Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Lettország

Utolsó frissítés: 06-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek? 1.
1.1. Óvintézkedések (követelés biztosítására) 1.1.
1.2. Ideiglenes intézkedések 1.2.
2. Milyen feltételek mellett lehet ilyen intézkedéseket foganatosítani? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
3. Mi az ilyen intézkedések célja, és mi jellemzi őket? 3.
4. Lehet-e intézkedés ellen fellebbezéssel élni? 4.

 

1. Milyen intézkedéstípusok léteznek?

A lett jog szerint a vagyonjogi jogvitákban az óvintézkedések valamely tényleges vagy lehetséges követelés biztosítására szolgálnak, míg a szellemi tulajdonjogra vonatkozó jogvitákban az ideiglenes védintézkedések tartoznak e körbe. A bizonyítás biztosítására is van lehetőség. Ideiglenes intézkedésekre kerülhet sor házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén is, illetve a szülői felügyeleti vagy láthatási jogokkal összefüggő ügyekben. Valamennyi említett intézkedés megtételére kizárólag a bíróság jogosult érdekelt fél kérelme alapján.

1.1. Óvintézkedések (követelés biztosítására)

Vagyonjogi jogvitákban a következő intézkedések alkalmazhatók valamely követelés biztosítására a követelés bejelentésekor vagy azt megelőzően:

  1. az alperes ingóságának vagy készpénzének lefoglalása;
  2. tiltó bejegyzés a megfelelő ingóvagyontárgy-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba;
  3. követelés biztosításáról szóló bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba vagy a hajólajstromba;
  4. hajó zár alá vétele;
  5. bizonyos cselekmények végzésének megtiltása az alperes számára;
  6. harmadik felek által fizetendő kifizetések lefoglalása (ideértve a hitelintézeteknél elhelyezett betéteket is);
  7. végrehajtási cselekmények elhalasztása (ideértve a bírósági végrehajtó eltiltását attól, hogy az adósságbehajtó vagy az adós részére pénzt vagy vagyontárgyat adjon át, illetve vagyontárgy eladásának a felfüggesztését).

Ha a kereset tárgya ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonjogára vagy jog biztosítására vonatkozik, akkor az igény biztosítása érdekében a vitatott ingó vagyontárgy lefoglalható vagy tiltó bejegyzés tehető az érintett ingatlan vagyontárgyra vonatkozó ingatlan-nyilvántartás megfelelő rovatába.

Lap tetejeLap teteje

Ha pénzbeli követelés képezi a kereset tárgyát, akkor az igény biztosítható olyan ingatlan vagyontárgy útján, amelyre zálogjogot jegyeznek be az érintett ingatlan vagyontárgyra vonatkozó ingatlan-nyilvántartás megfelelő rovatába.

Hajózással kapcsolatos igény biztosítható hajó zár alá vételével, azonban ha pénzbeli követelést más ingósággal biztosítanak, akkor az említett vagyontárgyat le kell foglalni.

Ha a kereset tárgya ingatlan tulajdonjoga, akkor a követelés biztosítására jelzálog jegyezhető be az érintett ingatlan vagyontárgyra vonatkozó ingatlan-nyilvántartás megfelelő rovatába.

Szellemi tulajdonra vonatkozó jogviták esetén a következő ideiglenes védintézkedések foganatosíthatók:

  1. azon ingóság lefoglalása, amely esetlegesen szellemi tulajdonjogot sért;
  2. kötelezettség azon áruk visszahívására, amelyek esetlegesen szellemi tulajdonjogot sértenek;
  3. mind az alperes, mind pedig a szellemi tulajdon megsértése során használt szolgáltatásokat nyújtó személyek, valamint a jogsértést elősegítő személyek eltiltása e magatartástól.

Bizonyítás biztosítása

Ha egy személy okkal úgy véli, hogy az általa kért bizonyítás a jövőben lehetetlenné válhat vagy akadályba ütközhet, akkor kérheti e bizonyítás biztosítását.

Az eljárás bármely szakaszában vagy a kereset bírósághoz való benyújtása előtt is élni lehet a bizonyítás biztosítása iránti kérelemmel.

A kereset bírósághoz való benyújtása előtt a bizonyítás biztosítására az a kerületi vagy városi bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a biztosítandó bizonyítási forrás található. A kereset bírósághoz való benyújtását követően a bizonyítás biztosítását az ügyben eljáró bíróság foganatosítja.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Ideiglenes intézkedések

Házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén, illetve a szülői felügyeleti vagy láthatási jogokkal összefüggő ügyekben a polgári eljárásról szóló törvény lehetővé teszi ideiglenes intézkedés meghozatalát, amelynek hatálya az ítélet meghozataláig tart, és amely a következőkre vonatkozhat:

  • a gyermek lakóhelye;
  • a gyermek ellátására vonatkozó eljárások;
  • a láthatási jog gyakorlására vonatkozó eljárások;
  • a gyermek tartásához szükséges eszközök;
  • a gyermek adott országból való kivitelének megtiltása;
  • a házastárs korábbi életszínvonalának fenntartására szolgáló források vagy tartás fizetésének biztosítása;
  • a házasfelek közös tulajdonban álló vagyonának hasznosítására vonatkozó eljárások vagy annak előírása, hogy a házasfelek egyike a másik fél részére adjon ki háztartási és személyes ingóságokat.

2. Milyen feltételek mellett lehet ilyen intézkedéseket foganatosítani?

2.1. Az eljárás

Követelés biztosítása

Ha okkal feltételezhető, hogy egy vagyonjogi vitában hozott ítélet végrehajtása akadályba ütközik vagy ellehetetlenül, a felperes vagy a lehetséges felperes kérheti – indokolással ellátott kérelem formájában –, hogy a bíróság hozzon határozatot a követelés biztosítása tárgyában. Ilyen kérelem az eljárás bármely szakaszában, illetve a bíróság előtti bármely cselekményt megelőzően előterjeszthető.

Lap tetejeLap teteje

A kereset megindítását megelőzően a követelés biztosítását célzó kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol a biztosítandó követelésre vonatkozó keresetet be kell nyújtani. Ha a felek abban egyeztek meg, hogy a jogvitát választottbíróság előtt rendezik, akkor a kérelmet az adós holléte vagy vagyontárgyának helye szerinti bírósághoz kell benyújtani.

A követelés biztosítására vonatkozó kérelemben meg kell jelölni a követelés biztosításának előnyben részesített módjait.

Az esetleges felperes kérheti követelésének biztosítását azt megelőzően, hogy keresettel fordult volna a bírósághoz, még akkor is, ha a kötelezettség még nem vált esedékessé, ha az adós a kötelezettség elkerülése érdekében eltávolítja vagy elidegeníti a vagyonát, elköltözik anélkül, hogy erről a hitelezőjét értesítené, vagy más olyan cselekményt követ el, ami arra utal, hogy az adós nem jóhiszeműen jár el. Ha követelés biztosítását kérik azt megelőzően, hogy keresettel fordultak volna a bírósághoz, az esetleges felperes köteles azt bizonyítani, hogy a kötelezettségek alapján jogosultsága fennáll, és a követelés biztosítására szükség van.

A követelés biztosítására vonatkozó kérelemről a bíróság vagy a bíró lekésőbb a kézhezvételt követő napon köteles dönteni, anélkül, hogy erről az alperest vagy az ügy egyéb feleit előzetesen értesítené. A követelés biztosítására vonatkozó kérelem teljesítése esetén a bíró vagy a bíróság előírhatja azt, hogy a felperes bizonyos összegnek a bírósági végrehajtó letéti számlájára történő befizetésével adjon biztosítékot azokra a veszteségekre nézve, amelyeket az alperes a követelés biztosításával kapcsolatosan elszenvedhet.

Lap tetejeLap teteje

Figyelemmel arra a határozatra, amely benyújtott vagy benyújtható követelés biztosítását szolgálja, a bíróság végrehajtási utasítást ad ki, amelyet felesküdött bírósági végrehajtó kap meg végrehajtás céljából.

A követelés biztosítása az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig marad hatályban. Ha az eljárásban nem indítottak keresetet vagy az eljárást megszüntetik, a bíróság határozatában visszavonja a követelés biztosítását. A követelés biztosítása az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig fennmarad. A kereset elutasítása esetén a követelés biztosításának visszavonására a bíróság ítéletében kerül sor.

Ha a követelés biztosítására vonatkozó határozatot azt megelőzően hozzák meg, hogy keresettel fordultak volna a bírósághoz, majd a keresetet nem nyújtják be a bíróság által meghatározott idő alatt, a bíró – az esetleges felperestől vagy alperestől származó kérelem kézhezvételét követően – dönt a biztosíték visszavonásáról.

Ideiglenes védintézkedések

Ha okkal feltételezhető, hogy szellemi tulajdon jogosultjának jogait megsértik vagy megsérthetik, a bíróság a felperes indokolással ellátott kérelme alapján ideiglenes védintézkedések alkalmazásáról dönthet. Az ideiglenes védintézkedést meg kell jelölni az intézkedés meghozatalára vonatkozó kérelemben.

Az ideiglenes védintézkedés meghozatalára vonatkozó kérelem az eljárás bármely szakaszában, illetve a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is benyújtható.

Az ideiglenes védintézkedés meghozatalára vonatkozó kérelmet a bíróság vagy a bíró köteles a kérelem kézhezvételét követő tíz napon belül vagy az eljárás megindításakor elbírálni, ha a kérelmet a keresettel együtt nyújtották be.

Lap tetejeLap teteje

Ha a késedelem visszafordíthatatlan sérelmet okozna a szellemi tulajdon jogosultjának, a bíróság vagy a bíró köteles az ideiglenes védintézkedés elrendelését kérő kérelemről legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő napon határozni, anélkül, hogy erről az alperest vagy az ügy egyéb feleit előzetesen értesítené. Ha az ideiglenes védintézkedés elrendeléséről szóló határozatot az alperes vagy az ügyben érdekelt egyéb résztvevők távollétében hozták meg, akkor erről legkésőbb a döntés végrehajtásakor értesíteni kell őket.

A kereset benyújtását megelőzően kért ideiglenes védintézkedés foganatosítása esetén a bíró vagy a bíróság előírhatja, hogy a felperes bizonyos összegnek a bírósági végrehajtó letéti számlájára történő befizetésével szolgáltasson egyenértékű garanciát és biztosítékot azokra a veszteségekre nézve, amelyeket az alperes vagy szolgáltatásokat nyújtó más személyek elszenvedhetnek a védintézkedés elrendelésével kapcsolatban.

A felperes kérelmére a bíróság a fennálló ideiglenes védintézkedéseket más intézkedésekkel válthatja fel.

Az ideiglenes védintézkedést az ügyben érdekelt résztvevő kérelme alapján ugyanaz a bíróság vonhatja vissza, amelyik elrendelte.

A kereset elutasítása esetén az ideiglenes védintézkedés visszavonására a bíróság ítéletében kerül sor. Az ideiglenes védintézkedés az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig marad hatályban.

Ha az eljárásban nem indítottak keresetet vagy az eljárást megszüntetik, a bíróság határozatában visszavonja az ideiglenes védintézkedés elrendelését. Az ideiglenes védintézkedés az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig marad hatályban.

Lap tetejeLap teteje

Ha az ideiglenes védintézkedés elrendelésére vonatkozó határozatot azt megelőzően hozzák meg, hogy keresettel fordultak volna a bírósághoz, majd a keresetet nem nyújtják be a bíróság által meghatározott idő alatt, a bíró – az esetleges felperestől, az ügyben érdekelt esetleges más résztvevőtől vagy az alperestől származó kérelem kézhezvételét követően – dönt az ideiglenes védintézkedés visszavonásáról.

Ha a kérelmet a keresetindítással egyidejűleg nyújtják be, akkor az ideiglenes védintézkedést elrendelő határozatot az elfogadását követő 30 napon belül kell végrehajtani. A határozatra vonatkozó kiegészítő panasz benyújtása nem akadályozza a határozat végrehajtását.

Az olyan ideiglenes védintézkedést elrendelő határozatot, amely azon az alapon született, hogy a késedelem a szellemi tulajdon jogosultjának visszafordíthatatlan sérelmet okozna, azt követően hajtják végre, hogy a felperes befizette a bíróság vagy a bíró által meghatározott összeget a bírósági végrehajtó letéti számlájára vagy ezzel egyenértékű garanciát nyújtott. A végrehajtási végzést a bíróság vagy a bíró által meghatározott összeg befizetését, illetve az ezzel egyenértékű garancia átvételét követően adják ki.

Az ideiglenes védintézkedést elrendelő határozatot – azon ingóság lefoglalását, amellyel a szellemi tulajdonra vonatkozó jogokat állítólagosan megsértik – a polgári eljárásról szóló törvénynek az ingóságokon történő végrehajtásra vonatkozó eljárása szerint kell meghozni.

Lap tetejeLap teteje

Az ideiglenes védintézkedést elrendelő határozatot – amely megtiltja bizonyos cselekmények elvégzését vagy olyan áruk visszahívásának kötelezettségét írja elő, amelyekkel a szellemi tulajdonra vonatkozó jogokat állítólagosan megsértik – a bírósági végrehajtó hajtja végre, aki a bíróság határozatáról ajánlott levélben értesíti az alperest vagy a megfelelő harmadik személyt (aki köteles az értesítés átvételét aláírásával igazolni).

Az elrendelt ideiglenes védintézkedés visszavonását utasítás alapján az a bírósági végrehajtó foganatosítja, aki végrehajtotta az intézkedést elrendelő határozatot.

Az ideiglenes védintézkedés helyettesítésére vonatkozó határozatot a bírósági végrehajtó hajtja végre olyan módon, hogy először alkalmazza a helyettesítő ideiglenes védintézkedést, majd visszavonja a helyettesített ideiglenes védintézkedést.

Bizonyíték biztosítása

A bizonyíték biztosítására vonatkozó kérelmet a bíróság tárgyalás keretében vizsgálja meg, amelyre a kérelmezőt és az ügyben érdekelt egyéb feleket megidézik. Ha azonban e személyek nem jelennek meg, az nem akadályozza a kérelem elbírálását.

Ha a bizonyíték biztosítására vonatkozó kérelmet a keresetindítást megelőzően nyújtják be, a bíróság vagy a bíró a kérelem kézhezvételét követő tíz napon belül köteles dönteni a kérelemről.

A lehetséges résztvevők idézése nélkül csak sürgős esetben dönthet a bíró a bizonyíték biztosításáról. Ilyen esetek kapcsolódhatnak szerzői jog vagy szomszédos jogok, adatbázis védelme (saját jogon), védjegyek és földrajzi árujelzők, szabadalmak, formatervezési mintákkal kapcsolatos jogok, növényfajta-oltalmi jogok, félvezető termékek topográfiája védelmének (a továbbiakban: szellemi alkotásokra vonatkozó jogok) megsértéséhez vagy annak veszélyéhez, illetve olyan esetekhez, ahol nem állapítható meg, kik lesznek az ügy résztvevői.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bizonyíték biztosítására vonatkozó határozatot a lehetséges alperes és az ügyben érdekelt egyéb résztvevők távollétében hozták meg, akkor őket erről legkésőbb a határozat végrehajtásakor értesíteni kell.

Ha a bizonyíték biztosítására vonatkozó kérelmet a kereset benyújtása előtt teljesítik, a bíró a kereset benyújtására egy 30 napot meg nem haladó határidőt szab.

A kereset benyújtását megelőzően kért bizonyíték biztosítására vonatkozó kérelem teljesítése esetén a bíró vagy a bíróság előírhatja azt, hogy a lehetséges felperes bizonyos összegnek a bírósági végrehajtó letéti számlájára történő befizetésével vagy egyenértékű garancia nyújtásával szolgáltasson biztosítékot azokra a veszteségekre nézve, amelyeket az alperes elszenvedhet a bizonyíték biztosításának elrendelésével kapcsolatban.

A bírósági meghallgatás jegyzőkönyvét és a bizonyíték biztosítása során összegyűjtött anyagokat az ügyben döntő bíróság által előírt ideig meg kell őrizni.

Ha az ügyben döntő bíróság nem képes a más városban vagy kerületben fellelhető bizonyítékok beszerzésére, a bíróság vagy a bíró az egyedi eljárási cselekmények elvégzése érdekében megkeresi a megfelelő bíróságot.

Ha a bizonyíték biztosítására vonatkozó határozatot a keresetindítást megelőzően hozták meg, és a keresetet nem indították meg a bíróság által megszabott határidőn belül, a bíró a lehetséges felperes vagy alperes kérelme alapján határoz a bizonyíték biztosításának visszavonásáról.

Lap tetejeLap teteje

Ideiglenes intézkedések

Házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén, valamint a felügyeleti vagy láthatási jogokkal összefüggő esetekben a bíróság – ha az ügy vizsgálatát el kell napolni és azt a felek valamelyike kéri – az ítélethozatalt megelőzően határozhat olyan kérdésekben, amelyekről a jog rendelkezik, és amelyekben sürgős döntésre van szükség.

Az ilyen határozat hatályát veszti, ha a kérdésben később végzés születik.

3. Mi az ilyen intézkedések célja, és mi jellemzi őket?

A követelés biztosítása kulcsfontosságú, mivel ez biztosítja az ítélet végrehajtását.

Az adós ingóságának lefoglalása során a lefoglalt ingóság őrizet alá kerül. A bírósági végrehajtó az adós lefoglalt vagyontárgyát köteles egy természetes személy őrizetére bízni, aki aláírásával igazolja annak átvételét. Az adós vagy családtagjai használhatják az őrizetükre bízott vagyontárgyat, ha – annak jellemzői alapján – a használat nem jár annak megsemmisülésével vagy értékének jelentős csökkenésével.

Ingóság lefoglalása esetén be kell szerezni az adós vagy a megőrző aláírt nyilatkozatát arról, hogy a vagyontárgyat nem fogja elidegeníteni, megterhelni, illetve bármely más célra vagy rendeltetésre használni, továbbá hogy büntetőjogi felelősséggel tartozik annak elsikkasztása, elidegenítése, elrejtése vagy kicserélése esetén.

Közlekedési eszköz vagy más nyilvántartásba vett ingóság lefoglalása esetén a bírósági végrehajtó köteles a lefoglalásról az illetékes nyilvántartó hatóságot értesíteni.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság határozata vagyoni jogokkal vagy ezek megerősítésével kapcsolatos ügyben születik, akkor az adósságbehajtási bejegyzés vagy tiltó bejegyzés késlelteti a tulajdonos általi bármely önkéntes megerősítést.

Az ideiglenes intézkedések azt is lehetővé teszik az alkotók számára, hogy a bíróságtól kérjék nem vagyoni ügyekben polgári jogi igényeik biztosítását, és ezzel csökkentsék a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó potenciális jogsértések számát, valamint az egy alkotót érintő veszteségek mértékét. Ezen túlmenően ezek az intézkedések lehetővé teszik a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogsértések gyors megoldását és az alkotó megsértett jogos érdekeinek és jogainak helyreállítását.

Az ideiglenes intézkedések a gyors megoldást igénylő kérdéseket rendezik, illetve biztosítják, és például ideiglenes intézkedés elfogadásával megakadályozható egy gyermeknek az országból azt megelőzően való törvényellenes elvitele, hogy a házasság felbontására vonatkozó kérelmet elbírálták volna.

4. Lehet-e intézkedés ellen fellebbezéssel élni?

Követelés biztosításával kapcsolatban

Követelés biztosítására vonatkozó határozat tekintetében kiegészítő panasz nyújtható be. Ha a követelés biztosítására vonatkozó határozatot az eljárásban szereplő fél távollétében hozták, akkor a kiegészítő panasz benyújtására vonatkozó tíz napos határidő kezdete az a nap, amikor a fent említett félnek kézbesítik a határozatot.

Lap tetejeLap teteje

Bizonyíték biztosításával kapcsolatban

A bizonyíték biztosítására irányuló kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alperes azonban kártérítést kérhet a bizonyíték biztosításával kapcsolatban felmerült kárai tekintetében, amennyiben:

  • a bizonyíték biztosítására a keresetindítást megelőzően került sor, de a keresetet nem nyújtották be a bíróság által megszabott határidőn belül;
  • az alperes ellen indított keresetet elutasították;
  • nem került sor eljárási cselekményre az eljárásban;
  • megszüntetették az ügyben az eljárást, mert a keresetet olyan személy indította, aki arra nem volt jogosult, vagy a felperes visszavonta keresetét.

Kiegészítő panasz nyújtható be a bíró azon határozata ellen, amelyben elutasította a bizonyíték biztosítására vonatkozó kérelmet, illetve ha a határozathozatalra az ügyben esetlegesen érintett résztvevők idézése nélkül került sor. Ha a bizonyíték biztosítására vonatkozó határozatot az eljárásban szereplő fél távollétében hozták, a kiegészítő panasz benyújtására nyitva álló tíz napos határidő kezdete az a nap, amikor a határozatot kibocsátották vagy elküldték.

Ideiglenes védintézkedésekkel kapcsolatban

Kiegészítő panasz nyújtható be azon határozat ellen, amely visszautasítja egy ideiglenes védintézkedés alkalmazását, illetve amennyiben az ideiglenes védintézkedést az eljárásban érintett valamelyik fél távollétében rendelik el, vagy ha a felperes köteles biztosítékot nyújtani az intézkedés elrendelésével kapcsolatosan esetlegesen felmerülő veszteségek fedezetére, illetve ha az ideiglenes védintézkedést felcserélik egy másik eszközzel.

Ha az ideiglenes védintézkedés elrendelésére vonatkozó határozatot az eljárásban szereplő fél távollétében hozták, akkor a kiegészítő panasz benyújtására vonatkozó tíz napos határidő kezdete az a nap, amikor a határozatot kézbesítették vagy elküldték.

Ideiglenes intézkedés

A határozat meghozatalától számított tíz napon belül kiegészítő panasz nyújtható be olyan bírósági határozat ellen, amely az ítélet meghozataláig meghatározza a gyermek lakóhelyét, a gyermek ellátására vonatkozó eljárásokat, a láthatási jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokat, a gyermek tartásához szükséges eszközöket, a gyermeknek az országból való kivitelére vonatkozó tilalmat, a házastárs korábbi életszínvonalának vagy tartásának fenntartására szolgáló eszközöket, a házastársak közös tulajdonban álló otthonának hasznosítására vonatkozó eljárásokat, illetve amely a felek egyikét arra kötelezi, hogy a másik fél részére háztartási és személyes ingóságokat adjon ki.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság