Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Svédország

Utolsó frissítés: 29-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú biztosítási intézkedések léteznek? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett e biztosítási intézkedések elrendelhetők? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Az anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege? 3.
3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen biztosítási intézkedéseket elrendelni? 3.1.
3.2. Mi az ilyen biztosítási intézkedések hatása? 3.2.
3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen biztosítási intézkedések érvényben? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség a biztosítási intézkedés ellen? 4.

 

1. Milyen különböző fajtájú biztosítási intézkedések léteznek?

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezete tartalmazza az alapvető szabályokat a biztosítási intézkedésről polgári ügyekben. Az általános szabály, hogy egészen addig nem kerülhet sor végrehajtási intézkedésre egy polgári jogi igényre tekintettel, amíg bíróság az ügyet el nem bírálta. A biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályok e szabály alól kivételt képeznek. A biztosítási intézkedések célja általában annak biztosítása, hogy a pervesztes fél teljesítse a jövőben meghozandó bírósági ítélet alapján rá háruló kötelezettségeket.

A legáltalánosabb biztosítási intézkedés a lefoglalás, ami annyit jelent, hogy a kérelmező hozzájuthat a másik fél birtokában lévő bármely vagyontárgyhoz, vagy valamely más módon megszüntetheti a másik fél rendelkezési jogát azok felett.

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezetének 1. szakasza szerint a foglalás elrendelhető valamely követelés vonatkozásában a jövőben meghozandó ítélet végrehajtásának biztosítására. Alapvető szabályként e rendelkezés alapján a foglalást elrendelő határozatot úgy kell megfogalmazni, hogy az adós tulajdonában álló vagyontárgyaknak a követelt meghatározott összeget fedező értékben történő lefoglalására vonatkozzon. Kivételes esetekben a határozat azonban meghatározhatja azt is, hogy mely vagyontárgyakra lehet végrehajtást vezetni.

A foglalás elrendelhető valamely vagyontárgyra vonatkozóan fennálló elsőbbségi jog tekintetében a jövőben meghozandó ítélet végrehajtásának biztosítására is (bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezetének 2. szakasza) Az ilyen ítéletekre példa az olyan határozatot tartalmazó ítélet, amely arról rendelkezik, hogy a felperes valamely részvények tekintetében az alperessel szemben elsőbbségi jogokkal rendelkezik, valamint az azt előíró ítélet is, miszerint az alperesnek azonnal át kell adnia a részvényeket.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 5. fejezetének 3. szakasza általános rendelkezést tartalmaz arra, hogy a bíróság előírhat alkalmas intézkedéseket a felperes jogainak biztosítására. Ezt a rendelkezést alkalmazzák például az intézkedések iránti keresetekre. Ugyancsak e rendelkezés körébe tartozik az annak megerősítése iránti kérelem, hogy az alperes nem jogosult munkavégzésre a versenytilalmi klauzulában meghatározott egyes árucikkekkel.

Ezen felül a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezetének 4. szakasza szerint a bíróság elrendelheti az elherdált vagyontárgy visszaadását stb. a valamely vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogokkal kapcsolatos ügyekben.

Ezen túlmenően a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezete 5. szakaszának 3. alszakaszában az áll, hogy a közbenső biztosítási intézkedések meghatározott feltételek fennállása esetén rendelhetők el.

Emellett léteznek külön rendelkezések az egyes sajátos jogterületeken, például a szabadalmi jogban elrendelhető biztosítási intézkedésekről.

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett e biztosítási intézkedések elrendelhetők?

2.1. Az eljárás

A biztosítási intézkedések elrendeléséről az a bíróság határoz, amely előtt a kereset folyik. Ha a keresetet még nem indították meg, akkor erre a polgári ügyekre általában irányadó hatásköri és illetékességi szabályok alapján meghatározott bíróság illetékes.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság saját kezdeményezésre nem vetheti fel a biztosítási intézkedés kérdését. Ezért követelmény, hogy az ilyen határozatot igénylő félnek kell erre nézve indítványt tennie. Ha a per még nem indult meg, az indítványt írásban kell benyújtani.

Nem követelmény, hogy a kérelmező ügyvédet bízzon meg. A svéd bíróságok előtt ingyenesek a jogi eljárások, a jelenleg 450 SEK (kb. 50 euró) összegű kérelmezési díj kivételével.

2.2. Az anyagi jogi feltételek

A bírósági eljárásokról szóló törvénykönyv 15. fejezetének 1-3. szakaszával összhangban feltétel az, hogy az adott fő kérdés (azaz az 1. szakasznak megfelelő igény) bírósági eljárásban vagy más hasonló eljárásban vizsgálható legyen. Ez utóbbi körbe tartoznak a döntőbírósági eljárások.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bírósági eljárásokról szóló törvénykönyv 15. fejezetével összhangban lefoglalás vagy más biztosítási intézkedések elrendelhetők olyan igények vonatkozásában is, amelyeket külföldi bíróságnak kell tárgyalnia, ha a bíróság határozatát ebben az országban kell végrehajtani.

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezetének 1-3. szakaszával összhangban a lefoglalásra vonatkozóan a következő feltételeknek is teljesülniük kell:

  1. Követelmény, hogy a kérelmező igazolja annak valószínű indokait, hogy egy másik személlyel szemben követelése áll fenn, és ez bírósági eljárásban vagy más hasonló eljárásban történő vizsgálat tárgya lehet.
  2. A kérelmezőnek azt is igazolnia kell, hogy „ésszerűen tarthat attól”, hogy a másik fél szökéssel, a vagyontárgy eltávolításával vagy más módon eljárva kivonja magát a tartozás megfizetésének felelőssége alól (1. szakasz), hogy a másik fél vagyontárgyát eltünteti, jelentősen megrongálja vagy a kérelmező kárára azzal más módon rendelkezik (2. szakasz) vagy a másik fél meghatározott tevékenységgel, vagy egy adott tevékenység elvégzésével vagy elmulasztásával, vagy más módon megakadályozza vagy megnehezíti a kérelmező számára jogai gyakorlását, vagy azok értékét jelentősen csökkenti (3. szakasz).
  3. A közbenső intézkedés elrendeléséhez fenn kell állnia a késedelem esetén bekövetkező károsodás kockázatának is. Ez a kifejezés a határozat végrehajtásának kockáztatására utal, ha az intézkedést nem rendelik el rögtön, a másik fél meghallgatása nélkül. Ha az intézkedést így rendelik el, a határozatot meg kell küldeni a feleknek, és az alperest kötelezni kell a határozat vonatkozásában észrevételei előterjesztésére. Ha ilyen észrevételek érkeznek, a bíróságnak fel kell tennie a kérdést, hogy az intézkedés felülvizsgálata szükséges-e.
  4. Végül, az intézkedést csak akkor lehet elrendelni, ha a kérelmező biztosítékot nyújt mindazon károsodásra, ami a másik felet érheti. Ha a kérelmező biztosítékot nyújtani nem tud, de ugyanakkor igazolja, hogy igényének különös indokai vannak, a bíróság mentesítheti őt a biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól.

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege?

3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen biztosítási intézkedéseket elrendelni?

A követelésekre történő foglalást elrendelő határozatok végrehajtása a vagyontárgyak meghatározott értékig történő zárolása útján történik. A végrehajtás vonatkozásában főként a zár alá vétellel megegyező szabályok irányadóak. A vagyontárgy eladásának kérdése azonban fel sem merül.

Lap tetejeLap teteje

Elvileg a végrehajtás során mindenféle vagyontárgy zár alá vehető. A vagyontárgy lehet ingó vagy ingatlan.

Egyes vagyontárgyakat nem lehet zár alá venni. Ez a helyzet a „mentes vagyontárgyakkal”, ami többek között a következőket jelenti:

  • ruházat és az adós más személyes használatra szolgáló tárgyai, egy ésszerű értékig,
  • bútor, háztartási gépek és egyéb, az otthonhoz vagy annak fenntartásához szükséges berendezések.
  • az adós kereső foglalkozásához vagy szakmai képzéséhez szükséges szerszámok és egyéb felszerelés,
  • személyes tulajdon, például kitüntetések, sportban szerzett díjak, amelyek személyes értéke az adós számára olyan nagy, hogy azok zár alá vétele tisztességtelen lenne.

Egyes vagyontárgyakat külön szabályok részesíthetnek védelemben. Ez lehet a helyzet például a kártérítéssel.

A követelések lefoglalása fizetésre stb., annak kifizetése és lefoglalhatósága előtt nem rendelhető el.

3.2. Mi az ilyen biztosítási intézkedések hatása?

Ha egy vagyontárgyra tartozás miatt foglalást rendeltek el, az alperes a vagyontárgyat nem ruházhatja át. Az alperes a kérelmező kárára más módon sem rendelkezhet a vagyontárgy felett. A végrehajtó szolgálat azonban különleges indokok alapján kivételt engedélyezhet a rendelkezési tilalom alól. A tilalom ellenére végrehajtott rendelkezés büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen biztosítási intézkedések érvényben?

Ha a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15 fejezetének 1-3. szakaszának megfelelően rendeltek el egy intézkedést, a felperesnek – ha a keresetet még nem indította meg – a határozat meghozatalától számított egy hónapon belül keresetet kell indítania. Ha az igény vizsgálata más eljárásra tartozik, a felperesnek az ezen eljárásra előírt szabályokat kell követnie.

Lap tetejeLap teteje

Ha az intézkedést közbenső intézkedésként rendelték el, a határozatot meg kell küldeni a feleknek, és az alperest kötelezni kell a határozat vonatkozásában észrevételei előterjesztésére. Ha ilyen észrevételek érkeznek, a bíróságnak fel kell tennie a kérdést, hogy az intézkedés felülvizsgálata szükséges-e.

A határozatot haladéktalanul vissza kell vonni, ha annak meghozatala után olyan biztosítékot nyújtanak, amely megfelel az intézkedés céljának.

4. Van-e fellebbezési lehetőség a biztosítási intézkedés ellen?

A biztosítási intézkedések kérdéséről határozatban döntenek akkor is, ha az egy ügy tárgyalása során eljárási kérdésként merül fel, és akkor is, ha a biztosítási intézkedés kérdése önállóan merül fel.

Mindkét esetben a határozat ellen fellebbezhet az a személy, aki ellen a határozat irányul. A kerületi bíróság határozata ellen fellebbezni kívánó személynek a fellebbezést a határozat kihirdetésétől számított három héten belül, írásban kell megtennie. Ha a határozatot nem tárgyaláson hirdették ki, és egy tárgyaláson sem közölték, hogy a határozatot mikor kell kihirdetni, a fellebbezési határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a fellebbező a határozatot megkapta. A fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz kell címezni, de a kerületi bíróságon kell benyújtani.

Ha a kerületi bíróság visszautasította polgári ügyben a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 15. fejezetével összhangban a biztosítási intézkedés kibocsátása iránti kérelmet, vagy visszavonta az ilyen intézkedésre vonatkozó határozatát, a fellebbviteli bíróság haladéktalanul elrendelheti, hogy az intézkedést további értesítésig alkalmazni kell. Ha a kerületi bíróság rendelt el ilyen intézkedést vagy elrendelte annak előzetes végrehajthatóságát, bár az még nem végleges és jogerős, a fellebbviteli bíróság azonnal dönthet arról, hogy a kerületi bíróság határozatát további értesítésig nem kell végrehajtani.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 29-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság