az esetben is, ha a tárgy értéke az ügy bírósághoz utalását követően megváltozott.

Végezetül az illetékesség felek közötti megállapodással történő megállapításáról a 19. cikk kimondja, hogy a felek írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat útján megállapodhatnak a bíróság előtt abban, hogy a javakra vonatkozó kereseteket - a 13. a 14., a 15. és a 16. cikkben foglalt esetek kivételével - a törvény értelmében illetékes bíróságoktól eltérő bíróságok tárgyalják.

C. Hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben különös hatáskörű bíróságok illetékesek?

Adott esetben a különös hatáskörű bíróságok illetékességére vonatkozó szabályoknak ugyanolyan felépítésűnek kell lenniük, mint a B. szakaszban. Amennyiben az illetékességre vonatkozó szabályok nagyjából megegyeznek, azt a szabály alóli kivétel kifejtésével kell kimutatni.

A B. szakaszban ismertetetteknek megfelelően a polgári eljárásjogi törvénykönyv a különös hatáskörű bíróságok anyagi jogi és területi illetékességének legtöbb szempontjára kitér (munkaügyi és társadalombiztosítási jogviták, családi jogviták, kiskorúakat érintő jogviták, örökbefogadási jogviták, ipari és szellemi tulajdont érintő jogviták, közigazgatási jogviták, kisajátítási ügyek, bírói hiba által okozott károk helyreállítása iránti keresetek, külföldi országokban hozott bírósági határozatok jóváhagyásának és végrehajtásának elismerése, valamint csőd).

Lap tetejeLap teteje

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 1. cikkének (2) bekezdése egyértelműen megállapítja az elsőfokú bíróságok illetékességét az illetékességi kérdésekben eljáró közigazgatósági hatóságok és hasonló tevékenységi körű egyéb hatóságok elleni kereseteknél, a törvényben előírt esetekben.

Például - a polgári eljárásjogi törvénykönyvben található szabályok alóli kivételként - vannak olyan szabályok, amelyek a témához több, közelebbről meghatározott területen kapcsolódnak, mint például az állami tulajdonba vett épületek visszaadásának módjairól szóló 10/2001. sz. törvény 24. cikke értelmében rendezendő jogviták; e cikk megállapítja, hogy azon jogosult személy által indított keresetre vonatkozó határozathozatalban, akinek az épület visszaadására irányuló kérelmét visszautasították, első fokon a megyei bíróság illetékes.

Hasonlóképpen, az ipari érdekellentét megoldásáról szóló 168/1999. sz. törvény 56. cikke arról rendelkezik, hogy a munkabeszüntetéseket felfüggesztő kérelmeket ahhoz a fellebbviteli bírósághoz kell intézni, amelynek illetékességi területén található a szakszervezet székhelye, és a kérelem tárgyában az iktatás napjától számított 7 napon belül döntésre kell jutni, eltérően attól az általános szabálytól, hogy valamennyi vitatott jogot első fokon a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei bíróságnak kell tárgyalnia.

Az 554/2004. sz. törvény (a jogvitákról szóló törvény) hatálya alá tartozó vámügyi jogviták vonatkozásában külön szabályok vannak az illetékességre, amelyek figyelembe veszik az értéket, amennyiben a vámügyi jogvitákat (az elsőfokú bíróságok illetékessége esetén a polgári bűncselekmények nyilvántartása elleni keresetek kivételével) első fokon különös hatáskörű bíróságok tárgyalják, ha az ügy értéke nem haladja meg az 500 000 RON-t. Amennyiben az érték meghaladja ezt az összeget, első fokon a fellebbviteli bíróság illetékes.

Végezetül meg kell említeni, hogy a határokon átnyúló olyan ügyekben, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában állandó lakóhellyel rendelkező alperest érintenek, az illetékesség meghatározása a Hivatalos Közlöny 333. számában 2003. május 16-án közzétett, az Európai Unió tagállamaiban kiadott polgári és kereskedelmi jogi határozatok kérdésében a romániai illetékességről, elismerésről és végrehajtásról szóló, 2003. május 9-i 187. törvény rendelkezéseivel összhangban történik.

További információk

Hasznos linkek:

  • http://www.just.ro română
  • http://www.csm1909.ro English - română
  • http://www.scj.ro English - română

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Románia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság