Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Csehország

Utolsó frissítés: 23-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Rendes polgári bírósághoz kell fordulnom vagy szakosodott bírósághoz? A.
B. Abban az esetben, ha rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, honnan tudom, hogy melyikhez kell fordulnom? B.
I. Van-e különbségtétel alsóbb és felsőbb rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben? I.
II. Területi illetékesség II.
1. A területi illetékesség alapszabálya 1.
2. Kivételek a főszabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály szerint meghatározott bíróság) és másik bíróság között? a)
b) Mikor kell választanom az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály szerinti bíróság) eltérő bíróságot? b)
c) Maguk a felek megállapodhatnak-e olyan bíróság illetékességében, amely egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Ha szakosodott bíróság illetékes az ügyben, honnan tudom, melyikhez kell fordulnom? C.

 

A. Rendes polgári bírósághoz kell fordulnom vagy szakosodott bírósághoz?

A Cseh Köztársaság területén a polgári bíróságok hatáskörét általánosan a polgári perrendtartás (az 1963. évi 99. törvény) 7. cikkének (1) bekezdése szabályozza. Ez a rendelkezés foglalkozik a magánjogi jogviták egyes típusaival, így a polgári jogi, családjogi, munkajogi és az üzleti jogviszonyokból eredő vitákkal.

A cseh polgári eljárásjog nem ismeri a jogalap szerinti hatásköri különbségtételt. Így az egyes ügytípusokat nem az adott célra létrehozott és az igazságszolgáltatási rendszer részét képező szakosodott bíróságok tárgyalják. Ezért főszabályként a rendes bíróság jár el minden magánjogi ügyben.

B. Abban az esetben, ha rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, honnan tudom, hogy melyikhez kell fordulnom?

I. Van-e különbségtétel alsóbb és felsőbb rendes polgári bíróságok között, és ha igen, melyik illetékes az ügyemben?

Polgári eljárásokban az egyes bíróságok közötti ügymegoszlást az illetékességük határozza meg. Az illetékesség szabályai szerint az eljárást az a bíróság folytatja le, amely elhelyezkedésénél fogva a legalkalmasabb az ügy tárgyalására, ez a bíróság pedig általában az, amelyik a legközelebb esik a felekhez vagy az eljárás tárgyához. Ez az elv azonban egyes esetekben más követelmények miatt nem teljesül, pl. ha egyedi vagy komolyabb mértékű szakosodásra, illetve szakértelemre van szükség a bíróság részéről.

Lap tetejeLap teteje

A cseh jog alapján annak meghatározása, hogy a bíróságok milyen ügyeket tárgyaljanak és milyen ügyekben döntsenek, anyagi hatáskörükön, valamint területi és funkcionális illetékességükön alapul.

Az anyagi hatáskör határozza meg, mely bíróságok tárgyalják és döntik el az ügyeket első fokon. Így különbség van a tekintetben, hogy az elsőfokú eljárásra a kerületi vagy a regionális bíróságok szintjén kerül-e sor.

A cseh eljárásjog alapja a differenciált anyagi hatáskör alapelve, amely szerint a kerületi bíróságok helyett a regionális bíróságok járnak el egyes esetekben, amikor ezt a magasabb fokú szakosodás vagy a döntéshozatal egységessége indokolja.

Az anyagi hatáskört a polgári perrendtartás (az 1963. évi 99. törvény) 9. szakasza szabályozza, amely meghatározza azt az alapelvet, hogy első fokon a kerületi bíróságok rendelkeznek anyagi hatáskörrel, ha a törvény másként nem rendeli. A polgári perrendtartás 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése rendelkezik a fenti szabály alóli kivételekről.

A regionális bíróságok anyagi hatáskörét a 2. és a 3. szakasz rögzíti. A második bekezdés főként olyan nem kereskedelmi jellegű ügyekre vonatkozik, amelyek bonyolultak, egyediek és ritkán fordulnak elő (pl. a magánszféra védelme). A harmadik bekezdés foglalkozik a kereskedelmi jellegű eljárásokkal, kivéve az r) pontot, amelynek alapján nem a regionális bíróság, hanem a kerületi bíróság jár el (pl. a legfeljebb 100 000 cseh korona értékű pénzügyi kötelezettségre vonatkozó eljárásokban, hitelmegállapodások, ingatlan vagyontárgyra vonatkozó dologi jogok vagy bérleti jogok esetén).

Lap tetejeLap teteje

A negyedik bekezdés állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság anyagi hatáskörét, amennyiben arról külön jogszabály rendelkezik (pl. a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló 1963. évi 97. törvény 67. cikke szerint a Legfelsőbb Bíróság dönt bizonyos típusú külföldi határozatokról).

II. Területi illetékesség

A területi illetékesség határozza meg a rendszer azonos szintjén álló bíróságok közötti ügymegosztást, vagyis ez állapítja meg, hogy az anyagi hatáskörrel rendelkező bíróságok közül melyik jár el a területi elv alapján. Például ha a kerületi bíróságok rendelkeznek anyagi hatáskörrel, a területi illetékesség szabályai határozzák meg, melyik bíróság tárgyalja és dönti el az ügyet. Minden egyes bíróság meghatározott illetékességi területen jár el.

A polgári perrendtartás (az 1963. évi 99. törvény) 11. cikkének (1) bekezdése szerint az eljárást mindig az a bíróság folytatja le, amelyik anyagi hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkezik. A területi illetékesség szabályai nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy ilyen illetékességgel egynél több bíróság rendelkezzen. Az eljárás megindítását megelőző időszakban fennálló körülmények határozzák meg, hogy adott esetben melyik bíróság illetékes.

1. A területi illetékesség alapszabálya

A területi illetékességet a polgári perrendtartás (az 1963. évi 99. törvény) 84. és azt követő cikkei szabályozzák. Különbséget kell tenni az általános és az egyedi területi illetékesség között. Az egyedi területi illetékesség tovább bontandó „diszkrecionális illetékességre” (opcionális) és „kizárólagos illetékességre” (kötelező).

Lap tetejeLap teteje

Az általános területi illetékesség azon a tényen alapul, hogy az alperes rendes bírósága rendelkezik hatáskörrel. A rendes bíróság a 85-86. cikk alapján határozható meg, az érintett személytől függően. Egy természetes személy esetén a rendes bíróság annak a területnek a kerületi bírósága, ahol az alperes lakóhelye van, vagy ha ilyennel nem rendelkezik, akkor annak a területnek a bírósága, ahol tartózkodási helye van. Olyan természetes személy esetén, aki üzleti tevékenységet folytat, a rendes bíróság annak a területnek a kerületi bírósága, ahol az adott személy telephelye van (a Kereskedelmi Törvénykönyv - az 1991. évi 513. törvény - 2. szakasz (3) bekezdése), vagy, ha ilyennel nem rendelkezik, a személy lakóhelye vagy a tartózkodási helye.

Jogi személy esetén a rendes bíróság meghatározására a székhely alapján kerül sor (a Polgári Törvénykönyv - az 1964. évi 40. törvény - 19c. cikke).

A 86. cikk különös rendelkezései azokkal az esetekkel foglalkoznak, amikor az alperes tekintetében nincs rendes bíróság, vagy nincs bíróság a Cseh Köztársaság területén. Cseh állampolgár érintettsége esetén az a kerületi bíróság jár el, amelynek területén a Cseh Köztársaságban az állampolgár utolsó ismert lakóhelye volt. Vagyonjogi igény olyan személlyel szemben, aki tekintetében a Cseh Köztársaság területén nincs illetékes bíróság, azon kerületi bíróság előtt érvényesíthető, ahol a személy vagyontárgya található, vagy külföldi személy esetén, ahol a személy telephelye vagy fióktelepe található.

Az alperes rendes bírósága mindig a kerületi bíróság, de ha regionális bíróság rendelkezik anyagi hatáskörrel, akkor a rendes bíróság az a regionális bíróság lesz, amelynek területén a fél rendes bírósága található (a polgári perrendtartás 85. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A területi illetékességre vonatkozik a perpetuatio fori elve (a polgári perrendtartás 11. cikkének (1) bekezdése), azaz az illetékes bíróság meghatározása során azt kell figyelembe venni, hogy az eljárás megindításakor milyen körülmények álltak fenn. Ha az eljárás során egyes tények megváltoznak, az nincs hatással az eljárás menetére (pl. ha az alperes elköltözik). A jog azonban ismer kivételeket ezen elv alól. Ide tartozik az illetékesség átadásának és delegálásának fogalma (áttett ügyek). Területi szempontból csak azokban az eljárásokban kerülhet sor az illetékesség átadására, amelyek hosszabb időtartamot fognak át az ügy jellegéből adódóan (pl. kiskorúak bírói felügyelete, cégjegyzék).

2. Kivételek a főszabály alól
a) Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály szerint meghatározott bíróság) és másik bíróság között?

Ez az egyedi diszkrecionális területi illetékesség esete, amikor a felperes választhat egy rendes bíróság és a polgári perrendtartás 87. cikkében említett bíróságok között. Ennek megfelelően az eljárás lefolytatható azon a bíróságon, amelynek területén:

  1. az alperes állandó munkahellyel rendelkezik;
  2. felmerült az a tény, amely megalapozza a kártérítési igényt;
  3. az alperes természetes vagy jogi személy vállalkozásának fióktelepe található, amennyiben a jogvita e fióktelepet érinti;
  4. a fizetés helye található, váltóra, csekkre vagy más értékpapírra vonatkozó jog gyakorlása esetén;
  5. a tőzsde székhelye található, tőzsdei ügyletre vonatkozó jogvita esetén;
  6. európai részvénytársaság jövőbeli székhelyét kívánják létrehozni, amennyiben a Cseh Köztársaság területén található, és az ügy tárgya szakértő külön jogszabály szerinti kinevezése.

A felperes köteles az eljárás megindulása előtt választani a bíróságok között.

Lap tetejeLap teteje

b) Mikor kell választanom az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály szerinti bíróság) eltérő bíróságot?

A polgári perrendtartás 88. cikkében meghatározott kizárólagos területi illetékesség alkalmazása esetén a kereset nem nyújtható be a fél rendes bíróságához; az ügyet az említett rendelkezésben meghatározott bíróság tárgyalja. A legtöbb esetben a kizárólagos területi illetékesség peren kívüli eljárásokra vonatkozik, ahol nincs alperes.

Peres ügyekben a kizárólagos területi illetékességet kell alkalmazni. Például bontóperben vagy házasság érvénytelenítését célzó perben az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt a Cseh Köztársaságban, ha azonban legalább egyiküknek a lakóhelye e területen van, de ott nincs ilyen bíróság, akkor az alperes bírósága vagy a felperes rendes bírósága illetékes. A házasság felbontásáról döntő bíróság illetékes a házasfelek közös tulajdonának megosztásáról és az esetleges közös ház- vagy lakásbérlet megszüntetéséről is dönteni.

Kiskorút érintő gyámsági ügyben területi szempontból az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a kiskorú lakóhelye található, szülői megegyezés, bírósági határozat vagy más döntő tény alapján.

A kizárólagos illetékesség másik fontos fajtája azon bíróság illetékessége, amelynek illetékességi területén az ingatlan található, ha az eljárás tárgya erre az ingatlanra vonatkozó jog (ez főként dologi jogokra vonatkozik és nem kötelmi jogokra).

Lap tetejeLap teteje

További részletek a törvényben találhatók.

c) Maguk a felek megállapodhatnak-e olyan bíróság illetékességében, amely egyébként nem lenne illetékes?

Illetékességi megállapodás: a polgári perrendtartás 89a. cikke alapján kereskedelmi ügyben a felek megállapodhatnak abban, hogy a törvényben meghatározottól eltérő bíróság rendelkezzen területi illetékességgel, amennyiben nem kell kizárólagos területi illetékességet alkalmazni. Az illetékességi megállapodást előzetesen kell megkötni, és a keresethez csatolni kell. Az ilyen megállapodás nem azonos a cseh bíróságok nemzetközi illetékességét létrehozó illetékességi megállapodással (a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló 1963. évi 97. törvény 37. cikke).

Területi illetékességre vonatkozó kifogás: a bíróság az eljárás előfeltételeként vizsgálja a területi illetékességet, mielőtt az üggyel érdemben foglalkozna (azaz mielőtt az első tárgyalásra megidézné a feleket álláspontjaik kifejtése céljából, vagy mielőtt az ügy tárgyalás nélküli eldöntéséről határozna). A területi illetékesség kérdésével ezt követően csak a fél által emelt kifogás esetén foglalkozik a bíróság, ha a kifogástételre kerül sor a tárgyalás első olyan szakaszában, amelyben az adott fél részt vesz. Ha ilyen esetben nem állapítják meg a területi illetékesség hiányát, akkor később erre már nincs lehetőség, és az ügyet olyan bíróság tárgyalja és bírálja el, amelynek a törvény szerint nincs területi illetékessége.

C. Ha szakosodott bíróság illetékes az ügyben, honnan tudom, melyikhez kell fordulnom?

Mint azt már az A. szakaszban kifejtettük, a cseh polgári eljárásjogi szabályok nem tesznek különbséget szakosodott és rendes bíróságok között. A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó valamennyi rendelkezés a polgári perrendtartásban szerepel (az 1963. évi 99. törvény).

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 23-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság