Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Olaszország

Utolsó frissítés: 15-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Polgári rendes bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben polgári rendes bíróságok illetékesek? B.
I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? I.
II. Területi illetékesség II.
1. A területi illetékesség főszabálya 1.
2. Kivételek a főszabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság és más bíróság között? a)
b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróságot választanom? b)
c) Kijelölhetnek-e a felek olyan bíróságot, amely egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban? C.

 

A. Polgári rendes bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz kell fordulnom?

Az elsőfokú bíróságokon békebírók és általános hatáskörű bírók működnek. A békebírói tisztséget a 374/1991. törvény vezette be; a békebírók címzetes bírák, nem pedig kinevezett bírák. A békebírákat korlátozott időre nevezik ki, azonban a békebírák a bírói kar tagjai (ld. az „Igazságügyi szervezet” című témát).

Bizonyos ügyek tárgyalására különös hatáskörű bíróságok is léteznek, beleértve a következőket:

Fiatalkorúak bíróságai, mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó, az elsőfokú és fellebbviteli bíróságok mellett működő különleges osztályok, valamint a köztulajdonú vizekkel kapcsolatos ügyeket tárgyaló regionális bíróság. Ezeket a szerveket kinevezett bírák és szakértők alkotják.

Nemrégiben (a 168/2003. törvényerejű rendelettel) különleges osztályt hoztak létre tizenkét elsőfokú és fellebbviteli bíróságon (Bari, Bologna, Catania, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Palermo, Róma, Torino, Trieszt és Velence), amelynek feladata az ipari és szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták tárgyalása. Ezeken az osztályokon kinevezett bírákat alkalmaznak.

B. Hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom, amennyiben polgári rendes bíróságok illetékesek?

A hatáskör az igazságszolgáltatás egyes részeihez tartozó joghatósági területekre vonatkozik. A Polgári Perrendtartás megállapítja a hatáskörrel rendelkező bíróság megállapításához szükséges különféle kritériumokat. Összességében ezek a kritériumok határozzák meg, hogy az adott ügyben melyik bíróság rendelkezik joghatósággal.

Lap tetejeLap teteje

Először meg kell állapítani, hogy az ügyben békebíró vagy rendes bíróság rendelkezik joghatósággal; ez az ügy jellegétől és a perértéktől függ.

A hatáskörrel rendelkező bíróság megállapítását követően a bíróság helyét kell meghatározni a területi illetékesség szabályai alapján.

I. Van-e megkülönböztetés az alsóbb és felsőbb szintű rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? 

A hatáskör felosztása a békebírók és a rendes bíróságok között - a fentiekhez hasonlóan - az ügy jellegétől és a perértéktől függ. Perértéktől függetlenül a békebírók rendelkeznek hatáskörrel a következő ügyekben:

  1. telekhatár-megállapítással, valamint a fák és bokrok ültetésére jogszabályban előírt távolság megállapításával kapcsolatos jogviták;
  2. közös területekre vonatkozó szolgáltatások igénybevétele;
  3. a szokásos mértéket meghaladó füst, hő és zaj.

A békebírák tárgyalják a pénzbírság fizetésére kötelező döntések vagy végzések elleni fellebbezéseket is, azonban a 15.493,71 Eurót meghaladó bírságokat az elsőfokú bíróságok tárgyalják ugyanúgy, mint egyes súlyosabb bűncselekményeket (689/1981. törvény).

A békebíró a következő perértékű ügyekben rendelkezik hatáskörrel:

  1. olyan ügyek, amelyek tárgya legfeljebb 2.582,28 Euro értékű ingóság, kivéve, ha jogszabály az ügyet más bíróság hatáskörébe utalja;
  2. gépjármű- és hajóforgalom által okozott kártérítési ügyek 15.493,71 Euro összeghatárig.

A rendes bíróságok hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely nem tartozik más bíróság joghatósága alá. A rendes bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartoznak az adóügyek, a személyek jogállása és jogképessége, a tiszteletbeli jogok, a hamisítás, a végrehajtás, valamint általánosságban a meg nem határozott perértékű ügyek.

Lap tetejeLap teteje

A rendes bíróságok hatáskörébe tartozik továbbá a kisajátítás, ezek foglalkoznak általában az ideiglenes végzésre irányuló eljárásokkal, olyan ügyekben is, amelyek jellegüknél fogva a békebírák hatáskörébe tartoznak (a Polgári Perrendtartás - „Pp.” - 669b. és 669.c cikke).

II. Területi illetékesség

1. A területi illetékesség főszabálya

Az általános kritérium az érintett természetes vagy jogi személy joghatóságának helye (a Pp. 18. és 19. szakasza).

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az illetékes bíróság az alperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bíróság, illetve amennyiben ez a hely ismeretlen, akkor azon hely szerinti bíróság, ahol az alperes él. 

Ha az alperes nem rendelkezik állandó lakóhellyel, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel az országban, illetve tartózkodási helye nem ismert, az illetékes bíróság a felperes állandó lakóhelye szerinti bíróság.

Jogi személyek esetében az a bíróság illetékes, ahol a jogi személy tevékenysége végzésének központja található vagy (a fél választása szerint) ahol a jogi személy létesítménnyel és jogi eljárás indítására felhatalmazott képviselővel rendelkezik. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, szervezetek és bizottságok székhelye azon a helyen található, ahol tevékenységüket általában végzik.

2. Kivételek a főszabály alól
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság és más bíróság között?

A természetes és jogi személyek általános fóruma mellett kereset indítható különös hatáskörű bíróságokon is, amelyek a személyi jogokkal kapcsolatos ügyekben járnak el. Ilyen ügyekben tehát a fél választhatja az általános fórumot vagy a szóban forgó követelés felmerülésének helye szerinti bírósághoz - azaz a követelés végrehajtásának helye szerinti bírósághoz - is fordulhat (az alapul fekvő esemény lehet szerződéses vagy szerződésen kívüli). A Pp. 20. szakaszában előírt két választható különös hatáskörű bíróság és az általános fórumok egyidejűleg léteznek.

Lap tetejeLap teteje

A szerződésen kívüli felelősséggel kapcsolatos ügyekben a bíróságok következetesen úgy rendelkeztek, hogy a káresemény bekövetkezésének helye a „kötelezettség felmerülésének helye”. A szerződésszegéssel kapcsolatos ügyekben a cselekmény alapját képező kötelezettség az eredeti kötelezettség, nem pedig az ellentételezéssel keletkezett pótkötelezettség.

A megállapodás szerinti bíróság - nevezetesen amelyet a felek a szerződésben kikötöttek - megegyezik az általános fórummal és a Pp. 20. szakaszában említett választható fórummal, ha kifejezetten nem állapítottak meg kizárólagosságot.

Keresetindítás polgári félként büntetőeljárásban. A bűncselekmény áldozata vagy örökösei és jogutódai polgári félként keresetet indíthatnak büntetőeljárásban a vádlott vagy a polgári jog alapján felelős fél ellen (a Pp. 74. és következő szakaszai). A polgári bíróság előtt indított polgári eljárás büntetőbíróságra áttehető.

b) Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróságot választanom?
  • Az igénylő köteles az általános fórumoktól eltérő bíróságot választani, ha jogszabály vagy a felek kizárólagos illetékességet írtak elő.

    A kizárólagos illetékesség elsőbbséget élvez a jog által előírt más illetékességekkel szemben; a kizárólagos illetékesség által meghatározott illetékesség azonban nem kötelező, és az ügyek kapcsolódása esetén megváltoztatható.

    Kizárólagos illetékességek: a dologi jogokkal és birtokkeresettel kapcsolatos ügyekre jogszabályban megállapított illetékesség (az ingatlan fekvése szerinti hely joga - a Pp. 21. szakasza); öröklési ügyek (a hagyaték megnyílásának helye - a Pp. 22. szakasza); üzlettársakkal vagy tulajdonostársakkal kapcsolatos ügyek (a társaság bejegyzett székhelye szerinti hely vagy a közös tulajdonban lévő vagyon helye - a Pp. 23. szakasza); vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyek (a vagyon kezelésének helye - a Pp. 24. szakasza).

    Lap tetejeLap teteje

  • Léteznek továbbá közérdekű okból kötelező különös illetékességek, amelyek alól nincs kivétel. Az ilyen illetékesség kapcsolódó ügyek esetében sem tehető át a megelőzés és hasonulás vagy egyesítés szabályai miatt (a Pp. említett és azt követő szakaszai).

    Kötelező illetékesség áll fenn az állami bevétellel kapcsolatos ügyekben; ha az ügy egyik fele hatósági szerv, az illetékes bíróság a hatósági szerv székhelye szerinti bíróság (a Pp. 25. szakasza); végrehajtási kifogás (a Pp. 27. szakasza); ideiglenes intézkedésre vonatkozó végzések (a Pp. 669b. és 669c. szakasza); birtokkereset és ideiglenes intézkedésre vonatkozó, megelőző végzések esetében.

    Az illetékességtől nem lehet eltérni továbbá az államügyészi hivatal bevonásával folyó ügyekben (az ügyészség által indított ügyek, házassági ügyek, az államot és személyek jogképességét érintő ügyek, és a jogszabályban meghatározott egyéb ügyek - a Pp. 70. szakasza), valamint a jogszabályban kifejezetten előírt ügyekben (a Pp. 28. szakasza), mint például a munkajogi viták (a Pp. 413. szakasza) és a kilakoltatás érvényesítése (a Pp. 661. szakasza).

  • Különleges jelentőségű, kötelező illetékességű különös hatáskörű bíróságok

    A munkaügyi bíróságként eljáró rendes bíróságok illetékesek az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban. A területileg illetékes bíróság a munkaviszony létesítésének helye szerinti bíróság, azaz ahol a munkavállalót foglalkoztatják, illetve ahol a munkaviszony megszűnésekor foglalkoztatták (a Pp. 413. szakasza). A fent említett illetékességből eredő záradékok semmisek. Az alperes kizárólag a Pp. 416. szakaszában meghatározott ellenkérelemben bizonyíthatja az illetékesség hiányát, illetve azt maga a bíróság is megállapíthatja, azonban a tárgyalást követően erre nincs mód (a Pp. 428. szakasza).

    Lap tetejeLap teteje

    A képviseleti jogviszony és az állandó együttműködés más formái vonatkozásában a kereskedelmi megbízott vagy képviselő lakóhelye szerinti bíróság illetékes (a Pp. 413. szakasza).

    Házasság felbontása ügyében az alperes házastárs állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bíróság illetékes, vagy - ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön található - a felperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye. Amennyiben mindkét fél külföldön él, az országban működő bármelyik bíróság tárgyalhatja az ügyet. Amennyiben a házasság felbontása kölcsönös megegyezéssel történik, a házastársak választhatnak, melyikük állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bíróság tárgyalja az ügyet.

    A jogérvényes válási eljárásban a kérelmet az alperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Pp. 706. szakasza). A felek az alperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő illetékességű bíróságot közös megegyezéssel sem választhatnak. Ez azonban nem zárja ki a felperes szerinti illetékesség igénybevételét olyan esetben, amikor az alperes állandó lakóhelye vagy lakóhelye nem azonosítható.

    Végrehajtás elleni fellebbezés esetén az ügy jellegén és a perértéken alapuló hatáskörre az általános szabályok az irányadók, míg a területi illetékesség megváltoztathatatlanul a végrehajtás helye szerinti bírósághoz, azaz ahhoz a bírósághoz kötődik, ahol a végrehajtás folyamatban van.

  • Mi a következménye annak, ha nem tartják be az ügy jellege, a perérték és a terület szerinti hatáskör-megállapítás szabályait?

    Az 1990. évi reform oly módon egyszerűsítette a szabályokat, hogy a terület szerinti illetékesség hiányára (a kötelező illetékesség eseteinek kivételével) kizárólag az alperes hivatkozhat válaszbeadványában. A hatáskör hiányát minden más esetben (hatáskörhiány az ügy jellegénél vagy a perértéknél fogva, illetékesség hiánya kötelező területi illetékesség miatt) a bíró állapíthatja meg, azonban az első tárgyalást követően erre nincs mód. Összegezve: kérelem hiányában vagy határidőn túl benyújtott kérelem esetén az illetékesség megállapítása kizárt, és az a bíróság illetékes az ügyben, amelyhez a felek fordultak (a Pp. 38. szakasza).

    Lap tetejeLap teteje

c) Kijelölhetnek-e a felek olyan bíróságot, amely egyébként nem lenne illetékes?
  • Azokban az esetekben, amikor a jog nem ír elő kötelező területi illetékességet, a felek módosíthatják az illetékesség szabályait. A megállapodást írásba kell foglalni, és annak meghatározott ügyletekre kell vonatkoznia.

    A kizárólagosság kifejezett kikötése hányában a megállapodás szerinti illetékesség más illetékességekkel egyidejűleg áll fenn. Mivel a megállapodás szerinti illetékesség nem kötelező jellegű (még akkor sem, ha kizárólagos), ügyek egyesítése esetén megváltoztatható.

    A szerződésekben előforduló, a területi illetékességi szabályoktól eltérő záradékot, amely megállapodással vagy formanyomtatványok aláírásával jön létre, írásban kifejezetten jóvá kell hagyni. Az ilyen kifejezett jóváhagyás nem szükséges, ha a szerződést a felek tárgyalásos úton, szabad akaratuk alapján hozták létre.

    Ha a fogyasztók és szakemberek között létrejött szerződések olyan kikötést tartalmaznak, amely nem a fogyasztó állandó lakóhelye vagy lakóhelye szerinti bíróságot jelölik meg illetékes bíróságként, ez a kikötés tisztességtelennek minősül (a Pp. 1469a. szakasza).

  • A megállapodás a kézbesítési címre is hallgatólagosan kiterjedhet (a kézbesítési cím szerinti illetékesség).

C. Ha egy szakosított bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes a jogvitámban?

A vita jellege az a kritérium, amely az illetékességet meghatározza; ezzel a kritériummal egyidejűleg áll fenn a területi illetékesség megállapítására jogszabályban meghatározott kritérium.

Lap tetejeLap teteje

  • A mezőgazdasági szerződésekkel kapcsolatos valamennyi vita a rendes bíróságokon működő különleges mezőgazdasági osztályok hatáskörébe tartozik. Ez az illetékesség - részben területi okokból - kizárólagos és kötelező, mivel az illetékesség alapja az ingatlan fekvése (1990/29. törvény).
  • A szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben, ha az egyik vagy mindkét szülő magatartása a gyermek szempontjából káros (a Pp. ex 330. és azt követő szakaszai), a megfelelő intézkedések megtételére vonatkozóan a fiatalkorúak bírósága illetékes. A bíróság területi kritérium alapján történő kijelölése során figyelembe kell venni a gyermek tényleges lakóhelyét, valamint - ebből eredően - a kérelem keltének napján, illetve - ha az eljárást a bíróság indította - az eljárás megindításának napján fennálló szokásos tartózkodási helyét. Ez kötelező funkcionális illetékesség.
  • Az ipari és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogvitákban (nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegyek, találmányok és új növényfajták engedélyei, bejegyzett formatervezési minták, formatervezési minták, modellek és szerzői jogok, valamint az ipari és szellemi tulajdon védelmébe ütköző tisztességtelen verseny esetei) a 2003/168. törvényerejű rendelettel létrehozott szakosított osztályok rendelkeznek hatáskörrel. 12 bíróság (és fellebbviteli bíróság) mellett szakosított osztályok működnek, amelyek azon viták vonatkozásában rendelkeznek hatáskörrel, amelyeket az általános kritériumok szerint a 2003/168. törvényerejű rendelet 4. cikkében említett bíróságoknak kellene tárgyalniuk. Például azon viták, amelyeket korábban a milánói vagy bresciai fellebbviteli kerület valamelyik bíróságának kellett volna tárgyalnia, most már a milánói szakosított osztály hatáskörébe tartoznak.

Hasznos link: www.giustizia.it English - français - italiano 

Frissítve: 2007. április 30.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság