Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Közösségi jog

Utolsó frissítés: 11-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Közösségi jog

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Az Európai Unión belül a joghatóságra vonatkozó egységes szabályok határozzák meg, hogy melyik tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal

Ha Ön egy másik tagállamban lévő vállalkozással, szolgáltatóval, munkaadójával vagy bárki mással jogvitába kerül, meg kell találnia, hogy melyik tagállamban lévő bíróság rendelkezik joghatósággal. Az e kérdésre adott válasznak meghatározó következményei lehetnek. Ha Önnek külföldön kell a jogvitát lefolytatnia, további nehézségekkel és többletköltségekkel kell szembenéznie, például, mert szükség lesz beadványai lefordítására, vagy azért, mert az eljárást lefolytató tagállamban ügyvédet kell fogadnia, vagy a bírósági tárgyalásokra oda kell utaznia.

2000-ben az Európai Unió elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendeletet, amely meghatározza a több, mint egy tagállamot érintő, nemzetközi vonatkozású bírósági ügyek esetén alkalmazandó joghatósági szabályokat. Ez a rendelet a tagállamok által 1968-ban megkötött, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény helyébe lépett, és módosította annak tartalmát.

Ez a rendelet közvetlenül alkalmazandó az Unióban, kivéve Dániát. A Dánia és más tagállamok közötti joghatósági ügyekben továbbra is az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény hatályos.

A rendelet rendelkezései alapján Ön csak azt állapíthatja meg, hogy mely tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. Az e tagállamon belül illetékes bíróság konkrét meghatározása a nemzeti eljárásjog feladata. Ahhoz, hogy a polgári és kereskedelmi jogviták területén az illetékességi szabályokról hasznos információkat kapjon egy tagállamra vonatkozóan, kattintson az adott ország zászlajára.

Melyek a rendelet fő elvei a joghatóságot illetően?

Általában a joghatóságot meghatározó tényező az alperes lakóhelye. Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személyt, állampolgárságára tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt kell perelni. Mindamellett a rendelet egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely ezen elvtől eltérően lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárást nem az alperes lakóhelye szerinti tagállamban folytassák le. E különleges szabályok legfontosabb példái a következők:

Lap tetejeLap teteje

  • Ha az eljárás tárgya szerződéses kötelezettség, akkor az adott személy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt perelhető. Például egy teherautó német eladója Olaszországban perelhető, ha oda kellett leszállítani a járművet.
  • Káresemény esetén az a bíróság rendelkezik joghatósággal, ahol a káresemény bekövetkezett. Így egy Görögországban, egy brit turista és egy helyi görög között történt közlekedési baleset esetén a görög felperes fordulhat görög bírósághoz. Néha a kárfelelősséget kiváltó esemény bekövetkeztének helye (pl. mérgező anyag kibocsátása egy folyóba Franciaországban) és az a hely, ahol ez az esemény kárt okoz (pl. a szennyezett folyó vizével történő öntözés kárt tesz a növényekben Belgiumban) nem ugyanabban a tagállamban található. Ebben az esetben a felperes szabadon választhat ezen tagállamok bíróságai között.
  • Tartással kapcsolatos ügyekben a tartásra jogosult a lakóhelye szerinti tagállam bíróságához fordulhat.
  • Bizonyos szerződéses viszonyokban, amelyeket a felek közötti kiegyenlítetlen erőviszonyok jellemeznek, mint például a fogyasztói és biztosítási szerződésekkel vagy egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos ügyekben a gyengébb félnek különleges védelemre van szüksége. Általános szabályként a gyengébb fél (a fogyasztó, a biztosított, az alkalmazott) csak a lakóhelye szerinti tagállamban perelhető. Másfelől az erősebb fél (a kereskedő, a biztosító, a munkáltató) esetenként bizonyos feltételek mellett perelhető a gyengébb fél lakóhelye szerinti tagállamban vagy (munkaszerződések esetén) a munkavégzés helye szerinti tagállamban.

Az előzőekben felsorolt különleges joghatósági szabályok kiegészítő választási lehetőséget nyújtanak a felperes számára, mivel lehetősége van arra is, hogy az alperest azon tagállam bírósága előtt perelje, ahol annak lakóhelye vagy székhelye van. Léteznek ugyanakkor úgynevezett kizárólagos joghatósággal kapcsolatos esetek, amelyek esetében az alperes lakóhelye szerinti joghatóság nem kiegészül, hanem annak helyébe lép. Például:

  • Ingatlan tulajdonjogára vagy bérletére vonatkozó ügyekben csak azon tagállam bíróságainak van joghatósága, ahol az ingatlan található.
  • Lajstromozást igénylő jogokra – mint például szabadalmakra vagy védjegyekre – vonatkozó ügyekben kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, ahol a lajstromozás történt.
  • Bizonyos feltételek mellett a feleknek arra is van lehetőségük, hogy szabadon megválasszák azt a tagállamot, amelynek bíróságai joghatósággal bírnak. Amennyiben a felek másként nem rendelkeznek, a joghatóságot kikötő megállapodás általában a kiválasztott tagállam bíróságainak kizárólagos joghatóságát jelenti.

Néhány kivételtől eltekintve pusztán az a tény, hogy az alperes megjelenik a bíróságon, megalapozza e tagállam bíróságainak joghatóságát még akkor is, ha egyébként nem rendelkeznének azzal.

Megjegyzendő, hogy a joghatóság rendeletben lévő szabályainak fenti leírása nem teljesen kimerítő és nem kellően alapos ahhoz, hogy egy konkrét esetben a joghatóság kérdésének megbízható vizsgálatát lehetővé tegye.

Mi történik, ha ugyanazon jogvitát érintő eljárást két tagállamban is megindítják?

Megtörténhet, hogy a jogvitában szereplő mindkét fél bírósági eljárást kezdeményez ugyanazon ügyben, de különböző tagállamban. Például, két személy közötti közlekedési baleset után, ahol az egyik Németországban, a másik Franciaországban él, előfordulhat, hogy mindketten perlik a másikat az okozott kárért a másik fél lakóhelyén. Ebben a helyzetben a rendelet általában az „előbb érkezett, előbb kerül sorra” szabályt alkalmazza. A később megkeresett bíróságnak fel kell függesztenie az eljárást, és meg kell várnia, amíg a joghatóságról a másik bíróság dönt. Ha az először megkeresett bíróság saját joghatóságát állapítja meg, a másik bíróságnak meg kell állapítania joghatósága hiányát. A másik bíróság csak akkor folytathatja az eljárást, ha az először megkeresett bíróság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik joghatósággal.

Hivatkozott dokumentumok

  • A BÍRÓSÁG 1/03. SZ. VÉLEMÉNYE , 07.02.2006: A Közösség hatásköre a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, új Luganói Egyezmény megkötésére
  • a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet
  • a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 1968. évi Brüsszeli Egyezmény (egységes szerkezetbe foglalt változat)

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Közösségi jog - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság