Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Szlovénia

Utolsó frissítés: 14-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek? 1.
2. Milyen feltételek mellett hozhatók ideiglenes intézkedések? 2.
2.1. Eljárás 2.1.
2.2. Lényegi feltételek 2.2.
3. Az intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. A vagyontárgyak mely típusaira vonatkozhatnak ezek az intézkedések? 3.1.
3.2. Milyen jogkövetkezményekkel járnak ezek az intézkedések? 3.2.
3.3. Milyen érvényességgel bírnak ezek az intézkedések? 3.3.
4. Van-e lehetőség jogorvoslatra az intézkedés ellen? 4.

 

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek?

Az ideiglenes intézkedések olyan biztonsági intézkedések, amelyek időben korlátozottak, és céljuk vagy a fennálló helyzet megőrzése, vagy egy új, ideiglenes helyzet létrehozása, amely lehetővé teszi egy jogosult követeléseinek tényleges érvényesítését egy későbbi időpontban (biztonsági jellegű intézkedések), vagy a komoly és káros következmények, valamint a jogsértés veszélyének elkerülése (szabályozó jellegű intézkedések).

A polgári ügyekben a határozatok végrehajtásáról és a követelések biztosításáról szóló törvénynek megfelelően (Zakon o izvršbi in zavarovanju – a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 51/98 és köv. szám) az ideiglenes intézkedések két csoportra oszthatók, nevezetesen a pénzbeli követelések biztosítását és a nem pénzbeli követelések biztosítását célzó intézkedésekre.

A pénzbeli követelések biztosítását célzó ideiglenes intézkedések minden olyan intézkedést magukban foglalnak, amelyeket a biztosítás céljának elérésére lehet alkalmazni, és amelyek a követendő cél tekintetében kizárólag védő jellegűek. Példaként a törvény a pénzbeli követelések biztosítására szolgáló ideiglenes intézkedések alábbi típusait sorolja fel:

  1. intézkedés, amely a kötelezettnek megtiltja, hogy ingó javakkal szabadon rendelkezzen, és elrendeli e javak megőrzését;
  2. intézkedés, amely megtiltja a kötelezettnek, hogy ingatlanát vagy az ingatlanhoz kapcsolódóan javára bejegyzett dologi jogokat másra átruházza, vagy azokra jelzálogot jegyeztessen be, a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezve;
  3. intézkedés, amely megtiltja a kötelezett kötelezettjének, hogy a kötelezett részére követeléseket fizessen ki vagy tulajdont adjon át, és amely megtiltja a kötelezettnek, hogy tulajdont vegyen át, követeléseket hajtson be vagy azokkal szabadon rendelkezzen;
  4. egy fizetési tranzakciókkal foglalkozó szervezetnek adott utasítás arra vonatkozóan, hogy megtagadja azon pénzösszegnek a kötelezett számlájáról a kötelezett utasítására a kötelezettnek vagy egy másik személynek történő kifizetését, amelyre az ideiglenes intézkedést kibocsátották.

A nem pénzbeli követelések biztosítására vonatkozó intézkedések között szerepel minden olyan intézkedés, amelyet a biztosítás céljának elérésére lehet alkalmazni, és amely a követendő célra való tekintettel biztonsági vagy szabályozó jellegű. Példaként a törvény a nem pénzbeli követelések biztosítását célzó intézkedések alábbi típusait sorolja fel:

Lap tetejeLap teteje

  1. intézkedés, amely megtiltja a követelés tárgyát képező ingó javak átruházását vagy azokra jelzálog bejegyeztetését, és amely elrendeli e javak megőrzését;
  2. intézkedés, amely megtiltja a kérelem tárgyát képező ingatlan kötelezett általi átruházását vagy arra jelzálog bejegyeztetését, a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezve;
  3. intézkedés, amely megtiltja a kötelezettnek, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyekkel a jogosultnak kárt okozhat, vagy amely megtiltja számára, hogy a követelés tárgyát képező tulajdonban bármiféle változtatást tegyen, és pénzbírságot helyez kilátásba arra az esetre, ha e tilalmat megszegné;
  4. intézkedés, amely megtiltja a kötelezett egy kötelezettjének, hogy az előbbinek a követelés tárgyát képező tulajdont átadja;
  5. egy munkavállalónak elmaradt bére után járó pénzügyi ellentételezés, ha a munkaviszonyát megszüntető határozat jogszerűsége jogvita tárgyát képezi, amennyiben az ellentételezésre szükség van a munkavállaló és az általa jog szerint eltartandó személyek megélhetésének biztosítására.

2. Milyen feltételek mellett hozhatók ideiglenes intézkedések?

2.1. Eljárás
Minden esetben az intézkedést engedélyező bírósági végzésért kell folyamodni?

Ideiglenes intézkedések kibocsátására csak bíróság jogosult.

Melyik bíróság illetékes ezen intézkedések elrendelésére?

Amennyiben egy ideiglenes intézkedésre vonatkozó javaslatot egy bírósági eljárás során terjesztenek elő, az intézkedések elrendelése annak a helyi bíróságnak a hatáskörében marad, amely az eljárást lefolytatja.

Lap tetejeLap teteje

Ha azonban az ideiglenes intézkedésre vonatkozó javaslatot a bírósági eljárás megindítása előtt terjesztik elő, a javaslatról az a helyi bíróság határoz, amely a végrehajtási javaslatra vonatkozó döntésben is illetékes volt. Ebben az esetben tehát annak eldöntése, hogy az ideiglenes intézkedések kibocsátására melyik helyi bíróság rendelkezik joghatósággal, a megőrzendő tárgytól függ. Ingó javak esetén annak a végrehajtó bíróságnak van joghatósága, amelynek területén az ingó javak találhatók, vagy amelynek területén a kötelezett állandó vagy ideiglenes jelleggel lakik. Pénzbeli követelések esetén a kötelezetthez tartozó immateriális javakra vagy egyéb tulajdonjogokra nézve az a bíróság rendelkezik általános joghatósággal, amelynek területén a kötelezett állandó jelleggel lakik, illetve székhellyel rendelkezik. Amennyiben egy társaságban való részesedésről van szó, helyi joghatósággal az a bíróság rendelkezik, amelynek területén a társaság létesítő okirat szerinti székhelye van. Ingatlan esetén annak a bíróságnak van helyi joghatósága, amelynek területén az ingatlan található.

Kötelezően ügyvéd útján kell eljárni?

Nem.

Mi a szerepe az olyan közvetítőknek, mint a végrehajtó megbízottak vagy a bírósági végrehajtók?

A végrehajtó megbízott szerepe az eljárásban az, hogy az ingó javak biztonságba helyezése érdekében közvetlenül fellépjen (például megőrzésre átvegye azokat vagy azokról leltárt készítsen), illetve biztosítsa, hogy a kötelezett megtesz bizonyos lépéseket, illetve teljesít bizonyos szolgáltatásokat.

Lap tetejeLap teteje

Ismertesse az egyes intézkedéstípusok költségvonzatát!

Az ideiglenes intézkedések bármely típusának elfogadásával járó költségek a bírósági díjakból és a végrehajtásért felelős tisztviselő munkájának ellentételezéséből tevődnek össze (ha az intézkedés ingó javakra vonatkozik, vagy a kötelezettet bizonyos cselekmények megtételére vagy az azoktól való tartózkodásra kötelezi).

A bírósági díjakat a következőképpen állapítják meg:

  • egy ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem benyújtásáért – 1 900 SIT,
  • egy ideiglenes intézkedés elfogadásáért – 1 900 SIT.

A végrehajtásért felelős tisztviselő munkájának ellentételezése a meghozandó intézkedés típusától vagy a biztosítandó követelés összegétől függ. A végrehajtásért felelős tisztviselő által elvégzett feladatok után 12 500 SIT átalányösszeget kell fizetni azon esetekben, amelyekben a kötelezettnek bizonyos cselekményeket kell megtennie, azokra lehetőséget kap vagy azoktól tartózkodnia kell. Ha azonban e feladatok elvégzése több, mint egy órát vesz igénybe, minden további megkezdett félóráért 2 500 SIT-et kell fizetni. Az ingó javak leltárba vétele után fizetendő összeg a követelés értékétől függ: ha például a követelés értéke 150 000 és 1 000 000 SIT között van, akkor 40 000 SIT összegű díjat kell fizetni; ha a követelés értéke 1 000 000 és 25 000 000 SIT közötti összeget tesz ki, a díj 75 000 SIT. Ha ingó javakat megőrzésre vesznek át, a fizetendő díj a tárgyak súlyától és a megőrzés időtartamától függ. Például ingóságok zárt helyiségben történő tárolása esetén 100 SIT-et kell fizetni minden megkezdett hétnapos időszak után és 100 kg-onként, illetve részenként.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Lényegi feltételek

Egy bíróság abban az esetben bocsát ki ideiglenes intézkedést egy pénzbeli követelés biztosítása érdekében, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

  1. a jogosult alátámasztja annak valószínűségét, hogy a kötelezettel szemben követelés áll fenn, vagy követelést fognak benyújtani; valamint
  2. a jogosult alátámasztja annak valószínű kockázatát, hogy a vagyontárgyakat átadják, elrejtik vagy olyan más módon rendelkeznek velük, amely a követelés érvényesítését lehetetlenné teszi, vagy jelentősen megnehezíti (szubjektív kockázat).

Egy bíróság abban az esetben bocsát ki ideiglenes intézkedést egy nem pénzbeli követelés biztosítása érdekében, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

  1. a jogosult alátámasztja annak valószínűségét, hogy a kötelezettel szemben követelés áll fenn, vagy követelést fognak benyújtani; valamint
  2. a jogosult alátámasztja annak valószínűségét, hogy az alábbi állítások közül legalább egy helyénvaló:
    • fennáll annak a kockázata, hogy a követelést nem lehet végrehajtani, vagy hogy végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik majd (objektív kockázat);
    • az intézkedésre szükség van annak megelőzése érdekében, hogy erőszakot kelljen alkalmazni, vagy megtérítendő, komoly kár következzen be;
    • ha az eljárás során az ideiglenes intézkedés megalapozatlannak bizonyul, a kötelezett nem szenved el súlyosabb következményeket, mint amelyeket a jogosult az ideiglenes intézkedések kibocsátásának elmaradása esetén szenvedett volna el.

A jogosultnak a fenti esetek (pénzbeli vagy nem pénzbeli követelések) egyikében sem kell a kockázatokat bizonyítania, ha alá tudja támasztani, hogy a javasolt intézkedés következtében a kötelezett valószínűleg csak kisebb kárt szenved el. Ugyanakkor mindkét esetben kockázattal számolnak, ha a követelést külföldön kell érvényesíteni.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság akkor is kibocsáthat ideiglenes intézkedést, ha a jogosult nem bizonyította a követelés és a kockázat fennállásának valószínűségét, ha – egy előírt időkorláton belül – a jogosult biztosítékként egy a bíróság által meghatározott összeget helyez letétbe arra az esetre, ha a kibocsátandó és végrehajtandó ideiglenes intézkedés következtében a kötelezett kárt szenvedne el.

3. Az intézkedések tárgya és jellege

3.1. A vagyontárgyak mely típusaira vonatkozhatnak ezek az intézkedések?

Ideiglenes intézkedések a kötelezett bármely vagyontárgyára vonatkozhatnak, például bankszámlán elhelyezett pénzére, ingó javaira, regisztrált járműveire, ingatlanára és egyéb tulajdonjogaira.

3.2. Milyen jogkövetkezményekkel járnak ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedést kibocsátó bírósági végzés hatálya egy végrehajtó végzés hatályának felel meg. Csak a kötelezett érdekkörébe történő beavatkozást engedi meg, harmadik fél érdekkörébe nem. Egy ideiglenes intézkedés elfogadása tehát a megőrzendő tárgyat nem terheli zálogjoggal.

Ennek megfelelően, amennyiben például egy ideiglenes intézkedés megtiltja a kötelezettnek, hogy a megőrzendő tárggyal szabadon rendelkezzen, ez nem akadályozza egy másik személy jogi beavatkozását a tárgy tekintetében (például végrehajtási eljárásokban). Ha a kötelezett egy effajta ideiglenes intézkedést nem vesz figyelembe, ennek egyedüli jogkövetkezménye, hogy a jogosult kifogást emelhet egy őt hátrányosan érintő jogi aktus ellen, a kötelezettségekről szóló törvény általános szabályainak megfelelően. Azok a személyek, akik olyan tulajdont szereznek meg, amellyel a kötelezett nem rendelkezhet szabadon, védelmet élveznek, ha azt jóhiszeműen szerezték meg (nem volt tudomásuk és nem szerezhettek tudomást arról, hogy e cselekménnyel a jogosultat megkárosíthatják). Ha a tulajdont egy személy nem jóhiszeműen szerezte meg, a jogi aktus kizárólag a jogosultra (felperesre) vonatkozó hatálya megszűnik, olyan mértékben, amennyiben a jogosult követelését ki kell fizetni.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a kötelezett megsért egy ideiglenes intézkedést, másik személy jogainak megsértése miatt büntetőjogi felelősségre vonható. A végrehajtó bíróság pénzbírságot is kiszabhat egy ideiglenes intézkedést megsértő kötelezettre. Másrészről a kötelezettnek jogában áll kártérítést követelni a jogosulttól egy olyan ideiglenes intézkedés által okozott kár után, amely alaptalannak bizonyult, vagy amennyiben a kérelmező nem rendelkezett jogosultsággal.

Az ideiglenes intézkedés fizetési tilalmat is elrendelhet egy kötelezett (például egy bank) kötelezettjére nézve. A tilalom ez esetben attól kezdődően lép hatályba, amikor azt a kötelezett kötelezettje kézhez veszi. A tilalom átvételét követően ez utóbbinak nem kell tovább ténylegesen teljesítenie kötelezettségeit a kötelezettel szemben, és a jogosult kártérítésére is kötelezni lehet. Egy ideiglenes intézkedés kibocsátására vonatkozó eljárásban a bank csak a bíróság kérésére közölhet információkat a transzakciós számlák létezéséről és számáról, illetve a kötelezettel szemben azok vonatkozásában benyújtott más követelésekről. Mindazonáltal a jogi személyek számlaszámaira és esetleges befagyasztásukra vonatkozó információk a nyilvánosság számára a Szlovén Bank weboldalán található, tranzakciós számlák nyilvántartásán keresztül érhetők el (http://www.bsi.si English - slovenšcina).

Lap tetejeLap teteje

3.3. Milyen érvényességgel bírnak ezek az intézkedések?

Egy ideiglenes intézkedés érvényességi idejét nem a jog állapítja meg, hanem az intézkedést kibocsátó bírósági végzés határozza meg. Ha az intézkedést egy panasz benyújtása vagy bármely más eljárás megindítása előtt fogadtak el, vagy azt egy még be nem nyújtott követelés biztosítására bocsátották ki, a bíróság megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a jogosultnak eljárást kell kezdeményeznie, vagy panaszt kell emelnie. Ha a jogosult a határidő lejártáig nem kezdeményezi az eljárást, illetve nem nyújtja be panaszát, akkor a bíróság az eljárást lezárja.

Az ideiglenes intézkedések az azokat kibocsátó bírósági határozat dátumától is érvényesek lehetnek.

Ideiglenes intézkedést nem rendelnek el anélkül, hogy a kötelezettnek ne tennék lehetővé az ügyében benyújtott javaslat (ex parte) véleményezését. A kötelezett a végzéssel szemben kifogást emelhet, ennek azonban a végrehajtásra nézve nincs felfüggesztő hatálya.

4. Van-e lehetőség jogorvoslatra az intézkedés ellen?

A kötelezett kifogást emelhet az ideiglenes intézkedéssel szemben – a végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az azt kibocsátó bíróságnál. A kifogásról ezt követően ugyanaz a bíróság határoz.

A kötelezett vagy a jogosult panaszt nyújthat be az ellentmondásra vonatkozó bírósági határozat ellen vagy egy ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem elutasításáról szóló végzés ellen a végzést kibocsátó bíróságnál a végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül. A panaszt a másodfokú bíróság tárgyalja.

Általános szabályként az ellentmondások és panaszok nem rendelkeznek az eljárást felfüggesztő hatállyal.

Egy panasz vagy ellentmondás benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása esetén kérelmezni lehet az eredeti állapot helyreállítását (restitutio in integrum).

Az államügyész rendkívüli jogorvoslatot nyújthat be a jogerős ideiglenes határozat ellen egy a jogszerűség védelmére irányuló kérelem formájában az eljárási rendelkezések tényleges megsértése vagy az anyagi jog téves alkalmazása alapján. A jogszerűség védelmére irányuló kérelem tárgyában a legfelső bíróság dönt.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság