Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Hollandia

Utolsó frissítés: 26-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Általános vagy különleges bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, ezen bíróságok közül melyik illetékes az én esetemben? B.
I. Van különbség az első fokú alsó és felső általános polgári bíróságok között és ha igen, melyik bíróság illetékes az én esetemben? I.
II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?) II.
C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom? C.

 

Ha bírósági eljárást szeretne kezdeményezni, tudnia kell, az ön esetében melyik az illetékes bíróság. Ha helytelen bíróságot választ vagy ha a bíróság illetékességével kapcsolatban vita merül fel, annak a kockázatnak teszi ki magát, hogy az esete elbírálását jelentősen elhalasztják, sőt, a kérvényét elutasíthatják illetéktelenség okából.

A. Általános vagy különleges bírósághoz kell fordulnom?

A holland peri polgárjog nem különböztet meg semmilyen különleges bíróságokat, mint például a kereskedelmi bíróság vagy munkabíróság. A bíróság elvileg minden magánjogi ügyben illetékes.

B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, ezen bíróságok közül melyik illetékes az én esetemben?

Ami a magánjogot illeti, az elsőfokú bíróságok foglalkoznak az összes polgári üggyel, a törvény által kijelölt ügyeken kívül.

A magánjog területén a holland jogszabályzat három fajta bírósági szervet különböztet meg – bíróságokat, törvényszékeket, Felső Tanácsot.

Tizenkilenc bíróság és öt törvényszék létezik. Egy Felső Tanács van.

A bíróságokon belül szervezési egységek vannak kialakítva. Ezeket az egységeket „osztályoknak“ hívják. A bíróságok esetében ezek a járási osztály, közigazgatás-jogi osztály, polgárjogi osztály és büntetőjogi osztály.

A bíróságnak egyszerű vagy összetett kamarái vannak. Az egyszerű kamarát a bíró képzi, az összetett kamara három bíróból áll. Abból indulunk ki, hogy a járási bíróságok ügyeivel, egyszerű ügyekkel és halasztást nem tűrő ügyekkel az egyszerű kamara foglalkozik. Azon ügyekkel, melyek jogi szempontból összetettek, az összetett kamara foglalkozik. Az egyszerű kamara foglalkozik számos családi üggyel is. Az egyszerű kamara példája a gyermekekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bíró gyermekekre vonatkozó esetekben.

Lap tetejeLap teteje

A polgárjogi bíró nem illetékes azokban a perekben, melyekre a közigazgatás-jogi bírót nevezték ki. Itt a kormánnyal (állammal) való perekről van szó.

I. Van különbség az első fokú alsó és felső általános polgári bíróságok között és ha igen, melyik bíróság illetékes az én esetemben?

A feladatok elosztása a járási osztály és a polgári kamara között a Polgárbírósági Szabályzatban van meghatározva. Abból indul ki, hogy a bíróság polgárjogi kamarája illetékes minden esetben, azon ügyeken kívül, amikor a törvény megszabja, hogy a járási osztály az illetékes.

A feladatok ezen elosztásának legfontosabb kritériumai

  • a követelés értéke

    Itt az érvényes, hogy a járási bíró az illetékes, ha a követelés értéke nem haladja meg az 5 000,- eurót. Ugyanúgy a járási bíró az illetékes azon ügyekben, melyek nem meghatározott összegű követelésre vonatkoznak, ha lehet feltételezni, hogy e követelésnek összege nem több mint 5 000,- euró.

és

  • az ügy jellege.

    A járási bíró az illetékes, ha bérleti szerződésről, munkaszerződésről és kollektív szerződésről, megbízási szerződésről, részletfizetési szerződésről van szó. Ezen esetben a követelés összege nem lényeges.

A többi ügyben a polgári kamara az illetékes.

II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?)

Ez a kérdés az úgynevezett viszonylagos illetékességre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az a kérdés, a 19 bíróság közül melyik az illetékes – például az amszterdami bíróság vagy a leeuwardeni bíróság. Tehát földrajzi illetékességről van szó.

Lap tetejeLap teteje

Az alábbiakban feltüntetett válasz a holland bíróság viszonylagos illetékességének leírása. Nemzetközi ügyekre, tehát határközti ügyekre érvényes, hogy ha meg lett határozva a holland bíróság illetékessége (hatásköre), ezután meg kell határozni a viszonylagos illetékességet a holland belföldi törvénykezés alapján (ha az előírás, melynek alapján lett meghatározva a nemzetközi illetékesség, egyidejűleg nem határozza meg a viszonylagosan illetékes bíróságot, mint például az EEX (Brüsszel I) Rendeletének 5. cikkelyének 2. bekezdésében).

1) A helyi illetékesség alapszabálya.

Berendelési eljárásoknál első fokon mint főszabály érvényes (Polgárbírósági Szabályzat 99. cikkelye), hogy ha a törvény nem szabja meg másképpen, az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található a berendelt személy lakhelye. Ha a berendelt személy lakhelye Hollandiában ismeretlen, azon bíróság az illetékes, melynek körzetében ténylegesen tartózkodik (Hollandiában). A bírósági körzetekről szóló törvényben meg van szabva, hogy melyik bíróság az illetékes, ha olyan berendelt személyről van szó, melynek egy bizonyos községben van lakhelye vagy tartózkodási helye. Ebben a törvényben minden egyes község be van sorolva a 19 körzet egyikébe.

Indítványozási eljárásoknál első fokon mint főszabály érvényes (Polgárbírósági Szabályzat 262. cikkelye), hogy az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található az indítványozó (illetve az indítványozó személyek egyikének vagy az indítványozásban szereplő, az ügyben jogilag érdekelt személyek egyikének lakhelye Hollandiában és ha nem ismert a lakhelye Hollandiában, akkor azon bíróság, melynek körzetében ténylegesen tartózkodik (Hollandiában). Ha az indítványozás olyan bírósági eljárással függ össze, amelyik berendelés alapján kezdődött, az a bíró az illetékes, aki ezt az eljárást vezeti.

Lap tetejeLap teteje

2) Kivételek az alapszabály alól

A 2a, 2b és 2c alatt tovább feltüntetett szabályok főleg a berendelési eljárásra vonatkoznak.

Azon indítványozási eljárások esetében, melyekben általánosan az indítványozó bírósága illetékes, a tartásdíj megváltoztatásának indítványozására eltérő szabályok érvényesek.

A gyermekre vonatkozó tartásdíj megváltoztatásának indítványozását azon a bíróságon kell benyújtani, melynek körzetében található a gyermek lakhelye.

A házastársra vonatkozó tartásdíj megváltoztatásának indítványozását a jogosult személy arra a bíróságra köteles benyújtani, melynek körzetében található azon személy lakhelye, akinek eltartási kötelessége van. Ha az a személy kívánja indítványozni a megváltoztatást, akinek eltartási kötelessége van, ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, melynek körzetében található a tartásdíj szedésére jogosult személy lakhelye.

2.a. Mikor választhatok az alperes lakhelyének körzetében található bíróság (amit az alapszabály előír) és egy másik bíróság között?

A holland pertörvénykezés magába foglal néhány olyan előírást, melyekben illetékes bíróságot jelöl meg, az alaptörvény által meghatározott illetékes bíróság mellett (azon bíróság, melynek körzetében található a berendelt személy lakhelye vagy melynek körzetében a berendelt személy ténylegesen tartózkodik). Ekkor alternatív illetékességről van szó. Az indítványozónak lehetősége van választani a főszabály és az alternatív szabály között. Ezt az „is“ szó használata fejezi ki. Itt vannak feltüntetve a legfontosabb előírások:

Lap tetejeLap teteje

A berendelési eljárásoknál a következő előírások használatosak:

Munkajogi ügyekben/megbízási szerződésre vonatkozó ügyekben (Polgárbírósági Szabályzat 100. cikkelye) azon bíróság is illetékes, melynek körzetében van a munka általában elvégezve.

Felhasználók ügyeiben (Polgárbírósági Szabályzat 101. cikkelye)

azon bíróság is illetékes, melynek körzetében található a felhasználó lakhelye illetve ha ilyen lakhelye nincs, akkor az a bíróság, melynek körzetében a felhasználó ténylegesen tartózkodik.

Jogellenes eljárás (Polgárbírósági Szabályzat 102. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek jogellenes eljárásból származó tartozásokra vonatkoznak, azon bíróság az illetékes, melynek körzetében történt meg az eset, amiből a kár származik.

Ingatlan tárgy (Polgárbírósági Szabályzat 103. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek ingatlan tárgyakra vonatkoznak, az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található ez a tárgy vagy e tárgy nagyobb része. Azon esetekben, melyek lakások bérlésére vagy nem lakáscélú egységekre vonatkoznak azon járási bíróság kizárólagos illetékességéről van szó, melynek körzetében található a bérelt tárgy vagy ennek nagyobb része.

Örökség (Polgárbírósági Szabályzat 104. cikkelye).

Azon ügyekben, melyek örökségre vonatkoznak, az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található az elhunyt személy utolsó lakhelye (ezt az illetékességet az “elhalálozás helyének“ bíróságának is nevezik, tehát azon község bírósága, ahol a hagyatékozó elhunyt).

Lap tetejeLap teteje

Jogi személyek (Polgárbírósági Szabályzat 105. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek jogi személyekre vonatkoznak (például olyan ügyek, melyek a jogi személyek megszűnésére, a jogi személyek döntéshozatalainak érvényességére vagy érvénytelenségére, a tagok illetve társtulajdonosok jogaira és kötelességeire vonatkoznak), azon bíróság az illetékes, melynek körzetében található a jogi személy vagy a társaság lakhelye illetve székhelye.

Pályázat, fizetés elhalasztása és tartozások szanálása (Polgárbírósági Szabályzat 106. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek a pályázat törvényes előírásainak érvényesítésére, fizetés elhalasztására és tartozások szanálására vonatkoznak, jogi személyek esetén az illetékes bíróság, amelyiknek megbízott bíró a tagja és abban az esetben, ha ezen megbízott bíró nem volt kinevezve, azon bíróság, amelyik meghozta a fizetés elhalasztásának határozatát. A pályázati törvény magába foglal illetékességi előírásokat is, miközben ezen előírások előnyt élveznek az előbbiekben feltüntetett szabállyal szemben.

Továbbá meg lehet említeni a következő, válással kapcsolatos tényeket:

A válási bíróság viszonylagos illetékességét a Polgárbírósági Szabályzat 262. cikkelye foglalja össze (főszabály) – az illetékes bíróság, melynek körzetében található az indítványozó (illetve az indítványozók egyikének illetve az indítványban szereplő személyek egyikének, melynek az ügyben jogi érdeke van) lakhelye és ha nincs Hollandiában ismert lakhely, akkor az a bíróság, melynek körzetében ezen személy ténylegesen tartózkodik (Hollandiában). Az a helyi illetékesség, mely azon személy szerint lett megjelölve, akinek az ügyben jogi érdeke van, alternatív helyi illetékességnek számít az indítványozó szerint megjelölt helyi illetékesség mellett.

Lap tetejeLap teteje

2.b. Mikor kell választanom egy másik bíróságot és nem az alperes lakhelyének körzetében találhatót (amelyet az alapszabály határoz meg)?

A holland peri polgárjog magába foglal néhány olyan előírást, melyek eltérnek a főszabálytól. Ezekben az esetekben nem lehet választani ezen különleges előírások és a főszabály között. A különleges előírást kell alkalmazni.

Kiskorúakra vonatkozó ügyekben, ha viszonylagos illetékességről van szó, a következő különleges szabály érvényes:

Kiskorúakra vonatkozó ügyekben az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található a kiskorú lakhelye vagy ha nincs lakhelye Hollandiában, akkor az a bíróság, melynek körzetében a kiskorú ténylegesen tartózkodik (Polgárbírósági Szabályzat 265. cikkelye).

Ez a szabály nem alternatív szabály, hanem különleges szabály, mely helyettesíti a főszabályt. Nem az a bíróság illetékes, melynek körzetében található az indítványozó lakhelye, vagy tartózkodási helye (az indítványozás eljárás főszabálya), hanem az a bíróság, melynek körzetében van a kiskorú lakhelye illetve ha nincs lakhelye Hollandiában, akkor az a bíróság, melynek körzetében a kiskorú ténylegesen tartózkodik. Ebben az esetben továbbá érvényes, hogy ha ez a szabály nem határoz meg semmilyen viszonylagosan illetékes bíróságot, akkor a hágai bíróság az illetékes.

A holland pertörvénykezés továbbá megkülönbözteti a következő különleges szabályokat, melyek a viszonylagos illetékességre vonatkoznak (itt is csak a legfontosabb szabályok vannak feltüntetve):

Lap tetejeLap teteje

Anyakönyvi hivatalok (Polgárbírósági Szabályzat 263. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek anyakönyvi bejegyzések vagy kivonatok kiegészítésére, bejegyzésére, kitörlésére vagy megváltoztatására vonatkoznak, az a bíróság az illetékes, melynek körzetében a okmányt be kell jegyezni illetve már bejegyzésre került.

Ingatlanok bérlése (Polgárbírósági Szabályzat 264. cikkelye)

Azon ügyekben, melyek ingatlanok vagy ezen ingatlanok részeinek bérlésére vonatkoznak, azon bíróság az illetékes, melynek körzetében található a bérelt ingatlan.

Gondnokság, vagyon gondnokának megállapítása, tanácsadó megállapítása (Polgárbírósági Szabályzat 266. cikkelye).

Azon ügyekben, melyek gondnoksággal, vagyon gondnokának megállapításával és a tanácsadó megállapításával függenek össze, az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található azon személy lakhelye, illetve ha nincs lakhelye Hollandiában, akkor az a bíróság, melynek körzetében található azon személy lakhelye, melynek gondnokságáról, vagyona gondnokának megállapításáról és tanácsadásáról van szó.

Távollét, eltűnés; halál megállapítása (Polgárbírósági Szabályzat 267. cikkelye)

Távollét vagy eltűnés esetén az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található a távol tartózkodó illetve eltűnt személy elhagyott lakhelye. Ha halál megállapításáról van szó, a hágai bíróság az illetékes.

Minden feljebb megemlített ügyben véglegesen a hágai bíróság az illetékes, ha az illetékes előírás nem jelöl meg semmilyen illetékes bíróságot (Polgárbírósági Szabályzat 268. cikkelye).

Lap tetejeLap teteje

2.c. A résztvevők saját maguk választhatják azt a bíróságot, amelyik normál körülmények között nem lenne illetékes?

A Polgárbírósági Szabályzat 108. cikkelye alapján a résztvevők írásban választhatnak helyi illetékességet. A helyi illetékesség választása csak akkor lehetséges, ha olyan jogviszonyokról van szó, melyeket a résztvevők szabadon módosíthatnak. Tehát azokban az esetekben, melyekben a nyilvános rend főszerepet játszik, a helyi illetékesség választása nem lehetséges, ugyanúgy mint egyes családjogi ügyekben és pályázat vagy fizetés elhalasztásának ügyeiben. Azon ügyekben, melyekben a járási bíróság az illetékes, a helyi illetékesség választása korlátozott. Tehát a helyi illetékesség választása nem lehetséges 5 000,- euró összege alatti követelések esetében (tekintet nélkül a követelés jellegére).

Azon bíróság, mely a helyi illetékesség szerint illetékes, kizárólagosan illetékes bíróság. A résztvevők kimondottan megegyezhetnek, hogy nem kizárólagos illetékességről van szó.

Válással (válással, asztaltól, fekhelytől való elválasztással, bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítésével, házasság érvénytelenítésével asztaltól és fekhelytől való elválasztással) kapcsolatos ügyekben a Polgárbírósági Szabályzat különleges előírása érvényes. Ezen cikkely alapján a viszonylagosan nem illetékes bíróság általánosságban átadja az ügyet a viszonylagosan illetékes bíróságnak. A 2. bekezdés szerint viszont erre a válásra vonatkozó ügyekben akkor kerül sor, ha az alperes (azon fél, amelyik ellen indul eljárás) megvádolja a bíróság illetékességét. Ha ezen fél nem jelenik meg a tárgyaláson, viszont nem vádolja meg a bíróság illetékességét, az ügy maradhat a viszonylagosan nem illetékes bíróságon. Ezt konkludens helyi illetékesség választásának nevezzük.

C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom?

A holland pertörvénykezés nem különböztet meg semmilyen különleges bíróságot. Egy bizonyos irányban lehet elmondani, hogy a járási bíróság különleges bíróság munkaügyekben és bérléssel kapcsolatos ügyekben.

További információk

  • Bíróságok illetékessége – Hollandia English - Nederlands
  • Jogi tanácsadás Hollandiában (angol változat) Nederlands

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-04-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság