Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Hollandia

Utolsó frissítés: 20-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a különböző intézkedésfajták? 1.
2. A fenti intézkedések meghozatalának feltételei 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Melyek a fenti intézkedések foganatosításának anyagi jogi feltételei? A sürgősség szükséges-e a különleges intézkedés foganatosításához? 2.2.
3. Az intézkedések jellemzői 3.
3.1. Milyenfajta vagyonra irányulhatnak a különféle intézkedések? 3.1.
3.2. Melyek az intézkedések jogi hatásai? 3.2.
3.3. Az intézkedések érvényessége időben korlátozott? 3.3.
4. Jogorvoslati lehetőségek az intézkedésekkel szemben 4.

 

1. Melyek a különböző intézkedésfajták?

Az óvintézkedések olyan intézkedések, amelyek célja annak biztosítása, hogy az adós teljesíti kötelezettségeit. A hitelezők ezen intézkedések segítségével védekezhetnek a számukra esedékes kifizetések nem teljesítése ellen.

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyeket az eljárás során az ügy érdemi kérdését eldöntő bírósági ítélet megszületése előtt hoznak. Az ügy érdemi részét tárgyaló bíróság fenntarthatja, illetőleg hatályon kívül helyezheti az ideiglenes intézkedést. 

A bíróság ideiglenes és óvintézkedést egyaránt elrendelhet az adós vagyonára vonatkozóan. 

A bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvédek feladatait az alábbiakban soroljuk fel. Az ügyvédek szintén ellátják e feladatokat; ezért ha a szöveg „bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvédre” hivatkozik, e fogalomba az „ügyvéd” is beleértendő. 

1.1. Óvintézkedések
A. Ideiglenes zár alá vétel

A bíróság engedélyt adhat a hitelezőnek az adós vagyonának zár alá vételére. Az intézkedés célja a vagyon rendelkezésre állásának biztosítása mindaddig, amíg a zár alá vételt foganatosító fél által hivatkozott jog fennállását meg nem állapítják. 

B. Bírósági letét

Ezt az intézkedést azokra az ügyekre dolgozták ki, amelyekben a zár alá vétel elkerülése érdekében fennáll a vagyon elhallgatásának vagy átruházásának kockázata. Az ideiglenes zár alá vételt foganatosító fél kérésére a bíróság elrendeli, hogy a zár alá vett vagy veendő vagyont adják át a bíróság által kijelölt letéteményes részére.

Lap tetejeLap teteje

Bírósági letét a zár alá vételtől függetlenül is elrendelhető. 

C. Vagyonkezelő kijelölése

A bíróság vagyonkezelőt rendelhet ki a vitatott vagyon mellé. Például: a jogvita tárgya egy társaság átruházási joga. A társaság vagyonának zár alá vétele vagy bírósági letétbe helyezése akadályozhatja a társaság üzleti tevékenységének folytatását. A jogvita lezárulásáig a vagyonkezelő folytathatja a társaság üzleti tevékenységét. 

D. Zárolás és ingatlan-leltár

A polgári jogi közjegyző [Notaris] az alkerületi bíróság bírájának [Kantonrechter] engedélyével zárolhat ingatlan vagy valamely vagyonközösség részét képező vagyont. E jogcselekményhez bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd mint képviselő jelenléte nem szükséges. Ezt az intézkedést ritkán alkalmazzák. Az intézkedést kérelemben kérhetik az örökösök, a túlélő házastárs vagy élettárs, a végrehajtó, valamint a vagyonközösség megosztására (korlátozottan) jogosult felek. 

A zárolás feloldása iránti kérelmet szintén az alkerületi bíróság bírájához kell benyújtani. 

A fent említett személyek kérelme alapján az alkerületi bíróság bírája – egyebek mellett – elrendelheti, hogy a polgári jogi közjegyző készítsen ingatlanleltárt. Az intézkedéshez bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd mint képviselő jelenléte nem szükséges. Az intézkedés célja az ingatlan nagyságának (és értékének) megállapítása. A kérelem a zárolás vagy zárolás feloldása iránti kérelemmel együtt is előterjeszthető. Az intézkedéssel együtt jár rövid leltár készítése az ingatlanon található vagyontárgyakról, és az ingatlant terhelő kötelezettségekről, valamint – valamelyik fél kérésére – az ingóságok értékbecslése. Ha a felek a hivatalos értékbecslő(k) személyében nem tudnak megállapodni, az értékbecslő(ke)t a polgári jogi közjegyző jelöli ki. 

Lap tetejeLap teteje

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket ideiglenes rendelkezés iránti eljárás [Kort Geding] vagy az ügy érdemi részét tárgyaló bírósági eljárás során hozzák.

Az ideiglenes jogorvoslatra a házasság felbontására irányuló eljárásban különleges szabályok vonatkoznak. 

1.3. Ideiglenes végrehajtás

A bíróság ítéletét ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthatja. Az ítélet ezt követően abban az esetben is azonnali hatállyal végrehajtható, ha a határozat ellen kifogást, fellebbezést vagy semmítő fellebbezést nyújtottak be. Az ítélet az ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül is végrehajtható lenne, jogorvoslat gyakorlása azonban felfüggesztené a végrehajtást.

2. A fenti intézkedések meghozatalának feltételei

2.1. Az eljárás
A. Ideiglenes zár alá vétel 

Az ideiglenes zár alá vétel a kerületi bíróság [Arrondissementsrechtbank] ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bírájának [Voorzieningenrechter] engedélyével foganatosítható. Az engedélykérelmet bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd, azaz gyakorló ügyvéd nyújthatja be. Elvileg a bíró a kérelmező követelésének megfelelően járhat el. Az intézkedés célja a meglepetésszerű támadás, az adóst általában nem hallgatják meg. A bírósági végzést rendszerint ugyanazon a napon kiadják. Pénzkövetelés esetén a bíró meghatározza az összeget, amelyre az engedély vonatkozik. A bíró biztosíték átadását is elrendelheti arra az esetre, ha a zár alá vétellel kár keletkezne.

Lap tetejeLap teteje

A zár alá vételt a végrehajtó által kézbesített végzéssel szabják ki.

Ha a zár alá vételt foganatosító félről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy a zár alá vételt jogsértő módon foganatosította, kártérítésre kötelezhető.

Költségek: bírósági hivatali díj (szabályait ld. a Polgári ügyekről (díjak) szóló törvényben [Wet Tarieven in Burgerlijke Zaken]), valamint a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd díja és a végrehajtó díja (szabályait ld. a végrehajtókról (hivatalos jogcselekmények és díjak) szóló rendeletben [Besluit Tarieven Ambtshandelingen Gerechtsdeurwaarders])

B. Bírósági letét

A bírósági letétet azon fél kérésére rendelik el, aki a kerületi bíróság ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bírájának végzése alapján ideiglenes zár alá vételt teljesít. A kapcsolt felet és minden egyéb érdekelt felet meghallgatnak, kivéve, ha azt az ügy sürgőssége nem teszi lehetővé. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíró elrendelheti biztosíték rendelkezésre bocsátását.

A kerületi bíróság ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bírája az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban elrendelt zár alá vételtől függetlenül is elrendelhet bírósági letétet.

Költségek: bírósági hivatali díj, a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd díjazása és a letéteményes díjazása. 

C. A vagyonkezelő megbízása

A vagyonkezelőt az érdekelt fél kérelmére a kerületi bíróság ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bírája bízza meg az ideiglenes rendelkezés iránti eljárás során. Az intézkedés a kiszabott zár alá vételhez nem kapcsolódik. A vagyon vonatkozásában foganatosított zár alá vétel a vagyonkezelő jogkörét nem korlátozza.

Lap tetejeLap teteje

Költségek: bírósági hivatali díj, a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd díjazása és a vagyonkezelő díjazása. 

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárás az ügy érdemi részét tárgyaló eljárástól függetlenül is lefolytatható, és nem szükségképpen követi az ügy érdemi tárgyalása.

A kerületi bíróság ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bírája valamennyi ügyben jogosult ideiglenes jogorvoslatról rendelkezni. Az alkerületi bíróság bírája szintén jogosult olyan ügyeket tárgyalni, amelyek érdemi kérdésében az alkerületi bíróság bírája hoz ítéletet. Az általános területi illetékességen túl az a területi bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel az ügyben, amelynek területén az intézkedést foganatosítani kell.

Az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás során kérelmezhető valamennyi végzés vagy tiltás ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban is kérhető. Pénzkövetelés csak bizonyos feltételekkel engedélyezett (ld. 2.2.).

Az ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bíró előtt zajló eljárásban a felperest bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvédnek kell képviselnie. Az alperes számára e képviselet nem kötelező. Az alkerülei bíróság bírája előtt folyó eljárásban egyik fél esetében sem kötelező a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd mint képviselő jelenléte.

A tárgyalás, szóbeli, nem hivatalos tárgyalás formájában zajlik. Az ítéletet általában néhány héten belül meghozzák. A bíróság ex officio ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét.

Lap tetejeLap teteje

Az “ideiglenes” azt jelenti, hogy az ítélet jogilag megváltoztatható, az ítélet valójában megváltoztathatatlan is lehet.

Költségek: a végrehajtó díja, bírósági hivatali díj, valamint a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd díja az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban felperesként szerepelő fél számára. 

Az ideiglenes jogorvoslati intézkedés az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás során is meghozható, az ilyen végzés az eljárás időtartama alatt hatályos. Az ideiglenes követelésnek kapcsolódnia kell a főeljárás tárgyát képező követeléshez. Ezt az intézkedést ritkán alkalmazzák.

Házassági bontóperben ideiglenes jogorvoslat kérhető a családi otthon, a napi használatban lévő vagyon, a gyermekek és az egyik házastárs által a másik részére fizetendő tartásdíj vonatkozásában az eljárás időtartamára, valamint azt követően egy bizonyos időszakra.

A végzés külön beadványban kérhető a házasság felbontása iránti eljárás során, azt megelőzően vagy akár az eljárás lezárását követően a hatályvesztés időpontjáig.

A szóbeli meghallgatásnak legkésőbb a beadvány benyújtását követő harmadik héten meg kell kezdődnie, és a bíró a lehető leghamarabb köteles ítélkezni.

Költségek: bírósági hivatali díj és a bírósági nyilvántartásban szereplő ügyvéd díja.  

E. Ideiglenes végrehajtás

A bíróság a perbeidézés alapján indult rendes eljárásban a felperes kérelmére részben vagy egészben ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét, ha azt jogszabály másként nem rendeli, vagy az ügy jellegéből másként nem következik. A bíróság az ideiglenes végrehajthatóságot biztosíték rendelkezésre bocsátásához kötheti. A bíróság ex officio is ideiglenesen végrehajthatóvá nyilváníthatja ítéletét az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban. Ugyanez vonatkozik a beadvány alapján indult eljárásokra is.

Lap tetejeLap teteje

Költségek: nincs adat.

2.2. Melyek a fenti intézkedések foganatosításának anyagi jogi feltételei? A sürgősség szükséges-e a különleges intézkedés foganatosításához?
A. Ideiglenes zár alá vétel

A beadványnak tartalmaznia kell bizonyos adatokat: a foganatosítandó zár alá vétel jellegét és a beadvány szerzője által hivatkozott jogot, továbbá pénzkövetelés esetén annak (maximális) összegét. Ezen túl – a zár alá vételtől függően – megalapozott bizonyítékot kell bemutatni az átruházási vagy eltitkolási szándékra vonatkozóan.

A sürgős érdek bizonyítása nem szükséges.  

B. Bírósági letét

A zár alá vételt foganatosító fél kérése esetén a sürgősség bizonyítása nem szükséges. Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban szereplő felperesnek sürgős érdeket kell bizonyítania.

Nem szükséges bizonyítani az átruházás vagy eltitkolás szándékát.  

C. Vagyonkezelő kijelölése

Ehhez ideiglenes rendelkezés iránti eljárás szükséges, ezért a felperesnek itt sürgős érdeket kell igazolnia.

Nem szükséges bizonyítani az átruházás vagy eltitkolás szándékát. 

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban a felperesnek sürgős érdeket kell bizonyítania, a bíróság mérlegeli a felek egymással szemben álló érdekeit, és a határozat ideiglenes jogorvoslatot biztosít. A felperes sürgős érdekének nem kell az alperessel összefüggő körülményekhez kapcsolódnia.

Lap tetejeLap teteje

A követelést lehet vitatni, illetve az vitatható lehet.

Pénzkövetelés esetében szigorúbb feltételeket kell teljesíteni az ideiglenes rendelkezés iránti eljárás indításához. Sőt, az ilyen eljárás során a felperes sürgős érdekét még alaposabban vizsgálják, mivel a visszafizetés ellehetetlenülésének kockázatát, ami a jogorvoslat elutasítását eredményezheti, szintén figyelembe kell venni az érdekek mérlegelésekor.

Számos kerületi bíróságon ún. ideiglenes behajtási eljárást kezdeményezhetnek a leszállított áruk és/vagy teljesített szolgáltatások tárgyában kötött megállapodásból fakadó, nem vitatott vagy ésszerűen nem vitatható követelések esetében. 

Bontóperben és az ügy érdemi részét tárgyaló egyéb eljárásban az ügy vitathatóságával vagy sürgősségével kapcsolatban semmiféle előírás nincs az ideiglenes jogorvoslatra vonatkozóan. Ugyanígy nem kell igazolni az átruházás vagy eltitkolás szándékát.  

E. Ideiglenes végrehajtás

Nincs adat.

3. Az intézkedések jellemzői

3.1. Milyenfajta vagyonra irányulhatnak a különféle intézkedések?
A. Ideiglenes zár alá vétel

Ideiglenes zár alá vétel elvileg mindenfajta vagyonra elrendelhető, kivéve a közcélú vagyont, valamint a Polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 447. és 448. szakaszában meghatározott vagyont (Polgári perrendtartás – 712. szakasz). A fizetésre, valamint az időszakos kifizetésekre vonatkozó egyéb követelésekre a jogszabályban meghatározott összeghatárig nem rendelhető el zár alá vétel. 

Lap tetejeLap teteje

B. Bírósági letét

Ingóság, amely nem nyilvántartott vagyon. 

C. Vagyonkezelő kijelölése

Minden vitatott vagyontárgy. 

D. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban mindenfajta vagyon követelés tárgyát képezheti, míg az ügy érdemi részét tárgyaló eljárásban előzetes követelés tárgya lehet. 

E. Ideiglenes végrehajtás

Nincs adat.

3.2. Melyek az intézkedések jogi hatásai?
A. ideiglenes zár alá vétel

Jogi hatás: befagyasztás. Az a fél, akivel szemben a zár alá vételt foganatosították, a továbbiakban a vagyontárgyat nem értékesítheti, nem adhatja ajándékba, nem terhelheti meg, adhatja bérbe stb. A vagyonnal való rendelkezés tilalma viszonylagos: kizárólag a zár alá vételt foganatosító féllel kapcsolatban áll fenn. Letiltással történő zár alá vétel esetén a harmadik személy, akinek birtokában az adós vagyontárgyai vannak, szintén köteles tartózkodni pénzösszeg kifizetésétől és vagyontárgy átadásától. Azonban a jóhiszemű tulajdonszerző harmadik fél bizonyos körülmények esetén védelemben részesül. Letiltással történő zár alá vétel esetén a harmadik személy, akinek birtokában az adós vagyontárgyai vannak, köteles elismervényt adni arról a pénzösszegéről vagy vagyontárgyról, amely azon fél részére jár vissza, akivel szemben a zár alá vételt foganatosították.

A vagyontárgynak a zár alá vétel elkerülése céljából történő átruházása vagy elrejtése büntetendő cselekmény. 

Lap tetejeLap teteje

B. Bírósági letét

A vagyontárgynak a bírósági letét céljából történő átruházása vagy elrejtése büntetendő cselekmény. 

C. Vagyonkezelő kijelölése

A vagyonkezelés jogát a vagyonkezelőre ruházzák át. 

D. Ideiglenes intézkedések

Az intézkedések betartását gyakran bírsággal kényszerítik ki. 

E. Ideiglenes végrehajtás

Az ítélet a vele szemben benyújtott jogorvoslati kérelem ellenére végrehajtható.

3.3. Az intézkedések érvényessége időben korlátozott?
A. Ideiglenes zár alá vétel

Ha a főkeresetet még nem nyújtották be a bíróságra, a bíróság a zár alá vétel engedélyezésekor úgy rendelkezik, hogy a főkeresetet a zár alá vételt követően legfeljebb nyolc napon belül be kell nyújtani a bíróságra.

A határidő elmulasztása esetén a zár alá vételt megszüntetik.

Az ideiglenes zár alá vétel akkor alakul át zár alá vétellé a végrehajtás során, amikor a zár alá vételt foganatosító fél beszerzi a végrehajtás engedélyezésére irányuló engedélyt tartalmazó okmányt, azaz jogot szerez a végrehajtásra, és az okmányt kézbesíti azon fél részére, akivel szemben a zár alá vételt foganatosította (az adós harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyának zár alá vétele esetén az iratot a harmadik fél részére is kézbesíteni kell).

Ha a főkeresetet jogerősen elutasították, az ideiglenes zár alá vétel megszűnik.

Az ideiglenes zár alá vétel megszüntethető azon fél kérelmére, akivel szemben foganatosították. 

Lap tetejeLap teteje

B. Bírósági letét

A bírósági letétet az ideiglenes jogorvoslati ügyben eljáró bíró bármelyik érdekelt fél kérelmére megszüntetheti az ideiglenes végrehajtás felfüggesztése iránti eljárásban. A bíró szükség esetén meghatározza, hogy a letéteményes melyik fél részére köteles átadni a vagyontárgyat.

Ha a letét alapját képező zár alá vételt feloldják, a letét megszűnik. A letéteményes ezt követően átadja a vagyontárgyat annak a félnek, akivel szemben a zár alá vételt foganatosították.

Ha a vagyontárgyra jogosult személyt jogerős bírósági ítélet vagy ideiglenesen végrehajtható ítélet meghatározza, a letéteményes átadja a vagyontárgyat e személynek. 

C. Vagyonkezelő kijelölése

Amennyiben a főkeresetet még nem nyújtották be a bíróságon, azt a bíróság által meghatározott időn belül be kell nyújtani. A határidő elmulasztása esetén a vagyonkezelés lezárul.

Ha a vagyontárgyra jogosult személyt jogerős bírósági ítélet vagy ideiglenesen végrehajtható ítélet meghatározza, a vagyonkezelő átadja a vagyontárgyat e személynek.

A vagyonkezelés a felek közös döntésével, illetőleg valamelyikük kérelmére az ideiglenes jogorvoslat ügyében eljáró bíró határozatával megszűnik. 

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes jogorvoslati intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg a bíróság az ügy érdemi részéről nem ítélkezik.

Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárás bírája korlátozhatja az intézkedés érvényességi idejét, illetőleg ahhoz a feltételhez kötheti az érvényességet, hogy az ügy érdemi részére vonatkozó eljárást bizonyos időn belül meg kell indítani. 

Lap tetejeLap teteje

Az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás során hozott ideiglenes jogorvoslati intézkedés is hatályát veszti, ha a főkereset idő előtt lezárul. 

A házassági bontóperben hozott ideiglenes jogorvoslati intézkedés a házasság felbontását követően bizonyos ideig továbbra is hatályban marad. Az intézkedés módosítható vagy visszavonható. A házasság felbontása előtt hozott ideiglenes jogorvoslati intézkedés hatályát veszti, ha a házasság felbontása iránti kérelmet az ideiglenes jogorvoslat elrendelésétől számított négy héten belül nem nyújtják be. 

E. Ideiglenes végrehajtás

A fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. A felfüggesztés végrehajtási jogvita során is elérhető.

4. Jogorvoslati lehetőségek az intézkedésekkel szemben

Általános szabályok

Kifogást, fellebbezést és semmítő fellebbezést ítélet ellen lehet előterjeszteni.

Kifogást a pervesztes alperes terjeszthet elő négy héten belül (a határidő kezdő időpontja változó) azon a bíróságon, amely a vonatkozó ítéletet hozta.

Az 1.750 EUR összeget meghaladó fellebbezést a pervesztes fél az ítélethozataltól számított három hónapon belül nyújthatja be a fellebbviteli bíróságon.

A semmítő fellebbezést a pervesztes fél az első- vagy magasabb fokú, vagy fellebbezés esetén megszületett bírósági ítélet meghozatalától számított három hónapon belül nyújthatja be a Legfelsőbb Bíróságon [Hoge Raad]. Előzetes fellebbezés is benyújtható a Legfelsőbb Bíróságra.  

Lap tetejeLap teteje

A bírósági határozat ellen fellebbezés és előzetes fellebbezés is benyújtható a Fellebbviteli Bíróságon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon.

A felperes és az eljárás során megjelent érdekelt felek az ítélethozatalt követő három hónapon belül, más érdekelt felek pedig a bírósági határozat részükre történt kézbesítését követő három hónapon belül nyújthatnak be fellebbezést.

Semmítő fellebbezést az előző bíróságok valamelyike előtt megjelent felek nyújthatnak be az ítélethozataltól számított három hónapon belül. 

E jogorvoslatok jogi hatása a végrehajtás felfüggesztése, kivéve ha az ítéletet ideiglenesen végrehajthatónak nyilvánították.  

A. Ideiglenes zár alá vétel

A zár alá vételt elrendelő engedély ellen fellebbezés nem nyújtható be (a Polgári perrendtartás 700. szakaszának (2) bekezdése). A zár alá vételt foganatosító fél fellebbezhet az engedély elutasítása ellen, majd semmítő fellebbezést is benyújthat.  

B. Bírósági letét

Ha a zár alá vételt foganatosító fél kérésére bírósági letétet rendeltek el, e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

A felperes az elutasító határozat ellen fellebbezést, majd semmítő fellebbezést nyújthat be.

Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban hozott ítélet ellen kifogás, fellebbezés és semmítő fellebbezés egyaránt benyújtható. 

C. Vagyonkezelő kijelölése

Kifogás, fellebbezés és semmítő fellebbezés egyaránt benyújtható. 

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes rendelkezés iránti eljárásban vagy az ügy érdemi részét tárgyaló eljárásban biztosított ideiglenes jogorvoslattal szemben kifogás, fellebbezés vagy semmítő fellebbezés nyújtható be.

A házassági bontóperben biztosított jogorvoslat ellen fellebbezés vagy semmítő fellebbezés nem nyújtható be. 

E. Ideiglenes végrehajtás

Ha az ítéletet nem nyilvánították ideiglenesen végrehajthatónak, az ideiglenes végrehajthatóságról szóló nyilatkozat fellebbezéssel, semmítő fellebbezéssel, valamint végrehajtási jogvita során egyaránt beszerezhető.

Ha az ítéletet ideiglenesen végrehajthatónak nyilvánították, fellebbezés esetén a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. A végrehajtás semmítő fellebbezés során nem függeszthető fel. A felfüggesztés végrehajtási jogvita során is kieszközölhető.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság