Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Görögország

Utolsó frissítés: 26-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Ha polgári vagy kereskedelmi ügyekben kíván jogi eljárást kezdeményezni, mindenekelőtt azt kell megállapítania, hogy melyik bíróság illetékes az ügyben eljárni, más szóval melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha rossz bírósághoz fordul, vagy ha kétségbe vonják a bíróság hatáskörét és illetékességét, az az eljárás során jelentős késedelmet okozhat, és az is előfordulhat, hogy az ügy tárgyalását illetéktelenségre való hivatkozással visszautasítják.



 

TARTALOMJEGYZÉK

A. A rendes polgári bíróságokhoz kell fordulnom vagy valamilyen különleges bírósághoz? A.
B. A rendes polgári bíróságok illetékessége esetén honnan tudom megállapítani, hogy melyikhez kell fordulnom? B.
I. Megkülönböztetnek-e alsóbb és felsőbb elsőfokú bíróságokat? Ha igen, melyik bíróság illetékes az ügyemben? I.
II. Területi illetékesség (“A” város bírósága vagy “B” város bírósága illetékes az ügyemben?) II.
1. Az alapszabály 1.
2. Kivételek az alapszabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakhelye szerinti bíróság (azaz az alapszabályban előírt bíróság) és valamelyik másik bíróság között?  a)
b) Mikor vagyok köteles más bíróságot választani, mint az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság (a különleges kizárólagos hatáskörök felsorolása)? b)
c) Felruházhatnak-e a felek illetékességgel olyan bíróságot, amelynek máskülön­ben nem lenne az ügyben illetékessége? c)

 

A. A rendes polgári bíróságokhoz kell fordulnom vagy valamilyen különleges bírósághoz?

Görögországban általában véve nincsenek különleges bíróságok, hanem csak rendes bíróságok. Ha azonban az Ön ügye közösségi védjeggyel kapcsolatos jogvita (amely az Európai Unió Tanácsának a közösségi védjegyről szóló, 40/94/EK rendeletének hatálya alá esik), akkor csak az athéni vagy thesszaloniki bíróságokhoz fordulhat.

B. A rendes polgári bíróságok illetékessége esetén honnan tudom megállapítani, hogy melyikhez kell fordulnom?

Az esetek többségében a bíróságok illetékességét a perérték határozza meg. A perérték megállapításánál csak a kereseti kérelmet veszik figyelembe, de nem számítják bele a járulékos követeléseket. Ha ugyanazon kereset több követelés érvényesítésére irányul, akkor ezeket együttesen veszik figyelembe.

I. Megkülönböztetnek-e alsóbb és felsőbb elsőfokú bíróságokat? Ha igen, melyik bíróság illetékes az ügyemben?

A polgári bíróságokhoz tartozó ügyek tárgyalásában első fokon a járásbíróságok, az elsőfokú egyesbíróságok és az elsőfokú társas bíróságok rendelkeznek illetékességgel.

A járásbíróságok (“békebíróságok”) hatáskörébe tartozik mindenekelőtt a) az összes olyan, pénzben kifejezhető jogvita, amely tárgyának értéke nem haladja meg az ötezer-kilencszáz eurót (5.900,00 €), b) minden, bérleti szerződéssel kapcsolatos fő- és mellékper, amennyiben a kialkudott havi bérleti díj az egyik esetben sem haladja meg a 293,47 eurót.

Lap tetejeLap teteje

A jogvita tárgyának értékétől függetlenül a járásbíróságok illetékességébe tartozik a szomszédjoggal kapcsolatos legtöbb jogvita, a szállodatulajdonosok és vendégeik kapcsolatából adódó jogviták, az állatok értékesítése kapcsán felmerülő jogviták stb.

Az elsőfokú egyesbíróságok illetékességébe tartozik az összes olyan, pénzben kifejezhető jogvita, amely tárgyának értéke ötezer-kilencszáz eurónál (5.900,00 €) nagyobb, de nem haladja meg a negyvennégyezer eurót (44.000,00 €).

A negyvennégyezer euro (44.000,00 €) perérték fölött is az elsőfokú egyesbíróságok hatáskörébe tartoznak azon jogviták, amelyek a bérleti jogviszonyból, a munkaviszonyból, a vállalkozók és iparosok által végzett munkából s az általuk készített árukból, a kollektív munkaszerződésekből, a társadalombiztosító szervezetek és a biztosítottak között fennálló viszonyból származnak, továbbá a szakértők, döntőbíráskodási szakértők és a kárbecslők tiszteletdíjával és egyéb díjazásával, valamint költségtérítésével kapcsolatos jogviták, a gépjárművek okozta károk megtérítésével összefüggő, illetve gépjármű-biztosítási szerződésből eredő igényekkel kapcsolatos jogviták, valamint az ingó és ingatlan vagyontárgyak használatának vagy birtoklásának megtámadásával kapcsolatos jogviták.

Az elsőfokú egyesbíróságok hatáskörébe tartoznak minden esetben, a perértéktől függetlenül a házastársi vagy rokoni tartással, a szülői felügyelet gyakorlásával, a szülői felügyelet közös gyakorlása során felmerült nézeteltérésekkel, a szülők és egyéb felmenők láthatási jogával, a közös otthon használatával és az ingóságoknak a házastársak között történő elosztásával kapcsolatos jogviták, azon jogviták, amelyek az együttélés megszakítása esetén merülnek fel a közös otthon használatával és az ingóságoknak a házastársak között történő elosztásával kapcsolatban, továbbá a társasházi jogviszonyból származó, illetve az egyesületek és szövetkezetek közgyűlési határozatai érvénytelenítésével kapcsolatos jogviták.

Lap tetejeLap teteje

Az elsőfokú társasbíróságok illetékességébe tartoznak:

  1. mindazon jogviták, amelyekben a járásbíróságok, illetve az elsőfokú egyesbíróságok nem illetékesek,
  2. a területükön működő járásbíróságok határozatai elleni fellebbezések.

II. Területi illetékesség (“A” város bírósága vagy “B” város bírósága illetékes az ügyemben?)

1. Az alapszabály

Területi illetékességgel az a bíróság rendelkezik, amelynek területén az alperes lakhelye található.

Ha az alperesnek nincs lakhelye sem Görögországban, sem pedig külföldön, akkor az a bíróság illetékes, amelynek területén a tartózkodási helye található. Ha a tartózkodási helye nem ismert, akkor az a bíróság illetékes, amelynek területén utolsó görögországi lakhelye, illetve –ha nem volt lakhelye– utolsó tartózkodási helye volt.

Az állam azon bíróság illetékességébe tartozik, amelynek területén található annak a hatóságnak a székhelye, amely a törvény értelmében az államot a mindenkori peres ügyeiben képviseli.

A perképes nem jogi személyek azon bíróság illetékességébe tartoznak, amelynek területén a székhelyük található.

2. Kivételek az alapszabály alól
a) Mikor választhatok az alperes lakhelye szerinti bíróság (azaz az alapszabályban előírt bíróság) és valamelyik másik bíróság között?  

Több illetékes bíróság létezése esetén a felperest illeti meg a választás joga. A sor­ren­diséget a kereset indításának ideje szabályozza.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság nem rendelkezik tárgyi vagy területi illetékességgel, a körülményről saját hatáskörben nyilatkozik, s egyúttal meghatározza a hatáskörrel s illetékességgel rendelkező bíróságot, s ahhoz utalja az ügyet. A keresetindítás jogkövetkezményei továbbra is megmaradnak.

Szerződési jogviták

Élők közötti jogügylet létezésével és jogszerűségével, valamint a belőle fakadó jogok­kal kapcsolatos jogviták azon bíróság elé is vihetők, amelynek területén a jogügyletet kötötték, vagy ahol a teljesítésre sor kerül. Ugyanezen bíróság elé lehet vinni a negatív interessével kapcsolatos jogvitákat, valamint a tárgyalási kihágások miatti kárté­rítéssel összefüggő peres ügyeket.

Jogsértő magatartás

Büntetendő cselekmény nyomán felmerült jogviták azon a bíróságon is tárgyalhatók, amelynek területén a büntetendő cselekményt elkövették, még akkor is, ha a követelés olyan személy ellen irányul, akinek nincs büntetőjogi felelőssége.

Polgári kereset

Bűncselekmény utáni kárpótlást és kártérítést, valamint nem vagyoni károk eny­hítésére nyújtandó pénzbeli kárpótlást célzó polgári kereset az üggyel foglalkozó büntetőbíróságon is indítható.

Tartással, válással, szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek

Valamennyi házassági jogvita (a fizetendő tartással, a szülői felügyelet gyakorlásával, a szülői felügyelet közös gyakorlása során felmerült nézet­el­té­ré­sekkel, a szülők és egyéb felmenők láthatási jogával, a közös otthon használatával és az ingóságoknak a házastársak között történő elosztásával kap­cso­latos jogviták, illetve azon jogviták, amelyek az együttélés megszakítása esetén merülnek fel a közös otthon használatával és az ingóságoknak a há­zas­társak között történő elosztásával kapcsolatban) tárgyal­ható azon bíróságon is, amelynek területén a házastársak legutolsó tartózkodási helye található.

Lap tetejeLap teteje

b) Mikor vagyok köteles más bíróságot választani, mint az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság (a különleges kizárólagos hatáskörök felsorolása)?

Ingatlanokat érintő dologi jogokkal és ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos jogviták azon bíróság kizárólagos illetékességébe tartoznak, amelynek területén az ingatlan található.

(Ha az ingatlan több bíróság területén található, a felperest illeti meg a választás joga.)

Örökösödési ügyekkel kapcsolatos jogviták azon bíróság kizárólagos illetékességébe tartoznak, amelynek területén az örökhagyó lakhelye vagy –lakhely híján– a tartózkodási helye volt a halála idején.

Egymással főper és mellékper formájában összefüggő perek, s különösen mellékperek, kezességi keresetek, beavatkozások és más hasonló ügyek a főper bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A főpert tárgyaló elsőfokú társas bíróság illetékességébe tartoznak azon járulékos ügyek is, amelyek eredetileg az egyesbíróság és a járásbíróság illetékességébe tartoznának, és a főpert tárgyaló elsőfokú egyesbíróság illetékességébe tartoznak az eredetileg járásbírósági hatáskörbe tartozó járulékos ügyek.

c) Felruházhatnak-e a felek illetékességgel olyan bíróságot, amelynek máskülön­ben nem lenne az ügyben illetékessége?

Területi illetékességgel nem rendelkező bíróság a felek kifejezett vagy hallgatólagos megállapodása alapján felruházható illetékességgel, kivéve a nem vagyoni tárgyú jog­vi­tákat. A megállapodásnak kifejezettnek kell lennie, ha olyan jogvitákat van szó, ame­lyek kizárólagos illetékesség alá tartoznak.

A hallgatólagos megállapodás vélelmezhető, ha az alperes megjelenik az első tárgya­lá­son, és nem nyújt be illetéktelenségi kifogást.

A felek olyan megállapodása, amely jövőbeli jogviták rendezésére jelöl ki rendes bíró­sá­got, csak akkor tekinthető érvényesnek, ha írásban kerül rögzítésre, s megha­tározza azt a konkrét jogviszonyt, amelyből a jogviták adódhatnak.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság