Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Portugália

Utolsó frissítés: 22-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Az anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni (bankszámla, ingó vagyon, nyilvántartásba vett közlekedési eszköz, ingatlan vagyon, egyéb vagyontárgyak)? 3.1.
3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések? 3.2.
3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen? 4.

 

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek?

Az alábbi tájékoztatás a védintézkedésekről szól, azaz „a jogcselekmény eredményességének biztosításához szükséges” eljárási intézkedésekről (a portugál Polgári perrendtartás 2. cikkének (2) bekezdése). A védintézkedések bíróság előtt vagy bíróság által tett olyan intézkedések, amelyek célja az ügyben hozott határozat eredményességének biztosítása, tehát az, hogy a határozat teljes mértékben megvalósítsa a keresetet benyújtó és a pernyertes fél által elérni kívánt gyakorlati célt.

Ilyen ideiglenes védintézkedést akkor alkalmaznak, ha csupán valószínűsíthető, hogy a bíróságon követelt vagy követelendő jog valós, és fennáll a jogsértés kockázata az adott jog vonatkozásában. Az intézkedéseket rövid bizonyítás, valamint a valószínűség vagy elfogadhatóság alapján hozzák. Céljuk a helyrehozhatatlan veszteség megelőzése, amit a hosszadalmas eljárás miatt fennálló kockázat – azaz az időbeli késedelem által esetlegesen okozott alapvető körülményekben beálló változás kockázatának – kiküszöbölésével érnek el.

A védintézkedések lehetnek óvintézkedések vagy ideiglenes intézkedések, azaz céljuk vagy a status quo fenntartása, hogy a főeljárásban hozott határozat ne szakadjon el a valóságtól, és végrehajtása ne váljon lehetetlenné (például az olyan vagyontárgyak elherdálását megakadályozó intézkedés, amelyek a jövőben végrehajtást elrendelő végzés tárgyát képezhetik), vagy a bíróság határozatának előrebocsátása a jogerős ítélet előtt (például az előzetes pénzkifizetést megítélő intézkedés a tartást igénylő fél tartózkodási, szállás- és ruházkodási költségeinek fedezésére).

Lap tetejeLap teteje

A védintézkedések lehetnek törvényben előírtak vagy nem törvényben előírtak.

Az utóbbiakra előre meghatározott eljárás nem vonatkozik, és a bíróság maga határozathatja meg, milyen megfelelő intézkedést hoz „a veszélyben lévő jog eredményességének biztosítására” (a portugál Polgári perrendtartás 381. cikkének (1) bekezdése). A nem törvényben előírt intézkedéseket nem alkalmazzák, ha a veszteség kockázatát különleges intézkedés biztosítja; ezek az intézkedések olyan eljárási szabályokon alapulnak, amelyek alapértelmezésben a törvényben előírt intézkedésekre is vonatkoznak.

A törvényben előírt intézkedések az eljárásjogban rögzített mintát követik, és számos különleges követelmény, vélelem és különleges határozati tartalom vonatkozik rájuk.

Az alábbiak a portugál polgári jogban létező törvényben előírt védintézkedések:

  1. tulajdonjog ideiglenes visszaállítása
  2. társasági határozat felfüggesztése
  3. ideiglenes tartás
  4. ideiglenes kártalanítás
  5. lefoglalás
  6. új munka tilalma
  7. áruk lefoglalása.

A tulajdonjog ideiglenes visszaállítását akkor alkalmazzák, amikor a tulajdonost akarata ellenére – testi vagy lelki kényszerrel – megfosztották tulajdonától, és tulajdonát ideiglenesen vissza kívánja kapni.

A társasági határozat felfüggesztése minden olyan társas vállalkozásban vagy társaságban a partnerek vagy részvényesek rendelkezésére áll, ahol az említettek fel kívánják függesztetni a jogszabályokkal vagy az alapító okirattal, illetőleg az alapszabállyal ellentétes, valószínűsíthetően „jelentős veszteséget” eredményező határozatokat (a Polgári perrendtartás 396. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Az ideiglenes tartás az igénylő legszükségesebb tartózkodási, szállás- és ruházkodási költségeinek biztosítására, valamint – amennyiben az igénylő nem részesülhet jogsegélyben – a perköltség fedezésére szolgáló, az első hivatalos kifizetésig folyósítandó havi összeg.

Az ideiglenes kártalanítást az a sértett vagy harmadik fél veheti igénybe, aki kártalanításra vagy tartásra jogosult, és aki halál vagy személyi sérülés miatt benyújtott kártalanítási követeléssel összefüggésben, szükséghelyzetben vagy olyan helyzetben, ami „valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetné a sértett fél megélhetését vagy lakhatását”, a veszteségért megítélhető előzetes kártalanításról szóló szabályok (a Polgári perrendtartás 403. cikkének (1) bekezdése) szerint kéri egy adott pénzösszeg havi összegekben történő folyósítását.

A lefoglalás lehetővé teszi a „követelését biztosító vagyontárgyak elveszésétől indokoltan tartó hitelező” számára, hogy a Polgári perrendtartás 406. cikke értelmében „áruk bírósági lefoglalásáról” szóló határozatot szerezzen.

Az új munka tilalmának elrendelését bárki kérheti, aki úgy véli, hogy „egyedüli vagy közös tulajdonjogát vagy más dologi (in rem) vagy személyes (in personam) használati vagy tulajdonjogát olyan új munkával vagy új szolgáltatással megsértették, amely számára ténylegesen vagy valószínűsíthetően veszteséget okoz vagy okozhat”; ez a személy „kérheti (...) a munka vagy szolgáltatás azonnali felfüggesztését” (a Polgári perrendtartás 412. cikkének (1) bekezdése). A tilalom peren kívül is kimondható, feltéve, hogy azt a bíróság a későbbiekben megerősíti. A megerősítésre irányuló kérelmet öt napon belül elő kell terjeszteni.

Lap tetejeLap teteje

Az áruk lefoglalására irányuló eljárást abban az esetben kell megindítani, ha „megalapozottan kell tartani ingó vagy ingatlan vagyontárgy vagy okirat elveszésétől, elhallgatásától vagy elherdálásától”; az eljárás célja az áruk leírásának a bírósági nyilvántartásban történő rögzítése (szakértő becsüs által megállapított értékük feltüntetésével), és az áruk csődgondnoknak történő átadatása a Polgári perrendtartás 421. és 424. cikkében foglaltak szerint.

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők?

Ld. az előző kérdésre adott választ.

2.1. Az eljárás

Az új munka tilalmának kivételével – amely vonatkozásában először peren kívüli kereset nyújtható be, amelyet bírósági megerősítésre irányuló kérelem követ – minden más védintézkedés bíróságra benyújtott kérelem alapján rendelhető el.

Az említett intézkedések elrendelésére joghatósággal rendelkező bíróságot a Polgári perrendtartás 83. cikkében foglalt alábbi kritériumok alapján határozzák meg:

  1. „A lefoglalás illetve áruk lefoglalása iránti kérelem annál a bíróságnál nyújtható be, ahol a vonatkozó eljárást le kell folytatni” (azaz azt az eljárást, amelyben a védintézkedéssel biztosítandó jogról döntenek), vagy „a vagyontárgyak helye szerinti bíróságon, illetve ha a vagyontárgyak több kerületben találhatók, az egyik kerület szerinti bíróságon”.
  2. „Új munka tilalma esetében a munkavégzés helye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal.”
  3. „A többi védintézkedés esetében az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amelynél a vonatkozó keresetet be kell nyújtani.”

A jogi képviselet kötelező, ha a védintézkedés értéke meghaladja a 3.740,98 eurót, vagy ha a fellebbezés minden esetben elfogadható.

Lap tetejeLap teteje

Az intézkedés értékét az alábbi kritériumok alapján állapítják meg (a Polgári perrendtartás 313. cikke):

  1. „ideiglenes tartás és ideiglenes kártalanítás esetében a kért havi összeg tizenkétszerese;
  2. tulajdonjog ideiglenes visszaállítása esetében azon vagyontárgy értéke, amelytől a tulajdonost megfosztották;
  3. társasági határozat felfüggesztése esetében a veszteség mértéke;
  4. új munka tilalma és nem törvényben előírt védintézkedés esetében a megelőzni kívánt veszteség összege;
  5. lefoglalás esetében a garantálni kívánt követelés összege;
  6. áruk lefoglalása esetében a lefoglalt áruk értéke.”

Portugáliában a végrehajtói feladatokat végrehajtó jogászok és bírósági tisztviselők végzik. Védintézkedések esetében az említett végrehajtók feladata az idézések elkészítése és a lefoglalás, valamint a lefoglalásról szóló határozat végrehajtása.

Ezen intézkedések bírósági díját egy összegben kell megfizetni az első kérelem benyújtásakor; az összeg az alábbi táblázatban megadott értékeknek felel meg:

A védintézkedés értékeA fél/felek díja (elszámolási egység)
500 euróig
0,5
500,01-1.875 euró
0,75
1.875,01-3.750 euró
1
3.750,01-7.500 euró
1,25
7.500,01-15.000 euró
1,5
15.000,01-25.000 euró
2
25.000,01-40.000 euró
2,75
40.000,01-70.000 euró
3,5
70.000,01-100.000 euró
5
100.000,01-135.000 euró
6,5
135.000,01-170.000 euró
8
170.000,01-210.000 euró
9,75
210.000,01-250.000 euró
12

250.000 euró felett a megadott díj 25.000 eurónként, illetőleg törtrészenként 2,5 elszámolási egységgel emelkedik.

Az elszámolási egység a 2004–2006. közötti időszakban 89 euró értékű volt.

A Perköltségről szóló törvénykönyv 32. cikke értelmében e költségek az alábbi díjakat foglalják magukban:

  1. költségtérítés;
  2. bármely szerv részére a következőkért eszközölt vagy esedékes kifizetések: okiratok, szakvélemények, tervek, a bíróság által kért egyéb információk, bizonyítékok vagy szolgáltatások, kivéve a bíróság által a bíróság saját kezdeményezése alapján beszerzett okmányok;
  3. az eljárásba véletlenül bevont személyek részére járó kártalanítás, a jogszabály által meghatározott kártalanítást is ideértve;
  4. utazási költségek és juttatás a költségekre;
  5. a jogsegély költségének visszatérítése az állam részére, az ügyvédi díjak költségét is ideértve;
  6. a bírósági tisztviselő által kiállított idézés költsége, ha az igénylő kér egy példányt.
2.2. Az anyagi jogi feltételek

A védintézkedés elrendeléséhez szükséges kritériumok értékelése során a bíróságnak mindig vizsgálnia kell, hogy a hivatkozott aggodalom megalapozott-e, továbbá milyen súlyos, és milyen nehéz lesz az adott jog esetleges megsértésének orvoslása. A bíróság megállapítja továbbá, hogy az óvintézkedés vagy ideiglenes intézkedés – figyelemmel az állítás szerint veszélyben lévő jog védelmére – az adott esetben megfelelő-e. A bíróságnak meg kell állapítania, hogy a késedelem veszéllyel jár-e.

A bíróság vizsgálja továbbá, hogy az eljárás ténylegesen vagy esetlegesen függ-e a védelmezett jogra alapozott, benyújtott vagy benyújtandó keresettől.

Az ilyen típusú eljárásban a bíróság feladata rövid (azaz a főeljárásban szereplőnél kevésbé szigorú) bizonyítás beszerzése arra vonatkozóan, hogy a védelmezendő jog minden valószínűség szerint valóban fennáll, és a megsértésével kapcsolatos aggodalom elegendő mértékben indokolt.

Lap tetejeLap teteje

Az egyedi védintézkedésekre vonatkozó feltételeket ld. az 1. kérdésre adott válaszban.

A Polgári perrendtartás 387. cikkének (2) bekezdése értelmében a bíróság megtagadhatja a védintézkedés elrendelését, ha az alperes részére annak következtében keletkező kár jelentősen meghaladja a felperes által megelőzni kívánt veszteség mértékét.

A védintézkedéssel védelmezni kívánt jog lehet már fennálló jog, de a folyamatban lévő határozat is keletkeztetheti azt.

Az adóssal kapcsolatban:

Valamennyi védintézkedés sürgősnek minősül. A Polgári perrendtartás 382. cikke kimondja, hogy a védintézkedések „minden esetben sürgősek, és minden egyéb nem sürgős bírósági aktussal szemben elsőbbséget élveznek”, továbbá hogy „az illetékes bíróságon indított keresetet első fokon legfeljebb két hónapon belül, vagy ha az alperest nem kötelező beidézni, 15 napon belül el kell bírálni”.

Bizonyítani kell, hogy a határozat az adós vagyonának elmozdítása vagy eltűnése miatt végrehajthatatlan?

Igen, a lefoglalás és áruk lefoglalása ügyében hozott óvintézkedések esetében bizonyítani kell.

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni (bankszámla, ingó vagyon, nyilvántartásba vett közlekedési eszköz, ingatlan vagyon, egyéb vagyontárgyak)?

Bármilyen vagyontárgyra.

3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Mivel a védintézkedéseket bíróság rendeli el, azok a portugál Alkotmány 205. cikkének (2) bekezdése értelmében „valamennyi közigazgatási intézményre és magánjogalanyra nézve kötelező erejűek, és minden más hatóság által elfogadott intézkedéssel szemben elsőbbséget élveznek”.

Lap tetejeLap teteje

A határozatot be nem tartó adós vonatkozásában:
Az adós vagyonának értékesítéséről szóló jogi aktus érvényes?

A lefoglalás és áruk lefoglalása tárgyában indított eljárásban, ha az adós az áruk csődgondnoka és értékesíti az árukat, ezzel közrend elleni bűncselekményt valósít meg. Az erre vonatkozó jogügylet semmis, ha az ügyletben részt vevő felek – a portugál Polgári törvénykönyv 281. cikke értelmében – osztoznak az elrendelt intézkedés megkerülésére irányuló célban.

Más helyzetekben, bár a jogi aktus érvényes, a lefoglalás igénylője vonatkozásában nem hatályos (a Polgári törvénykönyv 622. cikkének (1) bekezdése).

Létezik bírság ilyen esetben?

Igen. Léteznek polgári jogkövetkezményekkel járó büntetőjogi szankciók; ilyen az adott félre bízott és általa be nem mutatott vagyontárgyakkal megegyező értékű vagyon lefoglalása, költségekkel és kártalanítással együtt.

Harmadik féllel szemben:
Melyek a bank kötelezettségei a tájékoztatással és számlák lefoglalásával kapcsolatban?

A lefoglalási eljárásban a bank 15 napon belül köteles „közölni a végrehajtó jogásszal az fennálló egyenleg összegét, illetőleg a tényt, hogy a számla nem létezik vagy nincs egyenlege”. Ezt követően köteles tájékoztatni az alperest a lefoglalásról. A bank „felel az értesítés napján kezelésében lévő banki egyenlegért, és köteles nyilatkozatban tájékoztatni a bíróságot a lefoglalás foganatosítását követően végrehajtott, a betéteket érintő valamennyi ügyletről” (a Polgári perrendtartás 406. cikkének (2) bekezdése erejénél fogva alkalmazandó 861/A. cikk (7) és (9) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

Mik a szankciók a határozat be nem tartása esetén?

Ha nem szolgáltatják ki a fenti információkat, bírság szabható ki. A bank polgári jogi felelőssége is megállapítható, és kártalanítás fizetésére kötelezhető.

3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben?
Jogszabály vagy bírósági határozat korlátozott érvényességi időt is megállapíthat?

A védintézkedések érvényességi ideje az azokra vonatkozó egyedi jogi rendelkezéseknek megfelelően korlátozott.

Az intézkedések az ítéletig vagy egy másik határozatig érvényesek?

Az intézkedések a vonatkozó főeljárásban hozott határozat hatálybalépéséig érvényesek. Például, az ideiglenes tartásdíj, illetve az ideiglenes kártalanítás megállapítására irányuló eljárásban ez az első kifizetés megtörténtének időpontja, míg a lefoglalási eljárásban ez a lefoglalás foganatosításának időpontja.

Ha az első határozatot egyoldalúan hozták meg, van-e határidő arra vonatkozóan, hogy meddig kell megtörténnie a felek meghallgatásának?

Ha az alperest a védintézkedés elrendelése előtt nem hallgatták meg, csupán értesítik az azt elrendelő határozatról. Ha az alperes meg kívánja támadni a határozatot, hogy „a bíróság által figyelmen kívül hagyott, a védintézkedés jogalapját esetlegesen megszüntető vagy az intézkedés mértékét csökkentő tényt vagy bizonyítékot nyújtson be”(a Polgári perrendtartás 388. cikke (1) bekezdésének b) pontja), az értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül meg kell azt tennie. E határidő leteltét követően „a bíróság által kért vagy meghatározott bizonyíték” benyújtása a Polgári perrendtartás 386. cikkének (1) bekezdése szerint történik.

Lap tetejeLap teteje

4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen?

Fellebbezés a 3.740,98 euró perértéket meghaladó eljárásban hozott intézkedések ellen nyújtható be, feltéve, hogy a megtámadott határozat a fellebbezést benyújtó fél számára ezen összeg felét meghaladó mértékben kedvezőtlen, feltéve továbbá, hogy a fellebbezés – az értéktől függetlenül – „az ügy tárgya, a hierarchia vagy az ügyben szereplő bűncselekmény folytán a kollíziós szabályok megsértésén alapul”. „Fellebbezés nyújtható be továbbá minden esetben a védintézkedést elrendelő határozat ellen azon a címen, hogy az érték meghaladja a megtámadott határozatot hozó bíróság joghatóságát” (a Polgári perrendtartás 678. cikke).

Fellebbezés nem nyújtható be a Legfelsőbb Bíróságra védintézkedést elrendelő határozat ellen – azon ügyek sérelme nélkül, ahol a fellebbezés minden esetben elfogadható.

Ki támadhatja meg a határozatot?

Az eljárásban szereplő bármelyik pervesztes fél, valamint az eljárásban félként nem szereplő, azonban a védintézkedés következtében közvetlen és tényleges veszteséget elszenvedő személy.

Melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a fellebbezés tárgyalására?

A fellebbezés tárgyalására joghatósággal rendelkező bíróság a megtámadott határozatot meghozó bíróság helye szerinti bírósági kerület másodfokú bírósága.

Mi a fellebbezés benyújtására megszabott határidő?

A fellebbezés benyújtására megszabott határidő a határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 10 nap.

Mi a fellebbezés jogi hatása?

A védintézkedés elrendelése iránti első kérelmet teljes egészében elutasító vagy azt el nem rendelő határozat ellen benyújtott fellebbezés felfüggeszti a határozat hatályát, amely ellen benyújtották.

A védintézkedést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek felfüggesztő hatálya nincs.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság