Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Lengyelország

Utolsó frissítés: 06-03-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes polgári bírósághoz vagy szakosodott bírósághoz kell-e fordulni? A.
B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben általános hatáskörű polgári bíróságok illetékesek? B.
I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű általános hatáskörű polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? I.
II. Területi illetékesség (A város vagy B város bírósága illetékes-e az ügyben?) II.
1. A területi illetékesség főszabálya 1.
2. Kivételek a főszabály alól 2.
a) Mikor lehet választani az alperes lakóhelye szerinti helyi bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között? a)
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom? b)
c) Kiköthetik-e a felek maguk olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban? C.

 

A. Rendes polgári bírósághoz vagy szakosodott bírósághoz kell-e fordulni?

Lengyelországban a polgári ügyeket - a szakosodott bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - rendes bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja (ld. Az igazságügyi szervezet Lengyelországban című témakört).

A bíróságok joghatóságára vonatkozó szabályokat a Polgári Perrendtartás 16-18. és 27-37. cikke állapítja meg.

A kerületi bíróságokon a polgári ügyeket a következő osztályok tárgyalják:

  • Polgári osztály;
  • Családi jogi és kiskorúak ügyeivel foglalkozó osztály (családi jogi bíróságok) - családi jogi és gyámügyi kérdések, gyermekek veszélyeztetésével és kiskorúak által elkövetett bűncselekmények, az alkohol- és kábítószerfüggőség kezelésével kapcsolatos kérdések, valamint a külön jogszabály alapján a gyámügyi bíróságok hatáskörébe tartozó egyéb kérdések;
  • Munkaügyi és társadalombiztosítási osztály (munkajogi bíróságok) - munkajogi vagy társadalombiztosítási ügyek;
  • Vállalkozási osztálya (cégbíróságok) - a gazdasági és polgári jog területére tartozó ügyek, mint például egy adott területen működő társaságok közötti jogviták, a társaságokon belüli jogviták, kártérítési keresetek igazgatótanácsi tagokkal szemben hamis nyilatkozatok cégbíróságra történt benyújtása miatt, valamint keresetek társaságokkal szemben környezeti kár okozása miatt;
  • Ingatlannyilvántartási osztály - ingatlannyilvántartási bejegyzések miatt, továbbá az ingatlannyilvántartással kapcsolatos más polgári eljárások;
  • Települési osztály (települési bíróságok) - egyszerűsített eljárásban tárgyalt, illetve független harmadik félnél elhelyezett letéttel és vagyonelkobzással kapcsolatos ügyek.

A Varsói Kerületi Bíróságon a fentieken kívül az alábbi osztályok is működnek:

Lap tetejeLap teteje

  • Verseny- és fogyasztóvédelmi bíróság, amelynek feladata a trösztellenes szabályokkal és energiaszabályozással kapcsolatos ügyek tárgyalása;
  • Közösségi védjegyek és formatervezési mintaoltalmi jogok bírósága, amely védjegybitorlással kapcsolatos ügyeket, formatervezésiminta-bitorlással fenyegető, illetve olyan nyilatkozatokkal kapcsolatos ügyeket tárgyal, miszerint a formatervezésiminta- és védjegybitorlás nem történt, a közösségi formatervezési mintaoltalmi jog törlésével, védjegy visszavonásával vagy törlésével, valamint a védjegybitorlás következményeivel kapcsolatos ügyeket.

B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben általános hatáskörű polgári bíróságok illetékesek?

I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű általános hatáskörű polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben?

Főszabály szerint a kerületi bíróságok hatáskörébe polgári ügyek tartoznak, és a kerületi bíróságok első fokú ítéleteket bocsátanak ki. A Polgári Perrendtartás 16. és 507. cikke értelmében a regionális bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek kivételével valamennyi ügy a kerületi bíróságok hatáskörébe tartozik.

Az első fokú regionális bíróságok hatáskörébe a Polgári Perrendtartás 17. cikkében említett, tehát a következőkkel kapcsolatos ügyek tartoznak:

  • nem vagyoni jogok (mint például házasság felbontása) és az ezzel kapcsolatos követelések az alábbiak kivételével: gyermekhez fűződő apaság vagy anyaság megállapítása vagy vitatása, az apaságról vagy anyaságról való lemondás, illetve az örökbefogadás megszüntetése;
  • találmányokhoz, használati mintákhoz, formatervezési mintákhoz, védjegyekhez, földrajzi jelzésekhez és integrált áramkörök topográfiájához fűződő szerzői jog és ehhez kapcsolódó jogok védelme, immateriális javakhoz kapcsolódó egyéb jogok védelme;
  • a sajtótörvény alapján támasztott követelések;
  • tulajdonjogok, amennyiben a vitatott tétel értéke meghaladja a 75.000 PLN -t, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos eljárásban a 100.000 PLN -t, kivéve a következőkkel kapcsolatos ügyeket: tartásdíj, tulajdonjogi jogviták, a házastársak közötti közös tulajdon megszüntetése, az ingatlannyilvántartási tartalom összehangolása a mindenkori jogszabályokkal;
  • a szövetkezet felosztásáról szóló határozat helyébe lépő döntés kibocsátása;
  • a jogi személyek vagy olyan nem jogi személy szervezetek által kibocsátott határozatok megsemmisítése, érvénytelenné nyilvánítása, illetve semmisségének megállapítása, amelyeket jogszabály jogi személyiséggel ruházott fel;
  • a tisztességtelen verseny megakadályozása, és annak megszüntetésére irányuló intézkedések.

A következő területek szintén a regionális bíróságok hatáskörébe tartoznak:

Lap tetejeLap teteje

  • a jogképesség hiányával kapcsolatos ügyek;
  • jogviták rendezése az államosított társaságok működésével kapcsolatos ügyekben: a társaság igazgatósága és az igazgató, a társaság belső szervei és az alapító hatóságok, valamint a társaság belső szervei és a felügyeleti szerv közötti jogviták;
  • külföldi bíróságok által hozott ítéletek elismerésével és megerősítésével kapcsolatos ügyek (a Polgári Perrendtartás 1148. és 1151. cikke).

A tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben a kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie a pertárgy értékét, kivéve, ha a per tárgya egy adott pénzösszeg.

A pénzügyi követelésekkel kapcsolatos ügyekben - akkor is, ha a pénzügyi követelés egy másik követeléshez képest másodlagos az ügyben - a megjelölt összeg minősül a pertárgy értékének.

Más tulajdonjogi ügyekben a kérelmezőnek a Polgári perrendtartás 20-24. cikke szerint kell megjelölnie a pertárgy értékét a kérelemben.

II. Területi illetékesség (A város vagy B város bírósága illetékes-e az ügyben?)

A lengyel Polgári Perrendtartás a bíróságok négyfajta illetékességét említi: általános (a Polgári Perrendtartás 27–30. cikke), párhuzamos (a Polgári Perrendtartás 31–37. cikke), kizárólagos (a Polgári Perrendtartás 38–42. cikke) és különös (a Polgári Perrendtartás 43–46. cikke).

1. A területi illetékesség főszabálya
Általános területi illetékesség

Az eljárást az alperes állandó lakóhelye szerinti illetékes első fokú bíróságon kell megindítani.

Lap tetejeLap teteje

A Polgári Törvénykönyv 25. cikke értelmében a természetes személy állandó lakóhelye az a hely, ahol a személy általában lakik. Ha az alperes nem rendelkezik Lengyelországban állandó lakóhellyel, az általános illetékességet a személy tényleges lakóhelye szerint határozzák meg, és amennyiben ez nem ismert vagy nem Lengyelországban található, az eljárást az alperes utolsó lengyelországi állandó lakóhelye szerinti bíróságon kell megindítani.

Az Államkincstárral szemben indított eljárásokat a jogvitában érintett létesítmény helye szerinti illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az Államkincstárat az Államkincstár Ügyészi Hivatala (Prokuratoria Generalna Skarbu Państwa) képviseli, az eljárást a követeléssel érintett létesítményért felelős kirendeltség helye szerinti illetékes bíróságon kell megindítani.

Más jogi személyekkel vagy nem jogi személyekkel szemben indított eljárásokat az említettek székhelye szerinti illetékes bíróságon kell megindítani (a Polgári Perrendtartás 30. cikke).

2. Kivételek a főszabály alól
a) Mikor lehet választani az alperes lakóhelye szerinti helyi bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

A párhuzamos területi illetékesség azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a kérelmezők megválaszthatják a bíróságot, ahol megindítják az eljárást. Ilyen esetben a kérelmező az általános hatáskörű bíróságon vagy a Polgári Perrendtartás 32-37. cikkében meghatározott valamely más bíróságon is megindíthatja az eljárást.

Lap tetejeLap teteje

A jogszabály a következő esetekben rendelkezik párhuzamos területi illetékességről:

  • tartási követelések, apaság vagy anyaság megállapítása és az ezzel kapcsolatos követelések - az eljárás az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes bíróságon indítható meg;
  • az alperes üzleti tevékenységével kapcsolatos tulajdonjogi követelések - az eljárás az alperes létesítménye vagy vállalkozásának elhelyezkedése szerint illetékes bíróságon indítható meg, ha a követelés a létesítmény vagy vállalkozás tevékenységével kapcsolatos. Ez azonban nem vonatkozik azokra az ügyekre, amelyekben az Államkincstárat a törvény értelmében az Államkincstár Ügyészi Hivatala (Prokuratoria Generalna Skarbu Państwa) képviseli;
  • szerződés fennállásának megállapítása, illetve teljesítésének, érvénytelenítésének vagy semmissé nyilvánításának követelése iránti keresetek, és szerződés nem teljesítése vagy hibás teljesítése miatti kártérítés iránti keresetek - az eljárás a vitatott szerződés teljesítésének helye szerinti illetékes bíróságon indítható meg; kétség esetén okirati bizonyítékot kell benyújtani a szerződés teljesítésének helyéről;
  • jogellenes károkozásból fakadó követelések - az eljárás a káresemény bekövetkezésének helye szerinti illetékes bíróságon indítható meg;
  • ügyintézési díj megfizetése iránti követelések - az eljárás azon hely szerinti bíróságon indítható meg, ahol a jogi képviselő a szóban forgó ügyben eljárt;
  • ingatlan bérleti díjával vagy ingatlanbérléssel kapcsolatos követelések - az eljárás az ingatlan helye szerinti illetékes bíróságon indítható meg;
  • váltó vagy csekk kibocsátójával szemben indított keresetek - az eljárás a kifizetés helye szerinti illetékes bíróságon indítható meg. Ha a váltót vagy csekket több kibocsátó közösen adta ki, e személyekkel szemben együttesen indítható eljárás a kifizetés helye szerinti vagy az intézvényezettre az általános illetékességi szabály alkalmazásával megállapított bíróság, illetve a saját váltó vagy csekk kibocsátásának helye szerinti bíróság előtt;
  • szerződés megkötése, tartalmának megállapítása vagy módosítása iránti, külön eljárásban tárgyalt keresetek cégjoggal kapcsolatos ügyekben - az eljárás a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes bíróságon indítható meg (a Polgári Perrendtartás 479. cikke, a 34. cikkel összefüggésben);
  • munkajogi keresetek - az eljárás a munkavégzés - illetve a már megtörtént vagy jövőbeni munkavégzés - helye szerint illetékes bíróságon vagy a szóban forgó munkahely fekvése szerint illetékes bíróságon indítható meg (a Polgári Perrendtartás 461. cikkének (1) bekezdése).
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

A kizárólagos illetékesség azt jelenti, hogy az ügyet a Perrendtartásban meghatározott bíróságnak kell tárgyalnia. Kizárólagos illetékességet a következőkkel kapcsolatos ügyekben írnak elő:

Lap tetejeLap teteje

  • ingatlan tulajdonjoga vagy ingatlanhoz fűződő más dologi jogok, illetve ingatlan birtoklása – az eljárást az ingatlan fekvésének helye szerinti illetékes bíróságon kell megindítani; ha a jogvita tárgya szolgalom, az illetékességet a szolgalommal terhelt ingatlan helye szerint határozzák meg;
  • öröklés vagy megőrzés levél, utasítás vagy más formában készült végrendelet alapján – az eljárást az örökhagyó utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes bíróságon és – amennyiben az örökhagyó utolsó állandó lengyelországi lakóhelye nem állapítható meg – az örökség vagy annak egy része helye szerint illetékes bíróságon kell megindítani;
  • szövetkezeti, társaságban vagy társulásban fennálló tagsággal kapcsolatban – az eljárást a szerv bejegyzett székhelye szerint illetékes bíróságon kell megindítani;
  • házassággal kapcsolatban – az eljárást a házaspár utolsó közös állandó lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, ha az egyik vagy mindkét házastárs állandó lakóhelye a kereset benyújtásakor még ott található. Ellenkező esetben az alperes állandó lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel; amennyiben ezt sem lehet alkalmazni, a kérelmező állandó lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel az ügyben;
  • szülői kapcsolattal vagy örökbefogadó és örökbefogadott közötti kapcsolattal összefüggésben – az eljárást a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell megindítani, amennyiben az általános illetékességi szabályok nem alkalmazhatók az eljárás megindítására.
c) Kiköthetik-e a felek maguk olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

A különös illetékesség azt jelenti, hogy a különös szabályokban meghatározott esetekben a bíróság illetékességére a főszabálytól eltérő meghatározás vonatkozhat:

Lap tetejeLap teteje

  1. A kérelmezőt feljogosították a bíróság megválasztására.

    Ha valamely bíróság illetékessége indokolt vagy ha az eljárás több személlyel szemben indul, és e személyek vonatkozásában az általános illetékességi szabályok értelmében különböző bíróságok illetékesek. Ugyanez vonatkozik azokra az ügyekre, amelyekben az illetékességet meghatározó ingatlan több bírósági kerületben helyezkedik el.

  2. Megállapodás vagy közös kérelem nyomán mindkét felet együttesen jogosították fel a bíróság megválasztására.

    A felek írásban megállapodhatnak, hogy egy adott jogviszonyból fakadóan fennálló jogvitát vagy esetleges jövőbeni jogvitáikat olyan első fokú bírósághoz nyújtják be, amely a törvény szerint nem rendelkezik helyi illetékességgel az ügyben. Ezt követően - a felek eltérő rendelkezése hiányában - ez a bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik az ügyben. A felek írásbeli megállapodással korlátozhatják a kérelmező arra irányuló jogát, hogy az ilyen jogvitákra illetékes bíróságok közül szabadon választhat.

    A felek nem változtathatnak azonban a kizárólagos illetékességen.

    A bíróságok illetékességéről szóló megállapodásokat írásban kell megkötni, és azok a jogi megállapodás részét képezhetik (közös megegyezésen alapuló illetékességi záradék), illetve külön megállapodásba is foglalhatók.

    Amennyiben az illetékes bíróság célszerűnek ítéli, a munkajoggal és társadalombiztosítási joggal kapcsolatos ügyekben - hivatkozással a felek közös kérelmére - átteheti az ügyet egy másik, azonos fokú, munkajogi és biztosítási jogi ügyekben illetékes bírósághoz.

    Lap tetejeLap teteje

  3. Az illetékes bíróságot felsőbb szintű bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki.

    Ha az illetékes bíróság nem tárgyalhatja az ügyet, illetve egyéb intézkedést nem foganatosíthat, a felsőbb szintű bíróság másik bíróságot jelöl ki. Másik bíróságot kizárólag akkor jelölnek ki, ha az illetékes bíróság nem tárgyalhatja az ügyet, például mert a bíró akadályoztatva van vagy vis maior áll fenn.

    A Legfelsőbb Bíróság köteles kijelölni a bíróságot, amely előtt az eljárást meg kell indítani, ha - a Polgári Perrendtartás értelmében - figyelemmel az ügy tényállására helyi illetékesség nem állapítható meg (a Polgári Perrendtartás 45. cikke).

C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban?

A szakosított bíróságok közigazgatási bíróságok és katonai törvényszékek lehetnek.

A katonai törvényszékek munkáját az 1997. augusztus 21-i Katonai Törvényszéki (szervezeti felépítési) Törvény szabályozza. Ezek a törvényszékek elsősorban a lengyel fegyveres erőkkel kapcsolatos büntetőügyeket tárgyalnak. Ezeket a törvényszékeket kizárólag törvény hatalmazhatja fel más ügyek tárgyalására.

A közigazgatási bíróságok munkáját a 2002. július 25-i Közigazgatási Bírósági (szervezeti felépítési) Törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok az államháztartási szervek tevékenységének ellenőrzésével, valamint a helyi önkormányzatok és a központi kormányzat közötti hatásköri vagy illetékességi kérdésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésével szolgáltatnak igazságot. Nem zárható ki, hogy rendkívüli esetekben - az államháztartási szervek tevékenységének ellenőrzése során - közigazgatási bíróság döntsön polgári ügyben.

További információk

Igazságügyi Minisztérium

http://www.ms.gov.pl/ polski

A lengyelországi rendes bíróságok listája (címek)

http://www.ms.gov.pl/organizacja/sady.php polski

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-03-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság