Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Németország

Utolsó frissítés: 25-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Megjegyzés: a következő kérdések csak az államon belüli jogvitákra vonatkoznak



 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes bíróság vagy más speciális bíróság előtt kell a keresetet előterjesztenem? A.
B. Rendes bíróság illetékessége esetén hogyan találom meg, hogy konkrétan hol kell keresetet előterjesztenem? B.
B.I. Van-e különbség alsóbb és felsőbb szintű elsőfokú bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az én esetemben? B.I.
B.II. Területi illetékesség B.II.
B.II.1. A területi illetékesség alapszabálya B.II.1.
B.II.2. Kivételek ez alól az alapszabály alól B.II.2.
B.II.2.a) Mely esetekben választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (az alapszabálynak megfelelően) és más bíróság között? B.II.2.a)
B.II.2.b) Mely esetekben kell a keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróság előtt (az alapszabálynak megfelelően) előterjesztenem? B.II.2.b)
B.II.2.c) Megállapodhatnak-e valamely jogvitában részes felek egy olyan bíróság illetékességében, amely egyébként nem lenne illetékes? B.II.2.c)
C. Speciális bíróság illetékessége esetén hogyan találom meg, hogy konkrétan hol kell keresetet előterjesztenem? C.

 

A. Rendes bíróság vagy más speciális bíróság előtt kell a keresetet előterjesztenem?

Németországban polgári jogviták esetén két különböző igazságszolgáltatás van, a polgári bíróságok és a munkajogi bíróságok. A polgári bíróságok a rendes igazságszolgáltatás részei.

A munkajogi bíróságok kizárólagos illetékességgel rendelkeznek azokban a polgári jogi vitákban, amelyek a munkaviszonnyal olyan szoros összefüggésben állnak, hogy a munkaviszony a jogvitákat túlnyomórészt meghatározza. A munkajogi bíróság illetékességének számszerű felsorolása az Arbeitsgerichtsgesetz 2. §-ban 2a. §-ban és 3. és soron következő §-okban található.

Minden egyéb polgári-jogi vita a polgári bíróságok illetékességébe tartozik.

B. Rendes bíróság illetékessége esetén hogyan találom meg, hogy konkrétan hol kell keresetet előterjesztenem?

B.I. Van-e különbség alsóbb és felsőbb szintű elsőfokú bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az én esetemben?

Az elsőfokú polgári bíróság az „Amtsgericht“ (helyi bíróság) és a „Landgericht“ (tartományi bíróság).

1. Az „Amtsgericht“ a polgári-jogi vitákban alapvetően illetékes, ha a pertárgy értéke az 5.000 eurót nem haladja meg, és ha a „Landgericht“-nek nincs kizárólagos illetékessége (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG 23. § 1. pont).

Az „Amtsgericht“-nek ezenkívül, függetlenül a pertárgy értékétől, a következőkben van kizárólagos illetékessége (vö. GVG 22. §, 23a. és soron következő §-ok):

Lap tetejeLap teteje

Az „Amtsgericht“ illetékes a lakóhelyiség bérleti viszonyából származó igényekkel, vagy egy ilyen bérleti viszony fennállásával kapcsolatos vitákban (GVG 23. § 2a pont).

Az „Amtsgericht“ továbbá családi ügyekben első fokon illetékes (GVG 23a. §). Ide tartoznak:

  • a gyermekkel kapcsolatos ügyek
  • a házasságból vagy rokonsági kapcsolatból származó törvényes tartási kötelezettségek
  • az anyának a gyermek születésével kapcsolatos tartási igényei
  • a házassági ügyek
  • a házassági vagyonjogból származó igényekkel kapcsolatos viták, akkor is, ha az eljárásban harmadik fél is részes.

Az „Amtsgericht“ kizárólagos illetékessége a GVG 23. § 2b-h pontjaiból adódik.


2. A „Landgericht“ valamennyi polgári-jogi vitában illetékes, amely nem az „Amtsgericht“ illetékességi körébe tartozik. Ez mindenekelőtt az 5000 euró perértéket meghaladó vitákra vonatkozik.

A „Landgericht” kizárólagos illetékességébe különösen az alkalmazottakról szóló törvények alapján keletkezett jogviták és a hivatali felelősséggel kapcsolatos jogviták tartoznak.

A „Landgericht“-en lehetnek kereskedelmi ügyekben eljáró tanácsok. Ezek többek között kereskedőkkel szembeni polgári-jogi igényekre, valamint a váltó- illetőleg csekkjog keretében keletkezett jogvitákban illetékesek. A kereskedelmi ügyekben eljáró tanácsok illetékességi eseteinek taxatív felsorolása a GVG 95. §-ban található. A felperesnek a kereskedelmi ügyekre szakosodott tanács előtti eljárást a keresetlevélben kell kérnie.

B.II. Területi illetékesség
B.II.1. A területi illetékesség alapszabálya

Németországban a polgári eljárásjog általános illetékességről szóló rendelkezései szerinti az az alapelv érvényes, hogy a területi illetékességet az alperes lakóhelye határozza meg. A lakóhellyel nem rendelkező személynél a belföldi tartózkodási helye, ha ez nem ismert, az utolsó lakóhely számít. Jogi személy esetén a székhelye az irányadó.

Lap tetejeLap teteje

B.II.2. Kivételek ez alól az alapszabály alól
B.II.2.a) Mely esetekben választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (az alapszabálynak megfelelően) és más bíróság között?

A felperesnek a keresetek meghatározott típusainál lehetősége van arra, hogy az alperes lakóhelyétől eltérő illetékességet válasszon (különös, nem kizárólagos illetékességek). Példák:

  • Szerződéses viszonyból származó és ennek fennállásával kapcsolatos vitáknál a vitás kötelezettség teljesítési helye szerinti bírósághoz is lehet fordulni (ZPO 29. § (1) bekezdés). A teljesítési helyről szóló megállapodást eljárásilag csak akkor lehet figyelembe venni, ha a peres felek ahhoz a személyi körhöz tartoznak, amely a ZPO 38b. § (1) bekezdés értelmében jogosult illetékességi megállapodást kötni, vö. c).

Függetlenül a kötelezettség fajtájától, a szerződéses viszony fogalmába tartozik valamennyi kötelmi jogi szerződés. Amennyiben munkaügyi bíróság az illetékes, a szabály megfelelően alkalmazandó.

  • Tiltott cselekményekkel kapcsolatos keresetekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a cselekményt elkövették.
  • Bűncselekmény sértettje a büntetőjogi eljárás keretében a bűncselekményből származó vagyonjogi igényeinek érvényt szerző kérelmeit érvényesítheti az előtt a bíróság előtt, amelynél a vádat emelték.
  • A házasság felbontásával kapcsolatos eljárásra érdemben annak a családjogi bíróságnak (az „Amtsgericht“-en belül működő rész) van kizárólagos illetékessége, melynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye (abban az értelemben, ahol a tényleges életüket élik) van. Amennyiben a perfüggőség beálltakor (ezen az időponton a kérelem vagy keresetlevél kézbesítése értendő) nincs ilyen belföldi tartózkodási hely, úgy annak a családjogi bíróságnak van kizárólagos illetékessége, amelynek területén az egyik házastársnak a közös kiskorú gyermekekkel a szokásos tartózkodási helye van.

Amennyiben ez alapján az illetékesség nem határozható meg, úgy annak a családjogi bíróságnak van kizárólagos illetékessége, amelynek területén a házastársak szokásos tartózkodási helye volt, amennyiben valamelyik házastárs szokásos tartózkodási helye a perfüggőség beálltakor (lásd fenn) még ott van. Ha ez sincs, úgy az alperes szokásos tartózkodási helye az irányadó, kivéve, ha ilyen belföldön nincs. Ebben az esetben a felperes szokásos tartózkodási helye a meghatározó.

Lap tetejeLap teteje

Ha az illetékességet ez sem alapítja meg, úgy az „Amtsgericht Berlin – Schöneberg“-nél működő családjogi bíróságnak van kizárólagos illetékessége.

  • Tartással kapcsolatos eljárásokban, azaz házastársi- és gyermektartás esetén, ha a házasság felbontása iránti eljárás első fokon folyamatban van vagy volt, a felbontásra illetékes bíróság a tartási ügyben kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Gyermektartás esetén azonban az illetékesség csak arra az esetre érvényes, amikor a házasság felbontásával ténybeli összefüggés van.

Ha a tartással kapcsolatos eljárásokat önállóan (elkülönítve) folytatják, úgy az általános rendelkezések alkalmazandók, ami azt jelenti, hogy elsődlegesen az alperes lakóhelye számít.

  • A szülői felelősséget érintő eljárásokban ez megfelelően érvényes, ami azt jelenti, hogy ha a házasság felbontása iránti eljárás folyamatban van, az előbbi eljárásra a felbontásnál eljáró bíróság illetékes, amennyiben a házasság felbontásával ténybeli összefüggés van. Ha az eljárások külön indulnak, a gyermek lakóhelye a döntő. Ennek hiányában a tényleges (belföldi) tartózkodási hely számít. Az illetékesség meghatározásánál a mérvadó időpont az, amikor a bíróság az üggyel foglalkozni kezd.
B.II.2.b) Mely esetekben kell a keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól eltérő bíróság előtt (az alapszabálynak megfelelően) előterjesztenem?

Amennyiben valamely törvény az illetékességet kifejezetten kizárólagosként jelöli meg, ez minden egyéb illetékességet megelőz, ami azt jelenti, hogy a keresetet (megengedhetően) csak a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságnál lehet előterjeszteni. A kizárólagos illetékességek különösen a speciális törvényekből adódnak:

Lap tetejeLap teteje

Ha a kereset ingatlanra vagy ingatlanjellegű jogra (pl. építményi jog) vonatkozik, meghatározott esetekben annak a bíróságnak van kizárólagos illetékessége, amelynek területén a dolog van; ez tulajdonnal vagy dologi terhekkel kapcsolatos kereseteket, dologi tehertől való szabadulással kapcsolatos vitákat, birtokkal kapcsolatos, határmegvonási és megosztási kereseteket érint (ZPO 24. §).

Helyiségek bérleti- és haszonbérleti viszonyaiból adódó, vagy egy ilyen viszony fennállásával kapcsolatos vitákra kizárólag az a bíróság illetékes, melynek területén a bérlet- vagy haszonbérlet tárgya fekszik (ZPO 29a. § (1) bekezdés). Átmenetileg használt lakóhelyiségek (nyaralóház, hotelszoba stb.) bérleti viszonyaira, bútorozott helyiségeket egyénileg bérlő személy esetén, közfeladatok céljaira szolgáló házakra és helyiségekre ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható (ZPO 29a. § (2) bekezdés). A belföldön emelt építmény tulajdonosával szembeni, a környezeti beavatkozással okozott kár megtérítését érvényesítő keresetekre vonatkozóan annak a bíróságnak van kizárólagos illetékessége, melynek területén az építménnyel összefüggő környezetei beavatkozás történt (ZPO 32a. §).

A fizetési meghagyásos eljárásban annak az „Amtsgericht“-nek van kizárólagos illetékessége, melynek területén a kérelmező általános illetősége van, azaz rendszerint az a bíróság, ahol a lakóhelye, illetőleg székhelye van (ZPO 689. § (2) bekezdés).

A végrehajtási eljárásban annak az „Amtsgericht“-nek, mint végrehajtási bíróságnak van kizárólagos illetékessége, melynek területén a végrehajtási cselekményt foganatosítani kell, vagy foganatosították (ZPO 764. § (2) bekezdés, 802. §). Ingatlanok végrehajtási árverésénél vagy zár alá vételénél végrehajtási bíróságként annak az „Amtsgericht“-nek van kizárólagos területi illetékessége, melynek területén az ingatlan fekszik (Zwangsversteigerungsgesetz 1. § (1) bekezdés, 146. §, ZPO 802. §, 869. és soron következő §-ok).

Lap tetejeLap teteje

B.II.2.c) Megállapodhatnak-e valamely jogvitában részes felek egy olyan bíróság illetékességében, amely egyébként nem lenne illetékes?

aa) Megállapodások

A német eljárási jog szerint van lehetőség a bírósági illetékességről szóló megállapodásokra. A ZPO 38. § (1) bekezdés értelmében az egyébként nem illetékes elsőfokú bíróság illetékességében a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodhatnak. Ilyen megállapodást a felek csak akkor köthetnek, ha a kereskedelmi élet szereplői, közjogi jogi személyek vagy közjogi különvagyon esetén. Így a kifejezetten vagy hallgatólagosan megkötött bírósági illetékességről szóló megállapodás folytán az eljárásra egyébként nem illetékes elsőfokú bíróság illetékességgel rendelkezhet.

Elsőfokú bíróság illetékességét továbbá ki lehet kötni, ha a szerződéses felek legalább egyikének nincs általános belföldi illetősége (ZPO 38. § (2) bekezdés). Ebben az esetben a megállapodást írásban kell megkötni, vagy szóbeli megállapodás esetén írásban kell megerősíteni. Ha valamelyik félnek van általános belföldi illetősége, úgy belföldre csak az a bíróság választható, amelynél ennek a félnek az általános illetősége van, vagy a választás különös illetőséget alapoz meg.

A 38. § (3) bekezdés alapján a bírósági illetékességi megállapodás egyebekben csak akkor megengedhető, ha azt a felek kifejezetten és írásban a vita keletkezését követően, vagy arra az esetre kötik, hogy a jövőbeli alperes a lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét a szerződéskötés után külföldre helyezi, vagy a lakóhelye, illetőleg székhelye a kereset benyújtásának időpontjában nem ismert.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági illetékességi megállapodásnak mindig feltétele, hogy az meghatározott jogviszonyra és az abból származó jogvitákra vonatkozik, ellenkező esetben érvénytelen (ZPO 40. § (1) bekezdés). Nem megengedhető továbbá a bírósági illetékességi megállapodás, ha olyan, nem vagyonjogi igényekről van szó, amelyekre az „Amtsgericht“ a perértékre tekintet nélkül illetékes. A bírósági illetékességi megállapodás a törvény alapján megállapított kizárólagos illetékesség esetén sem lehetséges (ZPO 40. § (2) bekezdés).

Amennyiben a bírósági illetékességi megállapodáshoz írásos forma szükséges, ehhez a formához az általános szerződési feltételek és keretszerződések is elegendőek.

Az érvényes bírósági illetékességi megállapodás köti a bíróságokat; a megállapodás tartalmától függ, hogy a felek az illetékesség kizárólagosságában állapodtak-e meg.

bb) Tárgyalás az alperes kifogása nélkül

Az elsőfokú bíróság illetékességét megalapozza továbbá az, hogy az alperes a főtárgy tekintetében szóban perbe bocsátkozik anélkül, hogy az illetékesség hiányát kifogásolja (ZPO 39. §). Az “Amtsgericht” előtti eljárásban ez a jogkövetkezmény csak akkor áll be, ha a bíróság erre megfelelően utalt.

A főtárgy tekintetében való, kifogás nélküli perbe bocsátkozás azt az illetékességet mindenesetre nem alapozza meg, ahol a bírósági illetékességi megállapodás nem lenne megengedhető (lásd fenn, nem vagyonjogi viták és a kizárólagos bírósági illetékek esetei).

C. Speciális bíróság illetékessége esetén hogyan találom meg, hogy konkrétan hol kell keresetet előterjesztenem?

A munkaügyi bíróság speciális igazságszolgáltatási jogának sajátossága mindössze a tárgyi illetékesség tekintetében áll. A területi illetékességre és a bírósági illetékességi megállapodás lehetőségére vonatkozó kérdések tekintetében az általános szabályok érvényesek, ahogy az a B pontban szerepel.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 25-04-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság