Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Belgium

Utolsó frissítés: 21-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Még azelőtt, hogy megkezdhetné a bírósági eljárást, tudnia kell, hogy az ön esetében melyik az illetékes bíróság. Ha helytelen bíróságot választ, vagy ha a bíróság illetékességével kapcsolatban vita merül fel, annak a kockázatnak teszi ki magát, hogy az esete elbírálását jelentősen elhalasztják, sőt, a kérvényét elutasíthatják illetéktelenség okából.



 

TARTALOMJEGYZÉK

A. Általános vagy különleges bírósághoz kell fordulnom? A.
B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, e bíróságok közül melyik illetékes az én esetemben? B.
I. Van különbség az elsőfokú alsó és felső általános polgári bíróságok között, és ha igen, melyik bíróság illetékes az én esetemben. I.
II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?) II.
1. A helyi illetékesség alapszabálya. 1.
2. Kivételek az alapszabály alól 2.
a) Mikor választhatok az alperes lakhelyének körzetében található bíróság (amit a törvény jelöl meg) és egy másik bíróság között? a)
b) Mikor kell választanom egy másik bíróságot és nem az alperes lakhelyének körzetében találhatót (amelyet az alapszabály határoz meg? b)
c) A résztvevők saját maguk választhatják azt a bíróságot, amelyik normál körülmények között nem lenne illetékes? c)
C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom? C.

 

A. Általános vagy különleges bírósághoz kell fordulnom?

-

B. Ha általános bíróságok az illetékesek, hogyan tudhatom meg, e bíróságok közül melyik illetékes az én esetemben?

I. Van különbség az elsőfokú alsó és felső általános polgári bíróságok között, és ha igen, melyik bíróság illetékes az én esetemben.

Bevezetés

Tekintettel a belga törvénykezés különlegességeire, magyarázatként okvetlenül szükséges az A és a B kérdésekkel egyaránt foglalkozni.

Mindenekelőtt különbséget kell tenni az abszolút illetőség (néha tárgyi illetőségnek is nevezzük) és a helyi illetőség között.

Minden igénynek (követelménynek, követelésnek) van egy bizonyos tárgya és gyakran egy bizonyos pénzértéke is. A törvényhozó azzal határozza meg a abszolút illetékesség mértékét, hogy megszabja azon igények nemét és értékét, melyekkel az adott bíróság foglalkozhat.

Az abszolút illetékesség ezen tájékoztatóban az A és a B, I. kérdések válaszában van leírva.

A bíróságok nem illetékesek Belgium egész területére. A törvény bírósági övezetekre (járás, körzet, ...) osztotta fel országunkat. Minden bíróság csak a saját övezetében (területén) illetékes. Ezt helyi illetékességnek nevezzük. Leírását a B, II. kérdés válaszában találhatják meg.

Teljes illetékesség: elsőfokú bíróság

Az elsőfokú bíróság „teljes illetékességgel“ rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság, más bíróságokkal ellentétben, foglalkozhat az összes üggyel, azokkal is, melyek más bíróságok illetékessége alá tartoznak.

Lap tetejeLap teteje

A Bírósági Szabályzat 568. bekezdése meghatározza, hogy az elsőfokú bíróság minden igényt elbírál, kivéve azokat, melyek közvetlen a fellebbezési bíróságnak illetve a Kaszációs Bíróságnak vannak benyújtva. Ezennel az elsőfokú bíróság feltételesen teljesen illetékes. A teljes illetékesség azon nézőpontból feltételes, hogy az alperes illetéktelenséget kifogásolhat egy másik bíróság különleges illetékességének okából. Ezen kívül az elsőfokú bíróság egyes esetekben kizárólagosan illetékes bíróság. Egyes pereket erre a bíróságra kell benyújtani még akkor is, ha a követelés értéke nem is éri el az 1860 euró összegét, mint például, ha különleges állapotra vonatkoznak.

A többi bíróság

Az alábbiakban van feltüntetve a többi bíróság és abszolút illetékességük rövid leírása.

  1. Békéltető bíró:
  2. A Bírósági Szabályzat 590. cikkelye szerint a békéltető bíró általános illetékessége alá tartozik az összes követelés, melynek összege nem éri el az 1860 eurót, azokat kivéve, melyeket a törvény nem sorolt kimondottan egy másik bíróság illetékessége alá. Ezen általános illetékességen kívül a békéltető bíró egyes esetekben különlegesen (lásd a Bírósági Szabályzat 591., 593. és 594. cikkelyeit) és kizárólagosan illetékes (lásd a Bírósági Szabályzat 595. és 597. cikkelyeit) tekintet nélkül a követelés összegére. Azon esetek közé, melyekben különlegesen illetékes, tartoznak például azok a perek, melyek bérletre, társtulajdonra, öröklési szolgáltatásokra és tartásdíjakra vonatkoznak. Továbbá illetékes tulajdonlapok és jelentési lapok kiállításában. Sürgős kisajátítás és lepecsételés esetei a békéltető bíró kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

    Lap tetejeLap teteje

  3. Rendőrbíróság:
  4. A Bírósági Szabályzat 601. cikkelye szerint a Rendőrbíróság foglalkozik az összes olyan kártérítésre vonatkozó követeléssel, mely közlekedési balesetnél keletkezett, tekintet nélkül ennek összegére. Ebben az esetben kizárólagos illetékességről van szó.

  5. Kereskedelmi bíróság:
  6. A Bírósági Szabályzat 573. cikkelye szerint a kereskedelmi bíróság foglalkozik az első szinten kereskedők közti perekkel, melyek a törvényben üzletjogi eljárásként feltüntetett eljárásokra vonatkoznak, viszont nem a békéltető bíró illetékességébe tartoznak, hanem a kereskedelmi bíróságok illetékessége alá. Lehetséges az is, hogy az a személy, aki nem kereskedő és eljárást indít a kereskedő ellen, az ügyet a kereskedelmi bíróságnak nyújtsa be, viszont a kereskedő nem kezdhet eljárást a kereskedelmi bíróságon azon személy ellen, amelyik nem kereskedő. Ezen kívül a kereskedelmi bíróság foglalkozik azon perekkel, melyek váltókra és saját váltókra vonatkoznak, ha a követelés összege több mint 1 860 euró.

    Az általános illetékesség ezen esetein kívül a kereskedelmi bíróságnak van néhány esetben különleges és kizárólagos illetékessége is. A különleges illetékesség esetei a Bírósági Szabályzat 574. cikkelyében vannak feltüntetve. Többek közt ide tartoznak azon perek, melyek kereskedelmi társaságokra vonatkoznak és azon követelések, melyek tengeri és belföldi hajózásra vonatkoznak. A Bírósági Szabályzat 574. cikkelyének 2. bekezdése írja le a kereskedelmi bíróság kizárólagos illetékességét – azon követeléseket és pereket, melyek közvetlenül pályázatból és bírósági kiegyezésből keletkeztek a pályázatról és bírósági kiegyezésről szóló törvény rendelkezésével megegyezően, miközben ezen ügyek megoldásához szükséges előírások külön törvénykezésben vannak összefoglalva és ezen törvénykezés a pályázat és a bírósági kiegyezés intézményére vonatkozik.

    Lap tetejeLap teteje

  7. Munkabíróság:
  8. A munkabíróság a legjelentősebb különleges bíróság és főleg kizárólagos illetékességgel bír. Ezen illetékesség esetei, melyek a Bírósági Szabályzat 578. cikkelyében vannak leírva, a követezőek:

    • munkajogi perek
    • üzemi balesetekre és foglalkozási ártalmakra vonatkozó perek
    • szociális ellátásra vonatkozó perek

    A munkabíróság kizárólagosan illetékes, ha olyan adminisztrációs szankciók érvényesítéséről van szó, melyek a 578.-582. cikkelyben és valamelyik, a szociális ellátásról szóló törvény megsértése esetén az adminisztrációs büntetésekről szóló törvényben vannak meghatározva.

  9. A bíróságok elnökei – rövidített eljárás:
  10. A Bírósági Szabályzat 584.-589. cikkelyei meghatározzák, hogy a bíróságok elnökei (első fokon, kereskedelmi bíróság és munkabíróság) minden sürgős esetben hozhatnak ideiglenes határozatokat akkor, ha az adott eset az ő illetékességük alá tartozik. Feltétel, hogy sürgős ügyről legyen szó, és hogy a határozat csak ideiglenes természetű legyen és ebből magának az ügynek kára ne származzon. Néhány példa – szakértői vélemény elrendelése, tanú kihallgatásának elrendelése...

  11. Vagyonmegállítást elrendelő bíró (lásd a Bírósági Szabályzat 1395. cikkelyét):
  12. Minden követelést, mely bebiztosítási vagyonmegállításra és tartozások megtérítésére és közös rendezésére való eszközökre vonatkozik, a vagyonmegállítást elrendelő bírónak kell benyújtani.

  13. Fiatalkorúak bírósága
  14. Még ha a fiatalkorúak védelmezése a Közösségekre (ezek a Belga Szövetség tagállamai) hárul is, a fiatalkorúak bíróságainak egyesülete még mindig szövetségi ügy, melyet 1965. április 8.-i a fiatalkorúak védelmezéséről szóló szövetségi törvénykezés szabályoz. A fiatalkorúak bírósága az elsőfokú bíróság egy osztálya, mely a fiatalkorúak védelmezését illető rendeletekkel foglalkozik. Ezen kívül a fiatalkorúak bírósága illetékes néhány polgárjogi ügyben is, mint például az elsajátítási engedély, szülők közötti perek szülői jogokat és a gyermekkel való kapcsolat jogát illetően, stb.

    Lap tetejeLap teteje

II. Helyi illetékesség (Az én esetemben az A város vagy a B város bírósága az illetékes?)

1. A helyi illetékesség alapszabálya.

A belga jogszabályzat az indítványozó szabad választásából indul ki. Az általános szabály a Bírósági szabályzat 624. cikkelyének 1. bekezdésében van feltüntetve. Az indítványozó általában arra a bíróságra nyújtja be az ügyet, melynek körzetében található az alperes illetve az alperesek egyikének lakhelye.

Mi van akkor, ha az alperes jogi személy? A jogi személy székhelye a fő székhely, ez azt jelenti, hogy az adminisztrációs székhely, ahonnan vezetve van a társaság.

2. Kivételek az alapszabály alól

a) Mikor választhatok az alperes lakhelyének körzetében található bíróság (amit a törvény jelöl meg) és egy másik bíróság között?

Egyes esetekben az indítványozónak jogában áll egy másik bírónak nyújtani be az ügyet. Többek között ez a Bírósági Szabályzat 624. cikkelyének a 2.-4. bekezdéseiben van leírva. Azon bíróságon kívül, ahol az alperes vagy az alperesek egyikének lakhelye található, az indítványozó választhatja:

  • azt a bíróságot, melynek körzetében voltak megkötve azon megállapodások vagy megállapodások egyike, melyekre a per vonatkozik, avagy melynek körzetében ezek teljesítve vannak, teljesítve voltak, illetve muszáj ezeket teljesíteni;
  • azt a bíróságot, melynek körzetében található az okirat elkészítéséhez kiválasztott lakhely;
  • azt a bíróságot, melynek körzetében található az a hely, ahol a bírósági kézbesítő személyesen beszélt az alperessel abban az esetben, ha sem az alperes lakhelye és az adott esetben sem az alperesek egyikének a lakhelye nem Belgiumban, külföldön található.

Ezen kívül a bírósági határozatban fel van tüntetve, hogy ha rövidített eljárásról van szó, azon bíróság elnöke a helyileg illetékes, melynek körzetében kell meghozni a határozatot.

Lap tetejeLap teteje

Ami az eltartási segélyeket illeti, a Bírósági Szabályzat 626. cikkelye megállapítja, hogy az eltartási segélyekre vonatkozó jogosultságokat, melyek az 591. cikkely 7. bekezdésében vannak feltüntetve, azon bíróságra kell benyújtani, melynek körzetében található az indítványozó lakhelye.

A 624. és 626. cikkelyekben feltüntetett szabályok csak kiegészítő jellegűek és a résztvevők eltérhetnek tőlük. Tehát a résztvevők minden perre megköthetik az illetékességi megállapodást, melynek alapján az esedékes pert első fokon csak megszabott bíróságoknak lehetséges benyújtani.

A szabad választás ezen alapelvének azonban vannak kivételei.

A törvényhozó leír néhány olyan esetet, melyekben az indítványozónak nincs választási joga. Ezen esetek ténylegesen a Bírósági Szabályzat 627.-629. cikkelyeiben vannak feltüntetve. Ezek közé tartoznak például:

  • Munkaszerződésekre (627. cikkely 9. bekezdése) vonatkozó perek esetében: az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található a bánya, üzem, munkahely, raktár, iroda és általánosságban melynek körzetében található a cég üzemeltetésére, a munka elvégzésére vagy a társaság, egyesület vagy csoport működtetésére kiszabott hely.
  • Ha válás vagy asztaltól, fekhelytől való elválasztás kérvényezéséről van szó valóság alapján, illetve asztaltól és fekhelytől való elválasztás megváltoztatásáról válásra (628. cikkely 1. bekezdése): az a bíróság az illetékes, melynek körzetében található a házastársak tartózkodásának utolsó helye vagy az alperes lakhelye.

Viszont a választás szabadsága ezen esetekben sem teljesen korlátozott. Ugyanis a Bírósági Szabályzat 630. cikkelye meghatározza, hogy a résztvevők az után, hogy a per létrejött, közös megállapodással eltérhetnek a törvény szabályától. A per létrejötte előtt megkötött megállapodások viszont jogilag érvénytelenek.

Lap tetejeLap teteje

b) Mikor kell választanom egy másik bíróságot és nem az alperes lakhelyének körzetében találhatót (amelyet az alapszabály határoz meg?

Egyes esetekben, melyek konkrétan a Bírósági Szabályzat 631.-633. cikkelyeiben vannak leírva, csak egyetlen bíróság kizárólagosan helyileg illetékes. Az indítványozónak tehát nincs joga választani és sem a per keletkezése előtt sem utána nem lehetséges semmilyen illetékességi megállapodás. Ezen esetek közé tartoznak többek között:

  • Pályázat (631. cikkely) – azon kereskedelmi bíróság, mely azon bírósági körzetben található, ahol a kereskedő fő székhelye van a pályázat kihirdetésének illetve a bírósági kiegyezést indító kérvény benyújtása napján, vagy ha jogi személyről van szó, azon körzetben, ahol a székhelye található. Másodlagos pályázat – azon kereskedelmi bíróság, mely azon bírósági körzetben található, ahol a kérvényező már említett székhelye található. Ha több székhelye van, azon bíróság az illetékes, amelyikhez az indítványozó legelőször fordult.
  • Bírósági kiegyezés (631. cikkely) – az a kereskedelmi bíróság az illetékes, amelyik abban a bírósági körzetben található, ahol az adós tevékenységének fő helye található a bírósági kiegyezés napján, illetve ha jogi személyről van szó, abban, ahol a székhelye található.
  • Az adótörvény alkalmazására vonatkozó perek (632. cikkely) – azon bíró illetékessége, aki az ülést vezeti azon fellebbezési bíróság székhelyében, melynek körzetében található az a járás, ahol az adót behajtották vagy be kell hajtani, illetve ha a per semmilyen módon nem függ össze az adóbehajtással, azon körzetben, ahol annak az adóhivatalnak van a székhelye, amelyik meghozta a megvádolt döntést.
  • Azon igények, melyek a vagyon és a döntés-végrehajtási eszközök bebiztosítási megállítására vonatkoznak (633. cikkely) – azon bíróság illetékessége, melynek körzetében történt meg a vagyon megállítása, ha a törvény nem szabja meg másképpen. Ha harmadik felek közötti megállításról van szó, azon bíróság az illetékes, melynek körzetében található azon adós lakhelye, akinek a vagyona lett megállítva. Ha az adós lakhelye, melynek a vagyona meg lett állítva, külföldön található, illetve ha lakhelye ismeretlen, azon bíróság az illetékes, melynek körzetében történik meg a vagyon megállításának végrehajtása. (Lásd: 22. cikkely, 5. bekezdés az EK Tanácsának 44/2001 a bírósági illetékességről és polgári és kereskedelmi ügyekben elfogadott és végrehajtott bírósági döntésekről szóló Rendelete 2000. december 22.-ről
c) A résztvevők saját maguk választhatják azt a bíróságot, amelyik normál körülmények között nem lenne illetékes?

Mint ahogy már említve volt, a 624. és 626. cikkelyekben feltüntetett szabályok kiegészítő jellegűek és a résztvevők eltérhetnek tőlük. A résztvevők minden perre illetékességi megállapodást köthetnek, melynek alapján az esetes pert első fokon csak bizonyos bíróságokra lehetséges benyújtani.

A Bírósági Szabályzat 627.-629. cikkelyei esetében bezárólagosán nem lehetséges a per megnyitása előtt semmilyen illetékességi megállapodást kötni. Viszont a 630. cikkelyből megítélhető, hogy a per megnyitása után ezen megállapodások engedélyezettek.

A Bírósági Szabályzat 631.-633. cikkelyeiben leírt esetekben nem lehetséges megkötni semmilyen megállapodást az illetékességről.

C. Ha különleges bíróság az illetékes, hogyan tudhatom meg, melyik bírósághoz kell fordulnom?

A válasz erre a kérdésre az A és B kérdések válaszában van feltüntetve.

További információk

  • A Bírósági Szabályzat illetékes cikkelyei: Federal Overheidsdienst Justitie – Nyilvános Szövetségi Igazságügyi Hivatal Deutsch - français - Nederlands
    • kattintson a „Geconsolideerde wetgeving-re (Konszolidált törvénykezés)“
    • válassza ki a „Juridische aard-ot (Jogi Nem)“: „Gerechtelijk Wetboek (Bírósági Szabályzat)“
    • írja be a „Woord(en)-ba (Szó (szavak)“: „624“
    • kattintson az „Opzoeking-re (Keresés)“
    • kattintson a „Lijst-re (Lista)“
    • kattintson a „Justitie van A tot Z-re (Igazságügy A-tól Z-ig)“
    • válassza ki a „Hoven: bevoegdheid-et (Bíróságok – Illetékesség)“
  • Segítség a helyileg illetékes bíróság keresésében: Federal Overheidsdienst Justitie – Nyilvános Szövetségi Igazságügyi Hivatal Deutsch - français - Nederlands
    • kattintson a „Territoriale bevoegdheid-re (Helyi illetékesség)“

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 21-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság