Európai Bizottság > EIH > Bíróságok hatásköre és illetékessége > Ausztria

Utolsó frissítés: 17-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bíróságok hatásköre és illetékessége - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

A. A keresetet általános hatáskörű vagy különös hatáskörű bíróság előtt kell megindítanom? A.
B. Miként kaphatok információt arról, hogy az általános hatáskörű bíróság esetében pontosan melyik bírósághoz kell a keresetet benyújtani?  B.
I. Van különbség az alsóbb és a magasabb szintű elsőfokú bíróságok között? Ha igen, melyik illetékes az ügyem elbírálására? I.
II. Területi illetékesség II.
1. A területi illetékesség főszabálya 1.
2. A területi illetékesség főszabálya 2.
a) Mely esetekben választhatok az alperes lakóhelye szerinti (a főszabály alapján) és valamely más bíróság között? a)
b) Mely esetekben kell a keresetet az alperes lakóhelye szerinti (a főszabálynak megfelelő) bíróságtól eltérő bírósághoz benyújtani? b)
c) Kiköthetik-e a jogvita felei egy olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes? c)
C. Miként kaphatok információt arról, hogy különös hatáskörű bíróság esetében melyik bírósághoz kell a keresetet benyújtani? C.

 

A. A keresetet általános hatáskörű vagy különös hatáskörű bíróság előtt kell megindítanom?

Polgári ügyekben az elsőfokú hatáskört a kerületi bíróságok (Bezirksgerichte) és a tartományi bíróságok (Landesgerichte) gyakorolják. Bécs területén kívül a kerületi és tartományi bíróságok tárgyalják a kereskedelmi ügyeket is. Ezen felül a tartományi bíróságok ítélkeznek munkajogi és szociális jóléti joggal kapcsolatos ügyekben. Egyedül Bécsnek van saját, kereskedelmi jogvitákkal foglalkozó kerületi bírósága, saját Kereskedelmi Bírósága és saját Munkajogi és Szociális Jóléti Jogi Bírósága.

Tekintse meg a bíróságok szervezetéről szóló tájékoztatót a kerületi bíróságok (Bezirksgerichte) és a tartományi bíróságok (Landesgerichte) hatásköre közötti elhatároláshoz, valamint a kereskedelmi ügyekkel és munkajogi, valamint a közjóléti joggal foglalkozó bíróságok hatásköréhez.

B. Miként kaphatok információt arról, hogy az általános hatáskörű bíróság esetében pontosan melyik bírósághoz kell a keresetet benyújtani?  

I. Van különbség az alsóbb és a magasabb szintű elsőfokú bíróságok között? Ha igen, melyik illetékes az ügyem elbírálására?

Az alapvető hatásköri elhatárolás az ügyfajtától függ, minden más ügyben a vitatott érték függvénye. Az ügyfajtától függő hatáskör mindig megelőzi a vitatott érték alapján megállapított hatáskört.

Lap tetejeLap teteje

A jogvitában vitatott értéktől függő hatáskör irányadó a kerületi bíróságok (Bezirksgerichte) előtt, ha a vitatott érték 10 000 eurónál kisebb. A kerületi bíróságok az ügyfajta szerint rendelkeznek hatáskörrel például a legtöbb családjogi ügyben vagy birtokjogi ügyekben.

A jogvitában vitatott értéktől függő hatáskör irányadó a tartományi bíróságok (Landesgerichte) előtt a 10 000 euró, vagy ennél nagyobb értékű ügyekben. A tartományi bíróságok az ügyfajta szerint rendelkeznek hatáskörrel az atomfelelősségi törvénnyel, az állami felelősségről szóló törvénnyel, az adatvédelmi törvénnyel, a versenyre és szellemi tulajdonra vonatkozó törvényekkel kapcsolatos jogvitákban.

II. Területi illetékesség

1. A területi illetékesség főszabálya

Minden személy rendelkezik egy általános illetékességi okkal a személyét a kerületi bírósághoz fűző kapcsolat alapján. Szabály szerint az ügyeket az alperes általános illetékességi oka szerint illetékes bíróságon kell megindítani. A természetes személyek általános illetékességi oka szabály szerint a személy jogi vagy szokásos tartózkodási helyén alapul; egy személy több általános illetékességi okkal is rendelkezhet. A jogi személyek általános illetékességi oka leginkább a létesítő okirat szerinti székhelytől függ.

2. A területi illetékesség főszabálya
a) Mely esetekben választhatok az alperes lakóhelye szerinti (a főszabály alapján) és valamely más bíróság között?

Néhány esetben kereset nem csak az alperes általános illetékességi helye szerinti bíróságon indítható, de – választhatóan – más illetékességi ok, a vagylagos illetékességi ok alapján illetékes bíróság előtt is. Az igazságszolgáltatásról szóló osztrák törvény húsznál több vagylagos illetékességi okot ismer el csak a polgári eljárásra, a kötelmi jog alapján a szerződéses vagy jogszabályi viszonyok, vagy a tulajdonjog alapján fennálló különféle igények rendezésére, emellett eljárási jellegű vagylagos illetékességi okokat is elismer. Ide tartozhat a teljesítés helye vagy a számlán megjelölt hely szerinti bíróság. Ez lehet a forum rei sitae (azaz a vitatott dolog fekvése szerint illetékes bíróság) vagy a kár bekövetkezésének helye vagy a viszontkereset benyújtásának helye szerint illetékes bíróság. Ezek elintézésének módozatai nagymértékben változnak az egyéb hasonló európai vagy nemzeti illetékességi szabályok függvényében.

Lap tetejeLap teteje

Az osztrák jog az alább felsorolt igények esetében a következő illetékességi okokról rendelkezik:

Szerződésből eredő igényekre (de nem a munkaszerződésből eredő igényekre): a szerződés létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránti keresetek, a szerződés teljesítésének követelése vagy szerződés érvénytelenítése iránti keresetek, illetve a szerződés nemteljesítéséből vagy részleges teljesítéséből eredő károk megtérítése iránti keresetek megindíthatók azon bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén az alperesnek a felek megállapodása alapján a szerződést teljesítenie kell. (Az illetékességi ok a teljesítés helye.) A megállapodásnak írásban kell történnie.

Tartási igényekre: lásd a tartási igényekről szóló tájékoztatót.

Szerződésen kívüli károkozásért való felelősség: az emberölésből, vagy az egy illetve több személynek okozott sérülés miatti károkból eredő jogvitákat, a jogellenes fogvatartás vagy testi sértés miatti károkból eredő jogvitákat az a bíróság is tárgyalhatja, amelynek területén a károsodáshoz vezető cselekmény történt. (A károkozás helye szerinti illetékesség.)

A bűncselekményből eredő polgári jogi igényekre: a bűncselekményből származó polgári jogi igények elbírálására az a bíróság is illetékes, amely előtt a büntetőeljárás megindult.

Házasság felbontása iránti kérelmekre: lásd a házasság felbontásáról szóló tájékozatót.

Lap tetejeLap teteje

Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos kérelmekre: lásd a szülői felelősségről szóló tájékoztatót.

b) Mely esetekben kell a keresetet az alperes lakóhelye szerinti (a főszabálynak megfelelő) bíróságtól eltérő bírósághoz benyújtani?

Más esetekben létezik egy olyan adott illetékességi hely, ahol a keresetet meg kell indítani, ami kizárja mind az általános, mind a vagylagos illetékességi okot. A kötelező illetékességi ok kifejezést használjuk a kizárólagos illetékességi ok megjelölésére, amelytől nem lehet eltérni akkor sem, ha a felek az illetékesség kérdésében megállapodtak. Kizárólagos illetékességi ok létezik mindenekelőtt a házassági és családjogi ügyekben, de nem korlátozódik csupán ezen ügyekre. Kizárólagos illetékességi ok lehet például a házassági kapcsolatból vagy a végrendeleti kérdésekből származó jogvitákra vonatkozó illetékességi ok. Ide tartozhat a kötvényekből vagy a társuláson belüli kapcsolatokból eredő jogvitákra irányadó illetékességi ok. Ezek elintézésének módozatai időnként nagymértékben változhatnak az egyéb hasonló európai vagy nemzeti illetékességi szabályok függvényében.

c) Kiköthetik-e a jogvita felei egy olyan bíróság illetékességét, amelyik egyébként nem lenne illetékes?

Ha nincsen kötelező illetékességi ok, a felek kifejezett írásbeli hozzájárulásukkal alávethetik magukat a megjelölt helyeken működő egy vagy több elsőfokú bíróság illetékességének. Ugyanígy ki is zárhatják az egyébként illetékes bíróság illetékességét. A megállapodásnak vagy egy adott jogvitára, vagy egy adott jogvitából vagy jogviszonyból eredő jogvitákra kell vonatkoznia. Nincs kötelező jogi forma az illetékességi helyre vonatkozó megállapodás megkötésére. Azonban a megállapodásról okiratot kell tudni felmutatni, amennyiben ezt az eljárás során vitatják.

Lap tetejeLap teteje

Így a feleknek lehetőségük van a közvetlen jogszabályi illetékesség módosítására a jogvita tárgya és helye szerint, vagy ezek egyike alapján is. Az illetékesség tárgyában az ilyen megállapodás megkötésére a jogvita kezdete előtt van lehetőség, és a megállapodás megköthető még az eljárás megindulásakor is. Egy adott bíróság illetékességének az ügy tárgyára tekintettel történő kikötése akkor lehetséges, ha ez az elsőfokú bíróságtól a kerületi bíróságra kerüléssel jár, feltéve, hogy ez a bíróság a vitatott érték alapján az ügyre hatáskörrel rendelkezik. Ez vonatkozik az általános és kereskedelmi hatáskörre is.

Az illetékességi helyet mindaddig meg lehet változtatni, amíg azt kifejezetten ki nem zárják. Ha egy jogszabályi rendelkezés az illetékesség megváltoztatását kizárja, ekkor beszélünk kötelező illetékességi okról. Az illetékesség megváltoztatása például nem engedélyezett, vagy csak korlátozott mértékig engedélyezett, ha az illetékesség meghatározására az osztrák jog alábbi jogszabályhelyei alapján került sor: a KschG (a fogyasztóvédelmi törvény) 14. szakasza, 83a szakasza, a 83b JN (illetékességi szabályok) szakasza, a VersicherungsvertragsG (a biztosítási szerződések megkötésére vonatkozó törvény) 48. szakasza, az AtomhaftpflichtG (az atomfelelősségről szóló törvény) 42. szakasza és a ZPO (A polgári eljárásról szóló törvénykönyv) 532. szakasza.

C. Miként kaphatok információt arról, hogy különös hatáskörű bíróság esetében melyik bírósághoz kell a keresetet benyújtani?

Csak Bécsben vannak kereskedelmi ügyekre különös hatáskörű bíróságok: a Kereskedelmi Ügyek Kerületi Bírósága (Bezirksgericht für Handelssachen) és a Bécsi Kereskedelmi Bíróság (Handelsgericht Wien). Ugyancsak kizárólag Bécs rendelkezik munkajoggal és szociális jóléti joggal foglalkozó különös hatáskörű bírósággal (Arbeits- und Sozialgericht Wien). Minden más helyen az általános hatáskörű bíróságok keretében tárgyalják a kereskedelmi joggal, illetve a munkajogi és szociális jóléti joggal kapcsolatos ügyeket. Kereskedelmi kérdésekben, valamint munkajoggal és szociális jóléti joggal kapcsolatos kérdésekben az illetékességi okok szabályozása a polgári eljárás általános szabályainak megfelelően történik.

« Bíróságok hatásköre és illetékessége - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság