Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Portugália

Utolsó frissítés: 22-06-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Ha polgárjogi illetve üzleti ügyben szeretne vádat emelni, az adott szituáció megoldásában illetékes bíróságot kell választania, illetve azt a bíróságot, melynek illetékessége alá tartozik. Ha helytelen vagy más bíróságot választ, ami az illetékességet illeti, az a kockázat merül fel, hogy a per jelentősen késhet vagy illetéktelenség miatt el lehet utasítva.



 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Általános vagy különleges illetékességű bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, ezen bíróságok közül melyikhez kell fordulnom? B.
I. Létezik az elsőfokú bíróságoknak valamiféle hierarchikus megkülönböztetése? És ha igen, ezek közül melyik illetékes az én problémám megoldásában? I.
II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?) II.
1. A helyi illetékesség általános szabálya: 1.
2. Kivételek a szabály alól: 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakhelyének körzetében található bíróság (amit az általános szabály határoz meg) és egy másik bíróság között? a)
b) Mikor vagyok köteles választani egy másik bíróságot és nem az alperes lakhelyének körzetében találhatót (amelyet az általános szabály határoz meg)? b)
c) A résztvevők saját maguk választhatják azt a bíróságot, amelyik másképpen nem lenne illetékes? c)
C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom? C.

 

A. Általános vagy különleges illetékességű bírósághoz kell fordulnom?

A portugál jogszabályzatban az, hogy általános vagy különleges illetékességű bírósághoz fordulunk e, a per indítványozásának típusától függ.

Az illetékesség abban a pillanatban derül ki, amikor a per indítványozása be van nyújtva, miközben az ezután felmerülő esetleges változások nem lényegesek.

A belső szabályzatban a jogi hatáskör különböző bíróságok között van elosztva tárgy (illetve a bírósági per természete), hierarchia (tehát a bíróságok hatáskörének foka – 1. fok, 2. fok és a Legfelsőbb Bíróság), az ügy értéke (mely az indítványozás azonnali gazdasági értékesítési összegének felel meg), az alkalmazható eljárás formája (tehát azon peri eljárások specifikus elrendezése, melyeket azért kell betartani, hogy egy bizonyos jog érvénybe léphessen) és terület szerint (illetve azon földrajzi övezet, melyre a vizsgálandó tények vonatkoznak).

Léteznek speciális előírások a végrehajtó eljárásra vonatkozóan (melyben valaki kérvényezi a saját megszegett jogának hatásos jóvátételére alkalmas rendelkezések hozatalát).

Ami a tárgyi oldalát illeti, a bíróságok illetékességébe azok az ügyek tartoznak, melyek a törvény szerint nem esnek más jogi hatáskör alá.

A bíróságok hierarchikusan vannak elrendezve határozataik elleni fellebbezések céljából.

A legfelsőbb bíróság fellebbezésekben általában olyan ügyekkel foglalkozik, melyeknek értéke meghaladja a fellebbező bíróságok illetékességének értékét és a fellebbező bíróságok olyan ügyekkel foglalkoznak, melyeknek értéke meghaladja az elsőfokú bíróságok illetékességének értékét.

Lap tetejeLap teteje

Az illetékesség értéke megegyezik a törvény által meghatározott gazdasági közgazdasági értéknek, azon értékkel való összehasonlításra, mely magába foglalja a per feleinek megítélt fellebbezési lehetőséget és meghatározza azokat a feltételeket, melyeken belül a bíróság fellebbezési lehetőség nélkül dönt.

A polgári perre vonatkozó szabályok meghatározzák azt a bíróságot, amelyikre kell benyújtani az eljárás indítványozását az adott érték szerint (az ügy értéke).

Szintén ezek a szabályok határozzák meg azokat a tényezőket, melyek minden esetben meghatározzák a helyileg illetékes bíróságot.

Az elsőfokú bíróságok általában járási bíróságok. Ezen bíróságoknak általános illetékességük van, ami minden bírósági per lebonyolítására való illetékesség azokat kivéve, melyek a törvény által más bíróságoknak vannak fenntartva.

További információért, kérem, nézze meg a portugál igazságügy elrendezését, leíró fájlt ezen az oldalon.

B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, ezen bíróságok közül melyikhez kell fordulnom?

Ha már általános illetékességű bíróság lett illetékesnek jelölve, a következő kérdések válaszaiban található feltételeket kell teljesíteni.

I. Létezik az elsőfokú bíróságoknak valamiféle hierarchikus megkülönböztetése? És ha igen, ezek közül melyik illetékes az én problémám megoldásában?

Portugáliában nem létezik az elsőfokú bíróságok bármilyen megkülönböztetése.

Lap tetejeLap teteje

II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?)

1. A helyi illetékesség általános szabálya:

Ami a helyi illetékességet illeti, az az általános szabály érvényes, hogy az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság kompetens a bírósági eljárásban.

Ha viszont a vádlottnak nincs állandó lakhelye, ez nem biztos illetve nincs jelen, az indítványozó lakhelye szerint illetékes bíróságon lesz vádolva. Ha a vádlottnak külföldön van lakhelye és székhelye, azon hely szerint illetékes bíróságon lesz bírálva, ahol tartózkodik, ha nem portugál területen tartózkodik, az indítványozó lakhelye szerint illetékes bíróság, és ha külföldön található ennek lakhelye, ilyen esetben a lisszaboni bíróság az illetékes.

Ami a jogi személyeket és társaságokat illeti, a következő általános szabály érvényes:

  1. ha az állam a vádlott, a vádlott lakhelye szerinti bíróságot az indítványozó lakhelye szerint illetékes bíróság helyettesíti,
  2. ha egy másik jogi személy vagy társaság a vádlott, a vezetőségének székhelye illetve kirendeltsége, fiókja, fióküzeme, küldöttsége illetve képviseletének székhelye szerint illetékes bíróságon lesz vádolva attól függően, hogy ellene vagy ellenük irányul e a bírósági eljárás. Olyan külföldi jogi személyek és társaságok elleni vád, melyeknek Portugáliában van kirendeltsége, fiókja, fióküzeme, küldöttsége vagy képviselete, ezek székhelye szerint illetékes bíróságra lehetséges ezt benyújtani még akkor is, ha vezetőségének beidézése kérvényezett volt.
2. Kivételek a szabály alól:

Ingatlanra vonatkozó jogok, közös tárgyak elosztása, kiköltözés, előnyök és ingatlanok specifikus végrehajtása vonatkozó eljárás indítványozása, zálogok növelése, térítése, csökkentése illetve megszüntetése esetén az indítványozást azon hely szerint illetékes bíróságra kell benyújtani, ahol található az ingatlan.

Lap tetejeLap teteje

Hajókra és repülőgépekre felvett zálog növelése, térítése, csökkentése illetve megszüntetése ügyében történő eljárás indítványozását viszont ezek illetékes bejegyzésének övezetében található bíróságra kell benyújtani. Ha a zálog több körzetben található ingóságokat tartalmaz, az indítványozó bármelyik körzet bíróságát választhatja.

Ha általánosság a vád tárgya (egy személy egy célt szolgáló ingóságai), illetve több körzetben található ingóságok vagy ingatlanok, azon bíróságon lesz a vád benyújtva, amelyik megegyezik a magasabb értékű ingatlanok elhelyezkedésével, miközben erre a célra figyelembe kell venni az épületek jegyzéke szerinti értékeket, ha az az épület, mely az eljárás tárgya, több mint egy körzetben található, a vádat bármelyikre be lehet nyújtani.

Kötelességek teljesítésére, nem teljesítés illetve hibás teljesítés kártérítésére és nem teljesítés okából megszüntetett szerződésre vonatkozó vádakat a hitelező által választott azon hely illetékes bíróságára kell benyújtani, ahol a kötelességet teljesíteni kéne illetve a vádlott lakhelye szerint.

Törvényellenes tetteken illetve kockázaton alapuló polgári felelősség ügyében történő eljárások esetén azon hely szerint illetékes bíróság a kompetens, ahol az adott tett megtörtént.

Válás, személyek elválasztása és a vagyon elosztása ügyében történő bírósági eljárások esetén az indítványozó lakhelye illetve székhelye szerint illetékes bíróság a kompetens.

Hagyatéki eljárások esetén (valakinek az elhalálozása utáni vagyon tulajdonára vonatkozó kérdések tisztázása céljából indított eljárás) az elhunyt személy utolsó lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens.

Lap tetejeLap teteje

Azon kikötő illetékes bírósága, ahol azon hajó rakománya le lett adva vagy le kell ezt adni, mely közös hajótörést szenvedett, illetékes ilyen kár ügyében lebonyolítani az eljárást.

Hajók összeütközése következtében felmerülő veszteségek és károk ügyére vonatkozó vádat lehetséges benyújtani a baleset helyszíne szerint illetékes bíróságon, a balesetet okozó hajó tulajdonosának lakhelye szerint illetékes bíróságon illetve azon körzet illetékes bíróságára, amelyikbe a hajó tartozik vagy ahol ez a hajó található és a megrongálódott (ütközött) hajó beérkezésének első kikötője szerint illetékes bíróságon.

A hajók megmentésére és segítségére vonatkozó jutalmakat azon hely illetékes bíróságán lehet kérni, ahol a megtörtént a baleset, vagy a megmentett tárgyak tulajdonosának lakhelye szerint illetékes bíróságon illetve azon a bíróságon, amelyiknek körzetébe tartozik vagy ahol található a megmentett hajó.

A megszerzett hajóra való jogok meghatározására vonatkozó vádat azon kikötő szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, ahol a megszerzés pillanatában a hajó ki volt kötve.

A cég megerősítése vagy hanyatlása ügyében történő speciális eljárások lebonyolításában azon hely szerint illetékes bíróság a kompetens, ahol a cégnek van a székhelye illetve melyben a fő tevékenységét végzi.

Azon körzet szerinti bíróság, melyben található a külföldi társaság vagy cég bármilyen kirendeltsége, fiókja, fióküzeme, küldöttsége illetve képviselete Portugáliában, illetékes lebonyolítani a cég megerősítésére vagy hanyatlására vonatkozó speciális eljárásokat, melyek a Portugáliában felvett kötelességekből folynak ki, illetve melyeket itt kell teljesíteni, ami viszont a portugál területen létező vagyon felszámolására van behatárolva.

Lap tetejeLap teteje

Ami az előzetes intézkedéseket (melyek azon határozat hatásának bebiztosítására orientált peri aktákból álnak, melyet egy bizonyos bírósági eljáráson fognak hozni) és a vád indítványozásának előzetes lépéseit illeti, a következőket kell betartani:

  1. elkobzást (vagyon bírósági elkobzása) és hagyatéki eljárást (mely a vagyon leírásában, felbecsülésében és megőrzőbe helyezésében rejlik) úgy azon a bíróságon lehet indítványozni, ahol a végleges vádat fogják benyújtani, mint azon hely szerint illetékes bíróságon, ahol a vagyon található illetve, ha több járásban található vagyonról van szó, akkor ezek bármelyikének illetékes bíróságán,
  2. új mű (építmény) (sürgősségi intézkedés, melynek célja az új mű leállítása) azon hely szerint illetékes bíróság a kompetens, ahol a munkálatokat végzik, leállításának ügyében,
  3. további előzetes intézkedések esetén az a bíróság a kompetens, amelyiken az illetékes vád benyújtandó,
  4. bizonyíték felmutatására vonatkozó előzetes lépéseket kérvényezni lehet azon hely szerint illetékes bíróságon, ahol ezeket végre kell hajtani.

Az egyes jelentéseket azon hely szerint illetékes bíróságon lehet kérvényezni, ahol az a személy lakik, akinek ezt a jelentést el kell küldeni.

Ami a munkabíróságokon indítványozott eljárásokat illeti, az az általános szabály, hogy a vádlott lakhelye szerint illetékes bíróságokon kell ezeknek indítványozását beadni.

Alkalmazott által a munkaadó ellen benyújtott, a munkaszerződésre vonatkozó vádakat a munka végzésének helye illetve lakhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

Több indítványozó esetén a munka végzésének helye illetve bármelyikük lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens.

Ha a munka több helyen van elvégezve, a vádakat bármelyik hely szerinti illetékes bíróságon lehet benyújtani.

Munkabalesetek, és szakmai ártalmak ügyére vonatkozó vádakat azon hely szerint illetékes bíróságon lehet benyújtani, ahol a baleset megtörtént illetve ahol a beteg utoljára dolgozott abban a munkakörben, mely a betegséget okozta. Ha a baleset külföldön történt, a vádat Portugáliában kell benyújtani, a sérült személy lakhelye szerint illetékes bíróságon. A törvény által meghatározott résztvevőket be kell idézni ezen szabályok által meghatározott bíróság elé.

Szintén kompetens a sérült, beteg vagy elfogadó személy lakhelye szerint illetékes bíróság, ha a részvétel felajánlott, illetve ha ő ezt kéri egészen a per vitás fázisáig. Ha a sérült, beteg illetve elfogadó tengerészként vagy bármilyen repülőgép legénységének tagjaként van bejegyezve és a baleset út közben történik vagy az út folyamán derül ki a betegség, azon portugál területen található első hely szerint illetékes bíróság a kompetens, ahol a hajó kiköt illetve a repülőgép leszáll, illetve bejegyzése helyszínén található bíróság.

Tömeges elbocsátás esetén a megszűntetés ügyében történő előzetes intézkedéseket és az alperes ajánlatait a munkaadó székhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. Abban az esetben, ha az elbocsátás több intézmény alkalmazottaira is vonatkozik, azon hely szerint illetékes bíróság a kompetens, ahol azon intézmény található, ahol a legtöbb elbocsátás történt.

Lap tetejeLap teteje

Ami a kiskorúakat illeti és polgárjogi ügyekben történő eljárásokon belül az az általános szabály érvényes, mely szerint azon illetékes bíróság kompetens intézkedésekben eljárni, melynek körzetében az eljárás indítványozásának benyújtása időpontjában lakhelye volt. Ha a kiskorú lakhelye ismeretlen, a szülői jogokra illetékes személyek lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens. Ha a szülői jogokra illetékes személyek lakhelye különböző, azon személy lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens, melyre a kiskorú gondozása bízva lett illetve közös gondozás esetén az, amelyikkel a kiskorú közös háztartásban lakik.

Ha valamelyik intézkedés kettő vagy több kiskorúra, különböző járásokban lakó azonos szülők gyermekeire vonatkozik, többségük lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens, megegyező szám esetén az a bíróság kompetens, melyen először kérték az intézkedést. Ha az eljárás kezdetének időpontjában a kiskorú nem lakik az országban (Portugáliában), a kérvényező illetve a kérvényezett lakhelye szerint illetékes bíróság a kompetens. Ha ezek szintén külföldön laknak és a portugál bíróságnak nemzetközi illetékessége van, a lisszaboni bíróság fog foglalkozni az üggyel.

a) Mikor választhatok az alperes lakhelyének körzetében található bíróság (amit az általános szabály határoz meg) és egy másik bíróság között?

Ezen kérdés válasza ezen 2. rész c) pontjában található.

b) Mikor vagyok köteles választani egy másik bíróságot és nem az alperes lakhelyének körzetében találhatót (amelyet az általános szabály határoz meg)?

Minden, a 2. szám II. kérdésében feltüntetett helyzetben.

Lap tetejeLap teteje

c) A résztvevők saját maguk választhatják azt a bíróságot, amelyik másképpen nem lenne illetékes?

Igen, illetékesség elvonására és megítélésére vonatkozó szerződés megkötésével a felek megállapodhatnak a bírósági pert, illetve bizonyos jogi kapcsolatból kifolyó bírósági pereket lebonyolító illetékes bíróságon, azzal számolva, hogy ez több mint egy jogi szabályzattal lesz összekötve.

Szerződés által választott bírósági illetékesség jelenthet kizárólagos illetékesség, illetve egyszerűen alternatív illetékesség megítélését a portugál bíróságok illetékessége mellé, ha létezik ilyen, feltételezve, hogy lehetőségként szerepelhetne kételyek esetén.

A bíróság kiválasztása csak akkor érvényes, ha ezen kívül a következő feltételek bebizonyosodnak:

  1. olyan jogokra vonatkozó perről legyen szó, melyeket a felek kaptak,
  2. a meghatározott bíróság törvénye által elfogadottnak kell lennie,
  3. mindkét fél vagy egyikük komoly érdekének kell lennie, miközben a másik félnek nem okoz komoly hátrányt,
  4. a per nem vonatkozhat olyan ügyre, mely a portugál bíróságok kizárólagos illetékessége alá tartozik;
  5. írásos megállapodásból vagy írásban hitelesített megállapodásból kell kifolynia, miközben ebben külön megjegyzésnek kell szerepelni a kompetens bírósági illetékességre vonatkozóan. Erre a célra írásosnak bizonyul az a megállapodás, mely a felek által alulírott iratból indul ki, illetve olyan megállapodás, mely levelek, faxok, táviratok vagy más kommunikációs eszközök általi kommunikációból indul ki, melyek írásos bizonyítékként szerepelnek, egyrészt ha ezen eszközök közvetlen tartalmazzák a szerződést vagy kiderül belőlük záradék egy más iratra utalva, melyben a megállapodás szerepel.

Munkaügyi perek bírósági illetékessége esetén nem érvényesek azok a szerződések és záradékok, melyeknek célja a II-2 kérdés válaszában feltüntetett feltételek által megítélt helyi illetékesség kizárása.

Lap tetejeLap teteje

C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom?

Bíróságot a következő kritériumok szerint lehet választani:

A családi ügyekkel foglalkozó bíróságok – kompetensek házastársakra, személyek elválasztására és a vagyon elosztására és válásra vonatkozó szabad bírósági illetékességű eljárások előkészítésében és lebonyolításában, továbbá vagyonfelmérésben és ezzel összefüggő előzetes intézkedésekben, tartásdíjra vonatkozó eljárásokban, házastársak közötti és volt házastársak közötti tartásdíj behajtásában, házasság nem létezése illetve érvénytelenítése ügyében történő határozási eljárásokban, mindkét házastárs jóhiszeműségéből megkötött házasság érvénytelenítésére vonatkozó eljárásokban és tartásdíjra vonatkozó ügyekben illetve házastársak és volt házastársak közötti tartásdíj behajtására vonatkozó eljárások lebonyolításában.

A családi ügyekkel foglalkozó bíróság hatáskörébe tartozik szintén:

  1. gyámság és vagyonkezelés elrendelése,
  2. kinevezni azt a személyt, amelyik a kiskorú nevében fog eljárni és ugyanúgy bíróságon kívül is a szülői jogkör alá tartozó kiskorút képviselni fogja,
  3. örökbefogadási kapcsolatokat létesíteni,
  4. a szülői jogkör teljesítését szabályozni és foglalkozni az ezzel, összefüggő kérdésekkel,
  5. megszabni a tartásdíj összegét kiskorú és nagykorú gyermekekre vagy önállósult gyermekekre és előkészíteni és határozatot hozni a tartásdíj behajtásával kapcsolatban,
  6. kiskorú gyermekek jogi gyámságát elrendelni,
  7. kiskorú gyermekek jogi képviselőjét feljogosítani egyes ügyletek végrehajtására, érvényesíteni azokat, melyek jogosultság nélkül lettek végrehajtva és elfogadni a gyámsági előnyök elfogadására vonatkozó intézkedéseket,
  8. határozatot hozni arról a biztosítékról, melyet a szülők kötelesek a kiskorú gyermekek javára nyújtani,
  9. teljes vagy bizonyos mértékű tilalmat rendelni el és a szülői jogkör teljesítésének korlátozását megszabni,
  10. az anyaság, apaság bizonyítását vagy az állítólagos apaság kizárásának hivatalos bizonyítását elfogadni,
  11. dönteni szülők közötti nézeteltérés esetén a kiskorú gyermek keresztnevéről és családnevéről.

 A családi ügyekkel foglalkozó bíróságok illetékességébe tartozik továbbá:

Lap tetejeLap teteje

  1. a vagyon megőrzése és kezelése, a gyám vagy intéző jutalma összegének megállapítása, a gyám, az intéző vagy a családi tanács tagja igazolásának, felmentésének vagy visszarendelésének megoldása, a számlák kérvényezése és megítélése, jogi zálog feljogosítása és helyettesítése és a nyújtott biztosíték megtérítésének és megerősítésének meghatározása és a kiskorú gyermekbíróságon kívüli képviselésére különleges gondnokot kinevezni,
  2. kinevezni egy különleges gondnokot, mely képviselni fogja a kiskorú gyermeket bármilyen gyámsággal összefüggő perben,
  3. az örökbefogadás módosítása, megszüntetése vagy átértékelése, az örökbefogadó szülő számláinak kérvényezése és megítélése és az örökbefogadott gyermek élelmezésére szánt bevételek összegének meghatározása,
  4. dönteni a kiskorú gyermek javára nyújtott garancia megerősítésében és helyettesítésében,
  5. azon számlák kérvényezése és megítélése, melyeket a szülőknek be kell nyújtani,
  6. a feljebb említettekkel kapcsolatos bármilyen más üggyel való foglalkozás.

Munkabíróságok - A munkabíróságok a polgárjogi ügyekben illetékesek a következőkben:

  1. Azok a kérdések, melyek a kollektív munka szervezési eszközeinek megszüntetésére és megmagyarázására vonatkoznak, miközben ezek nem adminisztratív jellegűek;
  2. Azok a kérdések, melyek alárendeltséget tartalmazó munkakapcsolatokra és munkaszerződés megkötésének céljából kialakított kapcsolatokra vonatkoznak;
  3. Munkabalesetekből és foglalkozási ártalmakból származó kérdések;
  4. Ápolásra és kórházi kezelésre vonatkozó kérdések, klinikai szolgáltatásokból következő gyógyszerek kiszállítására, protézis és ortopéd anyagokra vagy bármilyen más szolgáltatásra vagy munkabalesetek illetve foglalkozási ártalmak áldozatainak érdekében nyújtott vagy térített eljárásra vonatkozó kérdések;
  5. Olyan akták és szerződések érvénytelenítésére vonatkozó vádak, melyek bármilyen felelős alany által voltak megkötve azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a kötelességeik teljesítésére vonatkozó felelősségtől, melyek szakszervezeti illetve munkajogi törvénykezés alkalmazásából következnek;
  6. Azon szerződésekből kifolyó kérdések, melyek a törvény szerint munkaszerződésekhez hasonlíthatóak;
  7. Tanonci és szakmai gyakorlat elvégzésére vonatkozó szerződésekből kifolyó kérdések;
  8. Ugyanaz cég alkalmazottaira vonatkozó kérdések, ha azon jogokról és kötelességekről van szó, melyek munkakapcsolatok kialakításakor közösen elvégzett műveletekkel kapcsolatosak illetve melyek az egyikük által, szolgálatteljesítés közben elkövetett nem törvényes eljárásból merülnek fel, és ebből az okból, a büntető bíróságok illetékességén kívül, ha polgárjogi felelősségről van szó büntetőjogival kapcsolatban;
  9. Szociális ellátás intézményeire vagy családi pótlékra illetve e pótlékra feljogosult személyre vonatkozó kérdések, ha az egyikük vagy másikul törvényes, elrendelt vagy szabályból kifolyó jogairól, illetékességéről vagy kötelességéről van szó, tekintet nélkül a közigazgatási és pénzügyi bíróságok illetékességére;
  10. Szakszervezetekre és ennek tagjaira illetve e tagok által képviselt vagy döntéseik által befolyásolt személyekre vonatkozó kérdések, ha egyikük vagy másikul, a törvényből, rendeletekből illetve alapszabályokból kifolyó illetékességeiről vagy kötelességeiről van szó;
  11. Szociális ellátás intézményeinek illetve szakszervezetek vagyonának felszámolására és elosztására irányuló eljárások, ha nem létezik más törvényes rendelet;
  12. Szociális ellátás intézményeire illetve szakszervezetekre vonatkozó kérdések, ha egyikük illetékességének vagy kötelességeinek létezéséről, terjedelméről vagy minőségéről van szó, melyek a törvényből, rendeletekből illetve alapszabályokból folynak ki és melyek a másik felet befolyásolják;
  13. Azon végrehajtások, melyek az ő határozatukon illetve más végrehajtási tituluson alapulnak, más bíróságnak ítélt illetékességen kívül;
  14. A munkakapcsolat alanyai között vagy ezen alanyok és harmadik felek között felmerült kérdések, ha kiegészítés, toldalék illetve alárendeltség alapján létrejött munkakapcsolatokkal összefüggő kapcsolatokból folynak ki, és a vád egy másikra vonatkozik, amelyikért a bíróság közvetlenül nem felelős;
  15. Sztrájkokra vonatkozó polgárjogi kérdések;
  16. Alkalmazotti bizottságokra és illetékes koordinációs bizottságokra, a cégre és alkalmazottaira vonatkozó kérdések;
  17. Többi, a törvényből kifolyó kérdés.

Lap tetejeLap teteje

Kereskedelmi bíróságok – A kereskedelmi bíróságok illetékesek előkészíteni és lebonyolítani:

  1. a cég fellendítésével és csőddel kapcsolatok különleges eljárásokat;
  2. közösségi szerződés (alapszabályok) nemlétezésének, érvénytelenségének és felbontásának kijelentése ügyében történő eljárásokat;
  3. a társak jogainak alkalmazására vonatkozó eljárásokat;
  4. a társaságon belüli határozatok megszakításának és megszüntetésének ügyében történő eljárásokat;
  5. a társaság megszüntetésének és felszámolásának ügyében történő eljárásokat;
  6. ipari tulajdonra vonatkozó ügyben való eljárásokat bármelyik, az ipari tulajdonról szóló törvény által megadott formában;
  7. a kereskedelmi jegyzékről szóló törvény által taglalt ügyekkel kapcsolatos eljárásokat;
  8. érvénytelenség és érvénytelenítés ügyében való eljárásokat az ipari tulajdonról szóló törvénnyel megegyezően.

A kereskedelmi bíróságok szintén illetékesek dönteni:

  1. azon határozatok elleni fellebbezésekről, melyek az ipari tulajdonról szóló törvény szerint az ebben feltüntetett magánjogok bármelyikét megítélik, vagy megtagadják;
  2. a kereskedelmi jegyzék határozatai elleni fellebbezésekről.

Tengerészeti bíróságok – a tengerészeti bíróságok illetékesek foglalkozni azon kérdésekkel, melyek a következőkre vonatkoznak:

  1. a hajókon, csónakokon és más vízjárműveken okozott illetve elszenvedett károkra szükséges kártérítések, illetve általános jogi értelemben e járművek tengerészeti használatából kifolyó kártérítések;
  2. hajók, csónakok illetve más vízjárművek építésére, javítására, vételére és eladására vonatkozó szerződések, ha e járművek tengerészeti használatra szántak;
  3. tengerészeti szállításra vonatkozó szerződések illetve kombinált szállításra vagy többféle szállításra vonatkozó szerződések;
  4. folyami vagy kanálison történő szállításra vonatkozó szerződések;
  5. hajók, csónakok és más vízjárművek tengerészeti használatára vonatkozó szerződések, mindenekelőtt bérlésre és pénzügyi bérbeadásra vonatkozó szerződések;
  6. hajók, csónakok és más, tengerészeti használatra szánt vízjárművek biztosítására és a szállítmányuk biztosítására vonatkozó szerződések;
  7. hajókra és csónakokra vonatkozó zálogok és jogok, továbbá bármilyen létező garancia a vízjárművekre és ezek szállítmányára;
  8. hajókra, csónakokra és más vízjárművekre és ezeknek szállítmányára vonatkozó különleges eljárások;
  9. hajókra, csónakokra és más vízjárművekre, az illetékes szállítmányra, bankokra és más, hajókkal, csónakokkal és más vízjárművekkel összefüggő értékre vonatkozó előzetes intézkedések, továbbá a kikötő igazgatóságának benyújtott, a vízjárműveknek, melyek ezen intézkedések tárgyai, eltávolodásának megakadályozására vonatkozó előzetes kérvényekre vonatkozó intézkedések;
  10. közös közlekedési balesetek illetve különleges közlekedési balesetek, azokat is beleszámítva, melyek más, tengerészeti használatra szánt vízjárművekre vonatkoznak;
  11. tengerészeti segély és mentés;
  12. hajók vontatására és vezetésére vonatkozó szerződések;
  13. hajótörést elszenvedett hajók eltávolítása;
  14. azon polgárjogi felelősség, mely a tenger és más vizek szennyezése közben jön létre az igazságügy szerint;
  15. halászatra, tengeri élőlények és puhatestűek és tengeri növények gyűjtésére használt eszközök vagy felszerelések, horgonyok, használati cikkek, fegyverek, készletek és más, hajózáshoz vagy halászathoz szükséges tárgyak használata, elvesztése, meglelése vagy kisajátítása, továbbá e tárgyak által okozott vagy elszenvedett károk;
  16. a tengerészeti közvagyonban okozott károk;
  17. a víz által partra vetett roncsok és tengeri vizekről származó tárgyak illetve az illetékes talajban vagy föld alatt található, vagy belső vizekről származó vagy ott található létező maradványok vagyona és tulajdona, ha a tengerészeti érdekbe tartoznak;
  18. lefoglalt tárgyak;
  19. bármilyen kérdések általánosan a tengerészeti üzletjogra vonatkozóan.

További információk

  • Supremo Tribunal de Justiça (Legfelsőbb Bíróság); English - français - português
  • Ministério da Justiça; (Igazságügyi Minisztérium) English - português
  • Tribunal Constitucional; (Alkotmánybíróság) português
  • Tribunal da Relação de Lisboa; (Lisszabon városfellebbezési bírósága) português
  • Tribunal da Relação de Coimbra; (Coimbra városfellebbezési bírósága) português
  • Tribunal da Relação de Évora; (Évora városfellebbezési bírósága) English - français - português
  • Tribunal da Relação do Porto; (Porto városfellebbezési bírósága) português
  • Procuradoria Geral da República; (Főügyészség) português
  • Centro de Estudos Judiciários (A bírók képzéséért felelős központ); English - français - português
  • Direcção Geral da Administração da Justiça (Többek között kapcsolati információkat biztosít bíróságokkal és ezek területi illetékességével kapcsolatban és a bírósági hatóságok ügyfélfogadásával kapcsolatban); português
  • Gabinete de Política Legislativa e Planeamento do Ministério da Justiça; (Az Igazságügyi minisztérium jogi politikával és tervezéssel foglalkozó osztálya) English - português
  • Direcção Geral dos Registos e do Notariado; (Jegyzékek és jegyzők főigazgatósága) português
  • Instituto do Consumidor; (Fogyasztói Intézet) português
  • Associação Sindical dos Juizes Portugueses; (Portugál bírók szakszervezete) português
  • Sindicato dos Magistrados do Ministério Público; (Ügyészek szakszervezete) português
  • Ordem dos Advogados; (Ügyvédi kamara) português
  • Base de legislação «on-line» português (Diplomákat és olyan iratokat tartalmaz, melyek az I Szériában D.R. 1970.01.01 óta vannak feltüntetve; ingyen hozzáférést biztosít az I Széria publikált törvénykezéséhez 2000.01.01 óta);

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-06-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság