Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Luxembourg

Utolsó frissítés: 26-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek? 1.
2. Milyen feltételek mellett hozhatók ideiglenes intézkedések? 2.
2.1. Eljárás 2.1.
2.1.1. Minden esetben az intézkedést engedélyező bírósági végzésért kell folyamodni? 2.1.1.
2.1.2. Illetékes bíróság 2.1.2.
2.1.3. Kötelezően ügyvéd útján kell eljárni? 2.1.3.
2.1.4. Mi a szerepe az olyan közvetítőknek, mint a végrehajtó megbízottak vagy a bírósági végrehajtók? 2.1.4.
2.1.5. Költségek 2.1.5.
2.2. Lényegi feltételek 2.2.
3. Az intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. A vagyontárgyak mely típusaira vonatkozhatnak ezek az intézkedések? 3.1.
3.2. Milyen jogkövetkezményekkel járnak ezek az intézkedések? 3.2.
4. Van-e lehetőség jogorvoslatra az intézkedés ellen? 4.

 

Az ideiglenes és biztonsági intézkedések olyan intézkedések, amelyek elfogadására a bíróságokat a törvény annak érdekében jogosítja fel, hogy ideiglenesen rendezzenek több felet érintő konfliktushelyzetet, amíg az ügy teljes tárgyalását követően végleges megoldás nem születik.

Az ideiglenes és biztonsági intézkedéseket az Európai Közösségek Bírósága olyan intézkedésekként határozta meg, amelyek egy adott ténybeli vagy jogi helyzet fenntartását célozzák olyan jogok védelme érdekében, amelyek elismerését az ügyet tárgyaló bíróságtól kérik.

Ennélfogva ezek az intézkedések egy helyzet rosszabbra fordulásának elkerülését is szolgálják.

A gyakorlatban ezek az intézkedések a következő két módon védhetik a jogosultat a fizetés elmaradásának kockázatával szemben: a kötelezettet megakadályozzák abban, hogy szabadon rendelkezzen vagyontárgyaival, vagy a vagyontárgyakat oly módon terhelik meg, amely lehetővé teszi a jogosult számára a rájuk vonatkozó követelésének érvényesítését, amikor azok tulajdonost cserélnek.

Az ideiglenes intézkedések példái:

  • A kötelezett ingó javainak vagy pénzeszközeinek lefoglalása;
  • Vita tárgyát képező eszközök lefoglalása, amelyeket a jogerős ítélet megszületéséig meg kell őrizni;
  • Ingatlan javak megterhelése (jelzálog), üzleti érték és értékpapírok biztosítékként való elfogadása. Erre bizonyos nyilvánossági követelmények vonatkoznak;
  • Vagyongondnok kinevezése, akit egy olyan cég hatékony és eredményes irányításával bíznak meg, amelynek igazgató testületei a továbbiakban nem működőképesek.

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek?

A luxemburgi jogban az ideiglenes intézkedéseknek több olyan formája létezik, amelyek célja, hogy megvédjék a követelésüket véglegesen rendező bírósági eljárás lefolytatására váró felek jogait.

Különbséget kell tenni az alábbiak között:

  • intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárás nélkül rendel el. Ebben az esetben a bíróság a felek egyikétől egyoldalú kérelmet kap egy ideiglenes rendelkezés elfogadására, és határozatát az adott fél által szolgáltatott információk alapján hozza meg; valamint
  • intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárást követően rendel el. Ebben az esetben a bíróság határozatát csak a nyilvános meghallgatás (illetve néha zárt tanácsülés) után hozza meg, amelyen a feleknek lehetőségük van álláspontjuk ismertetésére. A meghallgatás összehívásáról idézéssel gondoskodnak (melyet egy bírósági végrehajtó kézbesít), vagy arról a hivatalvezető gondoskodik, a jog által előírt eljárástól függően.

2. Milyen feltételek mellett hozhatók ideiglenes intézkedések?

2.1. Eljárás
2.1.1. Minden esetben az intézkedést engedélyező bírósági végzésért kell folyamodni?

Az esetek többségében az ideiglenes intézkedéseket bíróságnak kell elrendelnie, általában a kerületi bíróság elnökének vagy egy helyettesítésére kijelölt bírónak.

Lap tetejeLap teteje

Kivételes esetben egy fél is foganatosíthat ideiglenes intézkedéseket, de arról a bíróságot az intézkedések jóváhagyása végett azonnal értesítenie kell. Így például egy jogosult, akinek egy jog szerint érvényes követelést alátámasztó irat van a birtokában (például egy közjegyzői okirat), lefoglalhatja a kötelezettnek egy harmadik személynél lévő vagyontárgyait. A még harmadik személynél lévő vagyont ekkor zárolják, azzal a harmadik személy így nem rendelkezhet, de kényszerárverést csak a bíróság jóváhagyásával lehet elrendelni.

Amint az a fentiekből kiderül, a bírósági engedély megszerzéséhez néhány esetben elegendő egy egyszerű kérelem, a követelés jogosságát alátámasztó iratokat és magyarázatokat is mellékelve. A bíróság ekkor az egyoldalúan benyújtott információk alapján bocsátja ki végzését.

2.1.2. Illetékes bíróság

A joghatóságra vonatkozó szabályokat általában azok a jogi rendelkezések határozzák meg, amelyek a bíróságot felhatalmazzák, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el. A joghatóságra nem vonatkoznak általános szabályok, kivéve, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése általában azon bíróság elnökének hatáskörébe tartozik, amely az ügyet érdemben tárgyalja.

Számos külön jogi rendelkezés vonatkozik a meghatározott ügyekben alkalmazandó ideiglenes intézkedésekre (például a bérleti szerződések, a közös tulajdonban lévő ingatlanok, az öröklés, a házastársi tulajdon stb. tekintetében).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben külön eljárásról nem rendelkeznek, az intézkedést kérő félnek az ideiglenes intézkedésekért felelős bíróságot kell megkeresnie. A követelt összegtől függően ez jelentheti a kantonális bíróságot (juge de paix –10 000 euróig) vagy a kerületi bíróságnak az ideiglenes intézkedésekért felelős bíráját. Ők azok, akik általános joghatósággal rendelkeznek ideiglenes vagy biztonsági intézkedések elrendelésére várható károkozás megakadályozása vagy egy nyilvánvaló jogsértés felszámolása érdekében (az új polgári perrendtartás 933. szakasza).

2.1.3. Kötelezően ügyvéd útján kell eljárni?

Általában nem kötelező ügyvéd útján eljárni. Vannak azonban különleges, gyakran erősen technikai jellegű eljárások, amelyekben alapvető szükség van az ügyvédi képviseletre.

2.1.4. Mi a szerepe az olyan közvetítőknek, mint a végrehajtó megbízottak vagy a bírósági végrehajtók?

Igen gyakori, hogy egy bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés végrehajtásánál közvetítő személyt vesznek igénybe. Amennyiben például a bíróság vagyontárgyak lefoglalására adott utasítást, a végzést egy bírósági végrehajtónak kell végrehajtania.

Egyes ideiglenes intézkedések lényege, hogy az eljárás tárgyát képező vagyontárgyat egy harmadik, pártatlan személy megőrzésére bízzák. A bíróság például kijelölhet egy gondnokot egy olyan vagyontárgy megőrzésére, amelynek tulajdonjogát több személy követeli, vagy ügyintézőt bízhat meg egy olyan társaság irányításával, amelynek működését megbénítja a tulajdonostársak közötti jogvita.

Lap tetejeLap teteje

2.1.5. Költségek

Az ideiglenes intézkedések költsége igen eltérő lehet.

Például a vagyontárgyak lefoglalásának tényleges költségei nem haladják meg a száz euró körüli összeget. Ehhez azonban különféle járulékos költségek adódnak (például amikor a bírósági végrehajtónak kutatásokat kell végeznie), tárolási költségek, ha a lefoglalt vagyontárgyakat raktárban kell elhelyezni, az iratok fordításának és kézbesítésének költségei, ha a kötelezett külföldön él, valamint az engedélyezési eljárások költségei. A gyakorlatban a bírósági végrehajtó lefoglaláskor felmerülő költségei könnyen elérik a 700-800 eurót.

Ha a bíróság gondnokot vagy ügyintézőt jelöl ki, akkor a feladatra valószínűleg magasan képzett személyt kér fel, akinek díjazása ennek megfelelően magas lehet.

Az ideiglenes intézkedések költségeit általában az azokat kérő fél előlegezi meg.

A tárolási költségeket olyan eljárási költségeknek kell tekinteni, amelyeket a vesztes félnek kell fizetnie. A jogerős határozat megszületéséig azonban a költségeket az intézkedést kérő félnek kell viselnie.

2.2. Lényegi feltételek

A bíróság általában csak akkor fogadhat el ideiglenes intézkedéseket, ha a bíró megítélése szerint azokra valóban szükség van, vagy sürgősség esete áll fenn. Csak nagyon kevés olyan ideiglenes intézkedés van, amelyet nem kell külön megindokolni (például halálesetet követően hagyaték hatósági lepecsételésére vonatkozó kérelem).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a jogosult vagyontárgyak lefoglalásának engedélyezését kéri, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés az alátámasztására benyújtott iratok és magyarázatok alapján érvényes lehet-e.

3. Az intézkedések tárgya és jellege

3.1. A vagyontárgyak mely típusaira vonatkozhatnak ezek az intézkedések?

Ideiglenes intézkedések egy személy ingó javainak összességére vonatkozhatnak. Ez alól csak a mindennapi élethez nélkülözhetetlen javak képeznek kivételt.

A luxemburgi jog bérek és fizetések, valamint kiegészítő jövedelmek (bérbeadásból származó jövedelem, munkanélküli-járadék stb.) lefoglalását is lehetővé teszi. Ezeknek azonban egy bizonyos hányada, amelyet a megélhetéshez alapvetően szükségesnek tartanak, mentesül a lefoglalás alól.

A jogosult mindazonáltal nem foglalhat le ingatlan javakat (ingatlanokat). Ezek lefoglalásához jogerős bírósági határozatra van szükség.

3.2. Milyen jogkövetkezményekkel járnak ezek az intézkedések?

Az esetek többségében maga a bíróság határozza meg az általa elfogadott intézkedés jogkövetkezményeit. Korlátozhatja annak időbeli hatályát, ahogy végzését bizonyos vagyontárgyakra vagy cselekményekre is korlátozhatja.

Amennyiben egy bíróság a felek egyikének egyoldalú kérelmére engedélyezi a lefoglalást, a jog meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a bíróságtól a kérelem jóváhagyását lehet kérni. Ha a jóváhagyást nem kérik időben, akkor a lefoglalás automatikusan érvényét veszti.

4. Van-e lehetőség jogorvoslatra az intézkedés ellen?

Az ideiglenes intézkedésekért felelős bíróság által egy kontradiktórius eljárást követően hozott végzések ellen fellebbezni lehet. Fellebbezésre a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség.

Egyoldalú kérelemre válaszul hozott határozatokat fellebbezéssel nem lehet megtámadni. Ha azonban egy fél egy intézkedést jogtalannak vél, a polgári perrendtartás 66. szakaszának értelmében jogorvoslatot kérhet. Az ideiglenes intézkedésekért felelős bíróságot kérhetik egy új, az egyoldalú kérelemre válaszként elfogadott eredeti intézkedés hatályát felfüggesztő biztonsági intézkedés elrendelésére.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság