Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Lettország

Utolsó frissítés: 27-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes polgári bírósághoz vagy szakosodott bírósághoz kell-e fordulni? A.
B. Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogyan tudható meg, melyik bírósághoz kell fordulni? B.
I. Van-e különbség alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az adott ügyben? I.
II. Területi illetékesség II.
1. A területi illetékességre vonatkozó főszabály 1.
2. Kivételek a főszabály alól 2.
a) Mikor lehet választani az alperes lakóhelye szerinti helyi bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között? a)
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom? b)
c) Kiköthetik-e a felek maguk olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban? C.

 

A. Rendes polgári bírósághoz vagy szakosodott bírósághoz kell-e fordulni?

A Polgári Perrendtartás minden természetes és jogi személy számára garantálja a jogot, hogy jogos érdekeik és polgári jogaik védelme céljából bírósághoz forduljanak, amennyiben ezeket a jogokat megsértették vagy vitatták. Általánosságban véve minden polgári jogvita bírósági eljárás alá tartozik, és azokat a bírósági követelésekre vonatkozó eljárások szabályai szerint kell tárgyalni. Kivételes esetekben és kizárólag jogszabályi előírás esetén a polgári jogviták bíróságon kívüli eljárásban is rendezhetők. Jogszabályi rendelkezés esetén a bíróság olyan, természetes és jogi személyek által benyújtott követeléseket is tárgyal, amelyek nem polgári jogi jellegűek. A jogvita eldöntésének kérdésében azonban minden esetben a bíróság vagy a bíró határoz. Ha a bíróság vagy a bíró felismeri, hogy a jogvita nem tartozik bírósági eljárás alá, az erről szóló határozat megjelöli a szóban forgó vita elbírálásáért felelős szervet.

A vitás felek jogosultak ügyüket közös megegyezéssel választottbíróság elé vinni. A felek elhatározhatják, hogy a már felmerült vagy a jövőben esetleg felmerülő jogvitájukat választottbíróság elé viszik. Minden polgári jogvita választottbíróság elé vihető, kivéve a jogszabályban meghatározott egyes jogvitákat. Ha a felek megállapodtak vitájuk választottbíróság elé viteléről, kérelmet kell benyújtaniuk a megfelelő választottbírósághoz.

Lap tetejeLap teteje

B. Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogyan tudható meg, melyik bírósághoz kell fordulni?

A polgári jogi ügyek anyagi jogi vizsgálatát az első fokú bíróságok végzik a jogszabályban meghatározott egyes ügyek kivételével, amelyeket a regionális bíróságokon tárgyalnak.

Amíg az ügyet alacsonyabb fokú bíróságon nem tárgyalták, felsőbb bíróság anyagi jogi szempontból azt nem vizsgálhatja. A polgári ügyekben illetékes első fokú bíróság az a kerületi (települési) bíróság vagy regionális bíróság, amelynek joghatósága alá tartozik az ügy. A joghatóság a polgári eljárásban a polgári eljárás alá tartozó polgári ügyek első fokú bíróságokhoz anyagi jogi vizsgálatra történő rendelését jelenti a bíróságok anyagi jogi vagy területi alapon megállapított joghatósága alapján.

A bírósági eljárás alá tartozó ügyeket a kerületi (települési) bíróságokon tárgyalják a jogszabályban meghatározott egyes ügyek kivételével, amelyeket a regionális bíróságokon tárgyalnak. A bírósági eljárás alá tartozó alábbi ügyeket regionális bíróságon tárgyalják:

  1. az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogokkal kapcsolatos viták;
  2. a szerződések jogából fakadó ügyek, amennyiben a követelés összege meghaladja a 150.000 latot;
  3. a szabadalmi jogokkal és a védjegyek védelmével kapcsolatos ügyek;
  4. a hitelintézetek fizetésképtelenségével és felszámolásával kapcsolatos ügyek.

Ha egyetlen ügy keretén belül több követelést nyújtanak be, és ezek közül néhány a kerületi (települési) bíróságok joghatósága alá tartozik, míg másokat a regionális bíróságnak kell tárgyalnia, vagy amennyiben regionális bíróság joghatósága alá tartozó ellenkérelmet nyújtottak be kerületi (települési) bírósághoz, az ügyet a regionális bíróság tárgyalja.

Lap tetejeLap teteje

A bíróságok a Lettországra kötelező törvények és más jogszabályok, nemzetközi megállapodások, valamint az európai uniós jogszabályok szerint bírálják el a polgári ügyeket. Ha a Saeima (Parlament) által jóváhagyott nemzetközi megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a lett jogszabályokban megállapított rendelkezésekbe ütköznek, a nemzetközi megállapodás rendelkezései alkalmazandók. Ha egy bírósági ügyet a Lettországban közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogszabály szabályoz, a lett jogszabályi rendelkezések olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben azt az európai uniós jogszabályok lehetővé teszik.

I. Van-e különbség alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az adott ügyben?

Polgári ügyekben a joghatóság különböző szintű első fokú bíróságok között történő felosztását anyagi jogi joghatóságnak nevezzük, mivel az e bíróságok joghatósága alá tartozó polgári ügyeket az ügy kategóriája (típusa), illetve a követelés anyagi része (jellege vagy összege) szerint sorolják be. Minden ilyen esetben az azonos fokú bíróságok területi joghatóságát is figyelembe kell venni.

Ld. a fenti információkat az alacsonyabb és magasabb első fokú bíróságok közötti megkülönböztetésről.

II. Területi illetékesség

1. A területi illetékességre vonatkozó főszabály

A területi illetékességgel kapcsolatos általános eljárások megállapítják, hogy a természetes személlyel szemben támasztott követelést a személy lakóhelye szerinti bíróságon nyújtották-e be (a Polgári Perrendtartás 26. szakasza). A jogi személlyel szemben támasztott követelést a jogi személy székhelye (bejegyzett címe) szerinti bírósághoz kell benyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ügyet – tekintetbe véve a rögzített vagy anyagi jogi joghatóságot – első fokú bíróság elé kell terjeszteni, de a területi illetékességre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.

Lap tetejeLap teteje

2. Kivételek a főszabály alól

A Polgári Perrendtartás polgári ügyekre vonatkozóan kivételeket is megállapít a területi illetékességi szabályok alól, amely kivételek esetében a felperes választhat, hogy az ügyet a területi illetékességre vonatkozó általános rendelkezések szerint – azaz az alperes állandó lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz – nyújtja-e be, vagy úgy is dönthet, hogy egy másik első fokú bírósághoz fordul követelésével, amely bíróság ugyanolyan szintű, és a jogszabályokban alternatív bíróságként szerepel.

a) Mikor lehet választani az alperes lakóhelye szerinti helyi bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

Az olyan alperessel szemben támasztott követelést, akinek lakóhelye nem ismert vagy nem rendelkezik Lettországban állandó lakóhellyel, az alperes tulajdonában álló ingatlan elhelyezkedése szerinti bírósághoz vagy az alperes utolsó ismert lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani.

A felperes által választott joghatóságra vonatkozó szabályokat a Polgári Perrendtartás 28. szakasza állapítja meg, amely tartalmazza az ügytípusok és azon alternatív bíróságok részletes felsorolását, ahova a követelés benyújtható:

  1. A jogi személy leányvállalatának vagy képviseleti irodájának cselekményeivel kapcsolatos követelés a leányvállalat vagy képviseleti iroda helye szerint meghatározott bírósághoz is benyújtható.
  2. A támogatás behajtásával vagy apaság megállapításával kapcsolatos követelések a felperes lakóhelye szerinti bírósághoz is benyújthatók.
  3. A személy elleni bűncselekményekkel (a Polgári Törvénykönyv 2347-2353. szakasza latviešu valoda) kapcsolatos követelés, ha a bűncselekmény rokkantságot, más egészségkárosodást vagy az érintett személy halálát okozta, a felperes lakóhelye vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti bírósághoz is benyújtható.
  4. A természetes vagy jogi személy vagyona ellen elkövetett károkozással kapcsolatos követelés a károkozás helye szerinti bírósághoz is benyújtható.
  5. A vagyonbehajtással vagy vagyoni kártérítéssel kapcsolatos követelés a felperes lakóhelye szerinti bírósághoz is benyújtható.
  6. A tengerjogi követelések az alperes hajójának lefoglalási helye szerinti bírósághoz is benyújthatók.
  7. A különböző lakóhelyekkel vagy székhelyekkel rendelkező, több alperessel szemben indított kereset az egyik alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróságon nyújtható be.
  8. A házasság felbontásával vagy érvénytelenítésével kapcsolatos kereset a felperes lakóhelye szerinti bírósághoz nyújtható be, ha:
    1. kiskorúak élnek a felperessel közös háztartásban;
    2. a házasság felbontását kérő valamelyik fél cselekvőképtelenségét hivatalosan megállapították, vagy valamelyik fél gyámság alatt áll (a Polgári Törvénykönyv 365. szakasza);
    3. a házasság felbontását kérő valamelyik fél börtönbüntetését tölti;
    4. a házasság felbontását kérő valamelyik fél lakóhelye nem ismert vagy külföldön található;
    5. a házastársak erre irányuló kérelmet nyújtottak be, amikor a házasság felbontásáról döntöttek.
  9. A munkaszerződéssel kapcsolatos követelés a felperes lakóhelye vagy munkavégzésének helye szerinti bírósághoz is benyújtható.
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

Polgári ügyben a kizárólagos joghatóság nem csak a polgári ügyekre vonatkozó, főszabály szerinti területi illetékesség, hanem más típusú területi illetékességek alóli kivételekkel is összefügg. Az ilyen típusú joghatóság egyes bírósági ügyekre alkalmazandó:

Lap tetejeLap teteje

  1. A tulajdonjoggal, valamint az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó más jogokkal és azok hatásaival összefüggő követeléseket, továbbá az ilyen jogok ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével vagy törlésével, és az ilyen jogoknak a leíró okiratból való kizárásával kapcsolatos követeléseket a szóban forgó ingatlan elhelyezkedése szerinti bírósághoz kell benyújtani;
  2. Ha az igazolt vagy végrendeleti örökösök nem ismertek, az örökség teljességével kapcsolatos hitelezői követelés az örökhagyó lakóhelye szerinti bíróság joghatósága alá tartozik. Ha ez a lakóhely nem Lettországban található vagy nem ismert, a követelést az örökség vagy örökrész helye szerinti bírósághoz kell benyújtani;
  3. Kizárólagos joghatóságot más jogszabály is megállapíthat.

Az alábbi rendelkezések a különleges bírósági eljárás alá tartozó ügyekre is alkalmazandók:

  1. Az örökbefogadás jóváhagyása iránti kérelmet az örökbefogadó lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani, de az örökbefogadás érvénytelenítése iránti kérelmet az egyik kérelmező lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Külföldi vagy külföldi lakóhellyel rendelkező személy örökbefogadási kérelmét az örökbefogadott lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 259. szakasza);
  2. A személy elmebetegség vagy egyéb elmebeli fogyatékosság miatt történő cselekvőképtelenné nyilvánítása iránti kérelmet a személy lakóhelye, vagy ha a személyt gondozás alá helyezték, az orvosi intézmény elhelyezkedése szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 264. szakasza);
  3. Az olyan személy gyámság alá helyezése iránti kérelmet, akinek kicsapongó vagy tékozló életmódja, illetve túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztása önmagára vagy családjára nézve nélkülözéssel vagy nyomorral fenyeget, a személy lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 271. szakasza);
  4. A távollévő vagy eltűnt személy tulajdonának vagyonkezelés alá helyezésével kapcsolatos ügyet a távollévő vagy eltűnt személy legutolsó lakóhelye szerinti bíróság bírálja el (a Polgári Perrendtartás 278. szakasza);
  5. Az eltűnt személy halottá nyilvánítására irányuló kérelmet az említett személy legutolsó lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 282. szakasza);
  6. A jogi tények megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 290. szakasza);
  7. Az ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogok érvénytelenítésére irányuló kérelmet az ingatlan elhelyezkedése szerinti bírósághoz kell benyújtani; amennyiben a kérelem más jogokkal kapcsolatos, a kérelmező helye szerinti bírósághoz kell azt benyújtani, ami - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - magánszemély esetében a személy lakóhelye, jogi személy esetében pedig a jogi személy székhelye (bejegyzett címe) (a Polgári Perrendtartás 294. szakaszának (2) bekezdése);
  8. Az elveszett, eltűnt vagy megsemmisült okiratok érvénytelenítése és az ezekben az okiratokban szereplő jogok megújítása iránti kérelmet a kifizetés okiratban szereplő helye szerinti bírósághoz kell benyújtani, ha azonban a kifizetés helye nem ismert, természetes személy adós esetében az adós lakóhelye, jogi személy adós esetében pedig a székhelye (bejegyzett címe) szerinti bírósághoz kell azt benyújtani; ha az adós lakóhelye vagy székhelye sem ismert, az okirat kibocsátásának helye szerinti bírósághoz kell azt benyújtani (a Polgári Perrendtartás 299. szakasza);
  9. Az ingatlantulajdon visszavásárlása iránti kérelmeket a visszavásárlás tárgyát képező ingatlan elhelyezkedése szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 336. szakasza);
  10. A vállalkozás vagy társaság fizetésképtelenségével kapcsolatos ügyeket a vállalkozás vagy társaság székhelye (bejegyzett címe) szerinti bíróság bírálja el. Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti felszámolási eljárás megkezdésével kapcsolatos ügyeket az adós fő érdekeltsége központjának elhelyezkedése szerinti bíróság bírálja el; az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti felszámolási eljárás megkezdésével kapcsolatos ügyeket az adós vállalkozásának (az említett rendelet 2. cikkének h) pontja szerinti) székhelye szerinti bíróság bírálja el (a Polgári Perrendtartás 342. szakasza);
  11. A hitelintézetek fizetésképtelenségével vagy felszámolásával kapcsolatos ügyeket a hitelintézet székhelye (bejegyzett címe) szerinti bíróság bírálja el (a Polgári Perrendtartás 364. szakasza);
  12. A munkáltató sztrájk bejelentésére vagy a sztrájkra irányuló kérelem jogellenességének megállapítása iránti kérelmét a Sztrájktörvényben latviešu valoda szereplő jogcímeken és az ott megállapított eljárás szerint nyújthatja be. A sztrájk bejelentésére vagy a sztrájkra irányuló kérelem jogellenességének megállapítása iránti kérelmet a sztrájk tervezett helyszíne szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 390. szakasza);
  13. A munkavállalók képviselői az elbocsátás vagy az elbocsátási kérelem jogellenességének megállapítása iránti kérelmüket a Munkajogi vitákról szóló törvényben latviešu valoda szereplő jogcímeken és az ott megállapított eljárás szerint nyújthatják be. Az elbocsátás vagy az elbocsátási kérelem jogellenességének megállapítása iránti kérelmet az elbocsátás tervezett helyszíne szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 394. szakasza1).

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtásával kapcsolatos ügyek:

Lap tetejeLap teteje

  1. Az ingatlan bírósági eszközökkel, árverés útján történő önkéntes értékesítése iránti kérelmeket az ingatlan elhelyezkedése szerinti kerületi (települési) bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 395. szakasza);
  2. A pénzkifizetésre vagy ingóság visszaadására irányuló kötelezettségek nem vitatott, kötelező végrehajtása iránti kérelmeket az adós lakóhelye szerinti kerületi (települési) bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 403. szakaszának (1) bekezdése);
  3. Az ingatlan-jelzálogokmányok vagy a bérelt ingatlan kiürítésére vagy átadására irányuló kötelezettség alapján történő nem vitatott kötelező végrehajtás iránti kérelmet az adós lakóhelye szerinti kerületi (települési) bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 403. szakaszának (2) bekezdése);
  4. A hajóra vonatkozó zálogkötvény alapján történő nem vitatott kötelező végrehajtás iránti kérelmet a zálogkötvény bejegyzésének helye szerinti kerületi (települési) bírósághoz kell benyújtani (a Polgári Perrendtartás 403. szakaszának (3) bekezdése).

A kizárólagos joghatóság nem vonatkozik a kötelezettségek kötelező végrehajtására a biztosítéki eljárásban, amelynek esetében a követelést az adós lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani, és ilyen ügyekben a regionális bíróság joghatósága vonatkozásában sincs kivétel: biztosíték akkor is megállapítható az adóssal szemben, ha a követelés összege meghaladja a 150.000 latot, mivel a biztosítéki eljárásban a bíróságnak nem kell ítéletet hoznia a jogvitáról. Az adós vonatkozásában biztosítékot állapítanak meg a követeléssel kapcsolatban, ami lehetővé teszi, hogy az adós az egyezséget vagy a bírósági keresetet válassza. Ha az adós nem fogadja el a követelést, a vitát követelésekkel kapcsolatos eljárás keretében, a bíróságok peres eljárásban érvényes joghatósági szabályai szerint tárgyalják.

Lap tetejeLap teteje

c) Kiköthetik-e a felek maguk olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

Igen, ez a lehetőség valóban fennáll: a lett nemzeti jogszabályok előírják a megállapodással történő joghatóság-választást, miszerint a felek jogosultak megválasztani az ügyükre vonatkozó területi illetékességet. Szerződéskötéskor a felek meghatározhatják azt az első fokú bíróságot, ahol a szerződéssel vagy a szerződéses feltételek teljesítésével kapcsolatos jövőbeni jogvitákat rendezni kívánják. A felek azonban nem módosíthatják azon anyagi jogi joghatóságot, amelynek körébe az ügy tartozik (a Polgári Perrendtartás 25. szakasza), azaz a polgári ügynek az első fokú bíróság különböző fokaihoz való rendelését; a felek nem módosíthatják továbbá a kizárólagos joghatóságot sem (a Polgári Perrendtartás 29. szakasza). A megállapodás alapján kijelölt joghatóság két korlátozás alá esik:

  1. a joghatóság kijelölésének ez a formája kizárólag szerződéses jogvitákkal kapcsolatban használható;
  2. a területi illetékesség megváltoztatására irányuló megállapodást a szerződéskötéskor kell rögzíteni, és meg kell jelölni azt a bíróságot, amely az esetleges vitát tárgyalni fogja. Mivel a szerződéskötéskor a felek még nem ismerhetik az esetleges vitás követelés összegét, a szerződésben egy alternatív első fokú bíróság kiválasztását is lehetővé kell tenni, azaz mind egy meghatározott kerületi (települési) bíróságot, mind egy regionális bíróságot, amelyhez a felek – a követelés összegétől függően – vitáikkal fordulhatnak.

C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban?

A lett jogban a polgári és a büntetőügyeket is általános hatáskörű bíróságok tárgyalják. Más országokkal ellentétben, Lettországban nincsenek szakosodott bíróságok, például családi jogi bíróságok, illetve meghatározott jogi kérdésekre szakosodott bírák.

A fentiek szerint a polgári ügyeket anyagi jogi szempontból az első fokú bíróság vizsgálja, és a polgári ügyek anyagi jogi vizsgálatát felsőbb bíróság addig nem végzi el, amíg alsóbb bíróság nem tárgyalta az ügyet. A polgári ügyekben illetékes első fokú bíróság az a kerületi (települési) bíróság vagy regionális bíróság, amelynek joghatósága alá az ügy tartozik. Általánosságban véve minden polgári jogvita bírósági eljárás alá tartozik, és azokat a bírósági követelésekre vonatkozó eljárások szabályai szerint kell tárgyalni.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság