Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Nemzetközi jog

Utolsó frissítés: 10-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Nemzetközi jog

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A joghatóságra vonatkozó közösségi szabályokat a tagállamok és néhány Európai Unión kívüli állam között is alkalmazni kell.

Ha egy, az Európai Unión kívüli társasággal, szakemberrel, a munkáltatójával vagy valaki mással fennálló jogvitában érintett, meg kell tudnia, hogy melyik állam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. Az e kérdésre adott válasz jelentős következményekkel járhat. Ha külföldön kell pereskednie, esetleg további kellemetlenségekkel és költségekkel kell szembenéznie, például amiatt, hogy nyilatkozatait le kell fordítani, az eljárás lefolytatása szerinti államban ügyvédet kell megbíznia, vagy el kell utaznia a bírósági tárgyalásokra.

A Luganói Egyezmény

Az Európai Unió tagállamai és néhány más állam 1988-ban megkötötték a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló luganói egyezményt English - français. Jelenleg - az EU tagállamain kívül - Svájc, Norvégia, Izland és Lengyelország az Egyezmény szerződő felei. A Luganói Egyezmény az Európai Unió határain kívülre terjesztette ki a tagállamok között a joghatóságot meghatározó, a korábban a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. évi brüsszeli egyezményben megállapított szabályokat. 2002 márciusában az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény helyébe a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001/EK tanácsi rendelet lépett. A rendelet módosított néhány, a joghatóságra vonatkozó rendelkezést. Ezért a Luganói Egyezményt hamarosan módosítani fogják, hogy az teljesen összhangba kerüljön az Európai Unión belül alkalmazandó szabályokkal.

Lap tetejeLap teteje

Melyek a Luganói Egyezmény főbb elvei a joghatóság tekintetében?

Általánosságban véve a joghatóságot meghatározó tényező az alperes állandó lakóhelye. A szerződő államokban állandó lakóhellyel rendelkező személyek - állampolgárságuktól függetlenül - ezen állam bíróságainál perelhetők be. Az Egyezmény azonban számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek eltérnek ettől az elvtől és amelyek lehetővé teszik bírósági eljárásoknak az alperes állandó lakóhelye szerinti szerződő államtól eltérő helyen történő megindítását. E különös szabályok leglényegesebb példái:

  • a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben egy személy az e kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróságoknál perelhető. Egy tehergépjármű francia eladója például Norvégiában perelhető, ha a járművet oda kellett volna szállítani.
  • kártérítési keresetek esetében a károkozó esemény bekövetkezésének helye szerinti bíróságok az illetékesek. Így tehát egy, az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel rendelkező turista és egy svájci lakos között Svájcban történt közlekedési baleset esetén a svájci felperes a svájci bíróságokhoz folyamodhat. Előfordulhat, hogy a szerződésen kívüli károkozás szerinti felelősséget kiváltó esemény helye (pl. toxikus anyagoknak egy folyóba történő kibocsátása Lengyelországban) és az a hely, ahol az esemény kárt okoz (pl. Németországban a szennyezett folyó vizével öntözött növényeknek okozott sérelem) nem ugyanabban a szerződő államban van. Ez esetben a felperes szabadon választja meg e szerződő államok bármelyikének bíróságát.
  • a tartással kapcsolatos ügyekben a tartásra jogosult a saját állandó lakóhelye szerinti szerződő állam bíróságaihoz fordulhat.
  • némely - a felek közötti jelentős egyensúlyhiánnyal jellemzett - szerződéses jogviszonyokban, mint például a fogyasztói szerződésekkel és a biztosításokkal kapcsolatos ügyekben a gyengébb felet tekintik úgy, hogy annak különös védelemre van szüksége. Főszabályként a gyengébb felek a fogyasztó, a biztosított) csak az állandó lakóhelyük szerinti szerződő államban perelhetők. Másrészről azonban az erősebb felek (a kereskedő, a biztosító) is perelhetők a gyengébb fél állandó lakóhelye szerinti szerződő államban, olykor bizonyos feltételekre is figyelemmel.

A különös joghatóságra vonatkozóan fent felsorolt szabályok további választási lehetőséget jelentenek a felperes számára, aki választhatja azt, hogy az alperest az annak állandó lakóhelye szerinti szerződő állam bíróságainál perli be. Megvannak azonban az ún. kizárólagos joghatóság esetei is, amelyek nem kiegészítik az alperes állandó lakóhelyére alapított joghatóságot, hanem felváltják azt. Például:

Lap tetejeLap teteje

  • az ingatlanvagyon tulajdonjogával vagy bérletével kapcsolatos ügyekben kizárólag az ingatlan fekvése szerinti szerződő állam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
  • a szabadalomként vagy védjegyként lajstromozandó jogokkal kapcsolatos ügyekben a lajstromozás helye szerinti szerződő állam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
  • bizonyos feltételekre is figyelemmel, a feleknek lehetőségük van annak megválasztására, hogy mely szerződő állam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal. Az eljáró bíróság megválasztása - a felek eltérő rendelkezése hiányában - általában a kiválasztott szerződő állam szerinti bíróságok kizárólagos joghatóságát eredményezi.

Bizonyos kivételekre is figyelemmel annak puszta ténye, hogy az alperes megjelenik egy bíróság előtt, e szerződő állam bíróságainak joghatóságát váltja ki akkor is, ha eredetileg nem ezek a bíróságok voltak illetékesek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyezményben a joghatóság vonatkozásában szereplő szabályok fenti leírása nem kimerítő, és nem is eléggé alapos ahhoz, hogy egy adott ügy tekintetében a joghatóság kérdésére vonatkozóan megbízható értékelést tegyen lehetővé.

Mi történik akkor, ha ugyanazon jogvita vonatkozásában két szerződő államban indítanak eljárást?

Előfordulhat, hogy a jogvita mindkét résztvevője más tagállamban kezdeményez bírósági eljárást ugyanazon ügyben. Például két - Izlandon, illetve Finnországban élő - személy között történt közlekedési balesetet követően elképzelhető, hogy mindketten kártérítési pert indítanak egymás ellen a másik fél állandó lakóhelye szerinti szerződő államban. Egy ilyen helyzetben a rendelet alapvetően érkezési sorrenden alapuló szabályt rögzít. A második bíróságnak fel kell függesztenie az eljárást, és meg kell várnia, hogy a másik bíróság határozzon a joghatóságról. Ha az első bíróság megállapítja saját illetékességét, akkor a másik bíróságnak el kell utasítania az ügyet. A második bíróság csak akkor folytathatja az eljárást, ha az első bíróság arra a következtetésre jut, hogy nem rendelkezik joghatósággal.

Hogyan határozzák meg a nemzetközi joghatóságot, ha az Európai Unió egy tagállama és egy, a Luganói Egyezményt alá nem író harmadik ország érintett az ügyben?

Ha az alperes állandó lakóhelye az Európai Unió egyik tagállamában van, a felperes azonban nem egy másik tagállamban és nem a Luganói Egyezmény egy másik szerződő államában rendelkezik állandó lakóhellyel, a tagállamok bíróságai nemzetközi joghatóságukat a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezési alapján mérik fel.

Amennyiben az alperes állandó lakóhelye e rendelet és a Luganói Egyezmény területi hatályán kívül esik, az egyes tagállamok nemzeti eljárási joga határozza meg, hogy bíróságai milyen feltételek megléte esetén illetékesek. Egy adott tagállam nemzetközi joghatóságával kapcsolatos nemzeti eljárási jogára vonatkozó információkhoz, kérjük, kattintson a tagállam zászlajára.

A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia English - français - amely nemzetközi szervezet - égisze alatt történnek jelenleg kísérletek egy, a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi joghatóságról és a külföldi ítéletekről szóló világszintű egyezmény kidolgozására.

Referenciadokumentumok

  • 1988. szeptember 16-i luganói egyezmény English - français a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról
  • 1968. évi brüsszeli egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról
  • A Tanács 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Nemzetközi jog - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 10-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság