Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Málta

Utolsó frissítés: 11-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Málta

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek az intézkedések fajtái? 1.
2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el ilyen intézkedések? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Lényeges feltételek 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege? 3.
3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek ilyen intézkedések tárgyai? 3.1.
3.2. Melyek az ilyen intézkedések hatásai? 3.2.
3.3. Mi az ilyen intézkedések érvényessége? 3.3.
4. Van-e mód ilyen intézkedésekkel szemben fellebbezésre? 4.

 

1. Melyek az intézkedések fajtái?

A máltai jog nem rendelkezik külön ideiglenes intézkedésről, de ideiglenes intézkedést elrendelhet a bíróság a per kezdetekor vagy során annak érdekében, hogy megakadályozza azt, hogy az alperes olyan módon járjon el, ami sértené a felperes jogait a per során.

Vannak további, már meghozott ítélet nélkül bárki által megtehető előzetes intézkedések is az illető jogainak egy vagy több előzetes cselekmény útján történő biztosítására, melyeket az intézkedést kérő személy felelősségére rendelnek el és hajtanak végre. Megelőző intézkedések az alábbiak:

  • Vagyonleltárra vonatkozó végzés (ingóságra vonatkozó jog biztosítására, melyben a vagyontárgyakat részletesen, azok számának és minőségének megjelölésével leírják) ;
  • Lefoglalásra vonatkozó végzés (az igényjogosult által követelt összeg értékének megfelelő vagyonnak az adóstól való lefoglalására) ;
  • Harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés (az adós számára esedékes vagy a tulajdonában levő pénzösszeg vagy ingóság lefoglalása harmadik félnél) ;
  • Indulás megtiltására vonatkozó végzés (hajó indulásának megakadályozására, olyan adósság vagy követelés biztosítása céljából, melyet a hajó indulása veszélyeztetne) ;
  • Tiltó végzés (eltiltás a következőktől: egy személy épület vagy gyár felépítésének, illetve lebontásának vagy felújításának a megkezdésétől vagy folytatásától; adott létesítménybe vagy helyre való belépéstől; illetve a végzést kérő személyre hátrányos cselekmény megtételétől; kiskorú személy Máltáról való elvitelétől; vagy legalább 4 000 máltai líra összegű adósság vagy követelés lekötésétől).

(A bíróságon ilyen végzések kiadása érdekében benyújtott kérelmekre vonatkozóan esküt kell tenni.)

Lap tetejeLap teteje

2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el ilyen intézkedések?

2.1. Az eljárás

Az ideiglenes és előzetes intézkedéseket a bíróság rendeli el, ezért az érdekelt félnek ezekre vonatkozóan kérelmet kell benyújtania a bírósághoz.

A fenti 1. pontban felsorolt előzetes végzések esetén, ha az intézkedés 5 000 máltai lírát meghaladó összegű követelésre vonatkozik, a kérelmet az elsőfokú bírósághoz kell benyújtani; ha 5 000 máltai líra alatti összegre vonatkozik a követelés, a polgári joghatóságában eljáró magisztrátusi bíróság rendelkezik hatáskörrel az intézkedés elrendelésére. Amennyiben a polgári joghatóságában eljáró magisztrátusi bíróság nem ad ki vagyonleltárra vonatkozó végzést, indulás megtiltására vonatkozó végzést olyan ítélet végrehajtásának biztosítása céljából, amely elismert összeg meg nem fizetésére vonatkozik.

Előzetes végzés esetén az üggyel foglalkozó illetékes bírósághoz kell benyújtani a kérelmet. A választottbírósági megállapodás részes fele is kérheti előzetes intézkedés elrendelését.

A bíróság hivatalánál beszerezhető formanyomtatványon benyújtandó kérelemben a felperesnek ismertetnie kell a bíróság számára fontos valamennyi lényeges tényt. Egyéb, ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem esetén folyamatban levő bírósági ügynél nincs szükség külön formanyomtatványra.

A kérelmet valamennyi esetben ügyvédnek kell aláírnia. A kérelmet ezt követően kézbesítik a másik félnek, aki megfelelő módon kifogásolhatja azt. Az ilyen kérelmek a bíróság elé idézés nélkül is jóváhagyhatók vagy elutasíthatók, de ilyen esetben a feleket ügyvédek képviselik, akik ügyfeleik nevében benyújtják a beadványokat.

Lap tetejeLap teteje

Végzésre vonatkozó kérelmek tekintetében külön bírósági díjak érvényesek, melyek mértéke a kézbesítettek számától is függ. A kérelem iktatásának bírósági díjait kezdetben a felperes viseli, de végül rendelkezhetnek úgy, hogy az alperes fizesse meg a költségeket.

2.2. Lényeges feltételek

A bíróság különféle kritériumok alapján hagy jóvá/utasít el egy előzetes/ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó kérelmet. Többek között ellenőrzi az alábbiakat:

  • a kérelem komolytalan és zaklató jellegű
  • a jog által az előzetes intézkedés elrendelésére előírt feltételek ténylegesen nincsenek meg
  • azon személy követelésének kielégítésére, akinek kérésére az előzetes/ideiglenes intézkedést elrendelik, más megfelelő biztosíték is rendelkezésre áll
  • ha bizonyítást nyer, hogy a követelés első látásra nem indokolt vagy túlzott mértékű
  • ha a rendelkezésre bocsátott biztosítékot a bíróság elegendőnek ítéli meg

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege?

3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek ilyen intézkedések tárgyai?

Az egyedi előzetes intézkedések tekintetében:

  • vagyonleltárra vonatkozó végzés esetében bármely ingóság, amely az igényjogosult jogainak biztosítására leltárba veendő.
  • lefoglalásra vonatkozó végzés esetében a lefoglalt vagyontárgyaknak ingóságnak kell lenniük (autók, ékszer, áru stb.).
  • harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés esetében harmadik személynél levő pénzösszeg vagy ingóság foglalható le. Azonban nem törvényes harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés kiadása a következőkre vonatkozóan: fizetés vagy bér (ideértve a jutalmat, a segélyt, a túlóradíjat és más javadalmazást); járulék, nyugdíj, segély vagy támogatás a társadalombiztosítási törvény (318. máltai törvény) értelmében vagy a kormány által nyugellátásban részesített bármely személy számára biztosított járulék; a kormány jótékony célú támogatásai; kifejezetten tartási jellegű hagyaték, ha az adósnak nincs más megélhetési forrása és az adósság nem a tartás tekintetében esedékes; bármilyen, bíróság által vagy közokiratban megítélt tartás címén esedékes összeg, ha maga az adósság nem a tartás tekintetében esedékes; a közszolgálat polgári vagy katonai szervei által munkavégzés vagy szolgáltatás ellenértékeként fizetendő összeg.

Azonban amennyiben az előző bekezdésben említett fizetés, bér, nyugdíj vagy járulék meghaladja a havi 300 máltai lírát, a bíróság bármely igényjogosult kérésére jóváhagyhatja harmadik félnél történő lefoglalásra vonatkozó végzés kiadását az említett összeget meghaladó rész vonatkozásában, hacsak az adós kérésre nem bizonyítja kellően a bíróságnak, hogy saját vagy családja megélhetéséhez a többletre vagy annak egy részére szüksége van.

Lap tetejeLap teteje

Azonban amennyiben az igényjogosult az adós házastársa, kiskorú vagy cselekvőképtelen gyermeke vagy felmenője, a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bér vagy járulék meghatározott részét közvetlenül az igényjogosultnak fizessék meg.

  • Indulás megtiltására vonatkozó végzés csak hajó indulásának megakadályozására alkalmazható.
  • A tiltó végzés alkalmazási köre szélesebb, mert nem csak egy személy épület vagy gyár felépítésének, illetve lebontásának vagy felújításának a megkezdésétől vagy folytatásától való eltiltására vonatkozhat, hanem a következőktől való eltiltásra is: egy személy adott létesítménybe vagy helyre való belépésétől; illetve a végzést kérő személyre hátrányos cselekmény megtételétől, kiskorú személy Máltáról való elvitelétől, illetve különélés kimondása esetén a másik házastársnak eladástól, értékesítéstől, kereskedelmi partnerségben való részesedés átruházásától. A tiltó végzés legalább 4 000 máltai líra összegű követelés vagy adósság lekötésére vonatkozóan is kiadható.
3.2. Melyek az ilyen intézkedések hatásai?

Ha az adós nem tesz eleget az ilyen intézkedéseknek, a bírósági intézkedéssel szembeni engedetlenség címén vele szemben eljárás indítható, mely elzárást vagy büntetés megfizetését, vagy mindkettőt eredményezheti.

3.3. Mi az ilyen intézkedések érvényessége?

Az előzetes végzések érvényben maradnak a bíróság által történő hatályon kívül helyezésükig.

4. Van-e mód ilyen intézkedésekkel szemben fellebbezésre?

A bírósági eljárás során az ideiglenes/előzetes intézkedés által közvetlenül érintett alperes az ideiglenes/előzetes intézkedést elrendelő bíróságtól bármikor kérheti a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ilyen kérelem alapja lehet egy végzés kiadására vonatkozó feltétel nem teljesülése (például a kérelem nem megfelelő kézbesítése), a körülmények lényeges megváltozása, ami indokolatlanná teszi a végzést, vagy a felperes késedelme a kérelem benyújtásakor.

Egy választottbírósági megállapodás részes fele kérésére kiadott előzetes intézkedés hatályon kívül helyezhető, ha az a fél, akivel szemben ezt elrendelték, óvadékot vagy az intézkedésben megállapított jogok vagy követelések biztosítására biztosítékot ad, ha a felperes az előzetes intézkedés kiadásától számított 20 napon belül, az adott intézkedés lejártakor elmulasztja benyújtani kérelmét, illetve az adós indokolt kérelmére, ha a bíróság azt az adott körülmények között megfelelőnek ítéli.

További információk

  • Igazságszolgáltatás és önkormányzat English

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság