Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Luxembourg

Utolsó frissítés: 26-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Mielőtt bírósági eljárást indítana, célszerű megtudnia, hogy mely igazságszolgáltatási szervnek kell az ügyét megvizsgálnia, azaz melyik rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel ahhoz, hogy abban határozzon. Ha nem a megfelelő bírósághoz fordul, vagy hatásköri, illetve illetékességi probléma merül fel, fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás jelentős késedelmet szenved, vagy az ügyét akár el is utasíthatják hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt.



 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes vagy szakosított bírósághoz kell fordulni? A.
B. Ha rendes bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban? B.
I. Van különbségtétel az „alacsonyabb rendű” és a „magasabb rendű” elsőfokú polgári bíróságok között? I.
II. Területi illetékesség (A vagy B város bírósága illetékes az ügyemben?) II.
1. A területi illetékesség általános szabálya 1.
2. Az általános szabály alóli kivételek 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság (az általános szabály szerint meghatározott bíróság) és más bíróság között? a)
b) Mikor vagyok köteles az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság (az általános szabály szerint meghatározott bíróság) helyett másikat választani? b)
c) Lehetséges az, hogy a felek egy olyan bíróságot jelölnek ki, amely egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban? C.
I. Van különbségtétel az „alacsonyabb rendű” és a „magasabb rendű” elsőfokú polgári bíróságok között? I.
II. Területi illetékesség (A vagy B város bírósága illetékes az ügyemben?) II.
1. A területi illetékesség általános szabálya 1.
2. Az általános szabály alóli kivételek 2.

 

A. Rendes vagy szakosított bírósághoz kell fordulni?

Luxemburgban a polgári és a kereskedelmi ügyekben a rendes bíróság a Tribunal d’arrondissement (kerületi bíróság). Két kerület van, és ebből következően egy luxemburgi és egy diekirchi székhelyű kerületi bíróság működik.

A kerületi bíróság hatáskörrel rendelkezik minden olyan polgári és kereskedelmi ügyben, amelyet a törvény nem utal más bíróságok hatáskörébe.

Meg kell jegyezni, hogy más országbeli helyzettel ellentétben nincs külön bíróság a kerületi bíróságok szakosított tanácsa által vizsgált ügyekre. A kereskedelmi ügyekre azonban egyszerűsített eljárás vonatkozik.

A külön bíróságok főleg a következő ügyekben rendelkeznek hatáskörrel:

  • kisebb jelentőségű ügyek: Ha az ügy tárgyának értéke nem haladja meg a 10 000 eurót, a békítő bíróság rendelkezik hatáskörrel. A három békítő bíróság mindegyike – a luxembourgi, az Esch-sur-Alzette-i és diekirchi – meghatározott területen illetékes. Néha azonban nem könnyű megállapítani az ügy jelentőségét, akár azért, mert a jogvitának több része van, akár azért, mert a kérelmet nehéz számszerűsíteni. Kétség esetén ajánlott ügyvéd tanácsát kérni.
  • munkajogi ügyek: Ha egy jogvita munkaszerződés végrehajtása kapcsán keletkezik, a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. A három munkaügyi bíróság mindegyike – a luxembourgi, az Esch-sur-Alzette-i és a diekirchi – meghatározott területen illetékes. Egyébként minden munkaügyi bíróságnak van egy olyan szekciója, amely a kétkezi munkások és a főnökeik közötti, egy másik, amely az alkalmazottak és az alkalmazók közötti jogvitákban dönt.
  • bérlettel kapcsolatos ügyek : A törvény a békítő bíróságok hatáskörébe utalja a bérleti szerződések végrehajtásával kapcsolatos jogvitákban való döntést, az ügy tárgyának értékétől függetlenül. Meg kell jegyezni, hogy ha a jogvita a bérleti díj megállapítására vonatkozik, a törvény előírja, hogy a bírósághoz fordulás előtt meg kell keresni a településeken működő, bérleti díjakkal foglalkozó bizottságot.
  • szomszédjogok : A szomszédjogokkal kapcsolatos legtöbb ügy, amely a szolgalmakra vagy a közös határbirtoklásra vonatkozik, a békítő bíróság hatáskörébe tartozik. Ha azonban az ügy átalakul kártérítési kérelemmé, a kérelem összege a meghatározó: 10 000 euró felett a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.
  • a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek: A törvény a társadalombiztosítással foglalkozó választottbírósági tanácsot ruházza fel hatáskörrel a társadalombiztosítással kapcsolatos jogvitákban való döntésre. Ez a tanács Luxembourgban működik, és illetékessége az ország egész területére kiterjed.
  • a kiskorúak felügyeletére vonatkozó ügyek: Ha a házasság felbontásakor a kiskorú felügyelete vitatott, a kerületi bíróság dönt ebben a kérdésben, leggyakrabban ideiglenes intézkedés útján. Ha ez nem házassági bontóperben vagy az után történik, akkor a luxembourgi vagy a diekirchi gyámügyi és fiatalkorúak ügyében eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
  • eladósodási ügyekben: A törvény hatáskörrel ruházza fel a békítő bíróságokat az eladósodási ügyekben való döntésre.

B. Ha rendes bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban?

I. Van különbségtétel az „alacsonyabb rendű” és a „magasabb rendű” elsőfokú polgári bíróságok között?

A békítő bíróságok olyan polgári és kereskedelmi ügyekben ítélkeznek, amelyek tárgyának értéke (a kamatokon és a költségeken kívül) nem haladja meg a 10 000 eurót. Az ezen összeget meghaladó érték esetén a kerületi bíróságok illetékesek.

Lap tetejeLap teteje

A kerületi bíróság minden esetben határkörrel rendelkezik olyan ügyekben, amelyek pénzben nem fejezhetők ki, mint például a családi ügyek.

II. Területi illetékesség (A vagy B város bírósága illetékes az ügyemben?)

1. A területi illetékesség általános szabálya

Fő szabály szerint az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Ezt a szabályt ez utóbbi védelme indokolja, mivel feltételezhető, hogy könnyebb védekeznie a lakóhelyéhez legközelebbi bíróság előtt.

Ha az alperes természetes személy, a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes bíróság jár el. Jogi személy esetén (társaság, egyesület) ez a letelepedés helye, ami általában annak székhelye. Előfordulhat, hogy az ismert fő telephely nem azonos a székhellyel. Ebben az esetben lehetséges a fő telephely földrajzi helye szerinti bírósághoz fordulni. A több leányvállalattal rendelkező nagy társaságok esetében a valamely leányvállalat földrajzi helye szerinti bírósághoz is lehet fordulni.

2. Az általános szabály alóli kivételek
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság (az általános szabály szerint meghatározott bíróság) és más bíróság között?

Szerződéses kötelezettségek esetében: a kérelmező akár az alperes lakóhelye szerinti, akár a szerződés jellege alapján a dolog szállításának a helye vagy a szolgáltatásnyújtás végrehajtásának a helye szerinti bírósághoz fordulhat.

Lap tetejeLap teteje

Szerződésen kívüli felelősség vagy polgári ügynek büntetőügy keretében történő folytatása esetén: a keresetet benyújthatják az alperes tartózkodási helye szerinti bírósághoz vagy ahhoz, amelynek területén a kárt elszenvedték, vagy a károsító esemény bekövetkezett.

Ingatlanok esetében: a felperes az ingatlan helye szerinti bírósághoz fordulhat.

b) Mikor vagyok köteles az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság (az általános szabály szerint meghatározott bíróság) helyett másikat választani?

Házasság felbontása esetén: az a bíróság illetékes, amelynek területén a család tartózkodik. Ha a házastársaknak különböző lakóhelye van, az utolsó közös lakóhely helye szerinti bíróság illetékes.

Öröklés esetében az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti bíróság illetékes.

Haszonbérlet esetén az ingatlan fekvése szerinti bíróság illetékes.

Munkajogi ügyben a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. Azonban bizonyos helyzetekben, amikor a munkáltató egy másik tagállamban tartózkodó munkavállaló ellen folytat eljárást, a munkavállaló tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes.

c) Lehetséges az, hogy a felek egy olyan bíróságot jelölnek ki, amely egyébként nem lenne illetékes?

A luxemburgi jog elfogadja az „illetékességi kikötés” érvényességét, amely során egy szerződés felei meghatározott bíróságot jelölnek ki a jogvitájuk eldöntésére.

Lap tetejeLap teteje

Ilyen kikötéseknek különleges jelentősége van, amikor több országban tartózkodó felek között zajlik jogvita. Lehetővé teszik annak előre történő meghatározását, hogy egy esetleges jogvitában mely bíróság döntsön. Az Európai Unió országai között az ilyen kikötések érvényességi feltételeit a 2001. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet szabályozza.

A felek a tisztán belső viták esetére is köthetnek a joghatóságról szóló megállapodást. Az új Polgári eljárásjogi törvénykönyv 18. cikke lehetővé teszi a felek számára, hogy olyan jogvitát vigyenek a békítő bíróság elé, amelynek eldöntésére az a pertárgy értéke vagy a területi illetékesség szabályai miatt egyébként nem rendelkezne hatáskörrel vagy illetékességgel. A felek megállapodása lehet kifejezett, illetve eredhet abból a tényből, hogy az alperes tiltakozás nélkül megjelenik a tárgyaláson.

Egy illetékességi kikötés csak akkor érvényes, ha azt mindkét fél ténylegesen elfogadta. E megállapodás bizonyítékát az általános jog szabályai szerint kell benyújtani.

A feleknek a bíróság kijelölésére vonatkozó szabadságát a törvény néha korlátozza. Így a fogyasztók jogi védelméről szóló törvény semmisnek nyilvánítja az olyan kikötést, amelynek tárgya a fogyasztó azon jogától való megfosztása, hogy a rendes bíróságokhoz forduljon.

C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban?

Lap tetejeLap teteje

I. Van különbségtétel az „alacsonyabb rendű” és a „magasabb rendű” elsőfokú polgári bíróságok között?

A luxemburgi jog által szervezett külön bíróságok (munkaügyi bíróság, haszonbérleti ügyekben eljáró békítő bíróság, közigazgatási bíróság, társadalombizotsítással foglalkozó választottbírósági tanács) első fokon eljáró bíróságokként döntenek a nekik juttatott ügyekben anélkül, hogy a törvény különbséget tenne a jogvita jelentősége tekintetében.

Így például a békítő bíróság, amely rendesen csak a 10 000 eurót meg nem haladó pertárgy értékű ügyekben illetékes, nincs e korláthoz kötve, ha haszonbérlettel kapcsolatos ügyben jár el.

II. Területi illetékesség (A vagy B város bírósága illetékes az ügyemben?)

1. A területi illetékesség általános szabálya

Fő szabály szerint az alperes tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes, de a külön bíróságok esetében vannak kivételek.

Így például a munkaügyi bíróság illetékessége fő szabály szerint a munkavégzés helyéhez és nem a felek valamelyikének lakóhelyéhez igazodik. Ugyanígy egy haszonbérletre vonatkozó jogvitát a bérbe adott helyiség helye szerinti bíróság előtt kell lefolytatni.

A közigazgatási bíróság és a társadalombiztosítással foglalkozó választottbírósági tanács tekintetében ez a kérdés nem merül fel, mivel ezek a Luxemburgi Nagyhercegség egész területén illetékesek.

2. Az általános szabály alóli kivételek

A külön bíróságokat a hatáskörükkel felruházzák, és általános szabály szerint a felek csak a törvény által kijelölt bírósághoz fordulhatnak.

Az ilyen hatásköröket gyakran közrendi jellegűnek tekintik (például a munkajogi ügyekben), ami azt jelenti, hogy a felek hallgatása esetén is a bíróságnak hivatalból kell megállapítania a hatásköre vagy az illetékessége hiányát.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-04-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság